Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-13 / 288. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Készültségben a hadsereg Athén. Készenléti állapotot rendeltek el tegnap - a zavargások hetedik napján - a katonaság számára, miután a görög fővárosban ismét összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között. A hírek szerint a randalírozó fiatalok megtámadták a legfelsőbb bíróság épületét is. Görög hírügynökségek úgy vélték, a kormány csak a helyzet további éleződése esetén folyamodna a hadsereghez. (SITA) Schengen: svájci csatlakozás Bem. Tegnap nulla órakor megszűnt az utazók módszeres ellenőrzése Svájc államhatárain, miután az alpesi ország e napon csatlakozott az Európai Unió jelentős részére kiterjedő schengeni övezethez. Mivel Svájc nem tagja az EU-nak, illetve az államközösség vámuniójának, a teherforgalmat továbbra is ellenőrzik a svájci vámosok. Nem változott az országba vámmentesen bevihető dohányáruk és szeszesitalok mennyiségének felső határa sem. A schengeni egyezmény egyelőre csak a köz- és a vasúti határátkelőhelyekre vonatkozik. A svájci repülőtereken - köztük az egyik legforgalmasabb európai csomópontnak számító zürichin - csak március végén, a nyári menetrenddel egyidejűleg fog hatályba lépni. Ennek érdekében a következő hónapokban átépítéseket hajtanak végre a bázeli, a genfi és a zürichi reptéren. (MTI) Rumsfeld is felelős Washington. Donald Rumsfeld volt védelmi minisztert és az amerikai vezetés más tagjait is felelősség terheli azért, hogy amerikai fenntartású börtönök foglyai visszaélések áldozatai lettek. Ezt állapította meg egy szenátusi bizottság jelentése. Rumsfeld 2002. december 2-án felhatalmazást adott arra, hogy a guantánamói börtönben agresszív kihallgatási módszereket alkalmazzanak a foglyokkal szemben. Ezzel közvetlenül hozzájárult a Guan- tánamóban elkövetett visszaélésekhez - áll a szövegben, amelynek összefoglalóját a szenátus fegyveres erők bizottságának demokrata elnöke, Carl Levin és rangidős republikánus tagja, John McCain arizonai szenátor, volt elnökjelölt hozta nyilvánosságra. Bár hat héttel később visszavonta, Rumsfeld engedélyének híre elterjedt az amerikai fegyveres erők soraiban, s közrejátszott abban, hogy az iraki Abu Graib és az afganisztáni börtönökben is elkövessenek ilyen visszaéléseket - állapítja meg a jelentés. Rumsfeld mellett Richard Myerst, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának volt elnökét is hibásnak tartja a dokumentum. Myers volt az, aki megakadályozta a kihallgatási módszerek felülvizsgálatát. McCain kijelentette: ez a gyakorlat rossz, soha nem is- médődhetmeg! (MTI) Kedvezőbb elbánásban részesülnek a közép-kelet-európai új tagállamok - rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedések kellenek Írország kiharcolta az uniós megakormányt Merkel és Sarkozy - a huszonhetek nem sokat tehetnek az ellen, amiben ők ketten megalkusznak. Brian Cowen ír kormányfő: „Ti is nekünk köszönhetitek, hogy lesz helyetek az uniós kormányban." (SITA/AP- és Reuters-felvétel) Brüsszel. Megállapodtak tegnap az EU állam- és kormányfői a klímavédelmi célok teljesítésének programjában, így nem volt szükség a tanácskozás meghosszabbítására. Előtte rábólintottak a gazdasági csomagra, és széles körű engedményeket tettek Írországnak. Ez utóbbi eredményeként 2014 után is lesz minden tagállamnak uniós biztosa. ÖSSZEFOGLALÓ A kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó zárásaként született megegyezés lehetővé teszi, hogy az EU a nemzetközi színtéren a klíma- változás elleni harc élére álljon. Az