Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-05 / 256. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 5. Szülőföldünk 29 A városatyák a kilakoltatás mellett döntöttek, a Lőrincz Gyula utcai bérházban élők azt állítják, nekik kell bűnhődniük az előző lakók adósságai miatt Kitelepítik a lakbérhátralékosokat Dunaszerdahely. Bár a lakbérhátralékosok kilakoltatását a városi képviselők és a Romológiai Kutatóintézet igazgatója szerint is példaértékűen és körültekintően megtervezték, az érintettek körében általános tájékozatlanság és bizonytalanság tapasztalható. B. JÓZAN MÓNIKA A Lőrincz Gyula utcai bérház kiürítéséről még nyár elején döntött a dunaszerdahelyi képviselő- testület. Az adósok helyett többször a város térítette meg a hátralékot a hőszolgátatónak, de még így is több milliós tartozás van a ház lakóinak rovásán. A Lőrincz Gyula utcai bérház számokban A 37 lakásos városi panelházban 203 személyt tartanak nyilván, valós számuk azonban ennek a többszöröse, mert még a pincéket is lakják. 2004 óta nem köt velük bérleti szerződést a lakáskezelő vállalat, háromszor annyi a víz- fogyasztás, mint más hasonló méretű házakban, legalább kétszer annyi szemetet produkálnak, mint más panelházaknál, és az utóbbi 10 évben 25 millió koronát költött az épülettel kapcsolatos kiadásokra az önkormányzat. A városi hivatal tanulmánya szerint ez nem romaprobléma, hanem gazdasági és szociális gond, a városban ugyanis becslések szerint mintegy 1500 roma család él saját vagy bérelt ingatlanban, amelyekért tisztességesen fizetik a fenntartási költségeket. A hivatalos adatok szerint a Lőrincz Gyula utcai lakók jelentős része egyáltalán nem fizet közüzemi díjakat, sem helyi illetékeket és adókat. Az érintettek elmondása szerint azonban ez nem igaz, állításuk szerint a legtöbbjük fizet, csak az előző lakók tartozásait görgetik maguk előtt. Szervezett kilakoltatás A legutóbbi, októberi képviselő-testületi ülésen döntöttek a városatyák a kitelepítés és a ház eladása mellett. A vevő, a Southerm lakáskezelő vállalat a Karcsai útra tervez alacsony komfortfokozatú, könnyűelemekből épített lakóegységeket (konténereknek nevezték a testületi ülésen) építeni, ahova a fizetésképteleneket költöztetnék. Pázmány Péter az ülésen megjegyezte, sajnos nincs olyan lakó, akinek ne lenne tartozása a város vagy a lakáskezelő vállalat felé, de nem kívánnak senkit az utcára tenni. Ravasz József, a Romológiai Kutatóintézet igazgatója annyit fűzött hozzá, hogy a Lőrincz Gyula utcai lakások összkomfortosak voltak, de 15 év alatt leélték őket. „Az emberek igazságtalanságnak tartják, hogy a város szélére kerültek, pedig amennyi a lakbérhátralékuk, a törvény értelmében akár az utcára is kerülhettek volna” - mondta Ravasz József, aki részt vesz a kitelepítés előkészítésében. A lakók nagy része a bódékba kerül, akinek érvényes szerződése van, azoknak más bérlakást biztosít a város. Stílbútor és sarokkád A lakók lobbizni kezdtek. Sorban állnak a városházán a szociális ügyekkel megbízott Hulkó Gábor alpolgármester irodája előtt. Sok családnak évek óta a városházán, az illetékesek asztalán hever a lakáscsere-kérelme is, olyanoké, akik már régen szerettek volna elköltözni a Lőrincz Gyula utcáról. Sokan meg vannak győződve arról, hogy nekik állami lakás , jár”. A Lőrincz Gyula utcában tett látogatásunkkor is ez volt a legtöbbet hangoztatott érv a kilakoltatás ellen. Senkit sem találtunk, aki a tartozásról beszélt volna. Az általunk meglátogatott családok egy része szociális segélyekből, de rendezett körülmények között él. Az öreg, lerobbant házban nem ritka látvány a parkettázott, felújított lakás, stílusos berendezéssel. Előbb egy héttagú család kétszobás lakásában jártunk. ,A férjem is és én is gyárban dolgozunk, és havonta fizetjük a rezsit. Nem is keveset, ahhoz képest, hogy csak hideg vizünk van. Mégis azzal fenyegetnek bennünket, hogy konténerbe kell költöznünk” - panaszolta egy asszony. Egy másik lakásban is nagy család lakik, ők alkalmi munkákból és a beteg gyereknek járó szociális támogatásból élnek -jó körülmények között. „Felújíttattuk a fürdőszobát, az ajtókat és az ablakokat kicseréltük. Most mégis el kell hagynunk a lakást, állítólag novemberig, de még azt sem tudjuk, hova kerülünk” - mondta a Buga család feje. Senki nem tudja pontosan, milyen feltételek alapján válogatják az embereket, és ki az, aki lakásra, ki az, aki a Karcsai úti szociális lakásokra vagy a konténerekre számíthat. Egyesek arról beszélnek, hogy aki pénzt ajánl fel, annak jobb helye lesz. Volt, aki csak suttogva merte elmondani, hogy rendszeresen fizeti a lakásköltségeket, ezért bérlakást ígértek neki, de nem vállalja a nevét, nehogy utoljérje a többiek haragja. Kint kosz, bent rend A blokk külső, lerobbant, kopár és koszos környezete és a lakások tisztasága és színvonala közötti ellentétre is adtak magyarázatot a lakók. Állításuk szerint az előző lakók hagyták rájuk a tartozásokat és tették tönkre a környezetet. Jelenleg is laknak például a pincékben, lopják a villanyt. A pincelakók, akik évek óta feketén élnek az ablaktalan, penészes, nedves helyiségekben berendezett szobákban, a szabadban végzik szükségüket, vagy kéredzkednek valamelyik lakásba. Az ő sorsuk bizonytalan. Legtöbben azonban arra panaszkodnak, hogy egy kalap alá veszik mindannyiukat: a dolgozókat a munkakerülőkkel, a nem fizetőket a tisztességesen élőkkel. Hova kerülnek? Dunaszerdahelyen 1990-ben adták át a Karcsai úti szociális lakásokat, azóta újak nem épültek, a meglévőket újították fel és bővítették városi vagy állami támogatásból. Jelenleg 33 szociális lakás található a telephelyen, 24 család él ott, és hamarosan mintegy 320 személynek lesz az otthona. Az önkormányzat állítása szerint a Southerm által biztosított bódék közművesített területen állnak. A lépcsőház koszos, sokan laknak a pincében A lerobbant bérházban nem ritka látvány a sarokkád és a csempézett fürdőszoba A Lőrincz Gyula utcai ház kívülről... ... és belülről. Sokan invesztáltak lakásfelújításba. Legtöbben arra panaszkodnak, hogy egy kalap alá veszik mindannyiukat (A szerző felvételei)
