Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-19 / 267. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 19. www.ujszo.com Készített egyedi kerti szobrokat, számos virágtartót, megformázta a bőség szaruját, font több 100 négyzetméternyi kerítést, árnyékolót, térelválasztót Lalák Gyula, a naszvadi fűzfavessző-szobrász Naszvad. Fűzfavessző-szobrász. Talán ezzel a szóval lehet legpontosabban kifejezni a naszvadi Lalák Gyula mesterségét. Eredeti szakmáját tekintve asztalos, de már évek óta a fűzfa- és egyéb vesszőfélék megmunkálásával keresi kenyerét. V.KRASZN1CA MELITTA Kosárfonónak még csak véletlenül sem nevezhetjük, mert állítása szerint életében nem csinált egyetlen kosarat sem, és nincs is szándékában. Készített viszont vesszőből egyedi kerti szobrokat, hőlégballont, csizmát, kalapot, íi£3r IMSM számos virágtartót, megformázta a bőség szaruját, font több 100 négyzetméternyi kerítést, árnyékolót, térelválasztót. A létra nem kellett, a fonott térelválasztó igen Munkáit látva önként adódik a kérdés: honnan jött az ötlet, miért fordult éppen a vesszőfonás felé? ,A véledennek köszönhetem, hogy ma itt tartok - kezd mesé- lésbe az ötvenes éveit taposó Lalák Gyula. - A kilencvenes évek Lalák Gyula fűzfavcssző«m/\krác7 elején létrakészítő kisiparos lettem. Építkezéseken dolgoztam, ahová szükségünk lett volna hosszú, egyenes létrára, ám sehol nem kaptunk. Én felajánlottam, elkészítem. Olyan jól sikerült, hogy évekig ezzel foglalkoztam. Ám a konkurencia megerősödésével rá kellett jönnöm, komoly befektetés nélkül nem maradhatok fenn a piacon. Az utolsó darabokat árusítottam az Agrokomp- lexen, ahová, hogy kissé feldobjam a standomat, egy saját készítésű fűzfavessző-térelválasztót is kihelyeztem. És mit ad Isten, a látogatók többsége nem a létrák, hanem a térelválasztó iránt érdeklődött. Az utolsó nap odajött hozzám egy zsolnai vállalkozó és munkát ajánlott: fonjam körül a Az egyik leglátványosabb fűzfavessző-szobor: a kalapos hölgy telkét ilyen fűzfakerítéssel. Bevallom, nem igazán mértem fel, mire vállalkozom. A helyszínen derült ki, egy 200 méter hosszú, két méter magas kerítést kell fonnom, további térelválasztó sövényekkel, árnyékolókkal együtt. Négy hónapba tellett, mire élkészültem, másfél kamionnyi vesszőt használtam fel. Máig ez a legnagyobb volumenű munkám.” Félresikerültföldgömbből hőlégballon A kerítések és térelválasztók készítése máig tevékenységének „iparos” része, ez jelenti számára a megélhetést. Büszkeséggel viszont az egyedi formájú művészi alkotásai töltik el, amelyek bevallása szerint játékosságból születnek. „Sokszor a vessző formája, görbülete ad egyKedves Olvasók, Új sorozatot indítottunk. Szerdánként érdekes szakmák művelőit vagy hétköznapi foglalkozások nem mindennapi képviselőit mutatjuk be a Szülőföldünk című mellékletben. Sok kivételes embert ismerhetnek meg, de ha önök tudnak valakiről, aki ritka mesterséget űz, vagy úgy űzi a szakmáját, hogy érdemes bemutatni, kérjük, írjanak nekünk. A borítékra írják rá: „Mesterségek, mesterek". Jövő héten Györy Szilveszter rózsanemesítöt mutatjuk be. Alkotásai megmozgatják az emberek fantáziáját (Kis Kata felvételei) egy új ötletet, máskor egy levált csizmatalp, van, hogy rajzolgatok és kisül belőle valami, de például egy félresikerült földgömbből végül hőlégballon lett - magyarázta a mester. - A vesszőt nem lehet megerőszakolni, hiába tervezek el valamit, ha az anyag másként ’gondolja’. Megtörtént, a kidobásra ítélt görbe vesszőket összenyaláboltam, hogy félretegyem az útból, ám azok olyan különleges formát adtak, ami megindította a fantáziámat. így született a bőségszaru. Vannak olyan szobrok, amelyekhez már tipizált fémvázat kell készítenem, de egyediségüket így sem veszítik el, mert mindegyiket másként díszítem fel. Például a kerti szoborként szolgáló lányalakból már talán egy tucatot is készítettem.” Az alapanyagot Lalák Gyula saját maga vágja, gyűjti, kezeli. A munkákat színviláguk is egyedivé teszi, hiszen minden vesszőfajta más és más színű, sőt idővel változtatják is árnyalatukat. A vessző kezelésére csak természetes anyagokat használ, amelyek konzerválják és az idő viszontagságaival szemben ellenállóvá teszik a fát. A vesszőket elsősorban a Duna mentén gyűjti: amelyik vessző a kosárfonóknak már vastag, ő azokat keresi. Lalák Gyula az elmúlt évek során több