Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-26 / 273. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 26. www.ujszo.com Győry Szilveszter Szlovákia legnagyobb rózsagyűjteményével büszkélkedhet - a virágok iránti rajongása egy egyiptomi nyaralás alkalmával kezdődött Jövő héten Lichtmanegger László operatőrt mutatjuk be. Győry Szilveszter rózsanemesítő | Apanövény, anyanövény A munka májusban kezdődik. A pollent szolgáltató „apanövények” félig nyílt virágait leszedik, majd a sziromleveleket s a portokokat gondosan eltávolítják. A pollencsoportokat kiszárítják. Ezután beporozzák az anyanövény virágát. Az anyanövények virágai szintén számot kapnak, mely alapján a megporzó fajta azonosítható. A porzás első eredménye az október végén leszedhető bogyótermés, amelyet késsel felvágnak, és a bennük található magokat egyesével elültetik, (jóm) Kedves Olvasók, Új sorozatot indítottunk. Szerdánként érdekes szakmák művelőit vagy hétköznapi foglalkozások nem mindennapi képviselőit mutatjuk be a Szülőföldünk című mellékletben. Sok kivételes embert ismerhetnek meg, de ha önök tudnak valakiről, aki ritka mesterséget űz, vagy úgy űzi a szakmáját, hogy érdemes bemutatni, kérjük, írjanak nekünk. A borítékra írják rá: „Mesterségek, mesterek”. Illatban, színben és változatosságban is gyönyörködtet a rózsacsokor (A szerző felvételei) Hajógépészből lett amatőr rózsanemesítő rült, hogy mind a tíz egyforma volt” - meséli a 74 éves Győry Szilveszter. Lendületesen folytatja a mon- dókáját arról, hogyan jött rá, hogy az egyes rózsáknak van nevük, fajtájuk és ismert a nemesítőjük. „Valahol olvastam az összeporzásról, és poroztam nyakló nélkül. Kötöztem, jelöltem”-mondja. Zóra Lili, Gyuszirózsa, Ryttila... Egy élénk kárminrózsaszín, krémszínű közepű rózsája Sára unokája után kapta a nevét. Imoláról és Anna Borókáról élénk, ill. pasztell rózsaszín, kicsi virágot hív, a legkisebb unokája születésekor pedig egy barackszín, sárga közepű rózsát nevezett el Zóra Lilinek. Menye, Andikó is kapott egy rózsát, vejéről, Gyusziról futórózsát nevezett el, tetőteraszok, sírok és kopár területek takarására nemesített ötszirmú fajtája íróként ismert fia, Győry Attila után kapta a Ryttila nevet. Lányáról, Tündéről egy halvány rózsaszín, csésze alakú, „angol szabású” rózsát nevezett el, klasszikusabb, elegáns formájú fehér rózsája pedig a felesége nevét viseli. Az általa nemesített rózsák böngészésekor további családtagokra, életének meghatározó személyiségeire, településeire is fény derül. Pavol Jantauschról, a nagyszombati püspökről halálának 60-ik évfordulója alkalmából azért nevezett el rózsát, mert a püspök hivatalosan, memorandumban tiltakozott a csehszlovák és a szlovák legfelsőbb szerveknél a deportálásokkor és a kitelepítésekkor a magyarokat ért embertelen bánásmód ellen. Egyik kedvenc szlovák költőjéről és műfordítójáról, Emil Boleslav Lukáčról is nevezett el rózsát. Hajózás a rózsák tengerén Negyvenéves hajós múltjáról Győry Szilveszter és felesége, Ilona a rózsakertben maga is sokat mesél, de rózsáinak leírásából is kikövetkeztethető életének egy-egy állomása. „A Parník Liptov, azaz Liptov gőzös, kétkéményes zuhatagi gőzhajó volt - meséli Győry Szilveszter, miközben a gőzhajóról elnevezett rózsa képét mutatja. - Vaskapunál (Románia) vontatott. Nehéz, embert próbáló körülmények között dolgoztak, a munka kemény legénységet követelt. Büszke vagyok rá, hogy fiatal koromban én is a hajó törzslegénységéhez tartozhattam” - mondja. A Sitno jégtörő egyik kedvenc hajója volt, amelynek évekig főgépésze volt. „Ezért megérdemli a rózsát” - mutatja a jégtörőről elnevezett lilás árnyalatú virágot. „Baba Kay mellett sem mehet el az ember szárazon, ott ugyanis minden kezdő hajóst felavattak” - meséli. „Simon Attila tanárnak köszönettel tartozom. Ő segít a névadásban, a történelmi nevek tisztázásában” - mondja az amatőr rózsanemesítő a Ckollo (a Kis- Duna régi neve), Beys (Bős), Talas (Tallós), Suridahel (Duna- szerdahely) rózsák elnevezése kapcsán. Legek kertje Győry Szilveszter több mint 650 fajtát jegyez. Ez Szlovákiában a legtöbb fajtát számláló magán- gyűjtemény. Érdekessége, hogy a legtöbb magyar nemesítésű rózsával büszkélkedhet, ezenkívül több mint 150 mini- és talajtakaró rózsája van. 1992 óta 47 fajtát nemesített ki. A nemesítési kódja a „RYS” (győRYSzilveszter). Neki köszönhetők az első szlovákiai nemesítésű talajtakaró rózsák. Jelenleg egy újabb fajta nemesítésén munkálkodik, amelyet Nádszegről szeretne elnevezni... Dunaszerdahely. Tősgyökeres mátyusföldinek vallja magát, holott szülőfaluja Pozsonyeperjes, vagy történelmi nevén - ahogy az általa kinemesített egyik rózsát is hívják - Eperyes, már a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozik. B. JÓZAN MÓNIKA Jelenleg egy dunaszerdahelyi lakásban él, de mindennapjait egy vasúti sínek melletti kiskertben, rózsái közt tölti. Győry Szilveszter, aki élete nagy részét hajón töltötte, 1992-ben a rózsáknál kötött ki, és egy ideje le is horgonyzott a hobbijánál. A kertjében beszéltünk meg találkozót. Széles, hamiskás mosollyal fogad, és máris beterel a rózsák sűrűjébe. „Egyszer, még a zuhatagi gőzössel elmentem Ada Kha- léra. Sárga vadrózsát láttam. Aztán Egyiptomban, El Mansurában szerettem bele a virágba. Vettünk is a kertünkbe tíz tövet, pirosat, fehéret, rózsaszínt. Tavasszal megkideItetaté. iffisW Jövőre lesz negyvenéves a Gútai Líra, a táncdalénekesek tehetségkutató versenye Aranylírát kapott Gasparík Ferenc Könyvbemutató a vágsellyei Pázmány-kastélyban Archívum Sala - Levéltári Évkönyv IV. BORKA ROLAND Guta. Színvonalas és felettébb szórakoztató volt a vasárnap megrendezett Gútai Líra 2008 elnevezésű tehetségkutató verseny. A gálaestre eredetileg egy tucat énekest vártak, ám egyikük időközben visszalépett, s így 11 tehetség léphetett a zsűri és a közönség elé. Az est érdekessége - ami a korábbi „lírák” hangulatát idézte - az élő zenei kíséret volt. Az Alma-Art művészeti csoport zenekara (Pillér Krisztián, Magyar Lóránt, Ferenczi Kornél és Kovács László) éjt nappallá téve gyakorolta a számokat, hogy a verseny napjára a lehető legjobban hangozzanak az ismert és kevésbé ismert dallamok. Az énekeseknek a kortárs táncdalok anyagából kellett választaniuk, amely között megtaláltuk Máté Pétert, az Abbát, vagy éppen a Desmod zenekart, Zuzana Smatanovát, de a nosztalgiázni vágyókat az olasz melódiák is elGasparík Ferenc andalíthatták. Az impozáns díszlet és a fénykavalkád méltó hátteret biztosított a fellépőknek. A versenybe mindenki két dallal nevezett be, egy lassú és egy gyors (A szerző felvétele tempójú szerzeménnyel, amelyet a művelődési központ igazgatója által kinevezett zsűri értékelt. A Horváth Árpád polgármester, Mayer János igazgató, Milan Hrčka előadóművész, Roman Ostružlík zenész és Eva Imrichová énekestáncos alkotta zsűrinek nem volt könnyű dolga, hiszen minden versenyző remek formában volt. A két és fél órás megmérettetés egyes szüneteiben sem unatkozhatott a közönség, hiszen először Milan Hrčka, majd az Alma-Art zenekar szórakoztatta a nagyérdeműt. A zsűri mellett a közönség is szavazhatott. A Közönség díját a dunaszerdahelyi Kosár Szabolcs érdemelte ki. A Bronzlírát az árvaná- dasdi (Trstená) Natália Jašurková kapta, az Ezüstlírát a turdossini (Tvrdošín) Diana Krišková, míg az Aranylírát a csallóközcsütörtöki Gasparík Ferenc érdemelte ki. A Gútai Líra jövőre lesz 40 éves. Pozsonyi „testvére” megrendezése előttől, 1969-től keresi és támogatja a tehetségeket. Azóta számos ifjú énekes mutatkozott be, akik aztán neves előadóművészek lettek. A jövő évijubileumi évfolyam műsorához bőven van miből válogatni. GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. A Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának helyet adó egykori Páz- mány-kastély nemrég átadott konferenciatermében mutatták be a minap az Archívum Sala - Ročenka IV., ületve az ,Archívum Sala - Levéltári évkönyv IV. című kiadványt. Amint azt a Gaucsík István és Novák Veronika által összeállított és szerkesztett könyv címe is sejteti, a vágsellyei levéltár tevékenységét mutatja be. Az olvasó rövid betekintést kaphat az iratkezelés, a levéltári örökség nyilvántartása és közzététele folyamatába, a levéltárosok tudományos, publikációs és közművelődési tevékenységébe. A kötet túlnyomó részét azonban a levéltár és a Pázmány Péter Tudományos Társaság által szervezett két nagy nemzetközi konferencián, a 2006. szeptember 8-án megtartott Hová lett e vidék zsidósága? című, illetve a 2007. szeptember 14-én megtartott Csallóközi és mátyusföldi diákok peregrinációja című konferencián elhangzott előadások szövege teszi ki. Mindkét szakmai fórumon neves hazai és magyarországi szakemberek tartottak érdekes előadásokat a jelzett témákat különböző szemszögből megközelítve. A belügyminisztérium anyagi támogatásával a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltára által kiadott könyvet Novák Veronika igazgató köszöntője után két nyugdíjas történelemtanár mutatta be. Szlovák nyelven a vágsellyei Július Morávek, magyarul pedig az alsószeli származású Pukkai László.
