Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-27 / 274. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Titkos a 2 milliárdos szerződés! Pozsony. Nem tekinthette meg a parlament pénzügyi bizottsága azt a szerződést, mely alapján a Tipos kifizeti a közel 2 milliárd ko­ronás kárpótlást Radovan Vitek cseh milliárdos cégének, a Cipru­son bejegyzett Lemikonnak. A pénzügyminisztérium arra hivatko­zik, hogy ez két vállalat közti szerződés, melyet csak a felek bele­egyezésével hozhat nyilvánosságra. A kárpótlást azonban várható­an az államnak kell kifizetnie, vagyis az adófizetőknek, mivel a Ti- posnak ennyi pénze nincs. Ivan Mikloš (SDKÚ), a bizottság tagja, ezt a lépést az arrogancia csúcsának nevezte. Az ülésen Mikloš a szerződés azonnali bemutatását követelte, a képviselők a javaslatot elfogadták, emellett legkésőbb jövő péntekig képviselői ellenőrzést tartanak a pénzügyminisztériumban. Az ellenzék tétlenséggel vá­dolja a kormányt, amely szerinte nem tett meg mindent azért, hogy a bírság kifizetését elkerülje, vagy az összeget csökkentse. (SITA) Elkezdődött a költségvetési vita Pozsony. A parlamentben elkezdődött a jövő évi költségvetés megvitatása, a büdzsé az eredeti javaslattal szemben 122,7 millió eu- rós bevételi kieséssel számol. Az éves költségvetés 14,109 milliárd euró. A pénzügyi válság miatt az államháztartási hiány 1,7% helyett 2,08% lesz a terv szerint. Július Brocka (KDH) javasolja, hogy a kor­mányfő tartalékalapját 150 millió koronáról 50 millióra csökkent­sék. Ezt a pénzt a kormányfő saját belátása szerint osztja szét. (SITA) Befagyasztották a politikusok bérét Pozsony. Jövőre nem emelkednek a politikusi fizetések. A par­lament tegnap úgy döntött, a gazdasági válság miatt befagyasztja a béreket. Ezt Dániel Lipšic (KDH) javasolta néhány héttel ezelőtt. A befagyasztás a politikusokra és az állami intézmények vezetőire vonatkozik, nem érinti a bírákat és az ügyészeket, az önkormányza­tokat, de például a Szociális Biztosító igazgatóját sem - az ellenzék emiatt bírálta a javaslatot. Robert Fico miniszterelnök viszont Lipšicnek azt a javaslatát, hogy a bírák, ügyészek bérét is fagyasszák be, elútasította, azzal a megjegyzéssel, hogy ha az állam nem fizeti meg őket, akkor mások fogják, (sán) Embercsempészbandát számoltak fel Pozsony. Kedden nagyszabású razziát tartott az idegenrendé­szet, és egy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező embercsem­pész bandát számolt fel. Az akcióban 218 rendőr vett részt, két évig készítették elő, 16 személyt vettek őrizetbe, köztük a csoport vezetőjét is. A csoport az elmúlt két évben legalább 327 személyt csempészett át Szlovákiából más európai uniós tagállamba, (ú) Rendőrattak: a belügy szerint minden rendben volt Kaliňák nem küldött bizonyítékot Draskovicsnak MT1-HÍR Budapest. Robert Kaliňák bel­ügyminiszter a magyar igazság­ügyi miniszternek tegnap küldött válaszában azt állítja, a dunaszer- dahelyi futballmérkőzésen történt rendőri beavatkozás összhangban van a szlovák törvényekkel, és nem a szlovák vagy magyar szurkolók, hanem a huligánok ellen irányult. Válaszlevelében azt is hangsúlyoz­ta, a történtekről készült jelentés bizonyítja, hogy a rendőrség mind­két oldal szurkolói ellen fellépett, és mindkét oldalon voltak sérültek. Azt javasolja Draskovics Tibornak, személyesen is egyeztessenek, lá­togasson el Pozsonyba vagy talál­kozzanak ma Brüsszelben. Az ügy­ben a szlovák rendőrség közvetle­nül a történtek után tájékoztatást küldött a magyar hatóságoknak, ám ezt sem a magyar rendőrség, sem az igazságügyi tárca vezetője nem tartotta kielégítőnek. Drasko­vics