Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-24 / 271. szám, hétfő
IV Egészségünkre ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 24. www.ujszo.com AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL A szőlő jó hatással van a szívre Egyre több kutatás adatai igazolják, hogy a szőlőből származó polifenolokban gazdag táplálkozás (a vörösbort is beleértve) csökkenti a szívbetegségek kockázatát. A szőlő, a szőlőkivonatok vagy a szőlőből készült termékek fogyasztása hatékony lehet a krónikus degeneratív betegségek, mint pl. a szívbetegség megelőzésében. A polifenolok a szőlőben és más növényi táplálékban található természetes antioxidánsok. Több típusuk létezik, attól függően, hogy a növény mely részében vannak jelen. A szőlő magja, héja és leve is többféle polifenolt tartalmaz. Az antioxidáns hatáson keresztül a polifenolok segítenek megelőzni az oxidációból származó sejtkárosodást. A polifenolok csökkentik az LDL (rossz-koleszterin) oxidációját, mely az érelmeszesedés egyik kulcslépése. A szőlő polifenoljai védik a szívet és ereket, csökkentik a trombózis képződését, a szívritmus-zavart és az erek elvékonyodását. Az egyelőre nem tisztázott, hogyan fejtik ki hatásukat, bár azt már felfedezték, hogy hatással vannak a sejtjelzésekre és bizonyos gének működésére. A széles körű egészségvédő hatás azt sejteti, hogy több, egymástól különböző, összefüggő mechanizmus állhat a háttérben. A legtöbb bizonyíték laboratóriumi és állatkísérletekből származik. Néhány tanulmány azonban alátámasztja, hogy a szőlő betegségmegelőző hatású az emberek esetén. A szőlőmag-kivonattal kezelt embereknél a keringés javulását, a koleszterinszint és a vérnyomás csökkenését figyelték meg. A szerzők szerint a szőlőben található polifenolok nagy érdeklődésre tarthatnak számot a mai világban, amikor is egyre nagyobb a kereslet az egészségmegőrző tápanyagok iránt. A zsíros ételek és az Alzheimer-kór Állatkísérletek arról tanúskodnak, hogy az Alzheimer-kór ideg- rendszeri tüneteit súlyosbítja az állati zsírokban gazdag és omega- 3 zsírsavakban szegény étrend. A franciaországi kutatás arról számol be, hogy a fejlett nyugati társadalmakban gyakori étkezési szokások elősegítik az Alzheimer-kór kialakulását. Az elmélet bizonyítására a szerzők olyan transzgén egerekkel végeztek kísérleteket, amelyek az Alzheimer-beteg- ségre jellemző fehérjéket termeltek. Az úgynevezett tau- proteinek gátolják a normális idegműködést, a béta-ami- loid pedig a szenilis plakkok kifejlődéséért felelős az érintettek agyában. A szerzők küenc hónapon át különböző ételekkel etették a transzgén és a normális egereket, ezután összehasonlították a két egércsoport agyában létrejött változásokat. A zsíros és omega-3 zsírsavakban szegény táplálékot fogyasztó egereknél 8,7-szeres volt a béta-amiloid felszaporodás, és 1,5-szörös a tau-protein felhalmozódása. A kontroll csoportban hétszer kisebb volt a táplálék zsírtartalma, ezeknél az egereknél más, az Alzheimer-kórra jellemző fehétjemolekulákból is kevesebb termelődött. A legtöbb nyugati országban elfogadott a zsíros, és omega-3 zsírsavakban szegény táplálkozás. A mostani eredmények arra a következtetésre vezettek, hogy az omega-3 zsírsavakban gazdag és zsírszegény étrend megelőzheti az Alzheimer-kór kialakulását azoknál az egyéneknél, akik hajlamosak erre a betegségre. Természetesen nem állítható teljes bizonyossággal, hogy az egereknél megfigyelt folyamatok emberben is pontosan így zajlanak, de sosem árt, ha kevesebb zsírt, és több omega-3 zsírsavat fogyasztunk. Ismerje meg a napraforgót, lánynevén szotyolát, amely E-vitamint, esszenciális zsírsavat tartalmaz Rengeteg napenergiát kap Napkorongra hasonlító virágja kertek, szántóföldek dísze, a népi díszítőművészet gyakori eleme. Magja pörkölve legkedveltebb rágcsálnivalóink egyike, olajával naponta főzünk - nézzük, mit érdemes tudni e sokoldalú növényről! TÁJÉKOZTATÓ A napraforgó (helianthus anu- us) Észak-Amerikából terjedt el Európába a nagy földrajzi felfedezések idején. Latin neve a napkoronghoz hasonló tányérvirágzatára utal. A 16.-17. században az európai királyi kertekből vált ismertté, majd az úri kertek dísznövényeként honosodott meg nálunk is, ahonnan idővel átkerült a paraszti kertekbe. Olaja először a szegények étkezésében volt fontos, ületve böjti eledelnek használták. Ma pedig olaját is és a belőle készített növényi zsiradékot (margarint) is az egészséges táplálkozás elengedhetetlen részének tartjuk, amely konyhatechnológiánkban felválthatja a rosz- szabb táplálkozás-élettani jellemzőkkel bíró disznózsírt. Miért jó? A napraforgó mag nemcsak finom rágcsálnivaló, hanem bőséges olajtartalma is kiemeli az olajat adó növények közül. A napraforgó- mag 47 százalék olajat tartalmaz, és annak 65 százaléka esszenciális olaj. Ásványi anyagokat, nyomelemeket is bőven találunk benne. Hatóanyagai: kolin, linóiéin, olein, lecitm. A benne lévő hatóanyagok, összetevők kedvező élettani hatásainak köszönhető mai népszerűsége. Az egészséges életmód hívei különösen a magas E-vitamin-, telítetlen és esszenciális zsírsav-tartalma miatt becsülik. Hogyan fogyasszuk? Szotyolaként rágcsálva is közkedvelt - aki nem képes ügyesen két foga közt megtörni, nyelvével megforgatva tisztítani, annak a hámozott, tisztított mag ajánlható. Vigyázni kell azonban, mert a tisztítottból sokkal többet lehet enni, és meglehetősen magas a kalóriatartalma. A magvas kenyerekhez, péksüteményekhez is adják (otthoni sütéskor is lehet kísérletezni vele), krémlevesek finom betétje, dísze lehet a pörkölt sózott napraforgómag. A finomított napraforgó étolaj áttetsző, világossárga, semleges illatú és ízű, alkalmas sütésre, főzésre, öntetek és majonéz készítésére. A ható(Képarchívum) anyagok jobban érvényesülnek a kevésbé kezelt, hidegen sajtolt olajban, így, ha lehetséges, inkább azt érdemes választani. Érdekességek Illúzióromboló lesz, de tény: a tudósok megfigyeléseikre alapozva ma már a tudományos legendák közé sorolják a napraforgó napra való forgását, vagyis hogy a fény irányába fordulna a növény a tányérvirágzatával, a nap napi járása szerint. A valóságban ugyanis csak a fiatal növények virágkezdeményei néznek reggel kelet, este nyugat felé. A növekedéssel a virág szövetei megszilárdulnak, és beállnak a legjobb megvilágítás felé, azaz - ha nincs előttük akadály - keleti irányba. Volker Hahn, a Hohenheimi egyetem kutatója szerint ezzel a növekedési idő alatti forgással a növények 10- 15 százalékkal több napenergiát kapnak. (HáziPatika) TIPPEK ♦ Nyáklerakódás, izzadás esetén, ha elhúzódó meghűlés kínoz, természetgyógyászok a napraforgóteát ajánlják. Prosztataprobléma, ideggyengeség, magas koleszterinszint, vizelési gondok kezelésére is jó hatású lehet a napraforgómag fogyasztása, akár hagyományos módon nyersen, akár hámozottan, kicsit megtörve, teának főzve. Ennek receptje: egy liter vízbe tegyünk egy-két deci tisztított, tört napraforgómagot és lassú tűzön forraljuk 20-30 percig, egy nap alatt el lehet fogyasztani ezt a mennyiséget (melegen, mert az olajtartalma miatt nem jó hidegen). A napraforgósziromnak lázcsillapító, nyugtató, vérnyomáscsökkentő hatást tulajdonítanak. A néphagyomány epilepsziánál alkalmazza: naponta egy maggal többet harminc napig, aztán vissza, napi eggyel kevesebbet. ♦ Leveleiből, a virágfejből illetve a friss érett magból tinktúrát is készítenek, amit malária ellen ajánlottak a népi gyógyászat ismerői. Erdőjárók gazdag antioxidáns-forrása a szeder, amely nagyon hasonlít a málnához Legjobb frissen fogyasztani A lila paradicsom megvéd a ráktól? ISMERTETÉS Egy újfajta paradicsommal kísérleteznek brit és olasz kutatók: a speciális génmódosítással előállított termékek fokozott mennyiségű antioxidánst tartalmaznak, és az állatkísérletek szerint védenek a daganatoktól is. A tudósok olyan géneket ültettek a tátikából a paradicsomba, amitől sötétlilává vált, és tele lett antioxidánssal. Az új növényt daganatra hajlamos egereken tesztelve arra jutottak, hogy a paradicsomból előállított por megnyújtotta az állatok élettartamát. A vizsgálat során abban a csoportban mérték a leghosszabb élettartamokat (182 nap), amelyikben a lila paradicsom-készítményt adták az egereknek. Hagyományos diéta mellett 142 nap volt az egerek átlagos élettartama, amit normál paradicsom adásával átlagosan 146 napra lehetett növelni. A genetikailag módosított paradicsomokban nagy mennyiségű anthocianin található, ezt a festékanyagot növények termelik, elsősorban szőlőből, szederből, áfonyából és más gyümölcsökből lehet kimutatni. „Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy az anthocianinok hatékony antioxidánsok, fogyasztásuk számos előnyős hatást gyakorolhat az egészségre: véd például a szívbetegség és a daganatok ellen is. Ezek az eredmények azt sugallják; hogy érdemes energiát fektetni az olyan zöldségek és gyümölcsök előállításába, amelyek fokozott mennyiségben tartalmaznak vitaminokat, antioxidánsokat és más bioaktív anyagokat” - fogalmaztak a kutatók, (m-ss) A szeder sok mindenben hasonlít a málnára, de jobban eltartható, és több benne a jótékony antioxidáns. Az ember ősidők óta ismeri és fogyasztja. Vadon erdőszélen, árokparton, félárnyékos, ligetes helyen tenyészik. Könnyen terjed, az erdészek gyomnövényként tekintenek rá, s nem örülnek, ha benövi az új telepítést. A tápanyagdús, jó - főMit tartalmaz? 100 g gyümölcsben nagyjából 85 g víz van. Energiatartalma 52 kcal, 218 kJ. 7 g fehéijét, 4 g zsírt, 12-13 g szénhidrátot rejt. Az ásványi anyagok közül 196 mg kálium, 32 mg kalcium, 21 mg foszfor, 20 mg magnézium, kb. 1 mg mangán, fél mg vas, valamint réz van benne. Sok A-vitamin, 21 mg C-vitamin, folsav, valamint némi B1-, B6-vitamin, riboflavin, pantoténsav, niacin is van benne. A fekete szeder levele gyógynövény-alapanyag, ami galluszsav- és ellágsav típusú csersavakat, flavonoidokat, gyümölcssavakat tartalmaz. ként nyári - csapadék-ellátottsá- gú, humuszos talajt kedveli, a fagyot jól bírja. A szeder tápanyagtartalma nagyon hasonlít a málnáéhoz, de szénhidrát- és növényi rost- illetve pektintartalma nagyobb, C-vita- min- és gyümölcssav-tartalma pedig valamivel alacsonyabb. A legnagyobb különbség íz-, aroma- és színanyagaiban van, dúskál az antioxidáns flavonoidokban. A szederlevélből készült teát hasmenés ellen, izzasztónak, sa- laktalanítónak használják. Vércu- korszint-csökkentő hatása is ismert. Főzete gyulladásgátló öblögető, gargarizáló szer szájnyálkahártya- és fogínygyulladás kezelésére, valamint aranyér elleni ülőfürdőhöz. Hogyan fogyasszuk? Az érett szedret legjobb frissen fogyasztani. Vitamin- és antioxidáns tartalmának legnagyobb részét a friss gyümölcshús rejti. Jellegzetes, zamatos íze jól illik különböző tejtermékekkel készült ételekbe, gyümölcslevesbe, joghurtba, tejszínhez, süteményekhez. A gyümölcsből lekvárt, dzsemet is főzhetünk, amit később szintén felhasználhatunk natúijoghurthoz keverve vagy süteménybe. (Képarchívum) Magának a gyümölcsnek is van gyógyhatása. A gyümölcslé segít vérszegénység lázas meghűlés, rekedtség, hangszálproblémák ellen. Ha leveléből teát szeretnénk készíteni, május és augusztus között gyűjtsük és szárítsuk az ép leveleket, amiből 1 teáskanálnyi felaprított levelet öntsünk le 2-3 dl forralt vízzel. Érdekességek A szeder az egyik legrégebben említett gyógynövény. Már i.e. 400-ban, Hippokratesz korában is említik jótékony hatását. Az 1500- a években a patikusok ismerték fogínyvédő hatását, állatok fekélyeinek kezelésére is használták. A változatos szederformák léte annak köszönhető, hogy a szederfajták természetes körülmények között is könnyen kereszteződnek, és stabil hibrideket képeznek megtermékenyülés nélkül is termést és magokat hoznak. Vagyis ezen növények gyakorlatilag önmaguk klónozásával tudnak szaporodni. (-i-a)
