Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-05 / 281. szám, péntek

ffF1 P TT7 Q 7 TfF? Fl O JVJCilľVl Xľi O laJVJľj 2008. december 5., péntek 5. évfolyam 47. szám Lejáratás! kampány a borászok ellen? Brit kutatók vizsgálták a nehézfémeket ÖSSZEFOGLALÓ A brit Kingston Egyetem kuta­tói azt állítják, hogy a szlovák és a magyar asztali borok veszélye­sek az egészségre, mert annyi és olyan nehézfémeket tartalmaz­nak, amelyek már károsak az egészségre - adta hírül a Blikk. A kutatásban 15 ország borait hasonlították össze. A kutatócso­port egyik tagja Petróczi Anna ki­jelentette, tanulmányuk a borok­ban található nehézfémek egész­ségkárosító hatására kívánta fel­hívni a figyelmet. Célunk nem a rangsorolás, hanem a figyelemfel­hívás volt - mondta. A hír felkor­bácsolta az indulatokat. Villány nagyágyújának tartott Gere Attila úgy véli: a magyar bo­rok és borászok szándékos lejára­tásáról van szó. „Uniós szabvá­nyokkal dolgozunk - mondta. - Borainkat az Országos Bor­minősítő Intézet méri be, forga­lomba sem lehetne hozni olyat, ami átlépi a határértéket! Nem értem, hogy gondolták ezt a ku­tatók, fogalmunk sincs, mire ala­pozzák állításaikat!” Az uniós csatlakozás előtt va­lóban magasabb volt a magyar borok réztartalma, ma azonban ez már nem így van. A Gere pin­cészetben még a hordók rézcsap­jait is lecserélték. „Bárki elé oda- állok, vizsgáltassa be a boraimat! Akkor majd kiderül, kinek van igaza!” - mondta Gere, aki in­kább arra hívja fel a figyelmet, hogy az unió nem szab gátat az amerikai boroknak, amelyek a mi szabályaink szerint hamisítvá­nyok: akár 30 százalék vizet is adnak a borokhoz. A brit kutatók egy korábbi vizs­gálatból indultak ki, amelyben különböző italok fémtartalmát vizsgálták. Feltűnt, hogy a borok­ban különösen magas arányban fordulnak elő ezek az elemek. Az egészségre még nem ártalmas ér­ték 1 THQ - ezt a fémtartalom alapján számolják. A magyar bo­rokban ez az arány a veszélytelen érték 300-szorosa volt. A legveszélyesebbek a fémek közé a mangánt és a rezet sorol­juk, ezek a magyar borokban is nagy arányban előfordulnak a brit kutatók szerint. A fémionok hosszú távon Parkinsonkórt, köz­vetve szívproblémákat, cukorbe­tegséget és ízületi problémákat okozhatnak - figyelmeztettek a kutatók. (A Blikk és a mezo- hir.hu nyomán) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta ______________Árfolyam Valuta______________Árfolyam EMU-euró ____________30,191 Lengyel zloty___________7,810 Angol font ____________35,002 Magyar forint (100) 11,553 Cseh korona _______ 1,174 Svéd korona___________2,865 Bolgár leva ___________15,435 Román lej______________7,852 Japán jen (100) ________25,788 Svájci frank___________19,682 Kanadai dollár _________18,924 USA-dollár____________23,921 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,18-31,18 22,91-24,57 1,15-1,21 10,92-12,22 OTP Bank 29,23-31,12 22,98-24,54 1,14-1,21 11,06-12,05 Postabank 29,19-31,19 23,09-24,75 1,13-1,21 10,55-12,55 Szí. Takarékpénztár 29,41-30,91 23,17-24,36 1,13-1,20 11,06-12,10 Tatra banka 29,40-30,96 23,14-24,38 1,15-1,21 11,10-12,02 Dexia banka 29,41-30,98 23,30-24,54 1,14-1,20 11,25-11,85 Általános Hitelbank 29,41-30,97 23,19-24,43 1,14-1,21 10,92-12,22 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A helyes időben, célzottan elvégzett kezeléssel lépéselőnybe kerülünk a károsítókkal szemben Az őszi lemosó permetezésről (Fotó: Hocsi) Megoszlanak a vélemények arról, hogy kell-e lombhul­lás után permetezni. A növényvédős szakértők azt állítják: főleg a szőlőben és a gyümölcsös­ben ajánlatos ezt a kezelést elvégezni. Ugyanakkor tanácsukat csak nagyon kevesen szívlelik meg. ÖSSZEFOGLALÓ A szőlő- és a gyümölcsültetvé­nyekben régóta ismert, fontos vé­dekezés az őszi lemosó permete­zés, ennek ellenére kevesen vég­zik el lombhullás végén ezt a ke­zelést. Sőt, nem csupán a gyü­mölcsfákat, a gyümölcstermő bokrokat és a díszfákat, lombhul­lató díszbokrokat kell(ene) most permetezni, hanem a rózsabokro­kat és a szőlőtőkéket is. Szerepe a károsítok (rovarok, atkák, gom­bák, baktériumok) áttelelő alakja­inak gyérítése annak érdekében, hogy a kezdeti fertőzési nyomás kisebb legyen. Az elmaradt védekezés számlá­jára írható például a szőlőben a sok tőkepusztulás, a gyümölcsö­sökben az egyre jobban terjedő gutaütésszerű pusztulások, és egyéb súlyos betegségek. A fás ré­szek pusztulása a különböző kó­rokozók' tevékenységének az eredménye. Ezek ellen megfelelő eredményt a mechanikai és kémi­ai védekezés összehangolásával lehet csak elérni. A mechanikai védekezés során a beteg ágrészeket, ága­kat, fákat, tőkéket a lombhullás előtt meg kell jelölni, majd a tél folyamán ezeket le, illetve ki kell vágni. A sebzést sebkezelő anyag­gal vonjuk be, hogy a további fertőzéseket megakadályozzuk. Az eszközöket fertőtleníteni kell, mielőtt azokat másik, egészséges tőkénél vagy fánál használnánk, mert ezeknek a betegségeknek a kórokozóit a leghatékonyabban éppen a művelő eszközökkel lehet terjeszteni. Ennek megakadályo­zása az egyik legfontosabb te­endő. A lemosó permetezés preventív (megelőző) védeke­zést jelent, azáltal, hogy a kóroko­zókat inaktív állapotban pusztítja el. így a várható károk minimálisra csökkentésének is ez az alapja. Szakértők állítják: feltétlenül szük­ség van erre a kezelésre ahhoz, hogy jövőre lényegesen kevesebb gondunk legyen a kártevők és be­tegségek elleni küzdelemben. Az okszerűen elvégzett védeke­zések akkor a leghatékonyabbak, ha azok megelőző jellegűek. A he­lyes időben, célzottan elvégzett lemosó permetezéssel lépé­selőnybe kerülünk a károsítókkal szemben, melynek hatására a későbbi kezelések száma csökken­het, hatékonyságuk nagyobb lesz. A mostani időszakban valamennyi növényt ugyanaz­zal a permedével lehet kezelni. Csak környezetbarát, az emberi egészségre nem ártalmas szert vá­lasszunk. Lehetőleg réz- és kén­tartalmú szerek kombinációit használjuk, az engedélyezett leg­magasabb dózisban. Ilyen például a Sulka (5%) vagy a Kuprikol. Ha nyáron sok levéítetű, pajzstetű, atka okozott gondot a gazdának, akkor most permetezzük meg a fákat és bokrokat (az örökzöldek e tekintetben kivételek) például Vektafid S vagy Vektafid A előírá­sos oldatával. A lemosó permetezést mindig bő lémennyiséggel, áztatásos jel­leggel végezzük. Úgy, hogy a nö­vények teljes felülete össze­függően nedves legyen. Ehhez kis sebességgel, nagy lémennyiséggel (1000-2000 liter/ha), nagy per- metcseppeket kell kijuttatnunk úgy, hogy az megfolyjon a fás ré­szeken. A kezelést lombhullás után végezzük el, a permetezésre fagymentes, szélcsendes, száraz időt válasszunk. (Sz. T., B. Gy., bel-, w, g) A vérnyomásmérés tízparancsolata Divat az egészséges zsiradék Ősi csodaszer: az ánizs Úgy védhetjük szeretteinket, hogy beoltatjuk magunkat Munkahelyi gerinctorna A rákkezelés része lehetne Ellenünk dolgoznak a felesleges kilók Hogyan védjük meg gyermekünket az allergiától Ép testben ép lélek - wellness Készüljünk a karácsonyra - ötletek, tanácsok Karácsonyi játékunk két szelvénye Benne minden olvasónknak vérnyomásnapló (januárban várható a járvány Keresse az Új Siót az újságárusoknál! Minden olvasónknak ajAndek vémyomasnapló Díszfák vásárlásakor több szempontot is figyelembe kell venni Melyek a jó közterületi fák? ISMERTETŐ Az utcafák esetén lényeges, hogy ne nőjenek túl magasra, koronájuk lehetőleg 3 méter magasságból in­duljon, így jól el lehet férni alattuk. Mivel az ideális koronaméretet alulról az eljárhatóság, felülről a légkábelek korlátozzák, ezért leg- ideálisabbak a kompakt növeke­désű gömbkoronájú fák. Számos üyen oltványt kaphatunk a faisko­lákban, de ha nem oltványunk van, rendszeres metszéssel mi is tarthat­juk ezeket a méreteket. Ilyen növé­nyek a gömbakácok, gömbjuharok, gömbkoronájú kőrisek. A puhafájú füzekből is alakíthatunk ki előnyös tulajdonságokkal bíró sorfákat, csak ez munkaigényesebb, mivel eredeti növekedési típusuk ellenére alakítjuk a fákat. Akinek utcára nyí­ló ablakai vannak, és van helye, hí­jákat, hamisciprusokat, oszlopos növekedésű borókákat is kiültet­het. Ezek előnyös tulajdonságaik egyben hátrányosak is. Azzal, hogy a törzsük már talajszinttől kez­dődően sűrűn ágakkal benőtt, így alattuk nem lehet közlekedni, mint egy lombos fa alatt. Emiatt csak olyan helyre ültethetők, ahol az út és a járda között elegendő hely van. Ugyanez az előnyük is, hiszen míg a lombos gömbkoronájú sorfák lombja csak 2,5-3 méter magas­ságban kezdődik, e tűlevelű fajok pedig talajszinttől elágaznak, így sokkal jobban védik a házat a por­tól, zajtól. Utcai sorfák választásá­nál számos már szempontot is fi­gyelembe vehetünk. Nem baj, ha nem terem a sorfának választott fa, hiszen a nedves terméseket, gyü­mölcsöket hozó fajták amúgy is csúszóssá teszik a járdát, a száraz termést hozók alatt pedig rendsze­resen kell takarítani. A tölgyfélék lombja szakaszosan hullik le, míg a juharok, hársak viszonylag egy­szerre dobják le ősz végén lombju­kat. Ezért kevesebb alkalom ele­gendő a lomb össze-gyűjtéséhez. A galagonyáknak, vérszilváknak, dí­szalmáknak, díszcseresznyéknek számos olyan változata kapható, mely minden utcai sorfával kapcso­latos igényt kielégít. Koronájuk kompakt, szabályos növekedésűek metszés nélkül is, termést nem hoznak, vagy ha igen az nem folya­matosan hullik le a fáról. A galago­nyák például hoznak gyümölcsöt, ám az a fákon marad télire, tavasz­ra pedig a madarak elfogyasztják. (Az Ezermester alapján)

Next

/
Thumbnails
Contents