állam- és kormányfők megállapodtak annak részleteiben, milyen módon teljesíthetők az EU- nak a káros éghajlatváltozás visszafogását célzó célkitűzései, köztük a szennyező gázok kibocsátásának 20 százalékkal való csökkentése a jövő évtized végéig. Kompromisszumos klímacsomag Az ülést lezáró sajtótájékoztatón Nicolas Sarkozy francia elnök történelminek nevezte az egyezséget. Felszólította az unió nemzetközi partnereit: kövessék az európai példát, és az ENSZ keretében zajló tárgyalásokon vállaljanak ők is kibocsátáscsökkentést. Európa az „egyeden kontinens, amely kötelező szabályozást fogadott el, konszenzussal” - emelte ki a francia elnök. Jósé Manuel Durao Barroso, az EB elnöke arra mutatott rá, hogy a csúcstalálkozón az EU szavahihetősége forgott kockán. Ha nem sikerül megegyezni, veszélybe kerülhetett volna a célok teljesíthetősége. Az EU még ambiciózusabb teljesítményt, nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentést is kilátásba helyezett arra az esetre, ha nemzetközi partnerei is kötelező vállalásokat tesznek. A kompromisszumos megállapodás az eredeti javaslatokhoz képest kedvezőbb részleteket tartalmaz a közép- és kelet-európai új tagállamoknak. így például létrehoz egy szolidaritási mechanizmust, amely - tekintettel a rendszerváltás utáni erőfeszítéseikre - a többi országhoz viszonyítva többlet-kibocsátási lehetőséget teremt ezekben az államokban. A csomag értelmében az EU-orszá- gok szintén 2020-ig összuniós szinten 20 százalékra emelik a megújuló energiaféleségek részarányát energiafelhasználásukban. Érmek elosztását azonban szintén az egyes államok adottságaihoz méretezték. Dublin minden kérését teljesítették Kilábalt az Európai Unió az intézményes válság miatti zsákutcából azzal, hogy sikerült megállapodni a reformszerződés ratifikálásának folytatásában - jelentette be Sarkozy. Megerősítette, hogy miközben Írország biztosítékokat kapott kéréseinek teljesítésére, és így új kísérletet tehet a ratifikálásra, a többi tagállamnak nem kell ismét jóváhagynia a szerződést. Ezzel lehetőség nyílik a bővítési folyamat folytatására, és a mostani megállapodás jogi vonatkozásait várhatóan Horvátország belépési szerződéséhez csatolják. Mint a francia elnök fogalmazott, a következő belépő csatlakozási dokumentumához egy „ír jegyzőkönyved’ fűznek hozzá. A tegnapi módosítások alapján minden tagállam továbbra is rendelkezhet EU-biztossal, illetve gondoskodnak arról is, hogy az ír lakosságnak az ország politikai semlegességével, adóügyi önállóságával, valamint a családdal kapcsolatos fenntartásait orvosolják. Utólagos felmérések szerint ezek voltak a fő okai annak, hogy a reformszerződésről júniusban rendezett írországi népszavazás elutasító eredménnyel végződött. A biztosítékok és az ír ratifikálás mindazonáltal kölcsönös függésben vannak, mert a módosítások csak akkor lépnek életbe, ha Dublin jóváhagyja a szerződést. Írországban ezért minden bizonnyal még 2009 novembere előtt újabb népszavazást tartanak. Ezt követően hamarosan hatályba léphet a szerződés, amelynek nyomán az unió jóval kisebb taglétszámra tervezett intézményrendszerét úgy korszerűsíthetik, hogy a szervezet a lehető leghatékonyabban folytathassa működését. A 200 milliárd eurós gazdaságélénkítési programot - lásd lapunk 1. oldalát is - Sarkozy példa nélkülinek nevezte. Megállapodás született arról is, hogy amint a válsághelyzet véget ér, a tagállamok ismét tartják magukat a szigorú pénzügyi stabilitási szabályokhoz. Összefogás az unió és Washington között Barroso úgy vélte, az összehangolt fellépésnek köszönhetően az EU