Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-04 / 255. szám, kedd

2008. november 4., kedd 12. évfolyam ii. szám 17. »Idol 700 ezer tonna intervencióra A termelők a kukorica intervenciós felvásárlásával is számolhatnak A szárítás energiaigényessége A nedvességelvonás célja, hogy a negatív beltartalmi értékváltozásokat elkerüljük 18. oldal Húshasznú tehenek tartása A tehéntartás csak akkor gazdaságos, ha megfelelő a takarmányozás 19. oldal Mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok versenye Top Agro tizenharmadszor ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Október végén a zólyomi J.G. Tajovský színház nagytermében Stanislav Becík földművelésügyi miniszter és Müan Semančík az agrárkamara elnöke jelenlétében adták át az idei Top Agro díjakat az előző évi gazdasági eredmé­nyeik alapján legeredményesebb­nek ítélt mezőgazdasági és élel­miszer-ipari vállalatoknak, vala­mint magángazdáknak. A szakminisztérium, az agrár­kamara és a szlovákiai mezőgaz­dasági újságírók klubja közös szervezésében immár 13. alka­lommal lezajlott szakmai megmé­rettetés keretében a hagyomá­nyokhoz híven a kedvező és ked­vezőtlen adottságú területeken gazdálkodó mezőgazdasági szö­vetkezeteket és agrárvállalkozá­sokat külön kategóriába sorolták. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet által felállított abszolút rangsor­ban a legtöbb pontot szerezve a gidrafai (Budmerice) Mach hydi­na Kft. végzett az élen, megelőzve Milan Veliký alsókemencei (Nižná Kamenica) magángazdát, vala­mint a nagyudvarnoki székhelyű Búslaki Tangazdaságot. A ked­vező adottságú területeken gaz­dálkodó mezőgazdasági szövetke­zetek között az alsólopassói (Dolný Lopašov) mezőgazdasági szövetkezet végzett az élen, a má­sodik helyre a vittenci (Chtelnica) szövetkezetei, a harmadikra pe­dig a dögösi (Rastislavice) szövet­kezetei rangsorolták. Ebben a ka­tegóriában értékelték még a dél­szlovákiai szövetkezetek közül többek között a garamkálnai, a sá­rosfai, az udvardi, a lakszakállasi, a tósnyárasdi-kajali, a kürti és a nádszegi szövetkezetét. A kedveződen adottságú terüle­teken gazdálkodó szövetkezetek kategóriájában a tornaújfalui Új Bódva mezőgazdasági szövetkezet érte el a legjobb eredményt, a má­sodik helyen a lefantovcei, a har­madikon pedig a smolenicei szö­vetkezet végzett. A magángazdák kategóriájában a már említett Mi­lan Veliký lett az első, mögötte Zdenek Cemay szenei magángaz­da végzett a második helyén, a har­madikon pedig a hidaskürti Hor­váth Péter. Az abszolút győzelem mellé a Mach hydina Kft. az agrár- vállalkozások kategóriájában is megszerezte az elsőséget, ebben a csoportban’ tavalyi helyezését megismételve a Búslaki Tangazda­ság lett a második, az udvardi Ag- ro-Gombár pedig a harmadik. Eb­ben a csoportban szerepelt még a királyrévi Agrostaar KB, a jókai Po- lagro, a naszvadi Agrorent, a ne- mesócsai Megárt, az izsai Dumet és a nyárasdi Agrotop. A ked­veződen adottságú területeken gazdálkodó agrárvállalkozások rangsorában Polnofarma Mogbi (Hrachovo), Agromix (Sedliská) és AT Tary (Spišská Belá) volt a sor­rend. Az élelmiszer-ipari vállalko­zások között a hőlaki (Trenčianska Teplá) cukorgyár, az udvardi No- vogal és a homonnai tejgyár vég­zett az első három helyen, (sz) Nagy György a Búslaki Tangazdaság Kň. igazgatója a második helyért járó oklevelet veszi át Stanislav Becík földművelésügyi minisztertől Horváth Péter a hidaskürti magángazdák társulása nevében vette át a 3. helyért járó elismerést (Szilvóssy László felvételei) Még az idén megkezdik az esedékes agrártámogatások folyósítását - elsőként az állattartók kapnak pénzt Több mint 15 ezer kérvény Az uniós agrártámogatási rendszer keretében az idei évre folyósítandó egységes területalapú támogatások­ra (SAPS) 15 734 kérvényt nyújtottak be a jogosult ag­rárvállalkozók és - vállal­kozások. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A szántóföldi növényekre járó támogatásokra 12 828 vállalkozói szubjektum nyújtott be igénylést, a kedveződen adottságú térségbe irányuló kiegészítő támogatások­ra 4639 kérvény érkezett az Ag­rárkifizetési Ügynökség illetékes kirendeltségeihez. A nagy szá- mos-állat-egységek után járó tá­mogatásokra 2600 igénylést nyúj­tottak be az állattartók, amelyek révén csaknem 330 ezer állat szá­mára nyílik lehetőség a tartási kö­rülmények, illetve az állatjóléti in­tézkedések keretében megvalósí­tandó beruházások révén életkö­rülményeik javítására. Az Agrárkifizetési Ügynökség a benyújtott igénylések közül 1123 esetben talált valamilyen kifogást vagy javításra szoruló egyenlőt­lenséget a dokumentumokban, amelyek rendezésére írásbeli fel­szólítás formájában kérték fel az érintett kérvényezőket, majd a megvalósítást a helyszínen is el­lenőrizték. Az idei támogatások közül leg­hamarabb az állattartók jutnak a pénzükhöz. Az uniós támogatási források közül elsőként a nagy A nagy számosállat-egységekre idén is 4300 korona támogatás jut számosállat-egységekre járó pén­zeket juttatják el az érintettek­hez. Az ügynökség előzetes tájé­koztatása alapján a kifizetéseket már november elején elkezdik. A támogatás mértéke ebben a kate­góriában az előző évi szinten ma­radt, egy nagy számosállat-egy­ség után 4300 korona (143 euró) jár a feltételeket teljesítő kérvé­nyezőknek. Az egységes területa­lapú kifizetések, a szántóföldi nö­vényekre járó támogatások és a kedveződen adottságú térségek (Illusztrációs felvétel) utáni támogatások folyósítását ez év utolsó hónapjában tervezi el­kezdeni a tárca, ugyanakkor ter­mészetesen lesznek olyan támo­gatási tételek is, amelyek csak a jövő esztendőben kerülnek kifize­tésre. (sz) A jövő évi költségvetési tervezetben a közvetlen kifizetések elérik az EU-15-ök szintjének 90%-át Csaknem 30 milliárd korona az ágazatba ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Október közepén a kormány el­fogadta és a parlament elé terjesz­tette a 2009. évi költségvetési ter­vezetet, amelyben az agrárágazat számára csaknem 30 millliárd (29,4 mrd) koronát (kb. 1 mrd euró) különítettek el. A beterjesztett jövő évi költség- vetési tervezetben az eredeti ja­vaslathoz képest 3,4 milliárd ko­ronával sikerült növelni az ága­zatba irányuló támogatásokat, amelyből a jövő évi büdzsében főleg az állami segítségnyújtás forrásait erősítették meg. Erre a célra összesen 1,141 milliárd ko­ronát használhatnak majd fel, ami az idei forrásokhoz képest 781 millió koronával több. Ezt az összeget további egy milliárd ko­ronával növelhetik, ha a tárca feleslegesnek ítélt ingó és ingat­lan vagyonának eladásából szár­mazó bevételek az elképzelések szerint alakulnak. A minisztérium illetékesei nem zárták ki, hogy ezen a területen a támogatási rendszerben bizonyos módosítá­sok is várhatók, a konkrétumokról azonban egyelőre még nem lehet tudni. Az előzetes nyilatkozatok­ból az derül ki, hogy a tárcaveze­tés továbbra is prioritásnak tartja az állattenyésztés támogatását. Emellett a cukorrépa és a burgo­nya termesztői, valamint a zöld­ség- és gyümölcs-, illetve szőlőter­mesztők és a méhészek is fokozot­tabb támogatásra számíthatnak. A támogatások konkrét formái­ról egyelőre csak elképzelések vannak, sok függ attól, hogy az Európai Bizottság és az uniós jog­szabályok milyen támogatási for­mákat tesznek lehetővé. A tárca­vezetés azonban az év végéig sze­remé tisztázni ezeket a kérdése­ket, hogy a termelők a következő évben már tiszta képet kapjanak az egyes támogatási formákról. A közveden kifizetésekre szánt támogatási források jövőre le­hetővé teszik, hogy a régebbi uni­ós tagországok támogatási szintjé­nek 90 százalékban megfelelő összeget kapjanak a mi termelőink, ami 11,84 milliárd koronának meg­felelő összeg felhasználását igényli. Hozzá kell ternii, hogy az unióval megkötött társulási szerződés ér­telmében az említett támogatások 60 százalékát uniós forrásokból, a fennmaradó 30 százalékot pe­dig a hazai költségvetésből fede­zik. Az előző évvel ellentétben a nemzeti kiegészítő támogatást (3,844 mrd. korona) közvetienül a költségvetésből folyósítják, nincs kötve semmiféle egyéb be­vételi forráshoz. A vidékfejlesztési terv prog­ramjainak finanszírozását uniós és hazai forrásokból közösen fe­dezik, a jövő évi elképzelések összesen 10,6 milliárd korona fel- használását tervezik, ebből a ha­zai költségvetési források 2,4 mil­liárd koronát tesznek ki. A külső piacon való érdekérvényesítést segítő intézkedésekre, amely a harmadik országok piacain való hatékonyabb fellépést támogatja szintén több mint 1 milliárd koro­na kiadást tervez a költségvetés, ennek meghatározó részét pedig az unió fedezi, (sz)

Next

/
Thumbnails
Contents