Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-09 / 284. szám, kedd
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 9. www.ujszo.com SZEMPONT RSHR A celebek lájtossága ,A fene egye meg ezeket az ostoba divatszavakat!” - robbanna ki a felbőszült átlagmagyar, amikor egy-egy, aktuálisan a nyelvünket megerőszakoló idegen szót hall vagy a fenti címet olvassa. De nem robban, se ki, se föl. Nincs egészséges felbő- szülés. A behódoló, „korral haladó”, mai nyelven legpontosabban „in” alattvaló azt vallja, „lájtosan” egyszerűbb az élet, és a „celebek” szerepléseit nézve feledhetővé válik a nyomorultul szürke élettér. Minden éppen olyannyira lesz szappanhabos, hogy akár élvezettel élhető át az „édesélet-füing”. Ezzel a ragaccsal, ami az idegenszó- és divatnassolás közben kenődik rá. alattomosan a valóban édes anyanyelvűnkre, nemigen tudunk mit kezdeni...(Talán nem is akarunk?!) Talán mégis! Újult erővel képzelem most el a tévé előtt szorgosan jegyzetelő nyelvészt, amint szemüvege fölött hol a képernyőre les, a „trendi” szavakra vadászva, hol a jegyzetfüzetébe mered gondterhelten. Majd utolsó harciasságát is összekaparva - igazi nyelvőrként! - úja meg soron levő cikkét nyelvünk védelmében. De vajon hová tűnt az a bizonyos átlagmagyar, aki valamikor (hadd nosztalgiázzam!) még menetrendszerűen felszisszent, ha ilyesféle, nyelvünkbe szemtelenül betolakodó förmedvényekkel találkozott, mint amilyeneket a fennen kreált címbe elrettentésül belezsúfoltam? Vagy egész egyszerűen azt hisszük, hogy a tisztogatás csak a nyelvészeink dolga? Minek stresszeljük magunkat dühkitörésekkel ilyen „pitiáner ügy” miatt. Fő az egészség? Hol maradt az ízlésünk, s hol a sokat szajkózott „nyelvünk tisztelete”?! S míg imigyen füstölgők magamban, eszembe jut, hogy újabban az adventi lila is sokak szerint egyszerűen trendi! Majd csak felbőszülök! Jakubecz Márta _______ SZEMSZÖG Populizmus és vulgarizmus? Novemberben új politikai párt jelent meg a közéletben: a Szabadság és Szolidaritás, alapítója Richard Sulik, ismertebb tagjai Jozef Mihál és Robert Mistrík. Sulik neve a nyugdíjreform nyomán vált ismerté, egy ideig a jelenlegi pénzügyminiszter tanácsadója is volt. A másik két alapító - Mihál adószakértő, Mistrík kémikus, szoftverfejlesztő - a politikai életben eddig ismeretlen. A gazdasági reformok mellett Richard Sulik a sikeres vállalkozói réteg képviselője is. Vagyona meghaladja a százhúsz millió koronát. Gyakorlott közéleti szereplő, megnyilatkozásaiban érezhető a profizmus. Saját pénzéből alapított pártot. A párt körül bábáskodó többi ember iskolai végzettsége az átlagosnál szintén magasabb. A párt magát liberálisnak mondja. Ilyen értékrendű csoportosulásnak minden modern demokráciában helye van. Esélyeit növeli, hogy Szlovákiában nincs ideológiai konkurense. Elődje, az Új Polgár Szövetsége (ANO) csak egy ciklust bírt ki a parlamentben. A szokásos kezdeti nehézségeket leszámítva Sulik csapatának mégsincs könnyű dolga, sőt az is kérdéses, hozzá tudnak-e járulni a szlovák demokrácia fejlődéséhez. A szlovákiai választók döntő része szociálisan érzékeny pártokat részesít előnyben, még ha ezek csak jelszavakban nyilvánulnak is meg. Az őszinte, valósággal szembenéző és az egyén saját erejére támaszkodását hirdető pártok keletje egyelőre kicsi. Sulik azzal indokolta a pártalapítást, hogy először az SDKÚ-val szeretett volna együttműködni, de nem sikerült. Nem értett egyet azzal, hogy Dzurindáék támogatták a nyugdíjasoknak adott év végi ajándékot. Mégis őket tekinti legfontosabb szövetségesének. Ez a gondolkodásmód már magában rejti a konfliktusokat és az esetleges kudarcokat. Csupán egyetlen ok megjelölése a szoros együttműködés kizárására elég szokatlan. Ilyen kénytelen-kelletlen kompromisszumok a politikában számtalanszor akadnak. Ha Sulik már most nem tudja lenyelni egy demokratikus párt ilyen pici populista lépését, a későbbiekben még nagyobb nehézségekkel találja magát szemben. Egyértelmű, hogy pártja nemcsak az SDKÚ-DS szövetségese, hanem legnagyobb konkurense is lesz, tőle viszi el a szavazatokat. Ez bizonyára nem fog tetszeni Dzurindáéknak, ami a választások előtt elmérgesítheti a viszonyukat. S ez beárnyékolja esetleges parlamenti együttműködésüket. De Richard Sulik sem mentes az enyhe populizmustól. Fél évvel ezelőtti kampánya a rádió- és televízióilleték eltörléséről ebbe a kategóriába tartozott. Gondot jelenthet még fel-felbukkanó vulgarizmusa is. A szlovák politikai életre jellemző a politikai pártok rövid élete, esetenként egyszeri használata. Ha valami nem megy, alapítsunk pártot. Ez a kényszer abból is fakad, hogy a pártvezetők nem szívesen állnak fel székükből. De a választók is előszeretettel fordulnak az új arcok felé, esetleg a régiek felé új pártokban. A Szabadság és Szolidaritás az ellenzéki oldalon szélesíti a kínálatot, ami azt jelenti, hogy inkább felaprózza a demokratikus erőket. Szinte biztos, hogy a kormányoldalról alig szerez szavazókat, a legtöbb kárt deklarált potenciális szövetségesének az SDKÚ-DS-nek okozza. Pártpolitikai szempontból legtöbbet az MKP nyerhet, ha az SDKÚ támogatottsága 10 százalék alá kerülne. Horbulák Zsolt A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. (SITA/AP-felvétel) KITEKINTŐ Előbb a radar, aztán a Lisszaboni Szerződés A cseh-amerikai radarszerződés elfogadását részesíti előnyben a Lisszaboni Szerződéssel szemben a legerősebb cseh kormánypárt, a Polgári Demokratikus Párt (ODS), amely az elmúlt hét végén tartotta tisztújító kongresszusát Prágában. A kongresszus „nyomatékosan ajánlja”, hogy a párt képviselői és szenátori csoportja tegyen meg mindent annak érdekében, hogy mihamarabb elfogadják a cseh-amerikai radarszerződést, míg a Lisszaboni Szerződést ügyét „rábízza a képviselőkre és a szenátorokra” - derült ki a pártfórum tegnap nyilvánosságra hozott határozatából. Ez azt jelenti, hogy a radarszerződést a képviselői és a szenátori klubnak támogatnia kell, míg a Lisszaboni Szerződés ügyében a klubok szabad kezet kaptak. Az ODS többsége - noha az alkotmánybíróság a Lisszaboni Szerződés kifogásolt részeit nem találta a cseh jogrenddel összeegyeztethetedennek - továbbra is azon van, hogy a dokumentum megvitatását és esetleges elfogadását halasszák minél későbbre. Azt a javaslatot, hogy a kongresszus egyenesen tiltsa meg a párt képviselőinek és szenátorainak a Lisszaboni Szerződés támogatását, végül is nem fogadták el. A többség Mirek Topolánek pártelnök-kormányfő véleményét fogadta el: a Lisszaboni Szerződés nem ideális, de el kell fogadni, mert ez lehet az alapja az Európai Unió fokozatos reformjának. A döntést azonban nem kell elsietni. „Nem szeretném, ha bárki is nyomást gyakorolna ránk, hogy gyorsan döntsünk és elfogadjuk a Lisszaboni Szerződést. Írországban is csak ősszel lesz a második népszavazás” - jelentette ki a kongresszuson Topolánek. Leszögezte: az ODS-nek időre van szüksége, hogy véglegesítse álláspontját a dokumentummal kapcsolatban. Az Európai Unió új működési szabályzatát tartalmazó Lisszaboni Szerződést ma kellene megtárgyalnia a cseh alsóháznak. A rendkívüli ülés összehívását az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt kezdeményezte. Marek Benda, az ODS EU-ellenes szárnyának egyik vezetője újságúóknak elmondta, pártja megpróbálja megakadályozni az ülés megtartását azzal, hogy nem szavazza meg a napirendet. Várható, hogy még karácsony előtt a szenátusban is napirendre kerül a téma. Topolánek nagyon nehéz helyzetben van. Az európai politikusok nyíltan sürgetik a Lisszaboni Szerződés csehországi elfogadását. Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke pénteken Prágában kijelentette: a cseh uniós elnökség sikere (2009 első felében) a Lisszaboni Szerződés elfogadásának függvénye. A legerősebb kormánypárt két koalíciós partnere - a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt és a Zöldek Pártja - szintén a Lisszaboni Szerződés elfogadásának híve. „Ha az ODS megakadályozza a rendkívüli ülés napirendjének elfogadását, megmondom Topolánek kormányfőnek, hogy az ilyesfajta együttműködésből a cseh uniós elnökség alatt nem kérünk” - figyelmeztette a kormányfőt Jirrí Paroubek, az ellenzéki szociáldemokraták elnöke. „Ha nem térnek észhez (ODS), akkor nem lesz semmiféle támogatás, semmiféle megállapodás” - jelentette ki a közszolgálati televízióban a volt miniszterelnök. AZ ODS és a ČSSD hetek óta tárgyal egy megállapodásról, amely szavatolná az együttműködést a kormányoldal és az ellenzék között a cseh uniós elnökség idején. A külpolitikai kérdésekben tűzszünet lenne, de a belpolitikai ügyekre ez nem vonatkozna - fejtette ki a közszolgálati televízióban Ľubomír Zaorá- lek, a szociáldemokraták vezető külpolitikusa és a tárgyalóküldöttség főnöke. A kormányzó polgári demokratákon kívül a Lisszaboni Szerződést az öt parlamenti párt közül még az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja ellenzi. A kommunisták egyebek között attól tartanak, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépése után lehetővé válik a II. világháború után kiadott - a német és a magyar kisebbséget is jelentősen kedvezőtlenül érintő, megkárosító - Beneš- dekrétumok felülvizsgálata. Erről korábban Václav Klaus államfő beszélt, s nemrégiben Petr Bendl, az ODS új alelnöke is felvetette a témát. Az ODS állítólag azzal számol, hogy a kommunistákkal együtt sikerülhet megakadályoznia a szerződés napirendre tűzését. Az persze már mellékes, hogy Mirek Topolánek újraválasztott pártelnök-kormányfő a kongresszuson ismételten hangsúlyozta: a kommunistákon kívül az ODS mindenkivel hajlandó együttműködni. Ugyanakkor még egyáltalán nem biztos, hogy a Barack Obama megválasztott elnök vezette új amerikai kormányzat folytatni fogja-e az amerikai rakétaprogram európai részét. „El tudom képzelni a projekt bizonyos csúszását” - mondta újságíróknak Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter Brüsszelben. Schwarzenberg szerint az esetleges csúszásra a jelenlegi nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság rendezése miatt lehet szükség. Barack Obamának most a válság megoldására kell összpontosítania, s ezért lehetséges, hogy a rakétavédelmi rendszerrel csak később fog foglalkozni - vélte a cseh diplomáciavezetője. A Topolánek-kormánynak egyebek közt azért is nehéz a dolga, mert az amerikai radarállomás felépítését Csehországban a helyi közvélemény kétharmada elutasítja, s csak mintegy 25 százaléka támogatja. A Lisszaboni Szerződés esetében nagyjából fele-fele arányban van a támogatók és az ellenzők aránya. A szerződést leghevesebben ellenző alkotmányos tényező továbbra is az államfő, Václav Klaus. Az ODS vezetőségének megbékélése a Lisszaboni Szerződéssel volt az egyik meghatározó oka annak, hogy a párt alapítója, Václav Klaus szombaton lemondott tiszteletbeli elnöki tisztségéről. Egybehangzó prágai értékelések szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Klaus szakított az általa 1991-ben alapított párttal, amely őt az államfői tisztségbe emelte. Kokes János, Prága
