Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-19 / 267. szám, szerda
26 Oszt-Veszt ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 19. www.ujszo.com „Eddig csak elgáncsoltak bennünket, most beleverik a fejünket a sárba!" - mondja Kasnyik Tamás, a Kürti Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke Eltűnnek a kertekből a feszülő fóliasátrak El is kell adni -jövőre a 11. Kürti Pincefesztiválon a jó bor mellé szlovák tejtermékeket és hazai lisztből sütött rétest fognak kínálni (Csuport István felvétele) Érsekújvári járás. Tavaly ilyentájt azt gondolták a mezőgazdaságban dolgozók, hogy végre elmozdultak a holtpontról. Ma úgy látják, tévedtek - az Érsekújvári járásban a növény- termesztésből és állattenyésztésből élőkre egyre nagyobb csapásokat mérnek. Kasnyik Tamás, a Kürti Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke találóan jellemezte a jelenlegi helyzetet: „Eddig csak itt-ott elgáncsoltak bennünket, most már beleverik a fejünket a sárba!” SZÁZ ILDIKÓ Régen vízimalmok álltak a dinnyetermesztéséről híres Vág menti településen, Szímőn. A századfordulón állandó komp üzemelt a Vágón. A két világháború között a lakosság a mezőgazdaságból és kubikusmunkákból tartotta fenn magát, majd 1950-ben megalakult a szövetkezet. Még a rendszerváltás előtt is munkát adott a lakosság többségének, három falu - Szímő, Andód és Ka- mocsa - földjein gazdálkodtak. A szímői szövetkezet ma is működőképes, a gabona- és gyümölcstermesztés mellett az utóbbi időben ismét fellendült a sertéstenyésztés. A szímői szövetkezet ma is működőképes Borka Bélától, a szímői szövetkezet elnökétől megtudtuk: a tagok és a szövetkezet felvásárolták a településhez közeli termőföldeket. Ebben a térségben elsősorban a kukorica és a gabonafélék, az olajosok közül a napraforgó, a repce, valamint a szója és a zöldborsó termesztése kifizetődő. Húsz hektáron almát, tizennyolc hektáron őszibarackot termesztenek, hét hektáron pedig szőlőt. Emellett ezer darab szarvasmarhájuk és háromszázhetven fejőstehenük van. „A szövetkezet 2150 hektáron gazdálkodik, 800 hektár nevesítetlen föld, 500 hektár a tagok tulajdonában, 800 hektár a jogosult személyek tulajdonában van, velük tízéves szerződést kötöttünk. Azelőtt a nagytermelés mellett csaknem minden kertben fóliasátrak feszültek, az utóbbi években azonban kevesebben kertészkednek. A háztáji gazdálkodás csaknem teljesen megszűnt ebben a térségben, falun nem éri meg zöldséget termeszteni a gyenge felvásárlási árak miatt. Korábban 6-7 felvásárló volt a községben, ma már csak ketten dolgoznak ezen a területen” - jellemzi a helyzetet Borka Béla. Csak dömpingárak vannak! Kasnyik Tamástól megtudtuk, az Érsekújvár és Párkány között félúton található Kürt község szövetkezete jelenleg 137 hektáron szőlőt termeszt, ám a gyümölcs eladhatadan. „Három-négy héttel ezelőtt a nagyüzemek bejelentették: nem vásárolnak fel többet, csak dömpingáron. Három magyarországi szőlőfeldolgozó ment tönkre a közelmúltban, 35 százalékkal csökkentek a felvásárlási árak. Hatalmas raktárkészleteik vannak a borászoknak. Szlovákiában az eladott bornak csupán 25- 30 százaléka saját termés, a többi behozatal. Nagyon nagy problémák vannak a szőlő értékesítésével, a hazai fürtökkel nem találkoznak a vevők a bevásárlóközpontokban, csak a kilónként 40- 50 koronás görög szőlővel!” - fejtette ki a kürti szövetkezeti elnök. Kürtön tavaly nyáron hagyományteremtő szándékkal először rendeztek Pincefesztivált, a termelők abban bíztak, növelni tudják a borvidék szőlője iránti igényt, hiszen olyan borfajtáik vannak, amelyekért már-már verekedtek a borászok. Az viszont keserű tapasztalat, hogy a kürti csemegeszőlőt kilónként 15 koronáért sem sikerült eladni. A kukorica ára a tavalyihoz képest több mint a felével visszaesett, a takarmány eladhatatlan, a korábbihoz képest kenyérgabonából csak 50 százalék termett, a liszt drágább lett. A tej literenkénti felvásárlási ára januárban 12,50 (0,41 euró) volt; novemberben már csak 8,70 (0,28 euró) korona, holott az önköltségi ár eléri a 12 koronát (0,4 euró). Az eladók szövetségének találkozóján nemrég elhangzott: az