kiállításon vett részt Nyitrán, Pozsonyban, Trencsénben, Duna- szerdahelyen. Mestersége azonban „szájhagyomány” útján is terjed, volt megrendelőinél gyakran érdeklődnek utána. Honlapot is nyitott (www.lalak.szm.sk), amelyen megtekinthetők eddig alkotásai. November 28-ig látható Bresták Sándor képzőművész értékmentő tárlata Érsekújvár üzenetét tolmácsolja A népdalversenyekről általában komoly szakmai elismeréssel térnek haza Harmincéves a Szepsi Asszonykórus Bresták Sándor festőművész egyik kedvenc alkotásával (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Komárom, Ógyal- la, Pöstyén és Szene, majd pedig a magyarországi Zebegény után a szülővárosához szól Bresťák Sándor amatőr festőművész. Az Anton Bemolák Könyvtárban november 4-én nyűt tárlatát akár értékmentőnek is nevezhetnénk, mivel Érsekújvár olyan tereit és utcáit tárja eíénk, amelyek napról napra változnak. „Ez már a hetedik kiállításom Érsekújvárban, az elsőt 1980-ban, az utolsót tavaly karácsonykor láthatta a közönség. Eddig közel ezer képet festettem, még mindig akad olyan, amit nem állítottam ki. Külön öröm számomra, hogy újabb kollekcióval lephettem meg a látogatókat” - mondta Bresťák Sándor, akit helytörténész barátja, Strba Sándor köszöntött 55. születésnapján. A gratulálok között volt Szilágyi Márta, a könyvtár igazgatója is. „A képzőművész az elmúlt harminc év gazdag terméséből válogatott, zsánere a tájképfestészet. Városábrázolásában gyakran visszatérő motívumai a templomok, a Szentháromságszobor, a Kálvária, amelyeket a rá jellemző aprólékosságai örökít meg” - jegyezte meg Strba a tárlatnyitón. Akiállító 1978-tól tagja az érsekújvári Képzőművészetet Kedvelők Klubjának, 1983 és 1986 között a zebegényi Szőnyi István képzőművészeti szabadiskola hallgatója volt Magyarországon, ahol grafikával és plain air festészettel foglalkozott. Tanára Kórusz József festőművész volt, akinél sokszorosító grafikát tanult, rézkarcokat, metszeteket, illetve mély- és magasnyomással készülő grafikákat készített. Kor- ga György festőművésznél az olaj- festészeten belül a plain air festészeti technikát gyakorolta. Gálik Éva, a kiállítás védnöke szerint Bresťák alkotásai mélyről fakadó, természetes reakciók korunk változásaira, és erőteljes emberi vallomásnak számítanak. A bravúros festői rutin hatja át a képeket, és a jellegzetes érsekújvári témák mellett a festő nosztalgikus vidéki motívumokkal is dolgozik. Az alkotó lehetőséget ad betekinteni egy-egy eldugott kis utcába, esti fénynél sétálhatunk át a történelmi városközponton, a főtéren. A nem mindennapi élményben november 28-ig lehet részük a látogatóknak a megyei könyvtár Törökszalasztó utcai kiállítótermében. ÚJ SZÓ-1NFORAAÁC1Ó Szepsi. A város azon települések közé tartozik, ahol hét éneklőcsoport is aktívan működik. Ezek közül a napokban az Asszonykórus ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. A többi közreműködő 110 szereplője és a zsúfolásig megtelt kul- túrház volt a bizonyítéka annak, hogy a nagyszabású ünnepség jól sikerült. A szervezők az elmúlt 30 év fényképeiből és az Asszonykórus okleveleiből kiállítást is rendeztek. A résztvevő éneklőcsoportok köszöntésképpen magukkal hoztak egy-egy daícsokrot. Az est fénypontja az Asszonykórus első megjelent CD-je, és annak bemutatója volt. A Bódva vize de széles című címadó dalt a közönség kíséretében énekelték, s a szervezők egy hatalmas tortával is megajándékozták az ünnepeiteket. A Szepsi Asszonykórust 1978-ban alapította Nagy Ildikó, az alapiskola immár nyugdíjas pedagógusa. A Bódva-völgye hagyományos népdalait viszik színpadra. Az eltelt harminc év alatt sok sikert és elismerést mondhat magáénak a kórus nem csak itthon, hanem külföldön is. A számtalan díj közül 2008-ban például a Bíborpiros szép rózsa fesztivál fődíját, 2003-ban arany fokozatát, 2001-ben pedig a Nívódíját vitték el. Rendszeres résztvevői a Vass Lajos Népzenei Versenyeknek, ahol 2007-ben Budapesten a verseny Kárpát-medencei Döntőjében nagydíjat, 2003-ban és 2004-ben pedig arany fokozatot kaptak, 2006-ban Dunaszerdahe- lyen az említett megmérettetés elődöntőjében pedig arany fokozatot szereztek. A bősi Tavaszi szél vizet áraszt versenyről Nívódíjjal, a pozsonyi versenyről pedig Arany Páva Díjjal, 2000-ben I. helyezettként tértek haza. Az Asszonykórus lemeze már megvásárolható a szepsi Infocentrumban. (kov)