megerősödve kerülhet ki a nemzetközi pénzügyi válsággal kezdődött nehéz helyzetből. Javasolta egyúttal, hogy az EU az új amerikai vezetéssel összefogva, közösen is lépjen fel a válság leküzdése érdekében. A tervezett EU-intézkedések összértéke eléri az uniós össztermék 1,5 százalékának nagyságrendjét. Az EB javaslatain alapuló csomag figyelembe veszi a tagállamok nemzeti sajátosságait. Elemei között a munkahelyek megvédésére, a kereslet növelésére, a bizalom erősítésére, továbbá beruházásösztönzésre vonatkozó javaslatok is találhatók. Az intézkedések költségeinek java részét - a számítások szerint 170 milliárd eurót - a tagállamoknak kell állniuk, a többit az uniós központi költségvetésből biztosítják. A kormányfői zárónyilatkozat kiemelte a legtöbb tagországban már támogatáshoz juttatott bankok szerepét az ipar és a szolgáltatások ágazatainak segítésében, aláhúzva annak fontosságát, hogy most a pénzintézetek segítsék kedvezményes kölcsönökkel a reálgazdaság szereplőit. Mint Sarkozy elmondta, a vitás pontok közül a tagországok még visszatérnek az adók mérséklésének témájára. E kérdésben várhatóan a következő, márciusi csúcs- értekézlet idejére dolgoznak ki kompromisszumot. (MTI, s, ú) Egyre feszültebb London és Berlin viszonya, eltérően akarják kezelni a gazdasági válságot Brit-német diplomáciai háború a csúcs mentén ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Az EU Brüsszelben folyó csúcstalálkozójával párhuzamosan különös diplomáciai háború bontakozott ki Németország és Nagy-Britannia között. Az utóbbi időszakban feszültebbé vált a két ország viszonya az Európát sújtó gazdasági és pénzügyi válság enyhítéséhez szükséges intézkedések eltérő megítélése miatt. Ezt most tovább élezte Peter Steinbrück német pénzügyminiszternek az amerikai Newsweek hírmagazin legfrissebb számában megjelent nyilatkozata. A szociáldemokrata Steinbrück rendkívül élesen bírálta Nagy-Britannia, a munkáspárti kormány és személy szerint Gordon Brown miniszterelnök gazdaságpolitikáját. (A hét elején Londonban Brown, továbbá Nicolas Sarkozy francia államfő és Jósé Manuel Barroso EB-elnök találkozójára nem hívták meg a német kancellárt, amit Berlinben meglehetősen zokon vettek.) A lényeg: Steinbrück a diplomáciában szokatlan élességgel és gúnnyal bírálta a brit intézkedéseket, különös tekintettel az áfa csökkentésére. A brit lépések gyorsaságát lélegzetelállítónak és lesújtónak nevezte. Mindehhez még azt is hozzátette: a londoni intézkedések nyomán a brit államadósságok olyan méretet fognak ölteni, amelynek csökkentéséért egy egész generációnak kell majd dolgoznia. Brown brit kormányfő hasonló élességgel reagált, a német lapok idézték a brit miniszterelnököt, aki ismételten azzal vádolta Németországot, hogy a gazdasági és pénzügyi válsággal kapcsolatban nem megfelelő politikát folytat. Sőt kijelentette: Németország kudarcra van ítélve, majd pedig tétlenséggel vádolta Angela Merkel kormányát. „A fontos az, hogy a legtöbb ország azt csinálja, amit mi csinálunk” - tette hozzá a hrit miniszterelnök. (MTI, ű) Brüsszelben hat ember ellen vádat emeltek tegnap terrorszervezetben való részvétel címén Elkapták az al-Kaida egyik élő legendáját ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Washington. Terrorszervezetben való részvétel címén vádat emeltek tegnap Brüsszelben hat belga állampolgár ellen, akit előző nap vett őrizetbe a rendőrség. Elkapták az al- Kaida élő legendájának tartott Malika el-Arúdot is. Lieve Pellens, a belga szövetségi ügyészség szóvivője elmondta, a hat vádlott egy terrorista sejt kemény magját alkotta, és