áruházláncok 42 százalékos haszonnal adják el a tejet. A termelőnek azonban nem jut más, csak a veszteség. A kürtiek szerűit Szlovákia most került igazán padlóra! A műtrágya tonnája 2007 tavaszán 11 400 korona (378,41 euró) volt, 2008 őszén már 29 400 korona (975,90 euró), azaz 160 szážalékos áremelkedés tapasztalható ezen a téren. Ára van a kiváló bonitású termőföldnek Ami a termőföld árát illeti, 2007-ben fellendült a kereskedelem: a föld piaci ára 25-30 százalékkal emelkedett. Az érsekújvári régióba a Csallóközhöz hasonlóan megérkeztek a dán gazdák, hogy felvásárolják a földeket. A kürti földtulajdonosok jelentős része nem gazdálkodik a földjén, inkább bérbe adja a helyi szövetkezetnek. Azok viszont, akik magángazdaként igyekeznek boldogulni, megpróbálják felvásárolni a tulajdonukban lévő földekkel szomszédos területet. Marcsa János, a Libra Trade ingatlanügynökség munkatársa azt tapasztalja, potenciális vevők és eladók is betérnek hozzájuk, nemritkán örökösök keresik fel az irodát, hogy megfelelő áron tudják értékesítem a vagyonukat. „A termőföld négyzetméterenkénti ára ebben a térségben a talaj bonitásától függően 4-12 korona körül mozog. Ez hektáronként 40 ezer koronától 120 ezer koronáig teijedő összeget jelenthet. Az ár természetesen tükrözi az adott parcella elhelyezkedését és minőségét, ami nagyban befolyásolja a piaci értéket” - mondta Marcsa János. Kíváncsiak lettünk volna az Érsekújvári Regionális Agrárkamara képviselőjének a véleményére is, de lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre. Drágul a föld, de nem a tulajdonosok gazdagodnak Patasi Hona szerint ahogy felszámolták a cukorgyártást, úgy fog eltűnni tájainkról a sertéstenyésztés is A déli régiók állják a cechet ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ 2009. január 1-jétől illetéket kell fizetni az államkasszába, ha ideiglenesen vagy véglegesen a földalapból nem mezőgazdasági célokra szeretnénk földterületet kivenni. Egyszeri illetékről, de jókora összegekről van szó; a szakértők szerint a dél-szlovákiai, ill. csallóközi lakosságjár a legrosszabbul. A kormány szeptemberben elfogadott rendeletének értelmében csak az L, II., III. és IV. osztályba sorolt földekért kell illetéket fizetni, a többi kategóriáért nem. Az I. osztályban négyzetméterenként 15 euróba, a II. osztályban 12 euróba, a III. osztályban 9 euróba, míg a IV. osztályban 6 euróba kerül a kivétel. Simon Zsolt volt mezőgazdasági miniszter szerint a kormány ezzel diszkriminálja a dél-szlováldai lakosságot, ugyanis a rendelet azt jelenti, hogy például Kelet- vagy Észak-Szlováldában a gyengébb kategóriákba sorolt földekért nem kell illetéket fizetni. Viszont ha például egy csallóközi település ipari park céljaira igényelne területet, a jó minőségű termőföld miatt az illeték óriási összegre rúgna. Az egykori tárcavezető szerint visszatértek a kommunista idők, amikor szintén illetéket kellett fizetni, értéktől függően. De még a kommunista szabályozás is kiegyensúlyozottabb volt, mert akkor pl. Liptót is érintette, most viszont Észak- és Ke- let-Szlovákiát egyáltalán nem. A rendelet szinte lehetetlenné teszi, hogy a déli területeken ipari parkokat hozzanak létre. Továbbá megdrágítja a déli falvak terjeszkedését, mivel fizetni kell az építkezési parcellává nyilvánított területért is (ez a rendelkezés a 10 ár alatti telkekre nem vonatkozik). Ez azt eredményezheti, hogy a tulajdonosok jóval nehezebben tudják csak eladni a földjeiket, vagy jóval áron alul, mert az érdeklődő eleve leszámítja az államnak befizetendő összeget a telekárból. Vagy: a befektetőknek inkább megéri olyan régiót választaniuk, amelyet az adott illeték nem érint. Gódány László, Egyházkarcsa polgármestere szerint azok a községek járnak rosszul, amelyeknek nincs fejlesztési tervük, és nem sikerült időben elintézniük a földterületek átminősítését. „Egyházkar- csán már több mint 100 hektárt kivettünk a földalapból ipari célra. Ezen kívül a fejlesztési tervben 15- 20 évre elegendő házhely van kijelölve, tehát be vagyunk biztosítva ez ellen a rossz törvény ellen” - nyilatkozta a falu első embere, (jóm) Nehezebb lesz ipari parkot alapítani (Illusztrációs felvétel) A fiatalokból már kihalt a föld szeretete „A biotermelést nálunk még nem igényli a piac" (Somogyi Tibor felvétele) B. JÓZAN MÓNIKA Magas terméshozamokról szólnak a hírek, tíz éve nem látott kukoricatermésről. Mégsem látni gondtalan vállalkozókat az agrár- szektorban. A miértekről és a mezőgazdasági ágazat jövőképéről Patasi Ilonát, a Dunaszerda- helyi Regionális Agrárkamara elnökét kérdeztük. Mi a helyzet az idei magas hozamokkal? Ugyanakkora gondot okoz, ha jó a hozam, mintha kevés lenne a termés? Az agrárszektor nagy recesszió előtt áll, a gondok egyre csak halmozódnak, és a nyári aratásnál csúcsosodtak ki. A gabonafélék terméshozama 30 százalékkal jobb lett az előző éveknél, ám a tavalyi 200 eurós ár helyett idén 100 euró körüli árakról beszélhetünk. Kivételt csak az étkezési árpa és a kenyérbúza jelent. A magtárak tele vannak, mert az állatállomány leszűkült, és a kereslet is kisebb a hozamoknál. Erre jön még a kukorica tíz éve nem látott termésrekordja. Soha ennyi kukorica nem maradt kint novemberben a határban, mint most, mivel nincs hol tárolni. Ha a feldolgozók nem kötnek tisztességes szerződést a gazdálkodókkal, és nem szabnak korrekt árat, akkor problémák adódhatnak itt is. Az egész növénytermesztés területe lehangoló, bizakodásra semmi ok. Beszélhetünk még állattenyésztésről a régiónkban, vagy már teljesen felszámolták a telepeket? Az állattenyésztésben a tejtermelés a domináns ágazat, viszont a tej ára olyan alacsony, hogy az előállítási költségeket sem fedi. A termelők szervezetten próbálnak tárgyalni a felvásárlókkal. Mi birkatürelemmel kezeljük a problémákat, nem úgy, mint a nyugateurópai országokban. Németországban, amikor a feldolgozók csökkenteni akarták a tej árát, a termelők négy napra leállították a beszállítást. Lehet, hogy hamarosan nálunk is eljön az az idő, amikor a sarkunkra kell állni. Köztudott, hogy a sertésállomány lecsökkent, mert más államokban sokkal kedvezőbb az ágazat nemzeti támogatása. Elmondható, hogy a mezőgazdaság számára az uniós csatlakozás több negatívumot hozott, mint pozitívumot. Ahogy felszámolták a cukorgyártást, úgy fog eltűnni tájainkról a sertéstenyésztés is. A többi országban kialakult feleslegre fizetnek rá a szlovákiai gazdák. Úgy tűnik, külföldi agrárvállalkozók mégis látnak fantáziát a vidékünkben... Kevesen tudatosítják, hogy a termőföld nemzeti kincs, és akképpen is kellene kezelni. Elsősorban az itt élőket kellene kiszolgálnia, de Szlovákiában olyan egyedülállóan megengedők a törvények, mint sehol másutt az Európai Unióban. Vannak országok, ahol a mezőgazdasági földterület megszerzése feltételekhez kötött: bizonyos évig ott kell élni, ismerni kell a nyelvet, szakembernek kell lenni, és mindenekelőtt - az ott élők vételi ajánlatai elsőbbséget élveznek. Nálunk erre senki sém ügyel, a tulajdonosok annak adják el a földjeiket, akinek csak akarják. Ami az itteni földtulajdonosokat illeti, annyira lecsökkent a mezőgazdaság iránt érdeklődők száma, hogy az idősebbek gondolkodás nélkül eladják a földjeiket, hiszen a fiatalokból már kihalt a föld szeretete. A szigorúbb előírásokkal csak azt értük el, hogy csökkent a vállalkozó kedv ebben az ágazatban, sőt, lassan a háztáji állattartás is kihal, mert az is túl van szabályozva. A járás területén milyen trendek mutatkoznak az ágazatban? A biotermelést nálunk még nem igényli a piac, egyelőre nem fizetik meg, így kevesen vágnak bele. Ami az egyéb felhasználási célra termesztett növényeket üle- ti, kár lenne, ha nem olyasmit termelnénk, ami a leginkább megfelel ennek a vidéknek. Egyelőre nehéz trendekről beszélni. Idén sok volt a repce, a hozama is jó volt, de a tápanyagkultúrája nagyon igényes, a vetésforgót is be kell tartani. Nem lehet csak a trendekre, a divatokra hagyatkozni, inkább komoly üzleti partneri kapcsolatokat kell kialakítani. Az is fontos lenne, hogy ne csak a termesztőknek szabjanak feltételeket a pályázatoknál, hanem a feldolgozóknak is. Ha elsősorban hazai alapanyaggal kellene dolgozniuk, akkor nem fordulhatna elő, hogy tele vannak a magtárak, mégis külföldről hozatják az alapanyagot.
