Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-22 / 270. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 22. Presszó 31 Új sorozatunkban olyan magyar származású nőket mutatunk be, akik nagy hatással voltak a történelemre és népünk fejlődésére Szent Hedvig, a magyar királylány A daliás idők kora, amely az Arany János Toldijából oly bizalmasan megismert Nagy Lajos uralkodását jellemezte, amikor négy tenger mosta Magyarország partjait, bővelkedett napjainkban szokatlannak tűnő furcsaságokban. OZOGÁNY ERNŐ Egyrészt ez idő tájt a lányoknak már gyerekkorban kiválasztották jövendőbelijét, másrészt ez nem azt jelentette, hogy egyszerű alku tárgyai voltak, áruként bántak velük, mivel ők maguk is jelentékenyen befolyásolták az eseményeket, sőt gyakran a világpolitika aktív részesei, alakítói is voltak. Erre a legjobb példa Szent Hedvig esete. A lengyel iskolák patrónusa A mai magyar közvélemény körében alig ismert, viszont a lengyel iskolák patrónusaként és a litvánok védőszentjeként tisztelt Hedvig egyik legnagyobb királyunk, Nagy Lajos harmadik lányaként 1372- ben született. Mindössze négyéves, amikor eljegyzik Habsburg Vilmossal. Úgy tűnik, a frigynek semmi akadálya, hiszen a neves németosztrák dinasztia tagjai ugyan birtokaik egy részét elvesztették a svájci függedenségi háborúban elvissza lelkét a Teremtőnek. A lengyel királyok hagyományos sírhelyén, a Wawelhez - a királyi várhoz - tartozó gót székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Mivel a kortársak biztosra vették, hogy ha- marosan szentté avatják, nem a kriptába temették, hanem az oltár alá. Boldoggá avatásának pere hamarosan megkezdődött, a köznép úgy tudta, hogy szentté is avatták. A litvánok immár hatszáz éve védőszentjükként tisztelik. Elképzelhető, mennyire meglepődtek, hogy akit szentnek hittek, az csak „hivatalosan” 1997- ben vált azzá, amikor II. János Pál pápa valóban szentté avatta, július 18-át jelölve ki emléknapjának. Ettől függetlenül e jó néhány évszázad alatt valóban az volt, amit csak a kései utókor ismert el neki. Hogy mekkora szeretet és tisztelet árad feléje, arra a legjobb példa, hogy fehér márvány szarkofágjának hátterében sok száz lengyel iskolai zászló, sok ezer jelvény díszeleg, tekintve, hogy minden lengyel iskolai osztály legalább egyszer meglátogatja e csodálatos asszony végső nyughelyét. Az számunkra szívszorító élmény, hogy a háttérben kifeszítve látható szülőhazája lobogója, valamint az emlékezetes jelenet vászonra festve, amelyen államalapító királyunk felajánlja a magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának a Szent-koronát és egyben oltalmáért esedezik. A kép felirata: „Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk.” szenvedett vereségük után, viszont a német területeken újakat szereztek, csillaguk felemelkedőben van, hamarosan a német-római császári cím is a birtokukba kerül. Magyarországon a később oly jól bevált taktikát alkalmazzák - harcolj világ, te boldog Ausztria házasodj -, családi kötelékek révén kívánnak a magyar trónra kerülni. Csakhogy a sors közbeszól: Nagy Lajos 1382- ben meghal, miután lengyel király is volt, örököseire száll a korona. Az özvegy, Erzsébet királynő Hedviget és Vilmost ajánlotta lengyel uralkodónak. A lengyelek leplezetlen szimpátiával fordulnak a mindössze tizenegy éves ifjú királyné felé. Olyannyira, hogy az 1384-ben Krakkóba érkezett Hedviget a következő évben meg is koronázták. Viszont leplezeden ellenszenvüket nem titkolják Habsburg Vilmos iránt. Ráadásul kutyaszorítóban vannak: a pogány litvánok megmegújuló hódításait kell visszaverniük. Szinte feloldhataüan számukra ez a dilemma. Jagelló László, a „hitetlen” litván fejedelem kitűnő diáknak bizonyul: a Habsburgok rendkívül hatékony stratégiáját látva elhatározza, hogy nem karddal, a szív nyilaival veszi be Lengyelországot: Hedvignek házassági ajánlatot tesz. Ma már nehéz kinyomozni, hogy Hedvig választásában mekkora szerepet játszanak a Vilmossal szemben táplált ellenérzések, a délceg litván iránt fellobbanó szerelem, mindenesetre a történetírók szerint az Az európai történelem egyik legfényesebb nőalakja fájdalmasan rövid életet élt (Képarchívum) isteni akarat megnyilvánulását véli felfedezni ebben a fordulatban. Csakhogy van egy bökkenő: ahhoz ugyanis, hogy férjhez mehessen, frigyét a pápának érvénytelenítenie kell, ami meg is történik, IX. Bonifác örömmel tesz eleget