Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-06 / 282. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Nagy botrány a prágai várban Prága. A cseh uniós elnök­ség sikere attól függ, hogyan és mikor sikerül Prágának el­fogadnia a Lisszaboni Szerző­dést. Ezt Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke mondta, miután Mirek Topo- lánek kormányfővel tárgyalt Prágában. Pottering kijelen­tette :„Az EP elvárja, hogy a re­formszerződést rövid időn be­lül ratifikálják, az elnöklő or­szág ugyanis egész Európáért felelős.” Pötterint után Prágá­ba érkezett Javier Solana, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is. Ó azt mond­ta, nemkétli, hogyCsehország sikeresen megbirkózik az unió elnöki feladataival. „Meggyő­ződhettem róla, hogy Csehor­szág jól felkészült a feladatok teljesítésére” - hangsúlyozta, miután Karel Schwarzenberg külügyminiszterrel tárgyalt. Botránnyá fajult viszont teg­nap délután Václav Klaus és az EP-küldöttség találkozója. A média szerint szokaüanul éles szóváltás alakult ki a cseh ál­lamfő és Daniel Cohn-Bendit, az európai zöldek frakcióve­zetője között. Ez utóbbi sze­rint Klaus paranoiásán visel­kedett és az egész tárgyalás „nagyon hideg és őrületes volt” - írta az Aktuálne.ez hír­portál. Jirí Weigl, az elnöki hi­vatal igazgatója ezt határo­zottan tagadta, a frakcióveze­tő viselkedését pedig provo­kációnak minősítette. Szerin­te azzal a hangnemmel és stí­lussal, amit a Klausszal való beszélgetés során Cohn-Ben- dit használt, „évtizedek óta nem találkoztak a prágai várban”. A vitát az váltotta ki, hogy a zöldek uniós zászlót ajándékoztak a közismerten EU-szkeptikus Klausnak, s ajánlották: tűzze ki a Hradzsin felett, (-kés) Kijev bevonná Moszkvát is Kijev. Ukrajnának nincs más választása, mint hogy csatlakozzon a NATO-hoz -je­lentette ki Viktor Juscsenko ukrán elnök, hozzáfűzve: a ki­jevi törekvést hevesen ellenző Oroszországot is be kellene kapcsolni a tárgyalásokba. Juscsenko szerint nemzetközi biztonságpolitikai biztosíté­kok is rendelkezésre állnának Ukrajna NATO-csadakozása esetére. Arra az újságírói kér­désre, hogy ki szolgálhatna ilyen garanciákkal, azt felelte: az Európai Unió, „vagy olyan országok egész sora, ame­lyekben mindkét fél meg­bízik”. (MTI) Indiai-orosz szerződések Újdelhi. Az USA és Fran­ciaország után Oroszország is atomenergetikai megállapo­dást írt alá Indiával. A szerző­dés értelmében Oroszország négy atomreaktort épít az energiahiánnyal küzdő ázsiai ország számára. Újdelhi és Moszkva ezenkívül az űr­repülésben való együttmű­ködésről is megállapodást írt alá. Ez utóbbi értelmében Oroszország 2013-ban indiai űrhajóst küld a világűrbe, majd 2015-ben indiai legény­séggel juttat űrhajót a vi­lágűrbe. (MTI) Harper fura módon kerüli el a bizalmi szavazást Felfüggesztett parlament ÖSSZEFOGLALÓ Ottawa. Január végéig felfüg­gesztik a kanadai parlament műkö­dését. Ezt Stephen Harper minisz­terelnök jelentette be, akinek ki­sebbségi kormánya így lélegzetvé­telnyi szünethez jut a túlélésért ví­vott harcban. Az egyébként is rendhagyó döntés példa nélküli a kanadai belpolitikában. Harper a Michaelle Jean főkor­mányzóval folytatott megbeszélé­se után közölte: Jean beleegyezett abba, hogy január 26-ig felfüg­gesszék az alsóház tevékenységét. A kormány így megmenekült a hét­főre tervezett bizalmi szavazástól, amelyet szinte biztosan elvesztett volna. A kormányfő, aki korábban megígérte, hogyjanuár 27-ig a par­lament elé terjeszti az ország jövő évi költségvetését, most felszólítot­ta az ellenzéki képviselőket: a kö­vetkező hetekben működjenek vele együtt a súlyosbodó pénzügyi-gaz­dasági világválság okozta problé­mák kezelésében. Harper korábban is parlamenti kisebbségben lévő konzervatív kormánya hivatalban maradhatott az október közepi előre hozott vá­lasztások után, most azonban a po­litikai túléléséért küzd. Az ellenzék azzal vádolja a kabinetet, hogy nem megfelelően kezelte a gazdasági válságot, az pedig különösen fel­háborította, hogy a kormány meg­próbálta megnyirbálni a pártok ál­lami támogatását - ami különösen súlyosan érintette volna az ellen­zéket. Három parlamenti ellenzéki erő, a Kanadai Liberális Párt (LPC), a Québeci Blokk (BQ) és az Új De­mokratikus Párt (NDP) négy napja megegyezett abban, koalícióra lépnek egymással, ha Harper kor­mánya megbukik a hétfőre terve­zett - most már tárgytalan - bizalmi szavazáson. (MTI, ú) Hárommillió muzulmánt várnak a szaúd-arábiai hatóságok az ötnapos mekkai zarándoklat, a háddzs első nap­jára, mára. Százezres biztonsági szolgálatot mozgósítottak a rend fenntartására, az óvatosság nyilván abból is fakad, hogy az idei háddzs alig egy héttel a mumbai véres terrordráma után kezdődik. A szaúdi rendőrök tavaly 28 fegyverest tartóztattak le, akik a szent városok, Mekka és Medina körüli helyszínek megtámadására készül­tek a zarándoklat alatt. Kä éve a hatalmas tömegben 362 embert tapostak halálra. (Reuters-felvétel) EBESZ: most sem tellett a közös nyilatkozatra Teljes kudarc Helsinkiben 11. Alekszij pátriárka utódát hat hónapon belül kell megválasztani Oroszország gyászol Moszkva. Oroszország és az egész pravoszláv világ gyá­szol: tegnap reggel 79 éves korában váratlanul elhunyt II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. A patriarkátusl589-es beve­zetése óta II. Alekszij volt a 15. ortodox egyházfő, tiszt­ségét 1990 óta töltötte be. ÖSSZEFOGLALÓ Államférfiak és a világ számos egyházi vezetője - a Vatikántól kezdve az anglikán egyház fejéig, Canterbury érsekéig, továbbá sok zsidó és muzulmán szervezet-mél­tatta az elhunyt tevékenységét. A Vatikánban a pravoszláv és a kato­likus egyház viszonyának javításá­hoz való hozzájárulását emelték ki, az időnkénti feszültségek és félre­értések ellenére II. Alekszij érde­meié téren vitathatatlanok. Dmitrij Medvegyev orosz elnök Indiából hazautazott, elhalasztva mára ter­vezett olaszországi látogatását. Medvegyev szerint II. Alekszij élet­útja tükrözte Oroszország XX. szá­zadi történelmének legnagyobb megpróbáltatásait. Már délben megjelentek az első virágcsokrok a pátriárka moszkvai rezidenciájának kerítésénél, az ál­lami dumában egyperces néma csenddel emlékeztek meg az el­hunytról. A templomokban misét kezdtek, mára összehívták a szent zsinat rendkívüli ülését. II. Alekszij utódát hat hónapon belül kell meg­választani. Szergej Mironov parlamenti elT nők szerint II. Alekszij nem csu­pán lelki vezető, hanem igazi ál­lamférfi volt, halála pótolhatatlan veszteséget jelent minden orto­doxnak és minden orosz ember­nek. Nagyrészt neki köszönhető, hogy az oroszországi ortodox egyház és az orosz külföldi egyház közötti szakadás megszűnt. Az orosz jogvédők nevében Alekszej Roginszkij, a Memorial vezetője azt emelte ki, hogy II. Alekszij je­lentős mértékben elősegítette a sztálini repressziók áldozatainak rehabilitálását. Sokat tett azért, hogy létrejöjjön a repressziók ál­dozatává vált egyházi és az egy­háznál dolgozó világi személyek lehető legteljesebb listája. Danyiil Granyin író arról beszélt, hogy a hétköznapi életben igen toleráns, kellemes embernek ismerte meg az egyházfőt. Kiemelte: II. Alek- szijnak rendkívül nagy szerepe volt abban, hogy Oroszországban elkezdték helyreállítani a temp­lomokat. Hozzátette azonban: „Szorosan kötődött a szovjet múlthoz.” A cári család közlemé­nye az ortodox hívőkre mért szörnyű csapásnak nevezte a pát­riárka halálát. A brit Keston Inté­zet szerint a pátriárka a KGB in­formátora volt. (MTI, ú) Helsinki. A korábbi évekhez ha­sonlóan idén sem tudtak közös nyi­latkozatot elfogadni az EBESZ-tag- államok külügyminiszterei éves ér­tekezletük tegnapi zárónapján. A firm fővárosban rendezett kétna­pos találkozóra rávetült az augusz­tusi grúz-orosz háborúnak, illetve a konfliktus utóéletének az árnyé­ka. Az 56 tagú szervezet, amely ki­zárólag az összes tagállam egyetér­tésével hozhat döntést, 2002 óta nem volt képes közös politikai nyi­latkozatkiadására. A mostani vitás kérdések egyi­ke: Oroszország nem hajlandó be­engedni nemzetközi megfigyelő­ket Dél-Oszétia (grúziai szakadár régió) területére, noha ez - Dániel Fried amerikai külügyi államtit­kár-helyettes megfogalmazása szerint - kötelessége lenne. Aggo­dalomra adnak okot azok az embe­ri jogi csoportoktól származó je­lentések, amelyek szerint támadá­soknak vannak kitéve a Dél- Oszétiában élő grúzok. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vi­szont azt állította, részben a Grú­ziába irányuló nyugati fegyver­szállítmányok okolhatók a kauká­zusi térségben kialakult feszült­ségért. Lavrov embertelenségnek nevezte, hogy Grúzia megtagadja a Dél-Oszétiába irányuló gázszállí­tásokat. Előzőleg vizsgálatot köve­telt egy augusztusi ügy, az EBESZ úgymond elfogadhatatlan eljárása miatt. Szavai szerűit a szervezet megfigyelői a nyáron tájékoztat­ták az EBESZ vezetőit, hogy a grúz hadsereg támadásra készül Dél- Oszétia ellen, a szervezet azonban nem reagált erre, s a vonatkozó in­formációkat sem osztották meg va­lamennyi tagállammal. Lavrov bemutatta azt az „új eu­rópai biztonsági megállapodást” is, amelyre Dmitrij Medvegyev orosz elnök tett javaslatot szeptember­ben. Az orosz külügyminiszter az USA-ra utalva azt mondta, az új biz­tonsági szerződés „cáfolná egyes államok állításait, amelyek úgy gondolják, az ő kizárólagos joguk a béke és biztonság fenntartása az euroatlanti övezetben”. Örmény- ország, Fehéroroszország, Ka­zahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisz­tán és Üzbegisztán támogatásáról biztosította az orosz elgondolást. A többi ország hűvösen reagált, Ame­rika egyértelműen elutasította az orosz javaslatot. Washington szerint az orosz ja­vaslat lényege, hogy keressenek egy alternatívát, amellyel helyette­síthetik a NATO-t, miután az atlanti szervezet kényelmetlen Oroszor­szág számára. Megfelelően működ­nek az Európa biztonságát szavato­ló intézmények-NATO, EU, EBESZ -, nincs szükség változtatásra - mondta Fried. A NATO és az EU bő­vítése hozzájárult Közép-Kelet-Eu- rópa stabilitásához, s ez jó Oroszor­szágnak is - mutatott rá, hozzá­fűzve, hogy senki nem fenyegeti Oroszországot, partnerségre töre- kednekvele. (MTI,ú) Egyesítette az oroszországi és a külföldi orosz egyházat (Reuters-felvétel) Egy demokrata-liberális koalíció lenne a legjobb POLITIKAI BULVÁR Nem állt szóba Obamával Kell nekik az ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Az RMDSZ elsősor­ban a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta kormánykoalícióban venne részt, de más kormányzati többséget sem zár ki. Markó Béla elnök ezt azután nyilatkozta, hogy az RMDSZ küldöttsége részt vett Traian Basescu államfő és múlt va­sárnapi választások eredménye­képpen a parlamentbejutott romá­niai pártok konzultációján. Markó szerint Basescu egyetértett azzal a véleménnyel, hogy az RMDSZ-re szükségvanazúj kormányban is. Calin Popescu Tariceanu liberá­lis pártelnök-jelenlegi kormányfő - azonban nem mondott semmit a három párt alkotta esetleges koalí­cióról, ráadásul jelezte: számukra az egyik legfőbb politikai biztosíték gazdasági programjuk megvalósí­tására továbbra is az, hogy a kor­RMDSZ? mánynak liberális miniszterelnöke legyen. Basescu egy nappal koráb­ban leszögezte: a kormányfőjelölt megnevezésekor elsősorban azt veszi figyelembe, hogy melyik párt nyerte a legtöbb mandátumot. Márpedig a Basescu pártjának is nevezett PD-L rendelkezik a leg­több törvényhozóval, ezért megfi­gyelők biztosra veszik, hogy az ál­lamfő ennek a pártnak a soraiból kér fel miniszterelnök-jelöltet. Markó egyébként azt sem tartja valószínűnek, hogy az első két he­lyen végzett párt, vagyis a szociál­demokraták (PSD) és PD-L esetle­ges nagykoalícióból az RMDSZ ki­maradna. A bukaresti Új Magyar Szónak ismét hangsúlyozta: a szö­vetség nem ragaszkodik minden­áron ahhoz, hogy kormányra kerül­jön. Az RMDSZ csakis közös neve­zőre hozható kormányprogramok alapján dönt az esetleges kor­mányba lépésről. (MTI, ú) Miami. Kétszer is letette a te­lefont a republikánus párti Ilea- na Ros-Lehtinen, akit Barack Obama azért hívott fel, hogy gra­tuláljon neki kongresszusi kép­viselővé való megválasztása al­kalmából. A miami képviselő nem hitte el, hogy valóban Oba­ma hívja, azt gondolta, valame­lyik rádióállomás akarja a bo­londját járatni vele. Végül a kép­viselő Obamával együtt jót neve­tett, miután hosszasan kérte a megválasztott elnök bocsánatát a félreértésért. Obama azt akarta közölni, már alig várja, hogy együtt dol­gozhasson vele, mint a külügyi bizottság rangidős, republiká­nus párti tagjával. A képviselő asszony azért gondolta, hogy a hívás csak ugratás, mert úgy szokás, hogy egy magas rangú tisztségviselő hívása előtt egy beosztottja jelentkezik. „Az első hívás alkalmával azt mondtam Obamának: Fiam, maga sokkal jobban tudja utánozni mások hangját, mint az a fickó a szom­bat esti élő tévéműsorban, de er­re csak nevetett, azt gondolta, viccelek. Győzködött, hogy tény­leg ő a megválasztott elnök, mire én sok szerencsét kívántam neki, és mondtam, hogy most már le­teszem a kagylót.” Pár perccel később Obama kabinetfőnöke, Rahm Emanuel hívta fel a képvi­selőt - miközben Obama is a vo­nalban volt -, és mondta, hogy nem tréfáról van szó. „Én pedig azt válaszoltam, hogy persze, rendben van, én mindenkinél jobban szeretem az ilyen ugratá­lleana Ros-Lehtinen (SITA/AP) sokat, és megtiszteltetésnek ve­szem, hogy engem választottak ki erre, de megint le fogom tenni a kagylót.” Végül Howard Ber- mannek, a külügyi bizottság el­nökének kellett felhívnia Ros- Lehtinent, hogy meg lehessen győzni őt: valóban Obama sze­retne vele beszélni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents