Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-28 / 275. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 28. Közélet 3 Újabb kormánypárti kváziindok a kisebbségi tankönyvekben szereplő helynevek kapcsán; a koalícióban mélyen hallgatnak a földrajzi fogalmak elszlovákosításáról Mi fán terem a Fico-féle „magyarosítás”? (Képarchívum) Pozsony. A kisebbségi nyelven írt tankönyvekben szlovákul (is) kell szerepelniük a földrajzi neveknek - vélekednek a kormánypárti politikusok. Először azzal érveltek, hogy a többségi nyelv használatát a törvények írják elő, majd azzal, hogy ez az „európai gyakorlat”. A Smer újabban „engedékenységet” tanúsított: magyarul is fel lehet tüntetni a helyneveket. De csak a nem elmagyarosítottakat. Azt nem pontosították, melyek azok. A helységnevek elszlovákosításáról pedig hallgatnak. MÓZES SZABOLCS A legnagyobb kormánypárt több hónapos hallgatás, illetve az oktatási miniszter elképzeléseinek támogatása után a napokban megváltoztatta véleményét. Robert Fi- co kormányfő, pártelnök kijelentette, nem lát problémát abban, hogy a magyar tankönyvekben akár az első helyen szerepeljenek a magyar helységnevek, s csak másodikként következzenek a szlovák megnevezések. Nyitott viszont egy újabb „frontvonalat”, amely szerint ez csak a történelmi elnevezésekre vonatkozna, az ún. elmagyarosítot- takra nem. Az ezzel kapcsolatos módosító javaslat kidolgozásával a párt a parlament elnökét, Pavol Paškát bízta meg. Mint ahogy tegnapi számunkban megírtuk, azt sem a kormányfő, sem a házelnök szóvivője nem tudta megmondani, olvasatukban mit jelent a történelmi és mit az elmagyarosított földrajzi név. A jövő héten kezdődő tankönyvügyi parlamenti vitában várhatóan ezzel állnak elő a kormánypárti politikusok, rámutatva, a magyar tankönyvekben elmagyarosított földrajzi nevek szerepelnek. Erre utalt lapunknak már hetekkel ezelőtt Miroslav Číž, a Smer frakcióvezetője is. Éles parlamenti vita várható A legnagyobb kormánypárthoz közel álló Literárny týždenník már a hónap elején egész oldalas írásban foglalkozott az „elmagyaroEldurvult a játék a nevekkel... sított” szlovákiai földrajzi nevekkel. A Smerhez ideológiailag kötődő lap cikkírója szerint azért nem lehet a tankönyvekben magyarul írni a szlovákiai helységneveket, mert csak száz évvel ezelőtt születtek az akkori elmagyarosítási hullám nyomán. „1896-ban törvényt fogadtak el a szlovák helységnevek elmagyarosításáróľ’-mondta az Új Szónak Číž. A törvényhozás alel- nöke jelezte, ezt a kérdést a parlamentben is szóba hozzák. „Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan alakul a tanácskozás a törvényhozásban” - jegyezte meg a várható „történelmi” vita kapcsán a Smer frakcióvezetője. „Ez is egy olyan téma, amelyről nagyon szívesen beszélgetnénk MKP-s barátainkkal a törvényhozásban - mondta a kormányfő a Koalíciós Tanács hétfői ülése után. - Hangsúlyozom, hogy a tankönyvekbe olyan szlovák város-, falu-, folyó- és hegységnevek is bekerülnek, amelyeknek soha sem volt magyar megfelelőjük, tehát ezzel a megnevezések elma- gyarosítása történik.” „Törvényi magyarosítás utoljára 1898-ban volt, ezért nem látunk okot arra, hogy ugyanez most megismétlődjék a Szlovák Köztársaság állampolgáraival szemben” - áll a HZDS szerdán kiadott közleményében. Mi az elmagyarosított helynév? A magyar Országgyűlés 1898-ban fogadott el törvényt a község- és egyéb ' helynevekről. „Minden községnek csak egy hivatalos neve lehet” - írta elő a jogszabály első paragrafusa. A törvény értelmében a statisztikai hivatal országos törzskönyvet vezetett a helynevekről, valamint felállított egy bizottságot, melynek fő feladata a hivatalos nevek meghatározása volt, illetve „a többnevű községek részére a hivatalos név kijelölése”. A következő mintegy két évtizedben az akkori Magyar- ország területén több ezer község nevét változtatták meg, többségüket viszont csak minimálisan. A bizottság korrigálta a magyar helyesírás alapján helytelenül írt földrajzi neveket (pl. Selmecz-Bá- nya helyett Selmecbánya lett - mivel a helynevek csak egy szóból állhatnak, a cz-t pedig a c betű váltotta fel), illetve előtaggal látta el azokat a helységneveket, amelyekből több is akadt. Csak Szent- lászlóból például több tucatnyi volt Magyarországon, így jött létre száz évvel ezelőtt Bükkszentlász- ló, Tordaszentlászló, Pilisszent- lászló stb. Az így kiegészített nevű települések egy része a mai Magyarország területén kívül esik. Több, a mai Észak-Szlovákia területén fekvő kisebb szlovák községet, melynek nem volt korábban kialakult magyar megnevezése, akkor neveztek el magyarul is. Az így létrejött nevek nagy része a szlovák helységnév fordítása vagy újonnan alkotott elnevezés. 1899 után például Hrabovcsikot (szlovákul Hrabovčík, jelenleg 300 lakosú falu az Eperjesi kerületben) Gyertyánpataknak nevezték el. Az így elmagyarosított nevek közül viszont csak minimális számú szerepel a tankönyvekben - a 79 szlovákiai járási székhely közül például csak kettőnek a magyar neve változott meg abban az időben lényegesebben, éspedig Svidníké (Felsőszvidnyik helyett Felsővíz- köz lett), valamint Tvrdošíné (Turdos helyett Turdossint kezdtekhasználni). Ha az MKP tervezetét módosítani szándékozó Smer szerint viszont minden, a dualizmus korában akár csak minimálisan is módosított helynév magyarosításnak számít, akkor még a dél-szlovákiai Amiről nem beszélnek a kormányban A koalíciós képviselők amellett, hogy a földrajzi nevek száz évvel ezelőtti rendszerezését csupán magyarosító intézkedésként állítják be, arról nem beszélnek, hogy mindez fordított előjellel is megtörtént. 1945 után hozzávetőlegesen 500, többségében magyar falu és város nevét változtatták meg az akkori Csehszlovákiában. Egy részüket csak minimálisan módosították, hogy szlávosabb hangzásuk legyen (például Restéből, magyar nevén Reste, Rešicát, Buzitából, magyarul ugyanaz, Buzicát alkottak), másik részüket lefordították (Šo- modyból - magyarul Somo- di - Drienövec, Fisbői - magyarul Komáromfüss Trávnik lett). Emellett több tucat falunak teljesen új nevet adtak (Félből, magyarul szintén Fél, Tomášovot kreáltak), a községek egy részét pedig szlovák személyiségekről nevezték el (Parkan - Štúrovo, Stará Ďala - Hurbanovo stb.). Ezek a községnevek néhány kivételtől - például Tornaija, Nagy- megyer - eltekintve a mai napig a 60 évvel ezelőtt el- szlovákosított formában használatosak. (Msz) magyar falvak és városok többségének magyar neve sem kerülhetne be a tankönyvekbe. Dunaszer- dahely nevét például a XIX. század végén kötőjeles alakban, Duna- Szerdahelyként írták. Milyen a szlovák törvénykezés és az európai gyakorlat? Pozsony. A kormánykoalíció politikusai eddig azzal magyarázták a tankönyvekben szereplő helységnevek szlovák használatának kötelezettségét, hogy ezt a hazai törvények is így írják elő és egyben ez az európai gyakorlat is. A szerdai kormányülésen az MKP tankönyvügyi törvénymódosító tervezetéről tartott vitában is ezek az érvek hangzottak el. Lapunk független szakvéleményt kért egy elismert hazai jogi irodától. Ennek alapján már hónapokkal ezelőtt megírtuk: sem az államnyelvről szóló, sem a geodéziai és kartográfiai törvény nem szabályozza a kérdést. A napokban Ján Mikolaj oktatási miniszter még mindig a nyelvtörvénnyel takarózott. Ez a norma viszont csak a hivatali érintkezésben teszi kötelezővé a helységnevek esetében az államnyelv használatát. Az iskolai bizonyítványon például magyarul is fel van tüntetve a dokumentumot kibocsátó iskola neve, de a helységnév csak szlovákul szerepelhet rajta. Ugyanez vonatkozik a községi hivatalok, iskolák falaira kitett táblákra is. A tankönyvek viszont nem számítanak hivatali dokumentumnak, mint ahogy az oktatás sem hivatali érintkezés - az iskola nem hivatal, a tanár pedig nem hivatalnok. Ezt közvetve a kulturális tárca is elismerte, amikor és ahogyan a nyelvtörvény módosítását az elmúlt hetekben elkészítette. A tervezethez henyújtott indoklás alapján azért változtatják meg a földrajzi nevekkel kapcsolatos szabályozást, mert az eddig érvényes jogszabály csak a hivatali érintkezés területén tette kötelezővé a földrajzi nevek államnyelven történő használatát. Szerintük pedig ez kevés. A geodéziai és kartográfiai törvény, melyre Mikolaj minisztériuma gyakran hivatkozik, szintén nem említi a tankönyveket. A jogszabály első paragrafusa, mely a törvény által érintett szakterületeket úja le, nem említi az oktatásügyet, sem a nem térképészeti jellegű szakkiadványokat. Eddig egyetlen törvény sem szabályozta azt, milyen módon kell írni a kisebbségi tankönyvekben a helységneveket. Gyenge lábakon áll a koalíciós pártok másik érvelése is, mely szerint „európai standardnak” számít, hogy a kisebbségi tankönyvekben államnyelven tüntetik fel a helységneveket. Ezt főként a kisebbségi jogokért is felelős miniszterelnök-helyettes, Dušan Čaplovič hangoztatta. Čaplovič lapunknak is ezt állította, aláhúzva, hogy Magyarországon szintén ez a gyakorlat. Ezzel szemben lapunk kiderítette: sem a magyarországi, sem a szerbiai szlovákok - ebben a két Kárpát-medencei országban van több kisebbségi szlovák iskola - nem tudnak erről; számukra ugyanúgy az a természetes, ha a kisebbségi nyelven írt tankönyvben kisebbségi nyelven vannak feltüntetve a földrajzi nevek. Ugyanez a gyakorlat Romániában, de több nyugat-európai országban is. (MSz-) Hogyan írják7 Hogyan ne írják7 Mikolaj és Fico már hetek óta csak ezen töri e fejét. (ČTK-felvétel) Péntek Változóan felhős idő. Az alacsonyabban fekvő helyeken borult égbolt és elszórtan köd. Helyenként csapadék. Az orvoiiiotDorolőflli i Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. «0835*; VAROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony felhős ég-2“ 2“ eső 2“ 4° eső 3° 6" Nyílra jobbára leibős ég-3“ 2“ eső 0” 4* eső 2- 6” Dunaszerdahely általában felhős ég-3° 2“ eső 1° 4” eső 2° 7” Komárom lelhős ég-3° 2" eső 1° 4° eső 2° 6” Ipolyság jobbára felhős ág-3” 2“ eső 0° 4° eső 2“ 6“ Rimaszombat általában felhős ég-5“ -1° havas eső-2= 2° zápor, zivatar 0» 5” Kassa enyhén felhős ég-3° 0° havas eső-3" 2" lelhős ég-2° 4" Királyhelmec jobbára felhős ág-r r eső-3" 3” felhős ég ■r 5" Besztercebánya általában felhős ég-4° 0" havas eső .2- 2" zápor, zivatar-r 3" Poprad enyhén felhős ág '4* Hl havazás-4° r felhős ég HHi-3" 2° időjárás a hegyekben Hójelentés a szlovákiai sípályákról Vrátna - Chleb 80 cm Čertovica - STIV 50 cm Donovaly - Záhradište 50 cm Donovaly - Nová hoľa 50 cm Štrbská Pleso 50 cm 50 cm 50 cm Vratna - Starý Dvor Ski Zábava-Hruštín Roháče -Spálená dolina 40 cm Chopok Juh - Srdiečko 30 cm Chopok Juh - Kosodrevina 30 cm 2008. november 28 12:00 A levegő hőmérsékleté 10 Szombat Túlnyomóan felhfis, borult Többfelé havazásra, havas és önos számíthatunk. A gyekben 1200 m felett havazás. Szél: DK, 15-30 km/h, Vasárnap Túlnyomóan felhős, borult idő. Többfelé eső, a hegyekben 1300 m felett havazás. Szél: ÉNY, 110-30 km/h, Hétfő Többnyire felhős Idő, meg-megú|iil6 esővel. A hegyekben havazás. Szél: DK, 10-20 km/h. A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva T szél jk. melegfront ■ ciklon ^ hidegfront - - okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ Pozsony Besztercebánya Kassa 07.16 07.10 07.01 Pozsony Besztercebánya Kassa 16.01 Pozsony 15.51 Komárom 15.43 Párkány 300 változatlan 190 árad 110 változatlan
