Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-19 / 267. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 19. Oszt-Veszt 27 A mátyusföldi mezőgazdászok országos viszonylatban is az elithez tartoznak; a vidékre a gabonafélék jellemzőek, de akadnak sikeres zöldségtermelők is Aggodalmat okoz a külföldi agrártőke A hidaskürti társulás 30 hektáron indult el, ma 1700 héktáron gazdálkodnak Galántai járás. A Galántai já­rásban levő közel 53 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület felét kft formájában működő gazdaságok műve­lik, negyedét termelőszö­vetkezetek, a többit pedig magángazdák. A járási ag­rárkamara által nyilvántar­tott több mint tizenhárom- ezer termelő közül csak­nem ötezren egy hektárnál kisebb területen gazdálkod­nak, így ők dotációra nem jogosultak. Viszont akad olyan magángazda is, aki 1200 hektárt művel. GAÁL LÁSZLÓ A legnagyobb szövetkezetek 2500 hektáron gazdálkodnak. „Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezeknek a szövetkezeteknek vagy gazdáknak ekkora termőföld vol­na a tulajdonukban. A legtöbben a saját földjük mellett más tulajdo­nosoktól bérelt, vagy állami keze­lésben levő, azonosítatlan tulajdo­nú földön gazdálkodnak. Az egy tulajdonos kezében levő nagybir­tokok erre a régióra nem jel­lemzők” - mondta el Perleczky Gábor, a Galántai Regionális Ag­rárkamara igazgatója. A járásra a gabonatermelés, elsősorban a bú­za, árpa és kukorica termesztése jellemző, ezt követik az olajnövé­nyek, főleg a repce, kisebb mér­tékben a szója. Egy-egy táblán ipa­ri növényekkel - például cukorré­pával - is találkozhatunk, de akadnak sikeres zöldségtermelők is a vidéken. A mátyusföldi mezőgazdászok országos viszonylatban is az elit­hez tartoznak. Ezt bizonyítja, hogy a Mezőgazdasági Újságírók Klubja, a Szlovák Agrárkamara és az SZK Mezőgazdasági Minisztéri­uma által szervezett Top-Agro ver­senyben a mezőgazdasági vállala­tok közül a királyrévi Agrostaar kft. az első helyezést érte el az idén, míg a magángazdák verse­nyében a hidaskürti Horváth Péter a harmadik díjat vehette át. A „bronzérmes” termelővel ar­ról beszélgettünk, az agrárver­senyben hogyan tudnak talpon maradni a magángazdák. Horváth Péter a Szlovák Zöldségtermeszté­si Kamara elnöki posztját is betöl­ti, emellett egy hidaskürti magán­gazda-társulás igazgatója. A tár­sulást három társával, Július Mi- nárikkal, Forró Zoltánnal és Bara­nyai Tiborral 1992-ben alakítottak meg. Mindössze 30 hektáron, úgy­mond a nulláról vágtak bele a gaz­dálkodásba. Ma 1700 hektáron termelnek, ebből 200 hektár a sa­ját tulajdonuk, 500 hektárt a föld­alaptól bérelnek - ennek egy része állami tulajdon, más része nevesí­tetlen föld -, a többi pedig magán- tulajdonosoktól bérelt terület. Hetven-nyolcvan állandó alkalma­zójuk van, ezenkívül idénymun­kásokat is foglalkoztatnak. Korábban a társulás alapítói va­lamennyien a hidaskürti szövetke­zetben dolgoztak vezető beosztás­ban, de amikor 1992-ben a nagy szövetkezetei felosztották, úgy döntöttek, magángazdaként foly­tatják tovább. „Mivel harminc hek­táron kezdtünk, a terület nagysága megkövetelte, hogy intenzív növé­nyekkel foglalkozzunk, így a zöld­ségtermesztésre szakosodtunk - ír­ja le a kezdeteket Horváth Péter. - Az első két-három év nagyon nehéz volt, nem voltak gépeink, nem volt gazdasági udvarunk, a fizikai mun­kát is magunknak kellett végez­nünk, mert pénzünk sem volt. Ha­mar rájöttünk, ha tovább akarunk lépni, meg kell növelni a termőte­rületet. Kezdetben a környékbeli gazdáktól béreltünk földet, majd az 1997-ben csődbe ment hidas­kürti szövetkezettől és egy vezeké- nyi kft-től sikerült hektárokat sze­reznünk. Állami földeket megfelelő politikai elkötelezettség nélkül na­gyon nehéz volt szerezni.” A hidas­kürti társulás ott vásárolt vagy bé­relt földeket, ahol csak lehetett, így aztán ma hét község kataszterében gazdálkodnak. Sikerült megvenni­ük például a hidaskürti gazdasági udvart a körülette levő földekkel. Ma itt van a gépparkjuk, amelybe elsősorban európai uniós támoga­tásból vásároltak új gépeket. Van­nak üvegházaik, és benyújtottak egy