Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-05 / 256. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 5. www.ujszo.com 26 Oszt-Veszt MEGKÉRDEZTÜK Gulyás Éva ügyvédet Európai autógyártók sora jelentette be, hogy csökkenti a termelést. A visszaesés a szlovákiai beszállítókra is hatással van, az érintett cégek egyelőre tartózkodóan nyilatkoznak. (Képarchívum) Tömeges elbocsátásokról még nem -érkezett bejelentés a Dunaszerdahelyi Járási Munkaügyi Hivatalhoz Számolnak regionális hatásokkal Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak, ha tömeges elbocsátást tervez? Tömeges elbocsátás alatt az értendő, ha a munkáltató 90 napon belül 20 vagy több munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni. Ilyen esetben az intézkedés előtt minimum egy hónappal köteles tájékoztatni az illetékes munkaügyi hivatalt, továbbá a szakszervezetet vagy alkalmazotti bizalmit; ha ilyen nincs az adott vállalatnál, akkor az érintett dolgozókat kell időben informálni. Mit tehet, mire jogosult az a munkavállaló, akinek a munkahelye leépítés miatt szűnik meg? Ha a munkavállaló munkahelye megszűnik, és a munkáltató nem tud más megfelelő munkát biztosítani a számára, a munka- viszonyt alapvetően két módon lehet felbontani: felmondással és kölcsönös megegyezéssel. Érdemes odafigyelni a részletekre. Felmondás esetén a munka- vállaló felmondási időre vagy végkielégítésre jogosult. A vég- kielégítést a Munka törvény- könyve 2 havi átlagbérnek megfelelő összegben állapítja meg, illetve 3 havi átlagbér összege jár annak a munkavállalónak, aki az adott munkahelyen több mint 5 évig dolgozott. Tavaly szeptembertől leépítés esetén akkor is jár lelépő, ha az érintett kitöltötte a felmondási időt. Ha a munkaviszonyt kölcsönös megegyezéssel bontják fel, és indoklásként a leépítés szerepel, a munkavállalónak ebben az esetben is törvényileg jár a végkielégítés. Ha azonban a kölcsönös megegyezésben nem szerepel a leépítés kitételként, automatikusan nem jár lelépő. Természetesen a munkáltató és a dolgozó üyen esetben is megállapodhatnak valamilyen kompenzációról. A munkavállalónak azonban tisztában kell lennie azzal, hogy csak az írásba foglalt megállapodást tudja érvényesíteni, a szóbeli ígéretek nem mérvadók. Továbbá: a munkavállalónak a felmondást írásban kell megkapnia. Amire ilyenkor érdemes ügyelni: sokszor személyesen hívják be a dolgozót, tájékoztatják a tényállásról, átadják a felmondást és megkérik, írja alá. Ha a munka- vállaló bizonytalan, úgy érzi, szeretné alaposabban átnézni vagy megbeszélni valakivel, mit is adtak a kezébe, nem köteles ott helyben aláírni a dokumentumot. Nyugodtan kérheti, hogy postázzák a címére. Ha a munkavállaló jogtalannak tartja a felmondást, 2 hónapon belül támadhatja meg bírósági úton. Amennyiben ezt nem teszi meg, a későbbiekben nincs módja jogorvoslatot kérni. Milyen mozgástere van a munkavállalónak, ha a munkáltató például a termelés csökkentése miatt nem tudja teljes munkaidőben foglalkoztatni? Részmunkaidős foglalkoztatásra csak kölcsönös megállapodás alapján van lehetőség, a munkáltató egyoldalúan nem csökkentheti a dolgozó munkaidejét. Amennyiben nem mond fel a munkavállalónak, de nem tud megfelelő mennyiségű munkát biztosítani a számára, a havi bérét így is köteles kifizetni. A gazdasági válság begyűrűzése kapcsán gyakran felmerül, hogy a munkaerőpiac legkiszolgáltatottabb