Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-06 / 257. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 6. Vélemény és háttér 7 Juan Fernandez Krohn spanyol pap késsel megsebesítette a szentatyát II. János Pál pápa fatimai merénylője ____ TALLÓZÓ IGAZI KÁRPÁTI IGAZSZÓ A kárpátaljai magyarok egy részét is hátrányosan érinti az ukrán médiahatóság rendeleté, hogy november 1-től a kábeltévé-szolgáltatóknak tilos külföldi televíziós csatornák adásait közvetíteniük. Az ukrán országos rádió- és televízió társaság határozata, amellyel megtiltotta a kábeltévé-szolgáltatóknak a külföldi csatornák adásainak továbbítását, országszerte nagy visszhangot váltott ki, főként az Ukrajnában népszerű orosz tévécsatornák közvetítésének megszűnése miatt. Ha a szolgáltatók mégis sugározzák a külföldi adásokat, kemény büntetéssel, sőt, engedélyük visszavonásával kell számolniuk, írta az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó. A lap szerint az Ungváron működő négy kábeltársaságot is érzékenyen érinti a tiltás és a helyi magyar lakosságot is, hiszen sokakhoz kábelen jutnak el a magyar adások. Balia Bálint, az ungvári Satsystem és Kábel 4. nevű műsorszolgáltatók vezetője elmondta, megvan azoknak az ügyfeleknek a listája, akik a rendelet hatályba lépése után felbontják szerződésüket, mivel a magyar nemzetiségű előfizetők a magyar csatornák műsorait tartalmazó csomagot igényelték. Az ügyfeleknek egyelőre nem kell nélkülözniük a magyar adásokat, mert a médiahatóság hivatalosan még nem értesítette a tiltó rendeletről az ungvári szolgáltatókat. Balia azt is elmondta: lenne kiút, ha a kábelszolgáltatók megegyeznének külföldi partnereikkel. A magyar tévétársaságoknak képviseletet kellene nyitniuk Ukrajnában, és hivatalos szerződés alapján kellene sugározniuk a műsoraikat. Ehhez nagy befektetés sem kellene. E kérdésről már tárgyalt az ORTT-vel, a UPC-vel, de csak ígéreteket kapott, pedig szerinte a magyar államnak is érdeke lenne a helyzet megoldása. Az üzletember úgy vélte, hogy a falun élő kárpátaljaiak nagy része is igénybe venné a kábelszolgáltatók kínálatát, mert nem mindenki tud parabolaantennát felszereltetni. (mti) Bemutatták a Vatikánban a II. János Pál pápa életéről szóló filmet, amely a Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek és Gianfranco Svider- coschi olasz újságíró „Élet Karollal” című könyve alapján készült. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A film 26 év után felfedi, hogy a hivatalos verzióval ellentétben 1982-ben a portugáliai Fatimában nem csupán merényletkísérlet történt a pápa ellen, hanem a merénylő meg is sebesítette őt. A támadó Juan Fernandez Krohn spanyol pap volt, akinek sikerült a körmeneten részt vevő pápát késével könnyebben megsebesítenie. Az érsek, aki 39 évig volt Karol Wojtyla magántitkára, elmondta, hogy az egyházfő vérzett. A hivatalos változat szerint Krohnt a pápa biztonsága miatt tartóztatták le, még mielőtt támadhatott volna. Gyilkossági kísérletért kapott hat és fél évi börtönt, plusz hét hónapot azért, mert tiszteletlen volt a bírósággal. Három évet ült le egy Lisszabon környéki börtönben, aztán kiutasították. Ekkor kilépett a papi szolgálatból, feleségül vette az esetéről tudósító újságírónőt, akivel a börtönben ismerkedett meg, és Belgiumba költözött. Ott ügyvédi pályára lépett, de nevét csupán azzal tette ismertté, hogy felpofozott egy bírót. Jelenleg írással foglalkozik és blogjában tagadja, hogy megkéselte a pápát. Sajátos logikával ezt azzal igazolja, hogy II. János Pál neki nem bocsátott meg, mint Mehmet Ali Agcá- nak, ugyanis nem volt miért. Ugyanakkor csodálkozik azon, hogy a lengyel érsek miért hallgatott erről annyi éven keresztül és miért éppen most szólalt meg. Feltételezi, hogy így akarja elterelni a figyelmet arról, hogy kiderült: számos lengyel főpap állt a kommunista rendszer titkosrendőrségének szolgálatában. Annak idején a lisszaboni perben is azt állította, hogy Wojtyla kommunista ügynök, aki a Vatikán bomlasz- tása miatt választatta magát pápává - írta az El País című spanyol napilap. Krohnt 1979-ben kizárták a X. Szent Pius Társaságból „mentális instabilitás” miatt és azért, mert bírálta a katolikus fundamentalista, később a Vatikán által kiközösített Marcel Lefebvre francia érseket, amiért nem szállt szembe keményebben a pápával. 1996-ban ismét letartóztatták, ezúttal a baszk Batasuna párt egyik székházának felgyújtásáért, 2000-ben pedig Albert belga király és I. János Károly spanyol király elleni merényletkísérletért ítélték öt év börtönre. __________________________________________KÉZ, IRAT ______________ Tűréshatár MIKLÓSI PÉTER Olvasom a reagálásokat, hallgatom a hivatalos csűrés-csava- rást, nézem a mismásolást mindarról, ami a DAC-Slovan focimeccsen Dunaszerdahelyen történt. Szégyen, uszulás, döbbenet, félelem. És napok múltán is rémület a rendőrök gyilkos indulatú agresszivitása fölött. Sebesültek, vér, mentőhelikopter. Noha tudtam (borítékolható volt), hogy valami balhé mindenképp várható, ekkora gyalázatra azért nem számítottam. Mert amit a történtek kapcsán a rendőrség önigazolásképpen - és védelmükben a kormánypárti politikai szereplők - határozott, a megfelelő helyen és megfelelő eszközökkel szak- és jogszerű intézkedésként tálal, az nem egyéb, mint a kommandós erőszak, a viperademokrácia nyomában járó maszatolás. Pedig a dolgok nyílja „csupán” annyi, hogy 2008 őszén Szlovákiában sem a kormányzati politika, sem a neki alárendelt rendvédelmi szervek nem képesek úrrá lenni a zsigerből jövő magyarellenes- ségen. És a demokrácia újabb vereségeként a jogállam diadalaként beállító nacionalizmuson. Voltaképp ez a magyarveréssé fokozódó gyűlölet az, ami igazán riasztó. Akkor is, ha ismerjük az okait. Mert ezek az „aktivitások” egy tőről valók. Maiina Hedvig esetétől az igazságtétellel - napjainkig. A slotai kóros primitivizmusok fölött el- sikló rafinált politikai sumákolással, a magyarveszély rémének tendenciózus sulykolásával mára a rendőrség (is) olyan mélyre züllött, hogy egy focimeccsen nem az állampolgári jogok védelmét garantálja, hanem pont fordítva és farizeus módon éles bevetésben a köznyugalmat s az emberek testi épségét veszélyezteti. Más kérdés, hogy épeszű hazai rendezői gárda a DAC-Slovan rangadóra nem fogad csoportosan érkező és a budapesti utcai zavargásokban jeleskedő, így már a hírnevében is irritáló Fradi- drukkereket! Viszont ha már bármi felelőtlenség révén itt voltak, a DAC hazai szurkolóival együtt ők is ki voltak téve a fékevesztett erővel „akcióhősökként” ütlegelő rendőrök otromba attakjának. A karhatalmi fellépésnek ez a formája tételesen bizonyítja: a szlovák jogállam magas rangú tisztség- viselői, valóságismeret híján, csak magyargyűlöletre