Tibor november 3-án azt mondta, szlovák partneréhez for­dult a tájékoztatás kiegészítéséért, és azért, hogy megismerhessék a szlovák fél által készített videofel­vételeket. Elégedettek az egészségbiztosítók Raši vereséget szenvedett ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az ellenzék szerint az egészségügyi minisztérium meg­hátrált a HZDS előtt, az egészség- biztosítókról szóló, kedden elfoga­dott törvény így mégsem lett al­kotmányellenes. Az egészségügyi minisztérium eredeti elképzelése szerint a kormány hagyta volna jó­vá a magán-egészségbiztosítók éves költségvetését, ami az érintet­tek és a szakértők szerint durván sértette volna a szabad vállalko­záshoz és a tulajdonhoz való jogot. „Normális országokban ilyen tör­vényt nem találunk” - jelentette ki Tomáš Szalay, az Egészségpolitikai Intézet munkatársa. A jogszabály az utolsó percben módosult, Milan Urbáni (HZDS) javaslatára a kor­mány a költségvetéseket csak meg­vitatja, de nem vétózhatja meg. A magán-egészségbiztosítók szövet­sége szerint a módosítás sokat javí­tott a törvényen. „Enyhébb lett a jogszabály” - jelentette ki Eduard Kováč, a szövetség ügyvezető igaz­gatója. Richard Raši egészségügyi miniszter a módosítás ellenére nem vonta vissza a törvényjavaslatot, sőt a HZDS-es képviselő javaslatát a két másik kormánypárt is megsza­vazta. „Elismertük, hogy ez egy kompromisszumos javaslat” - je­lentette ki Jozef Valocký (Smer), aki korábban az egészségbiztosítók szigorú ellenőrzése mellett érvelt. A miniszter nem kommentálta bő­vebben az elfogadott törvényt, kije­lentette azonban, hogy a miniszté­rium legfőbb célja megvalósul. Az ellenzék szerint azonban a tárca ve­reséget szenvedett. „Az eredeti cél egyértelműen az volt, hogy a kor­mány hagyja jóvá a biztosítók költségvetését” - mondta Viliam Novotný (SDKÚ). (lpj, s) Megháromszorozódtak a bírságok korona/euró átszámításánál Nem tudnak számolni a kormányhivatalnokok Pozsony. Úgy tűnik, az euró- ra való átállással a kor­mánynak van a legnagyobb gondja. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nem működik a kormány euró számológépe, a geodéziai és kar­tográfiai törvényben található bírságokat ugyanis rosszul számí­tották át az új pénznemre, és eu­róbán lényegesen magasabbak a büntetések. Simon Zsolt MKP és Pavol Frešo SDKÚ képviselők szerint kétség nem fér hozzá, hogy a kormány hivatalnokai és minisz­terei nem tudnak számolni. A komykoalíció néhány hete fogad­ta el azt a törvényt, mely szerint az állam büntetni fogja azokat, akik az új pénznemre való átál­lást indokolatlan áremelésre használják ki. A termékek és szolgáltatások árait kizárólag a 30,126-os átváltási árfolyamon lehet átszámolni. Ehhez képest a geodéziai és kartográfiai törvény módosításában 5000 koronáról (166 ) 500 euróra (15 000 koro­na); 3000 koronáról (99,58 ) 330 euróra (9942 korona); 100 ezer koronáról (3319 ) 10 000 euróra (301 260 korona); és 50 ezer koronáról (1659 ) 3300 eu­róra (99 415 korona) emelték a bírságokat. Eszerint januártól az említett törvény megszegéséért gyakorlatilag a bírságok három­szorosát kell fizetni. „Én magya­rul tanultam a matematikát, pró­báltam átszámítani, de nem ment. Ezért megkértem Frešo kollégámat, aki szlovákul szá­molt, neki sem ment. Úgy tűnik,. Fico saját magán kívül mindenki­vel megegyezett abban, hogy az euró bevezetése miatt ne emelje az árakat” - mondta Simon. A képviselők nem nyújtanak be módosító javaslatot a parlament­be, kivárják, milyen javaslattal áll elő a kormány, (dem) Mikolaj javaslata: Szlovák neveket az idegen tankönyvekbe is! Pozsony. Robert Fico kormányfő tegnapnemjutottegyezségre Szige­ti Lászlóval és Berényi Józseffel a földrajzi nevek kérdésében. Az MKP képviselői ismertették a kormányü­lésen törvénymódosító javaslatu­kat, melyet a kormány lesöpört az asztalról. Ján Mikolaj nemzeti párti oktatási miniszter ragaszkodik a szlovák nevekhez. Szerinte ezt az ál­lamnyelvről szóló törvény, továbbá a geodéziáról és kartográfiáról szóló törvény írja elő. Ám Fico ennek elle­nére biztosította az MKP politikusa­it, hogy megkeresik a megoldást. Ján Mikolaj szakminiszter viszont hangsúlyozta, a szlovák megneve­zések az idegennyelv-oktatást szol­gáló tankönyvekbe is bekerülnek a jövőben, (ú, sita) Sáros a Nemzetbiztonsági Hivatal elnöke - kérdés, hogy kaphatott biztonsági tanúsítványt Blanárik besúgó volt? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Együttműködött a kommunista titkosszolgálattal František Blanárik, a szlovák Nem­zetbiztonsági Hivatal (NBÚ) jelen­legi elnöke, tájékoztatott tegnap a Markíza híradója. Blanárik hivatá­sos katonaként a hetvenes években került kapcsolatba a katonai titkos- szolgálattal. Léván egy kollégájáról adott jelentéseket. Blanárik 2006. szeptemberi kinevezése előtt meg­kapta az NBÚ legmagasabb szintű biztonsági tanúsítványát, ami lehe­tővé teszi, hogy hozzáféljen a nem­zetbiztonsági szempontból legtit­kosabb iratokhoz. Ez felveti a hiva­tal megbízhatóságának kérdését, mivel a tanúsítvány kiállításának feltétele, hogy az illető nem dolgo­zott együtt pártállami titkosszolgá­latokkal. Az igazgatót a 2006-os kor­mányváltás után, a HZDS javasla­tára nevezték ki a hivatal élére. (ú) Blanárik itt az új, biometrikus jegyeket tartalmazó útlevelét mutatja (Peter Žókovič felvétele) Kérdőívet kaptak a beszállítók, hogy gazdaságilag függenek-e az adott társaságtól Megkerülik a beszállítói törvényt az üzletláncok? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tönkreteszi a hazai termelőket a jövő január 1-jével hatályba lépő, a kereskedelmi kapcsolatok aránytalan feltételei­nek rendezéséről szóló törvény - állítja Simon Zsolt, az MKP volt agrárminisztere. A norma alapján büntethetőek lesznek azok az áruházak, amelyek visszaélnek helyzetükkel, Simon szerint vi­szont az üzlethálózatok már meg­találták a módját, hogyan kerüljék meg a jogszabályt. A gazdasági minisztérium azt állítja, hogy a törvény megkerülése szintén tör­vényellenes lesz. A jogszabály szerint például törvénybeütköző lesz az, ha egy üzletlánc illetéket kér a beszállító­tól azért, hogy termékét az üzlet­ben ,jó helyen” helyezze el, vagy reklámozza katalógusában. Ha­sonló illetéket januártól csak olyan beszállítóktól kérhetnek, akik gazdaságilag nem függnek az üzlethálózattól - tehát termékeik nagy részét nem az adott üzlet­láncnak adják el. „A Metró, a Tesco és a Kaufland szétküldött beszállítóinak egy ívet, amelyen fel kellett tüntetniük, hogy függe- nek-e az áruháztól, vagy sem. Aki azt karikázza be, hogy függő, attól egyszerűen januártól nem vásárolnak” - magyarázta Simon. Magyarán: mindenki azt karikáz- ta, hogy nem függ az üzletlánctól, a gyakorlatban minden marad a régiben, és a beszállítók ugyan­olyan illetékeket fognak fizetni, mint eddig. „Ellenkező esetben egyszerűen csődbe mennének a beszállítók” - tette hozzá Simon. Branislav Zvara, a gazdasági minisztérium szóvivője lapunk­nak elmondta: a szétküldött kér­dőívekkel kapcsolatban már eljá­rást indítottak. „Ne feledjük, hogy egyetlen ilyen kérdőív, nyilatko­zat vagy ehhez hasonló dokumen­tum nem lehet több egy törvény­nél. Üzletejjen mindenki szaba­don, legyen szabad árpolitika, de egyik féí sem kerülhet hátrányos helyzetbe” - mondta Zvara. Meg­győződése, hogy a jogszabály nem sodorja hátrányos helyzetbe a hazai termelőket. A jogszabály például megszab­ja: a beszállítók az adott üzletlánc által értékesített termékeik éves forgalmából legfeljebb 3 százalé­kig terjedő összeget kötelesek fi­zetni a társaságnak. Ez a „díj” ma­gában foglalja az ún. polcpénzt, a beszállító termékeinek szóróla­pokon való feltüntetését és egyéb kiadásokat. Ha az üzletlánc ennél nagyobb összeget követel, akkor 5 millió korona (165 969 €) bírsággal sújtható. Ha az értékesítő indoko­latlanul eláll a beszállítóval kötött szerződéstől, ha ok nélkül vissza­utasítja a már leszállított árut, esetleg a terméket a beszerzési árnál olcsóbban kínálja - és erről a beszállítót nem értesíti -, a pénzbírság 10 millió korona (331 939 €), ha az eset megismétlődik, 20 millió korona (663 878 €) is lehet a büntetés, (dem) A Smer Boris Zalával indít, Flašíková-Beňová még harcol a listára kerülésért Kiket küldenek öt évre Strasbourgba a pártok? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Boris Zala, a párt ideológusa lesz a Smer listaveze­tője a jövő évi Európa Parlamenti (EP) választáson - döntött ked­den késő este a Smer kibővített elnöksége. A lista második helyét Vladimír Muňko jelenlegi EP-kép- viselő foglalhatja el, a további he­lyek még kiadók. Ezek egyikére bejelentkezett Monika Flašíková­Beňová jelenlegi EP-képviselő is, aki az elmúlt években Robert Fico pártelnök és kormányfő legna­gyobb párton belüli kritikusa volt. Ha a Smert a 2009. június 6-án sorra kerülő EP-választásokon is annyian támogatnák, mint a köz­vélemény-kutatások alapján, ak­kor a következő öt évre legalább öt helyet biztosan szerezne Strasbourgban. Zala és Muňko most biztos befutónak számít. A Smer nem támogatja, hogy a szlo­vákiai EP-választással egyszerre bonyolítsák le a köztársaságiel- nök-választást, amely májusban lenne esedékes. Szlovákiának jelenleg 14 kép­viselői helye van az EP-ben, de miután Bulgária és Románia is uniós tag lett, jövőre eggyel keve­sebb hely jut az országnak. A par­lamenti pártok egy része már dön­tött arról, ki vezeti EP-választási listáját: a KDH listavezetője Mar­tin Frone volt oktatásügyi minisz­ter lesz, a HZDS pedig Sergej Koz­lík egykori pénzügyminisztert, je­lenlegi EP-képviselőt teszi az első helyre. Az SNS hónapokkal ez­előtt jelezte, Ján Slota lesz a lista élén, de nem megy Strabourgba, lemond EP-mandátumáról. Az MKP decemberben dönt a válasz­tási listáról. Hetekkel ezelőtt Csá- ky Pál pártelnök nem zárta ki ka­tegorikusan. hogy esetleg ő lesz a listavezető, de nem tartotta túl valószínűnek. A magyar párt négy éve 13,24%-os eredményt ért el, ami akkor két képviselői helyet je­lentett. A párt jelenlegi preferen­ciái alapján viszont csak egy kép­viselőt tudna Brüsszelbe és Strasbourgba juttatni. 2004-ben 14 képviselőt válasz­tottunk. Akkor a voksesatát az SDKÚ nyerte alig 400 szavazattal a HZDS előtt. Nem sokkal keve­sebb szavazatot kapott a Smer és a KDH is. Ez a négy párt három-há­rom képviselői helyet szerzett, az összes szavazat 13,24%-át meg­szerző MKP két képviselőt jutta­tott ki Brüsszelbe. Az alábbi táblá­zat a 2004-es szavazati arányt és a megszerzett képviselői helyeket, valamint az MVK októberi felmé­rése alapján a pártpreferenciákat és az ezek alapján potenciálisan megszerezhető helyeket tartal­mazza. (MSz) Választások akkor és most Párt 2004 2008 ősze Smer 16,89% 3 44,8% 6 SDKÚ 17,09% 3 13,6% 2 SNS 2,01% 0 10,6% 2 HZDS 17,04% 3 _____ 9,4% 1 KDH 16,19% 3 8,5% 1 MKP 13,24% 2 8,3% 1 Forrás: MVK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents