Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-05 / 256. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 5. www.ujszo.com 26 Oszt-Veszt MEGKÉRDEZTÜK Gulyás Éva ügyvédet Európai autógyártók sora jelentette be, hogy csökkenti a termelést. A visszaesés a szlovákiai beszállítókra is hatással van, az érintett cégek egyelőre tartózkodóan nyilatkoznak. (Képarchívum) Tömeges elbocsátásokról még nem -érkezett bejelentés a Dunaszerdahelyi Járási Munkaügyi Hivatalhoz Számolnak regionális hatásokkal Milyen kötelezettségei van­nak a munkáltatónak, ha tö­meges elbocsátást tervez? Tömeges elbocsátás alatt az értendő, ha a munkáltató 90 napon belül 20 vagy több mun­kavállaló munkaviszonyát kí­vánja megszüntetni. Ilyen eset­ben az intézkedés előtt mini­mum egy hónappal köteles tájé­koztatni az illetékes munkaügyi hivatalt, továbbá a szakszerve­zetet vagy alkalmazotti bizal­mit; ha ilyen nincs az adott vál­lalatnál, akkor az érintett dol­gozókat kell időben informálni. Mit tehet, mire jogosult az a munkavállaló, akinek a mun­kahelye leépítés miatt szűnik meg? Ha a munkavállaló munkahe­lye megszűnik, és a munkáltató nem tud más megfelelő munkát biztosítani a számára, a munka- viszonyt alapvetően két módon lehet felbontani: felmondással és kölcsönös megegyezéssel. Ér­demes odafigyelni a részletek­re. Felmondás esetén a munka- vállaló felmondási időre vagy végkielégítésre jogosult. A vég- kielégítést a Munka törvény- könyve 2 havi átlagbérnek meg­felelő összegben állapítja meg, illetve 3 havi átlagbér összege jár annak a munkavállalónak, aki az adott munkahelyen több mint 5 évig dolgozott. Tavaly szeptembertől leépítés esetén akkor is jár lelépő, ha az érintett kitöltötte a felmondási időt. Ha a munkaviszonyt kölcsönös megegyezéssel bontják fel, és indoklásként a leépítés szere­pel, a munkavállalónak ebben az esetben is törvényileg jár a végkielégítés. Ha azonban a kölcsönös megegyezésben nem szerepel a leépítés kitételként, automatikusan nem jár lelépő. Természetesen a munkáltató és a dolgozó üyen esetben is meg­állapodhatnak valamilyen kom­penzációról. A munkavállaló­nak azonban tisztában kell len­nie azzal, hogy csak az írásba foglalt megállapodást tudja ér­vényesíteni, a szóbeli ígéretek nem mérvadók. Továbbá: a munkavállalónak a felmondást írásban kell megkapnia. Amire ilyenkor érdemes ügyelni: sok­szor személyesen hívják be a dolgozót, tájékoztatják a tény­állásról, átadják a felmondást és megkérik, írja alá. Ha a munka- vállaló bizonytalan, úgy érzi, szeretné alaposabban átnézni vagy megbeszélni valakivel, mit is adtak a kezébe, nem köteles ott helyben aláírni a dokumen­tumot. Nyugodtan kérheti, hogy postázzák a címére. Ha a munkavállaló jogtalannak tart­ja a felmondást, 2 hónapon be­lül támadhatja meg bírósági úton. Amennyiben ezt nem te­szi meg, a későbbiekben nincs módja jogorvoslatot kérni. Milyen mozgástere van a munkavállalónak, ha a mun­káltató például a termelés csökkentése miatt nem tudja teljes munkaidőben foglal­koztatni? Részmunkaidős foglalkozta­tásra csak kölcsönös megállapo­dás alapján van lehetőség, a munkáltató egyoldalúan nem csökkentheti a dolgozó munka­idejét. Amennyiben nem mond fel a munkavállalónak, de nem tud megfelelő mennyiségű munkát biztosítani a számára, a havi bérét így is köteles kifizetni. A gazdasági válság begyű­rűzése kapcsán gyakran fel­merül, hogy a munkaerőpiac legkiszolgáltatottabb rétegét a kölcsönzött munkaerő al­kotja. Nekik milyen lehetősé­geik vannak? Az úgynevezett kölcsönzött munkásoknak azokkal az ügy­nökségekkel szemben vannak jogaik, akik őket különféle válla­latoknak közvetítik ki. Ha az ügynökség a továbbiakban nem tud munkát biztosítani az üyen munkaerő számára, ő mond fel neki; innentől a Munka törvény- könyve fent idézett rendelkezé­sei a mérvadóak. Természetesen abban az esetben, ha a kölcsön­zött munkaerőt az ügynökség­hez határozadan időre szóló munkaszerződés kötötte, (as) Dunaszerdahely. A járási munka-, szociális és család­ügyi hivatal folyamatosan figyelemmel követi a gazda­sági eseményeket. A válság gyűrűzése óta hetente két­szer tartanak gyűlést, ame­lyen elemzik a munkapiac változásait B. JÓZAN MÓNIKA Tóth Patrícia, a hivatal igazga­tónője a következőket nyüatkozta lapunknak: „Valószínűleg érinteni fogja a járást is a gazdasági vál­ság, mert az Európa-szerte vissza­fogott autóiparnak nálunk is van­nak beszállító cégei. Minimum azon a téren érezzük majd a vál­ság hatását, hogy nem lesz szük­ség több munakaerőre. Októ­bertől új próbaprojektet vezetett be a hivatal, két ügynökünk folya­matosan járja a munkaadókat, és a munkavállalóknak alkalmas he­lyeket keresnek. Beszámolóik sze­rint egyelőre nincs olyan vissza­jelzés, amely aggodalomra adhat okot, de a helyzet persze bármi­kor változhat. Az mindenképpen biztató jel, hogy a munkáltatók pillanatnyüag nem jeleznek keve­sebb betölteden munkahelyet. Összeségében tehát elmondható, hogy a járásunkat még nem érin­tette a válság, de nem tudni, mit hoz a jövő.” Balódi László, a foglalkoztatási főosztály igazgatója elmondta, személyesen is járnak a nagyobb cégekhez, és együtt elemzik a ki­látásokat. A nagy munkaadóknak a munkaügyi hivatalban egy hó­nappal korábban be kell jelenteni­ük a tömeges elbocsátást, egye­lőre nem érkezett üyen jelzés. Ami a munkaügyi hivatal felké­szültségét illeti: nemcsak válsá­gos időszakokban, hanem évente átértékelik a munkaerő-piaci kihí­vásokat. Ez annyit tesz, hogy meghatározzák, melyek a kocká­zatos szakmák, és müyen átkép­zésekre lesz szükség ahhoz, hogy minél többen el tudjanak helyez­kedni. „Az elemzések alapján fel­vázoljuk, mire lesz szüksége a pi­acnak. Februárban elkészítjük az éves átképzési tervet, jelenleg te­hát még nem tudok beszámolni arról, mi várható jövőre. 2008- ban az igények alapján sok volt a logisztikai irányzat: raktáros, emelőkocsis, fémmegmunkáló képzéseket tartottunk eredmé­nyesen, hiszen rájuk nagy szükség volt, mivel több logisztikai raktár működik a térségben. Hegesz­tőkből pedig mindig nagy a hi­ány” - mondta Balódi. A Dunaszerdahelyi járásban megkérdezett nagyvállalatok egyelőre nem szeremének találga­tásokba bocsátkozni. Az ipari par­kok beruházói is tovább szövöge­tik terveiket, esetleges 1-2 év csú­szással számolnak. A munkaügyi hivatal képviselői az utóbbi hetek­ben találkoztak az egyházkarcsai ipari park jelenlegi és jövőbeli be­fektetőivel, akik bár függővé tet­ték a válságtól a beruházások me­netét, de konkrét tervekről szá­moltak be és előrevetítették több száz munkahely megteremtését. A dunaszerdahelyi Schütt Kft. az egyik legtöbb embert foglalkozta­tó cég Dunaszerdahelyen, csak­nem ezer személyt alkalmaznak. Mivel autóalkatrészeket gyárta­nak, és a híradások szerint az eu­rópai autógyárak csökkentették termelésüket, a Schüttben ér­deklődtünk a helyzet alakulásáról. Egyelőre nem érintette őket a re­cesszió, de