épülően ítélkeznek s intézkednek. Ennek viszont semmi köze a jogállamiságra épülő kormányzáshoz. Ennek a nacionalizmushoz, a demokrácia torz felfogásához, a köztisztviselői megbízatással járó felelősség eltusso- lásához, a nyugalom és a biztonság alapvető feltételei megteremtésének kialakulatlanságához van köze. Amíg ugyanis Szlovákiában sem a kormány- koalíciónak, sem a parlamenti ellenzék szlovák pártjainak nem áll érdekükben megértetni saját táboraikkal, hogy mi a különbség a nemzeti érzület megélése és a rendőri akcionaliz- mussal is demonstrált magyar- ellenesség között, addig az erőszak-nacionalizmussal elegy magyargyűlölet csak fokozódni fog. Amíg az államfő, a házelnök, a kormányfő, a főügyész, az alattuk ágáló minden rendűrangú csinovnyik és a köztisztségek egyenruhásai nem lesznek immunisak a különféle zavaros elméjű „nemzetmen- tőkkel” szemben, hanem épp ellenkezőleg: felkarolják, majd védelmükbe veszik a magyar- gyalázassal hergelódó, ütlegelésre szakosodott kommandós „hősöket”, addig - túl a tűréshatáron - a félelemkeltés kultusza szentesíttetík. És ha így van, tolerancia híján nem működik a demokratikus jogállam. Gyújtsunk hát érte egy szál gyertyát a szobában - ha már e lázító és gyáva gátlástalanság épp mindenszentek napján történt. KOMMENTÁR Fekete Messiás AAAL1NÁK ISTVÁN Amerika átlépte a saját árnyékát. Az vesse rám az első követ, akinek közülünk nem az az egyébként nagyon buta hasonlat jutott eszébe, hogy olyan ez, mintha Szlovákiában magyar vagy roma kormányfőt választottak volna. De azért érzékelteti, mekkorát változott az amerikai társadalom - negyven évvel Martin Luther King meggyilkolása után. És főleg az utóbbi négy évben változott Amerika. Sok elemző annak tulajdonítja Barack Obama magabiztos győzelmét, hogy az embereknek elegük lett Bush 8 éves kormányzásából, de ez így nem igaz. Ne feledjük, Bush 2004-ben másodszor is győzni tudott, akkor - tetszik vagy sem - a többség még hitt neki. Obama nem a műiden tiszteletet megérdemlő, nagy formátumú embernek számító McCaint győzte le, hanem a második Bush-korszakot. McCain személyében is Bush-t utasította el az amerikai polgár, a változás igénye még a lappangó faji előítéletnél is erősebbnek bizonyult. És a döntő ok ezúttal sem kül-, hanem belpolitikai volt: Irakot alig tíz százalék nevezte fő problémának, a gazdasági válságot a megkérdezettek közel háromnegyede. Hiszen tízmilliók veszítették el megtakarításaik, ingatlanj aik értékét, milliók veszítették-veszíthetik még el munkájukat. Ez volt a döntő. Ilyen körülmények között bármely demokrata elnökjelölt megverte volna republikánus ellenfelét. Nem nyerhet választásokat olyan párt, amelyről azt tartják, hogy gazdasági válságba sodorta az országot. Azt tudjuk, hogy Obama nagyon jó szónok, azt nem, milyen elnök lesz, hiszen más a kampány és más a kormányzás. Tőle csodát várnak, és ez irtózatos teher. Bár csakjanuárban iktatják hivatalba, a győzelme máris több fontos hozadékot jelent Amerikának. A lélektani hatásokat a reálpolitikusok ritkán taiják fontosnak, ez esetben azonban a pszichológia nagyon erős politikai tényezővé válhat. Az emberek visszakapták az amerikai álomba vetett hitet: mélyről is fel lehet jutni a csúcsra. Az iraki háború, a guantánamói fogolytábor, az Abu Graib börtön után a diktatórikus, az emberi jogokat sárba taposó rézsűnek kiröhögték