Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-29 / 276. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 29. Vélemény és háttér 7 ___ TALLÓZÓ SZTÁR» ZAMOK Három évvel a határnyitás után egyirányúvá és kereskedelmi jellegűvé vált az utasforgalom a kettévágott faluként elhíresült kárpátaljai KiSszel- menc és a Szlovákiához tartozó Nagyszelmenc között, a schen- geni vízumrendszer bevezetése óta Ukrajnából kevesen jutnak át a túloldalra. A Kisszel- mencre Ungvár felől érkező meglepetten tapasztalja, hogy Szlovákia néma határsorompó után kezdődik, hanem már az ukrajnai faluban. Legalábbis erre lehet következtemi a határhoz vezető utca két oldalát ellepő üzletek szlovák nyelvű felirataiból, s abból, hogy a boltok eladói - noha a többségük helyi magyar - jól beszélnek szlovákul - írta a két Szelmenc- ről készített riportjában a munkácsi Sztarij Zamok című hetilap. A riportert az is váratlanul érte, hogy kora délutánig a két falurészt elválasztó határ szlovák oldalán kígyózik a sor, a nap végén ez megismétlődik az ukrán oldalon, amikor a kis- szelmenci vagy ungvári bevásárlásból hazaindulnak a szlovák állampolgárok. Idén 377 ezren lépték át a két Szelmenc közötti határt, de az utasforgalomban az ukrán állampolgárok aránya alig érte el az 1-2%-ot, a schengeni határőrizeti rendszer bevezetése óta az Ukrajnában élőknek egyre nehezebb vízumhoz jutniuk, de a szlovákok szabadon járhatnak át a határon. A Nagyszelmenc- re is átlátogató újságíró ironikusan megjegyezte, az ukrán útlevél valószínűleg ritka a két falu közti átkelőhelyen, különben a szlovák határőrök miért vizsgálták volna olyan tüzetesen az útiokmányát mindkét oldalon. Tóth Lajos nagyszel- mencipolgármesterelmondta, mióta megnyílt a határ, a falubeliek sokkal könnyebben látogathatják meg a község kár- pátaljaifelébenélőrokonaikat. A gyalogosforgalom előtt megnyitott átkelőhely kom- mercializálódott, mivel sokan mennek át Ukrajnába, hogy a szlovákiainál jóval olcsóbb élelmiszert, háztartás-vegyipari cikkeket és egyéb árut vásároljanak - emlékeztetett a cikk, amely szerint a be vásárló- turizmusból Nagyszelmenc- nek is szép bevétele származik. De nem panaszkodhatnak az ukrajnai Kisszelmenc lakói sem - olvasható az írásban -, mivel jól jövedelmez a határnyitás óta a faluban megnyílt harmincüzlet, (mti) HÉTVÉG(R)E Már csak egy hónap euró nélkül Egy hónap múlva mindenki zsebében euró csörög, hétfőtől eurócsomagocs- kákat vásárolhatunk (megéri, pár fillért nyerünk rajta), megszületett az ország első eurókölt- ségvetése, a szlovákiai magyar kultúra is eurótá- mogatást kap, olyan Euró- paian hangzik mindez, pedig Szlovákiában élünk, úgyhogy vissza a földre. MOLNÁR NORBERT Csaca gyöngye, a szlovák parlament algyöngye, a Kárpátmedence matrónája, bizonyos Anna Belousovová megint suhintott egyet éles eszével. Ugyanarra a következtetésre jutott, amire korábban a Kárpátmedence legértelmesebb miniszterelnök-helyettese, mégpedig, hogy aki a Kárpát-medence szót használja, az provokátor Nagymagyarország-ügy- nök. Ha gyerekeket akar táncoltatni, akkor is. Mert aki azt írja a bejegyzendő polgári társulás céljai közé, hogy „a Kárpát-medence népeinek kultúráját” akarja megőrizni, az irredenta, hiába a „népek” szó, aki viszont a magyar népi kultúrát őrizgetné, az jampi. Nagyon szeret bennünket ez a kormány, ez most már biztos. A nyelvtörvényt is miattunk akarja csak módosítani, hogy szabadon használhassuk szlovákul a helységneveket, hogy ne kössön bennünket gúzsba beszűkült anyanyelvűnk. Szerintem jövőre azt is megengedik, hogy az euró szót rövid o-val írhassuk, hogy egyenlő, teljes értékű európai nemzetnek képzelhessük magunkat. Lehet, a szlovák kormány a görögöknek is elintézi, hogy latin betűkkel írhassák az eurot. Szorítok kormányunknak, hogy sikerüljön. Szabadság, egyenlőség, testvériség. Meg szabadság, barátság, szolidaritás. Folyik a szlovák-magyar belügyi levelezés a dunaszerdahelyi rendőrtámadás miatt. A szlovák belügy ígérete ellenére semmiféle bizonyítékot nem küldött a magyaroknak a rendőrattak jogosságát bizonyítandó, de azt nem is igazán vártuk. Bár titkon azt sejtettük, hogy egyszer már csak sikerül úgy megbuherálni egy bizonyítéknak látszó tárgyat, hogy bizonyítékká is váljon. Ezek után azt kell gondolnunk, hogy a belügynek még a hülyeséghez sincs tehetsége. De tudjuk, a miniszternek túl sok idejét vette- el a Tipos-ügy. Kétmilliárd korona azért kétmilliárd korona, pontosabban, 66 millió euró. Felröppent a hír, hogy Ján Kubiš külügyminiszterünk lehet a NATO főtitkára. Igen, Brüsszelben biztosan olyan személyt szemeltek ki a posztra, aki a moszkvai KGB-diplomatakép- zőben végzett. Ez olyan tipikus NATO-karrier. Sőt, tipikus NA- TO-kádemek számít az a diplomata is, aki külügyminiszterként (a zuhanyhíradók szerint) a világon felszabaduló összes posztra felkínálja magát. Végül pedig: nagyszerű karácsonyi ajándékot találtunk egy könyvkatalógusban maffiózógyerekeknek: Rosszcsont Peti bankot rabol címmel. Kimondottan alsó tagozatos maffiózócsemetéknek ajánlják. JEGYZET Tömeges közlekedés NAGY ERIKA Nem szeretem a reggeleket. Gondolom, nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel. Az első sokk, ami reggel ér, az a vekker iszonyatos lármája, ami felér egy áramütéssel. A másik akkor, amikor vagyok olyan gyarló, és visszaalszom. Emiatt természetes, hogy kapkodok, így gyakran megesik velem, hogy sűrű pis- lantásokkal nézem az órám, és az átlagosnál jóval gyorsabb léptekkel sietek a busz megállójába. Közben azon jár az agyam, nem felejtettem-e nyitva a gázcsapot, becsuktam-e az ablakot, eltettem-e a mobilomat... A mindennapi tömegközlekedéstől egyre türelmetlenebb és fáradtabb vagyok, kezdek kikészülni. Lihegve nyugtázom, nem késtem le a járatot. Heuréka! Tízig se számolok, s már szállhatok is fel a buszra. Vagyis csak szeretnék, mert a sor valahogy nem akar fogyni. Nyújtom a nyakam, hegyezem a fülem. Női kíváncsiság, van ilyen. Hárompercnyi egy helyben állás után melegebb éghajlatra kívánok mindenkit. A negyedik percben ordítani szeretnék. Nem elég, hogy minden áldott (?) nap kénytelen vagyok a pacsuliktól keveredett bűzt magamba szívni, tűrni, ahogy az éles kanyarnál majd kiesem az ülésből, már ha ülök, s elviselni a fiatalok sikongatását, hangoskodását. Ráadásul úgy oda vannak ragadva az ülésre, hogy hét ökör sem tudná őket lerángatni, hogy átadják helyüket az idős embereknek. Lesül a bőr a képemről, ezért gyakran felállók, és az utam hátralévő részét csimpaszkodva, akár a majom lengem végig. Még mindig semmi, a sor mozdulatlan. Majd hallom, amint az úriember, ott a volán mögött hangos kioktatásban részesíti a megszeppent, hiperaktív utast. Hogy képzeli, hogy hadonászik az automata kártyájával, nem gondolva a masina mimóza lel- kületére. Csak szép lassan, mindent a maga idejében. A kártyát zsebbe süllyeszteni, és csak akkor elővenni, amikor a sofőr beüti a célállomást. Ha ez megtörténik, a szerkezet szép, bariton hangon figyelmeztet, helyezzem a kártyát a kijelölt helyre. Csak így, s csak ezek után vegyem megtiszteltetésnek, hogy megkapom az áhított jutalmat. Szegény utas, nyakát behúzva, türelmesen várja a csodát. Az pedig nem akar megérkezni. A buszvezető már kevésbé türelmes, összeszorított öklével hatalmasat sújt az automatára, mondván, így kell ezt cselekedni! S hatott. Akár egy csintalan gyermek, mikor megfenyítik, jobbnak látta nem ellenszegülni. Azonban vigyázat! Új törvény van születendőben, amely kimondja, a gyermeket bántalmazni tilos... KOMMENTÁR ' Ruszin állam Kárpátalján? BALLAD. KÁROLY Anélkül, hogy belemerülnénk a vitás kérdésekbe és taglalni kezdenénk, pontosan kik is azok a ruszinok (ruténok), mi az eredetük, önálló népnek tekinthetők-e avagy csupán az ukránság egyik etnikumáról beszélhetünk, inkább nézzünk néhány tényt. Ezek közül az első az, hogy Ukrajnában - ellentétben Szlovákiával, Szerbiával vagy Kanadával - hivatalosan a ruszinságot nem tekintik létező nemzetiségnek, nyelvükről azt állítják, csupán az ukrán nyelvjárási változata. A szovjet rendszer idején egyházukat is betiltották, a pravoszláv hitre áttérni nem hajlandó papjaikat elhurcolták. A rendszerváltással és az önálló Ukrajna létrejöttével a görög katolikus egyház ugyan újra létjogosultságot nyert, templomaik többségét is visszakapták, de a ruszinság népként való elismerése elmaradt. Második tényként említsük meg, hogy bár köztársasági szinten érvényes maradt a fenti tagadás, Ukrajna ruszinok lakta megyéjében, Kárpátalján, a megyei tanács ez év márciusában hozott döntése értelmében önálló nemzetiségként mégis elismerték a ruszinságot. E határozat persze kiváltotta Kijev és az ukrán nemzeti erők rosszallását; kizártnak tekinthető, hogy a határozat országos jóváhagyást nyeljen. A harmadik tény, hogy a Ruszinok II. Európai Kongresszusa, amelyet októberben tartottak Munkácson, ultimátumot intézett a megyei tanácshoz: ha nem nyilvánítják december 1-jéig Kárpátalját ruszin autonóm területté, akkor önhatalmúlag kikiáltják a kárpátaljai ruszin államot. Az időpont vészesen közeledik, ám arra semmilyenjei nem mutat, hogy az illetékesek hajlanának a követelés teljesítésére. A fenyegetést egyébként igen nehéz komolyan venni. A ruszin ébredés sokkal inkább tűnik egy szűk értelmiségi réteg (olykor személyes ambícióktól fűtött) heveskedésének, semmint széles néptömegek által támogatott mozgalomnak. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy vezetőik maguk is megosztottak a kérdésben, sokuk elítéli az Ukrajna területi egységének megbontását célzó szakadár törekvéseket, akkor beláthatjuk, bármiféle ruszin közigazgatási formáció létrejötte kívül esik a politikai realitások keretén. Anevezett ultimátumban egyébkénthivatkozásialapnakegyfelőla csehszlovák érában létezett önkormányzati alakulatot, a szovjet annexió révén 1945-ben megszűnt Podkarpatszka Ruszt tekintik, másfelőlazl991-es népszavazásra apellálnak, amelyneksorán nemcsakaztkérdeztékmegaterületlakosságától, támogat) ák-ea független Ukrajna létrejöttét, hanem azt is, hogy ennek keretében kapjon-e autonóm státust Kárpátalja. A referendum eredményeként regisztrált elsöprő többségű igen szavazatnak (78%) azonban nem lett semmilyen következménye, az ukrán törvényhozás sem akkor aktuálisan, sem azóta még csak napirendre semtűzteakérdést.Az érthető, hogy a ruszin vezetők most erre a lakossági véleménynyilvánításra hivatkoznak, ám azt az egyáltalán nem mellékes tényt ügyesen elhallgatják, hogy az akkori felvetésben nem ruszin, hanem általános értelemben vett kárpátaljai autonómia szerepelt, s a terület etnikai összetételét tekintve ennek mindenképpen egy soknemzetiségű, soknyelvű formációnak kellene lennie. Hogy Kárpátalja teljesebb vagy részleges önállóságát a ruszin vezetők saj át népük hegemóniájának érvényesítésévelképzelik el, az semmijóvalnemke- csegtet a többi nemzetiségre, így az itt élő százötvenezres magyarságra nézve sem. És bár az önállósulási elképzelésekben több az illúzió, mint a realitás, az máris valószínű, hogy a magyaroknak az ukrán után a ruszin nacionalizmussal is szembe kell nézniük. FIGYELŐ Klaus elhagyja az ODS-t? Václav Klaus cseh államfő nem zárja ki, hogy kilép az általa alapított Polgári Demokratikus Pártból (ODS), amelynek tiszteletbeli elnöke - írta a Mladá Fronta Dnes című prágai napilap. A cseh államfő, akinyíltkonfliktusbake- rült az ODS elnökével, Mirek To- polánek kormányfővel, jelezte, hajlandó lenne támogatni egy új jobboldali párt létrehozását, amely euroszkeptikus politikai irányvonalat követne. „Néhány napig valószínűleg még tagja vagyok az ODS-nek. Meglátjuk” - válaszolta a lap kérdésére az államfő. Az ODS, amely az októberi regionális önkormányzati és a részleges szenátusi választáson súlyos vereséget szenvedett, a jövő hét végén tisztújító közgyűlést tart. Klaus már korábban bejelentette: ha a párt vezetése a választási kudarc alapján nem tart önvizsgálatot és nem mond le, nem vesz részt a kongresszuson. To- polánek azonban jelezte: újra megpályázza a pártelnöki tisztséget, s úgy tűnik, nagyobb esélye van a sikerre, mint a Klaus által támogatott Pavel Bémnek, a párt alelnökének, Prága főpolgármesterének. Klaus a Lisszaboni Szerződés ügyében is nyílt konfliktusba keveredett Topolánekkel. Bár korábban Topolánek sem tartozott a Lisszaboni Szerződés hívei közé, az európai helyzet alakulása következtében átértékelte álláspontját, s most támogatja a dokumentum csehországi elfogadását. Klaus nyíltan támogatta az ODS szenátort csoportját, amely az alkotmánybíróság elé vitte az ügyet. A taláros testület csütörtökön úgy foglalt állást, hogy a Lisszaboni Szerződés nincs ellentétben a cseh jogrenddel, a parlament ratifikálhatja. A döntés Klaus súlyos vereségét jelenti. Valószínűleg ez adta az utolsó lökést ahhoz, hogy az elnökhöz közeli személyek nyilvánosságra hozzák pártalapítási szándékukat. A lap úgy tudja, az új párt hasonló lenne az írországi Libertás mozgalomhoz, amely ellenzi a Lisszaboni Szerződést. „Feltétlenül szükség van egy pártra, amely reálisan szemléli a mai Európában lejátszódó folyamatokat. Egy ilyen pártot nagyon szükségesnek tartok és támogatnék nálunk (Csehországban) vagy bárhol Európában” - fejtetteki Klaus, (kés) (Peter Gossányi rajza)- Nem értem, miért teszel úgy, mintha nem tudnád, hogy a hoki kemény sport!