részletekről nem kí­vántak nyüatkozni az ügyben. Úgy tapasztalják, Magyarországon rosszabb a helyzet, mint nálunk: az utóbbi hónapokban több magyarországi érdeklődik a szlovákiai munkahelyek iránt A válság előszelét érzékelik a munkaközvetítő ügynökségek is A nagyobb cégek egyelőre kivárnak: nem küldenek el, de nem is keresnek munkaerőt (Szőcs Hajnalka illusztrációs felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Galánta/Kassa. „A galántai ré­gióban nincsenek tömeges elbocsá­tások, de új munkaerőt sem keres­nek, a nagyobb cégek egyelőre ki­várnak” - állítja Kostka András, a munkaközvetítéssel foglalkozó ga­lántai Eurotrade Kft. ügyvezetője. A cég sok más munkaközvetítőhöz hasonlóan úgy működik, hogy a munkavállalók az ügynökséggel kötnek munkaszerződést, az ügy­nökség pedig kölcsönzi őket a ter­melő cégeknek. Legnagyobb part­nerük a Samsung, de más nagyvál­lalatokkal - például a Jásplastikkal, a diószegen működő Koam céggel és a Sonyval - is van szerződésük. Kivárnak a toborzással Az Eurotradenak jelenleg 800 szerződéses alkalmazottja van, a szám az utóbbi hónapokban nem változott, és az év végéig ők is ki­várnak a toborzással. „A gyártók is kivárják, hogy csökkenjenek az árukészletek a nagyraktárakban. Sok függ attól, müyen lesz a kará­csonyi vásárlókedv. Ha a szokásos módon alakul, akkor a jövő év ele­jétől minden megy tovább, de ha az emberek a költekezés helyett a spórolásra szavaznak, akkor az év elejétől visszaeshet a termelés” - magyarázza az ügyvezető. Az ügynökség a hazaiakon kí­vül főleg Ukrajnából és Romániá­ból hoz he vendégmunkásokat, de magyarországi és csehországi al­kalmazottaik is vannak. Kostka András azt is elmondja, mivel Ko­márom környékén is van érde­keltségük, tapasztalják, milyen hatással van a határ menti mun­kapiacra, hogy Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet, mint nálunk: az utóbbi hónapokban a magyarországi munkakeresők ré­széről érezhetően megnőtt az ér­deklődés a szlovákiai munkahe­lyek iránt. Kevesebben mennek külföldre Egyes felmérések szerint az el­múlt két évben csökkent a külföl­di munka iránti érdeklődés. Az idei adatok szerint a lakosság 15 százaléka szeretne külföldön dol­gozni, míg két éve öt százalékkal többen vállalkoztak ugyanerre. Hoüandia és Svájc feljött az el­múlt években, Nagy-Britannia iránt viszont egyre csökken az ér­deklődés, és hasonló a helyzet Csehország, Írország, Németor­szág, Ausztria és az Egyesült ÁUa- mok esetében is. Az okok közé tar­tozik a külföldi munkakeresők megnövekedett száma az említett országokban, a szlovák korona erősödése és a hazai fizetések nö­vekedése. A külföldön munkát ke­resők csaknem fele középiskolai érettségivel rendelkezik, és legin­kább a vendéglátós vagy szezonális ajánlatokat részesítik előnyben. Ki­vételt képez Csehország, ahol in­kább a diplomások keresik a boldo­gulásukat. A külföldre távozók zö­me a 25 és 30 év közötti korosztály­ból kerül ki. A fent idézett felméré­sek még a gazdasági válság előtt készültek. A recesszió kihatással van a hazai és külföldi munka­erőpiacra, érinti a munkaközvetítő ügynökségeket is. „A válság hatása természetesen megmutatkozott. Kevesebben keresnek munkát kül­földön, ellenkezőleg, inkább haza­térnek. Az adatokat azonban üzleti titokként kezeljük, és nem hozzuk nyüvánosságra” - közölte lapunk­kal Patrik Tlučko, a Tlučko Agency kassai munkaközvetítő ügynökség vezetője, (gaál, kozs)

Next

/
Thumbnails
Contents