Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-05 / 256. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 5. www.ujszo.com László Ottó az elmúlt tíz év alatt komoly szakmai hírnevet szerzett - munkái itthon és külföldön is keresettek, megrendelésben nincs hiány „A vas kenyeret ad, lehetőséget a kibontakozásra” Jövő héten AAikovics Sándor galántai nyomdászt mutatjuk be. családnak, körülbelül harminc embernek a megélhetése múlik azon, hogyan dolgozunk, milyen eredményeket érünk el. Ebben a szakmában sem lehet megállni, állandóan figyelni kell a keresletet, az anyag- és energiaárakat, a művészeti irányzatokat. Posztmodern stílusú kovácsolt kisplasztikáim viszont a saját álmaim megvalósítását jelentik. Jövőre Kassára hívtak kiállítani, mostanában ezeket a szoborterveket rajzolgatom” - árulta el a mester. A bejei kapu (Szekeres Éva felvételei) Az épülő-szépülő kovácsműhely előtt most egy monumentális kapu vár befejezésre, ez a díszes darab a bejei kastély előtt áll majd, szimbólumrendszerében pedig a termőföld és teremtés jelképei találhatók meg. A kaput 2009 tavaszán fogják elhelyezni végleges helyére. Hasonló szépségű kaput készítettek egy barsfüssi kastély bejáratához. A műhelyben készült darabokat számos szlovákiai épületen meg lehet csodálni, de Magyarországon is vannak komoly eredményei a vállalkozásnak. A szegedi Rökk- palota kovácsoltvas elemeinek telHanva. László Ottó gépészmérnök tíz évvel ezelőtt váltott szakmát. Szerinte ekkor került egyenesbe az élete. SZÁSZl ZOLTÁN Prágai egyetemi évek, magyar- országi munkahelyek után 38 évesen visszatért szülőfalujába, ahol édesapja mesterségét, a gépész- kovácsságot fejlesztette tovább, és művészkovácsműhelyt nyitott. Gömörben egészen a huszadik század elejéig a vas bányászata és feldolgozása volt az a húzóágazat, ami ezreknek biztosított tisztes megélhetést. Ma homlokegyenest más a helyzet, a vas bányászata ÍH# MM Kedves Olvasók, Új sorozatot indítottunk. Szerdánként érdekes szakmák művelőit vagy hétköznapi foglalkozások nem mindennapi képviselőit mutatjuk be a Szülőföldünk című mellékletben. Sok kivételes embert ismerhetnek meg, de ha önök tudnak valakiről, aki ritka mesterséget űz, vagy úgy űzi a szakmáját, hogy érdemes bemutatni, kérjük, írjanak nekünk. A borítékra írják rá: „Mesterségek, mesterek". megszűnőfélben, az európai szinten is kiemelkedő vasipar és kohászat megszűnt. Az igény másfél évtizede kezdett ismét jelentkezni. A vidék régi kastélyainak szinte mindegyikén míves, kovácsolt vagy öntött vasrácsok, korlátok, épületdíszek voltak, ezek szinte kivétel nélkül eltűntek. Most kezdődött meg fokozatos pótlásuk. A vas épületelemek, kerítések, díszítőelemek iránti igény éledezik, ezért érdemes volt megnyitni a művészkovács műhelyt. László Ottó az elmúlt tíz év alatt komoly szakmai hírnevet szerzett. Munkái keresettek, megrendelésben nincs hiány. A kis gépjavító és patkoló műhelyt is bővíteni kellett. Gömörben ez az egyedüliműhely, ahol a hagyományos, szénnel izzított technológiával készülnek a szebbnél szebb darabok. Nem könnyű munka, időigényes, nagy pontosságot és odafigyelést kíván a kovácsolás. A tervezés, a rajzok készülnek el először. Ezt követi az anyag beszerzése, előkészítése, méretre vágása. Csak ezután kezdődhet a tényleges munka. A hanvai műhelyben hatan dolgoznak. A műhely vezetője is naponta beáll az üllő mellé, hogy egy-egy igényes darabon dolgozzon, vagy kipróbáljon egy új ötletet, kikísérletezzen egy szokatlan formát, mintát. A mestert már nem csak a használati tárgyak készítése foglalkoztatja, néhány éve vasból kovácsolt kisplasztikák készítésébe, szobrok megalkotásába fogott. Kísérletező kedve határtalan. Egy idei magyarországi szakvásáron nagydíjat nyert, szobrai pedig az utolsó darabig elkeltek. „Nagy a felelősség, mert hat Az előkészítés fázisa pontosságot kíván jes felújítását László Ottó és munkatársai végezték. Most is hatalmas feladat előtt állnak, megpályázták ugyanis a budapesti Klotild-palota teljes rekonstrukciójának munkálatait. A nagy tervek mellett mindennapos gondokkal is meg kell küzdeniük. Komoly teher a kisvállalkozás számára a megemelkedett energiaár, a fűtőanyag jövedéki adója. „Nem vagyunk könnyű helyzetben, de kedvvel és szeretettel dolgozunk. A vas egyelőre kenyeret ad és a művészi kibontakozásra is jó lehetőség” - mondja