rétegét a kölcsönzött munkaerő alkotja. Nekik milyen lehetőségeik vannak? Az úgynevezett kölcsönzött munkásoknak azokkal az ügynökségekkel szemben vannak jogaik, akik őket különféle vállalatoknak közvetítik ki. Ha az ügynökség a továbbiakban nem tud munkát biztosítani az üyen munkaerő számára, ő mond fel neki; innentől a Munka törvény- könyve fent idézett rendelkezései a mérvadóak. Természetesen abban az esetben, ha a kölcsönzött munkaerőt az ügynökséghez határozadan időre szóló munkaszerződés kötötte, (as) Dunaszerdahely. A járási munka-, szociális és családügyi hivatal folyamatosan figyelemmel követi a gazdasági eseményeket. A válság gyűrűzése óta hetente kétszer tartanak gyűlést, amelyen elemzik a munkapiac változásait B. JÓZAN MÓNIKA Tóth Patrícia, a hivatal igazgatónője a következőket nyüatkozta lapunknak: „Valószínűleg érinteni fogja a járást is a gazdasági válság, mert az Európa-szerte visszafogott autóiparnak nálunk is vannak beszállító cégei. Minimum azon a téren érezzük majd a válság hatását, hogy nem lesz szükség több munakaerőre. Októbertől új próbaprojektet vezetett be a hivatal, két ügynökünk folyamatosan járja a munkaadókat, és a munkavállalóknak alkalmas helyeket keresnek. Beszámolóik szerint egyelőre nincs olyan visszajelzés, amely aggodalomra adhat okot, de a helyzet persze bármikor változhat. Az mindenképpen biztató jel, hogy a munkáltatók pillanatnyüag nem jeleznek kevesebb betölteden munkahelyet. Összeségében tehát elmondható, hogy a járásunkat még nem érintette a válság, de nem tudni, mit hoz a jövő.” Balódi László, a foglalkoztatási főosztály igazgatója elmondta, személyesen is járnak a nagyobb cégekhez, és együtt elemzik a kilátásokat. A nagy munkaadóknak a munkaügyi hivatalban egy hónappal korábban be kell jelenteniük a tömeges elbocsátást, egyelőre nem érkezett üyen jelzés. Ami a munkaügyi hivatal felkészültségét illeti: nemcsak válságos időszakokban, hanem évente átértékelik a munkaerő-piaci kihívásokat. Ez annyit tesz, hogy meghatározzák, melyek a kockázatos szakmák, és müyen átképzésekre lesz szükség ahhoz, hogy minél többen el tudjanak helyezkedni. „Az elemzések alapján felvázoljuk, mire lesz szüksége a piacnak. Februárban elkészítjük az éves átképzési tervet, jelenleg tehát még nem tudok beszámolni arról, mi várható jövőre. 2008- ban az igények alapján sok volt a logisztikai irányzat: raktáros, emelőkocsis, fémmegmunkáló képzéseket tartottunk eredményesen, hiszen rájuk nagy szükség volt, mivel több logisztikai raktár működik a térségben. Hegesztőkből pedig mindig nagy a hiány” - mondta Balódi. A Dunaszerdahelyi járásban megkérdezett nagyvállalatok egyelőre nem szeremének találgatásokba bocsátkozni. Az ipari parkok beruházói is tovább szövögetik terveiket, esetleges 1-2 év csúszással számolnak. A munkaügyi hivatal képviselői az utóbbi hetekben találkoztak az egyházkarcsai ipari park jelenlegi és jövőbeli befektetőivel, akik bár függővé tették a válságtól a beruházások menetét, de konkrét tervekről számoltak be és előrevetítették több száz munkahely megteremtését. A dunaszerdahelyi Schütt Kft. az egyik legtöbb embert foglalkoztató cég Dunaszerdahelyen, csaknem ezer személyt alkalmaznak. Mivel autóalkatrészeket gyártanak, és a híradások szerint az európai autógyárak csökkentették termelésüket, a Schüttben érdeklődtünk a helyzet alakulásáról. Egyelőre nem érintette őket a recesszió, de részletekről nem kívántak nyüatkozni az ügyben. Úgy tapasztalják, Magyarországon rosszabb a helyzet, mint nálunk: az utóbbi hónapokban több magyarországi érdeklődik a szlovákiai munkahelyek iránt A válság előszelét érzékelik a munkaközvetítő ügynökségek is A nagyobb cégek egyelőre kivárnak: nem küldenek el, de nem is keresnek munkaerőt (Szőcs Hajnalka illusztrációs felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Galánta/Kassa. „A galántai régióban nincsenek tömeges elbocsátások, de új munkaerőt sem keresnek, a nagyobb cégek egyelőre kivárnak” - állítja Kostka András, a munkaközvetítéssel foglalkozó galántai Eurotrade Kft. ügyvezetője. A cég sok más munkaközvetítőhöz hasonlóan úgy működik, hogy a munkavállalók az ügynökséggel kötnek munkaszerződést, az ügynökség pedig kölcsönzi őket a termelő cégeknek. Legnagyobb partnerük a Samsung, de más nagyvállalatokkal - például a Jásplastikkal, a diószegen működő Koam céggel és a Sonyval - is van szerződésük. Kivárnak a toborzással Az Eurotradenak jelenleg 800 szerződéses alkalmazottja van, a szám az utóbbi hónapokban nem változott, és az év végéig ők is kivárnak a toborzással. „A gyártók is kivárják, hogy csökkenjenek az árukészletek a nagyraktárakban. Sok függ attól, müyen lesz a karácsonyi vásárlókedv. Ha a szokásos módon alakul, akkor a jövő év elejétől minden megy tovább, de ha az emberek a költekezés helyett a spórolásra szavaznak, akkor az év elejétől visszaeshet a termelés” - magyarázza az ügyvezető. Az ügynökség a hazaiakon kívül főleg Ukrajnából és Romániából hoz he vendégmunkásokat, de magyarországi és csehországi alkalmazottaik is vannak. Kostka András azt is elmondja, mivel Komárom környékén is van érdekeltségük, tapasztalják, milyen hatással van a határ menti munkapiacra, hogy Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet, mint nálunk: az utóbbi hónapokban a magyarországi munkakeresők részéről érezhetően megnőtt az érdeklődés a szlovákiai munkahelyek iránt. Kevesebben mennek külföldre Egyes felmérések szerint az elmúlt két évben csökkent a külföldi munka iránti érdeklődés. Az idei adatok szerint a lakosság 15 százaléka szeretne külföldön dolgozni, míg két éve öt százalékkal többen vállalkoztak ugyanerre. Hoüandia és Svájc feljött az elmúlt években, Nagy-Britannia iránt viszont egyre csökken az érdeklődés, és hasonló a helyzet Csehország, Írország, Németország, Ausztria és az Egyesült ÁUa- mok esetében is. Az okok közé tartozik a külföldi munkakeresők megnövekedett száma az említett országokban, a szlovák korona erősödése és a hazai fizetések növekedése. A külföldön munkát keresők csaknem fele középiskolai érettségivel rendelkezik, és leginkább a vendéglátós vagy szezonális ajánlatokat részesítik előnyben. Kivételt képez Csehország, ahol inkább a diplomások keresik a boldogulásukat. A külföldre távozók zöme a 25 és 30 év közötti korosztályból kerül ki. A fent idézett felmérések még a gazdasági válság előtt készültek. A recesszió kihatással van a hazai és külföldi munkaerőpiacra, érinti a munkaközvetítő ügynökségeket is. „A válság hatása természetesen megmutatkozott. Kevesebben keresnek munkát külföldön, ellenkezőleg, inkább hazatérnek. Az adatokat azonban üzleti titokként kezeljük, és nem hozzuk nyüvánosságra” - közölte lapunkkal Patrik Tlučko, a Tlučko Agency kassai munkaközvetítő ügynökség vezetője, (gaál, kozs)