gyaníthatóan kapcsolatban állt az al- Kaidával. Egyikük a gyanú szerint öngyilkos merénylet elkövetésére készült. Malika el-Arúd ellen szintén elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, a marokkói származású asszonyt tavaly decemberben őrizetbe vették egy rövid időre, de akkor nem tudták perbe fogni. A Malika el-Arúdról készült rajz a 2003-as perben (Képarchívum) A rendőrség csütörtökön reggel 16 helyszínen hajtott végre rajtaütéseket, amelyek eredményeként összesen 14 embert vett őrizetbe. Közülük nyolc személyt végül elegendő terhelő bizonyíték hiányában szabadon engedtek. Az akció néhány órával az uniós tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója előtt történt. A rendőrség szerint nem valószínű, hogy az elfogott gyanúsítottak az uniós rendezvényt akarták volna célba venni, minden bizonnyal inkább iraki, pakisztáni vagy más európai célpontok elleni támadásokra készültek. A CNN amerikai hírtelevízió szerint Malika el-Arúd annak a férfinak az özvegye, aki 2001-ben egy társával együtt öngyilkos merényletben végzett Ahmed Sah Maszúddal, az afgánok nemzeti hősként tisztelt tálibellenes katonai parancsnokával. A merényletet Oszama bin Laden al-Kaida- vezér utasítására, két nappal a szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások előtt követték el. Az özvegy most - a hatóságok feltételezése szerint - tagokat toborzott a terrorista hálózat számára, nem pedig annak harcosaként tevékenykedett. A nő két évvel ezelőtt az amerikai hírtévének adott interjúban arról beszélt, hogy néhai rétjével együtt mennyire szerették bin Ladent. Arra is kitért, hogy szerinte az iszlám hit betetőzését jelenti vértanú özvegyének lenni, ami a nő számára rendkívüli érzés. Malika el-Arúdot, aki belgiumi lakos, 2003-ban egy brüsszeli bíróság felmentette a Maszúd-gyükos- ság ügyében. Tavaly júniusban azonban Svájcban elítélték - igaz, három évi felfüggesztéssel kapott mindössze fél évet -, mert új férjével együtt támogatott egy olyan bűnszervezetet, amely ai-Kaida- közleményeket, valamint kivégzésekről szóló videofelvételeket terjesztett az interneten. (MTI, ú) Zűrzavar a reptéren Megállapodás Ferihegyen Budapest. Tegnap, a sztrájk harmadik napján a reggeli óráktól kezdve nagy volt a zsúfoltság Ferihegyen, a biztonsági emberek alig tudták úgy-ahogy fenntartani a rendet, megelőzni a tettiegesség- gel is fenyegető vitákat az ideges utasok között. Kora estére tovább romlott a helyzet. Bár déltájban a repülőtér II/B terminálján az ötből már négy utasbiztonsági kapu is működött, a zsúfoltság mégsem csökkent. Addig csak a Lufthansa és a Malév jelentett bejárattörlést. Késő délután az illetékesek azt nyilatkozták, további jelentős késésekkel, járattörlésekkel kell számolni, ezért a Budapest Airport (BA) csak egyet tudott javasolni az utasoknak: érdeklődjenek légitársaságaiknál a járatukról, mielőtt kimennek a reptérre. Ekkor még azt sem tudták megmondani, hogy este mely járatokat törölhetik. Semmit sem javított a helyzeten, hogy a BA vezetői is részt vettek az utasok tájékoztatásában és néha a csomagok pakolásában is. Mindkét oldal csakamagáéthajtogatta: a sztrájk alatt a BA nem egyeztet az érdekképviseletekkel, a szakszervezetek viszont nem függesztik fel a sztrájkot. Kora este még az sem volt világos, hogy sztrájkba lépnek-e a pilóták is. Záráskor kaptuk a gyorshírt: részmegállapodás született Ferihegyen, a szakszervezetek biztosítják a II/A és II/B terminál működését és folytatják az egyeztetést a munkáltatóval. Ezt Szollár Domokos, a Budapest Airport szóvivője jelentette be. (m, n, ú)