László Ottó művészkovács. Az oktatás, a sport és a szórakozás terén is együttműködnek a gimnáziumok Tartalommal töltik meg a szerződést Csaknem minden városi fenntartású iskola és óvoda megszépült a nyáron Új ablakok és padlóburkolat V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Több mint három évvel ezelőtt, 2005 júniusában született meg a testvériskolai szerződés a komáromi Selye János Gimnázium, a budapesti Szent István Gimnázium, valamint a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium között. A nagy távolságok ellenére az együttműködés nem csupán papíron létezik, rendszeresek a személyes találkozók a tanárok és a diákok között egyaránt. Ennek legújabb bizonyítéka az erdélyiek október derekán tett szlovákiai látogatása, amikor a Tamási Áron Gimnázium Vitéz Lelkek színjátszó köre A dzsungel könyve című musicalt mutatta be a komáromi gimnazistáknak nagy sikerrel. „Az oktatás, a sport és a szórakozás terén egyaránt törekszünk az együttműködésre, a baráti kapcsolatok elmélyítésére” - árulta el Andruskó Imre igazgató. A selyés tanárok évről évre részt vesznek Budapesten a módszertani napokon, színházlátogatáson, a tanárok focitomáján, a negyedikesek szalagavatóján pedig vezetői szinten képviseltetik magukat az iskolák. A diákok számára a közös sítúrák, a nyári táborozások és az erdélyi tanulA Vitéz Lelkek színjátszó csoport A dzsungel könyve című musicalt mutatta be Komáromban (Kis Kata felvétele) mányutak során nyílik lehetőség az ismerkedésre, barátságok kötésére, ápolására. „Legújabb projektünk egy közös, 2009-es falinaptár megjelentetése, ahol hónapról hónapra felváltva mutatjuk be iskoláinkat” - mondta az igazgató. Aki rendkívül fontosnak tartja, hogy a különböző országokban élő magyar fiatalok egymásra találjanak, és a diákkorban köttetett személyes kapcsolatoknak köszönhetően felnőttként is otthonosabban mozogjanak a szülőföldjüktől távoli magyar közösségekben is. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. A Czuczor Gergely Alapiskola a szociális helyiségek felújítására, a sportpálya burkolatának javítására és a tornaterem fűtési rendszerének átalakítására az elmúlt időszakban közel egy millió koronát (33,3 ezer €) kapott. Idén a padlóburkolat felújítására szeretnének sürgős támogatást kérni az iskola fenntartójától. A város többi alapfokú intézményében is jelentős változások történtek a nyári hónapokban. A Dévény utcai szlovák alapiskola épületét felújították, beleértve az étkezőt is. A várostól 300 ezer korona (9958 €) támogatást kaptak, az iskola 50 ezer koronával (1659 c) járult hozzá a munkálatokhoz. Ez a tanintézmény régóta küzdött gondokkal, az egyik képviselő- testületi ülést ezért az alapiskola tornatermében rendezték meg, hogy a képviselők a saját szemükkel győződjenek meg az áldatlan állapotokról. Az átalakítási munkálatok során kiderült: az épület sokkal rosszabb állapotban van, mint sejtették, ezért a tervezett összeg kétszeresébe kerültek a munkálatok - mintegy 700 ezer koronába (23 236 €). A Bethlen Gábor utcai a város egyik legszebb alapiskolája, amely a Nyitra-parti lakótelepen található. Nyáron tizenegy osztályban javították az elektromos vezetéket, az iskola saját költségén cserélte ki a padlóburkolatot a folyosókon. A Híd utcai - sportiskolaként emlegetett - szlovák alapiskolában nyáron a szennyvízcsatorna szorult felújításra, ami 450 ezer koronába (14 937 €) került. Ki kellett festeniük a szociális helyiségeket, amit két hónap alatt sikerült megoldaniuk. Az ereszcsatornákat is felújították, és két osztályban megjavították az iskolapadokat. A Nyitra- parti szlovák alapiskolában ablakokat cseréltek, megjavították a tetőt és a konyhát is felújították. A bölcsődében mosdókat és padló- burkolatot cseréltek, a felújítási munkálatokra 950 ezer koronát (31 534 €) költöttek. A város 300 ezer koronával (9958 €) támogatta a felújítást. Az óvodákban sem pihentek a nyáron, a Blaho Pál utcai intézményben ezekben a napokban adták át az új óvodai osztályt, amelynek a kialakítása során az intézmény egyik épületszámyát újra kifestették. A bejárat is korszerűbb és tetszetősebb lett. További két óvodában is osztályokat nyitottak, ami 2,5 millió koronájába (82 984 €) került a fenntartónak, (száz) A Bethlen Gábor Alapiskolát európai uniós forrásból újították fel (Képarchívum)