pályázatot, amellyel gabona- és zöldségraktárak építéséhez pró­bálnak támogatást nyerni. Az 1700 hektárból 100 hektá­ron szántóföldi zöldséget termel­nek, 50 hektáron spenótot, 150 hektáron zöldborsót. A 18 hektá­ros gyümölcsösben alma, körte, szüva, őszibarack terem. A többi területen a régióra jellemző klasszikus terményeket, búzát, ár­pát, repcét, napraforgót, kukori­cát termesztenek, ebből 110 hek­táron vetőmag-kukoricát. Információink szerint a régió­ban 50 és 100 ezer korona (1,6 és 3,3 ezer euró) között mozog a mezőgazdasági jellegű földterület ára hektáronként - az árat termé­szetesen számos tényező befolyá­solhatja. Horváth Pétert is meg­kérdeztük, milyen manapság a termőföld piaca a régióban. Mint mondta, nem szívesen beszélne konkrét összegekről, mert a hely­zetet az utóbbi időben nagyon megkeverték az idegen tőkével rendelkező vásárlók. Ő maga is több levelet kapott egy dániai társ­tulajdonban levő cégtől, amely­ben ajánlatot tesznek, hogy meg­vennék vagy bérbe vennék a föld­jeit. „Valójában egy újkori koloni- záció zajlik, a kormány pedig asszisztál ehhez” - véli a magán­gazda. Hiányolja, hogy az ország vezetése nem tesz semmit ez el­len. Pedig szerinte tehetne, aho­gyan annak idején Magyarorszá­gon az Orbán-kormány is tett, amikor visszavásárolta az osztrá­koktól a „zsebszerződésekkel” el­idegenített földeket, illetve meg­akadályozta azok felvásárlását. „A külföldi vállalkozók nálunk most azt csinálják, hogy megvásárolnak egy-egy itteni vállalatot, átveszik annak bérleti szerződéseit, és igyekeznek felvásárolni, amit csak lehet. Három-négy év múlva azt vesszük majd észre, hogy egész Dél-Szlovákia a dánoké!” - vetíti előre a sötét jövőt Horváth. Úgy véli, a gazdáknak küldött ajánla­tok nemcsak morális szempontból nincsenek rendben, hanem szerin­te jogilag is támadhatók. „Arra buzdítják a tulajdonosokat, hogy bontsák fel a szerződésüket az ed­digi bérlővel, és nekik adják bérbe a földet magasabb bérleti díjért. Azt azonban elhallgatják, hogy ez milyen jogi következményekkel járhat. Ha például a bérlőnek tíz évre szóló bérleti szerződése van, és a tulajdonos egyoldalúan fel­bontja azt, akkor az elmaradt ha­szonért szankcionálni lehet. És ha bíróság elé kerül az ügy, a tulajdo­nos fogja húzni a rövidebbet” - fi­gyelmeztet a vállalkozó. A Galántai járás termőterülete A járás területe 64 105 ha Ebből mezőgazdasági terület összesen 52 634 ha Szántóföld 49 195 ha Rét és legelő 479 ha Szőlő 1123 ha Kert 1439 ha Gyümölcsös 398 ha Horváth Péter nem az egyet­len, akit felháborított a külföldi .tőkével rendelkezők inkorrekt kezdeményezése. Ezért több ag­rárvállalkozóval együtt levelet írtak a földművelésügyi minisz­ternek és a parlamenti képvi­selőknek, hogy tegyenek valamit a hazai termelők védelmében. A hidaskürti magángazdák társu­lása közel százmillió koronás pá­lyázatot nyújtott be, az európai uniós forrásokból szeretnének részesülni. Sok más gazda is ha­sonlóképpen igyekszik kihasz­nálni a támogatási lehetősége­ket. Horváth Péter szerint a poli­tikusoknak is oda kellene figyel­niük, hogy mi lesz ezekkel a pro­jektekkel, ha a gazdák alól ki­húzzák a termőföldet. A levelet mintegy félszáz termelő írta alá - egyébként a járásban működő dán résztulajdonú társaság ve­zetőivel is megbeszélést kezde­ményeztek. Választ még nem is kaptak. Mezőgazdasági vállalkozások a járásban Vállalkozások Vállalkozások Megművelt Terület formája száma földterület (ha) százalékban szövetkezet 8 11193 22,7 kft 32 24 393 49,6 magángazda (dotációval) 84 8 815 17,9 magángazda (dotáció nélkül) 4 794 9,7 Sok gazdálkodó uniós támogatással vásárolt modern gépeket (Szőcs Hajnalka illusztrációs felvételei) Egyre idősebbek dolgoznak a mezogazdasagban Kilencven százalék bérben Sorra kapjak a leveleket a földtulajdonosok: a külföldi vállalkozók „a régióban a legjobb arat" ígérik A dánok után megjöttek az olaszok is? ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Dunaszerdahelyi/Galántai járás. A Dunaszerdahelyi járás­ban négy külföldi telepest tarta­nak számon. Dán vállalkozók először az egykori nagymegyeri állami gazdaság telepeit vették meg. Később hasonló sorsra ju­tott Bős, Sárrét és Somorja szö­vetkezete. A hazai gazdák nem nézik jó szemmel, hogy a külföl­diek bizonyos időközönként fel­szólítják a földtulajdonosokat, hogy adják bérbe vagy adják el tulajdonukat. Mivel szlovákiai viszonylatban jó árat kínálnak, érthető, ha a hazaiak nem tud­nak versenyezni velük. Ráadásul a dánok támogatást élveznek, ha nem saját országukban gazdál­kodnak, mert náluk pl. annyira szennyezett a levegő és a talaj, hogy az állam kifejezetten azt ér­tékeli, ha külföldön folytatják a gazdálkodást. A külföldi agrártőke a Galán­tai járásban is megjelent. Az utóbbi időben a termőföldek tu­lajdonosai sorra kapnak olyan levelet egy külföldi társtulajdo­nú vállalattól, amelyben fel­ajánlják nekik, hogy „a régióban a legjobb áron” megvásárolnák vagy bérbe vennék a földjüket. Az ajánlat szerint, amennyiben a tulajdonosnak már másik gaz­dálkodóval van szerződése, a ré­ginél előnyösebb bérleti díjat kaphat, ráadásul előre fizetnek. Jóllehet a földtulajdonosoknak ez valóban előnyös ajánlat, a ha­zai gazdálkodók alól „kihúzhatja a talajt”. Előfordulhat, hogy egy- egy agrártermelő jelentős nagy­ságú bérelt területen gazdálko­dik, és hiteleket vett fel a gép­parkja modernizálására. Ameny- nyiben a földtulajdonos a ked­vezőbb feltételek hallatán egyol­dalúan felbontja a szerződést, gyakorlatilag elveszi a földet a hazai mezőgazdasági vállalko­zótól. A termelő pedig, ha nem lesz hol termelnie, képtelen lesz a hiteleket törleszteni. A hírek szerint a Galántai já­rásban nemcsak dán vállalkozók próbálkoznak, hanem olasz érdeklődők is felbukkantak. Szi­kura Ferenc, a királyrévi Agros­taar igazgatója megerősítette: egy pozsonyi székhelyű olasz társaság ügynöke is megkörnyé­kezte a tulajdonosokat. Hektá­ronként 60 ezer koronát kínált a szántóföldért. „Lehet, hogy ezzel az árral néhány tulajdonost el- bolondítanak, de akinek ma földje van, arra is kellene gon­dolnia, mit hagy majd a gyereke­ire meg az unokáira - figyelmez­tet a szakember. - Egyesek ma azon vitatkoznak, hogy ez ma­gyar vagy szlovák föld; néhány év múlva azon vehetjük észre magunkat, hogy egyik sem, ha­nem külföldi!”(jóm, gl) Tiltakoznak az újkori gyarmato­sítás ellen a hazai gazdák (B. Józan Mónika felvétele) Szlovákia területéből bő 1 900 000 hektárt használnak mezőgaz­dasági céllal; a birtokviszonyokat tekintve a megművelt föld 90 szá­zalékát nem a tulajdonosok műve­lik meg, hanem bérlők, a bérleti szerződéseket ádagosan 5-10 évre kötik - derül ki abból a jelentésből, amelyet néhány hete tárgyalt a szlovák kormány, s amely a 2007- es adatokból kiindulva próbálta meg jellemezni az agrárágazatot aktuálisan meghatározó legfonto­sabb jelenségeket. Az elemzés kitért a mezőgazda­ságban foglalkoztatottak állomá­nyának az alakulására is: eszerint egyre kevesebben és egyre időseb­bek dolgoznak az ágazatban (vala­mivel több, mint 75 ezer munka- vállalónak biztosít megélhetést a mezőgazdaság, éves szinten 2,7%- kal csökkent a számuk), javult vi­szont a képzettségük szintje, azaz növekedett az agráriumban dolgo­zó érettségizett vagy diplomás munkavállalók aránya. Az agrár- vállalkozók száma stagnált. Ugyan­akkor a mezőgazdasági vállalkozá­sok szerkezete országos szinten né­mi változást mutatott: több a gaz­dasági társaság, visszaesett viszont az egyéni gazdálkodók száma. A földműves-szövetkezetek száma változatlan - a megművelt földte­rület nagyságát tekintve még min­dig ezeké a vezető szerep. A megművelt földterületen belül némüeg csökkent a szántóföld és a tartósan beültetett terület nagysá­ga. A mezőgazdasági termelés összességében növekvő tendenciát mutatott, a növekedés azonban csak a növénytermesztést érintette, az állattenyésztés egyértelműen visszaesett. Az árak terén is a nö­vénytermesztés volt felfutóban: míg bizonyos termények ára akár 25%-kal is drágult, addig az állatte­nyésztésben érdekeltek átlagosan 2%-kal olcsóbban kényszerültek el­adni a termékeiket, (as) Jövő heti számunk témája: Mit ér a föld? A rovatot szerkeszti: Lakatos Krisztina

Next

/
Thumbnails
Contents