a királynői kérésnek, hiszen a fejedelemmel kötendő házasság feltétele, hogy az ifjú férj vegye fel a kereszténységet, egész népével együtt. A frigyre 1386-ban került sor. Szinte hihetetlen de az ara ekkor mindössze tizennégy éves volt. A pápa odáig elmegy rokon- szenve kifejezésében, hogy elvállalja Hedvig és férje - aki II. Ulászló néven foglalja el a lengyel trónt - születendő gyermekeinek keresztapaságát. Életét a hit terjesztésének szentelte Hedvig igazi keresztényként próbálja irányítani férjét: hevesen ellenzi, hogy a kereszténység felvételét elutasító honfitársait üldözze, javaikat elkobozza. Ő maga ezt ekképp fogalmazta meg: „ha a megtérőknek vissza is adjuk javaikat, ki fogja visszaadni nekik elsírt könnyeiket”. Ha belegondolunk, hogy Európa boldogabbik, nyugati felében még hány évszázadig voltak kitéve az emberek üldöztetéseknek hitük miatt, csak akkor tudjuk értékelni Hedvig emberi és szellemi nagyságát. Életét a hit terjesztésének szentelte, amelynek szerves része volt, hogy 1397-ben kollégiumot alapított Prágában a litván papnövendékek számára, az akkori lengyel fővárosban, Krakkóban - uralkodásának színhelyén - pedig kolostort alapított. A pápánál elérte a teológiai kar megalapítását a krakkói egyetemen. A lengyelek szemében viszont legnagyobb tette, hogy férjével együtt megalapította a Jagelló- házat, amely 1386-tól kezdve csaknem két évszázadon át, 1572-ig uralkodott Lengyelországban, elhozva számukra hazájuk legfényesebb korszakát. Az európai történelem egyik legfényesebb nőalakja fájdalmasan rövid életet élt: huszonhét éves korában, 1399-ben adta Nem tud kellő mértékben ellenállni a kulináris élvezeteknek? Bizonyos szemszögből nézve még hasznosak is lehetnek a rossz tulajdonságok Az, aki képes jóízűen enni és belemerülni az ízek élvezetébe, az életteli, szexi és vonzó Jsxc.hu-felvétel) Mire jó a lustaság és a féltékenység? ISMERTETÉS Előfordul, hogy erőt vesz önön a lustaság? Netán a kulináris élvezeteknek nem tud kellő mértékben ellenállni? Ne aggódjon, senki sem tökéletes. Ha bűnözni van kedve, csak rajta! Bizonyos szemszögből nézve még hasznosak is lehetnek ezek a rossz tulajdonságok. Falánkság Miért jó? Mert az, aki képes jóízűen enni és belemerülni az ízek élvezetébe, az életteli, szexi és vonzó nő. Egy kis kulináris kényeztetés sok előnnyel jár. Ha üres a gyomra, akkor sem gondolkodni nem tud megfelelően, sem kielégítő szexuális életet élni, sem jól aludni. Nem arra buzdítjuk, hogy a nap huszonnégy órájában folyamatosan tömje magát finomságokkal, de ha este megkíván egy kis csokoládét, az még nem olyan vétek, amely miatt el kellene ásnia magát, vagy a megtartóztatás szigorával ellenállnia, rettegve a felszedett kilóktól. Ne az evést korlátozza, inkább végezzen időnként egy kis testmozgást, hogy ellensúlyozza a kilengéseit. Lustaság Miért jó? Mert a nonstop stressz és a folyamatos pörgés nem tesz jót sem a bőrének, sem a lelkiállapotának. Nyűgös és ingerült lesz tőle. Mi értelme fejvesztve rohanni egész nap? Munkából aerobikra, aztán ügyeket intézni, majd teljes kimerültségi állapotban este későn beesni otthonába? Nem lenne jobb egy kicsit ejtőzni inkább a tévé előtt? Főleg, ha a Született feleségek legújabb epizódja megy... Egy kis lazulás beiktatása a napirendbe nem jelenti azt, hogy minden kötelezettség alól kibújunk, és másokra hárítjuk a feladatok elvégzését. Pletykálkodás Miért jó? Na igen. Miért is? Mert mindig van valami izgalmas információ, amelyet meg kell beszélni a többiekkel, témából sosincs hiány. Nincs ebben semmi rosszindulat. Legtöbbször ártalmatlan időtöltés ez, jó lehet alkalmanként a feszültség levezetésére is. De legyen óvatos, és jól nézze meg, kivel milyen információt oszt meg. Próbálja megkülönböztetni az ártalmatlan és a bántó pletykákat. Ha mindenáron szaftos pletykával akar előállni, rajNe az evést korlátozza, inkább végezzen időnként egy kis testmozgást, hogy ellensúlyozza a kilengéseit. ta. De vigyázzon, sose menjen túl messzire, és igyekezzen tiszteletben tartani az érintettek érzelmeit. Féltékenység Miért jó? Mert a féltékenység igenis annak a jele, hogy szerelmesek vagyunk, és fontos a másik a számunkra. Fogadjuk el az érzést, és valljuk be magunknak, hogy féltékenyek vagyunk. De ne essünk neki a párunknak, mert ha csendben szenvedünk, és nem mondjuk el, mi nyomja a lelkünket, azzal csak egy boldogtalan életet alapozunk meg. (nie)