az USA-t, amikor számon kérte rajtuk a demokrácia, a jogvédelem hiányát. Az Obama tegnapi győzelmével született új Amerika mindezt most ismét emelt fővel teheti meg. Amerika arra az útra lépett, hogy ne csak a vüág első számú katonai és gazdasági hatalma, hanem erkölcsi tekintély is legyen. A jelenlegi súlyos hazai és nemzetközi kihívások közepette Obama nem lehet jóságos Messiás. Keménynek kell mutatkoznia otthon is, külföldön is. Amikor azt mondta, hogy Európa és Amerika erősen megtépázott szövetségét meg kell újítani és sokkal szorosabbra kell fűzni, és ezt például Berlinben megtapsolták, nem mindenki gondolt arra, hogy Obama követelni fog Európától. Azt, hogy teljesítse a biztonságpolitika terén a reá jutó részt, például Afganisztánban. Bush-nak szinte már sikk volt nemet mondani. De annak az embernek, akinek a győzelmét Európa nagyobbik fele óhajtotta? Biztos, hogy őszintén örülni fognak egy év múlva is azok a vezető európai politikusok Obama győzelmének, az USA visszanyert világhatalmi pozícióinak, akik eddig Amerika és Európa eltávolodására építették politikai karrierjüket? FIGYELŐ Programcsomag Obamának Emberi jogi „programcsomagot” állított össze Barack Obama megválasztott amerikai elnök kormányzásának első száz napjára az Amnesty International. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete Londonban kiadott szerdai felhívásában azt kéri, hogy az Obama-kormány a hivatalba lépése utáni első száz napban ismertesse a guantánamói börtöntábor bezárásának tervét és időpontját, rendeletben tiltsa meg a kínzást, valamint a rossz bánásmód egyéb formáit, és állítson fel független bizottságot a terror elleni háború jegyében elkövetett amerikai visszaélések kivizsgálására. Az AI főtitkára, Irene Khan kijelentette: Obamának egyértelműen szakítania kell a Bush- kormányzat által meghonosított fogvatartási politikával és gyakorlattal. Khan szerint ezt müliók követelik az Egyesült Államokban és világszerte, s most eljött az ideje e változtatás végrehajtásának. A főtitkár hozzátette: az Amnesty International az Obama-kormányzat első száz napjában arra fogja mozgósítani tagjait és támogatóit Amerikában és a világban, hogy szólítsák fel az új amerikai elnököt és a Kongresszust: tegyenek azonnali lépéseket annak bemutatására, hogy elkötelezettek az emberi jogok érvényesítése mellett. Az Amnesty International felhívása szerint Obamának helyre kell hoznia azokat a károkat, amelyeket az amerikai kormány okozott „a nemzetbiztonság jegyében elkövetett törvénytelen akcióival”. A szervezet szerint az Egyesült Államok kormánya az elmúlt nyolc évben ezrek alapvető emberi jogait sértette meg, csorbát ejtett Amerika hitelességén az emberi jogi kérdésekben, és feszültségeket okozott a diplomáciai kapcsolatokban. Irene Khan főtitkár az emberi jogi szervezet májusban megjelent idei vüágjelentésének londoni sajtóbemutatóján - az MTI kérdésére, hogy müyen esélyt lát a guantánamói tábornak az AI által évek óta követelt bezárására az amerikai elnökválasztás után - azt mondta: az elnökségért versengő politikusok mindegyike elkötelezte magát Guantánamo bezárása és a kínzás alkalmazásának megszüntetése mellett. Hozzátette: az Amnesty International szerint a tábor felszámolásának bejelentésére december 10-e, az emberijogokról szóló egyetemes nyilatkozat 60. évfordulója „nagyszerű alkalmat” kínálna. (mti)
