Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-19 / 267. szám, szerda
11 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 19. www.ujszo.com Egy induló kisvállalkozást nem szabad hitelre építeni Pénzügyi produktumok kisvállalkozók számára A Forbes magazin 1918 óta minden évben összeállítja a világ és az USA 400 leggazdagabb emberének jegyzékét Kutakodás milliárdosok zsebében (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A kisvállalkozóknak érdemes alaposan átgondolniuk, milyen számlát is nyitnak a bankban. Manapság sokan még mindig a folyószámlájukat használják a vállalkozásukhoz, ami azonban nem számít a legjobb megoldásnak, ráadásul a hitelfelvételt a világgazdasági válság is befolyásolja. Az elmúlt időszakban jelentősen bővült a pénzintézetek által a vállalkozóknak nyújtott hitelek kínálata, és javult az ügyfélkapcsolat is, hiszen a bankok számukra egyre jobb tanácsadói szolgáltatásokat nyújtanak. Emellett több speciális betéti termék közül is választhatnak. A bankok a vállalkozók számára személyre szóló kínálatot biztosítanak, így nem csoda, hogy az ilyen típusú hitelek iránt nagyobb az igény. A folyamatosan mélyülő válság hatásait csak ezután fogják megérezni a kisvállalkozók, a pénzintézetek ugyanis tanulnak a leckéből és jobban megnézik, hogy kinek, mire, és milyen fedezetre adnak hitelt. Ha most szeretnénk vállalkozást indítani, tudnunk kellene, hogy egy induló kisvállalkozást nem szabad hitelre építeni. Ez eddig is így volt és ezután sem fog változni. Az a minimális öszszeg, ami az engedélyek kiváltásához szükséges, azt nekünk kellene fizetni. A többit pedig, cégautó, saját iroda, saját árukészlet, azt is saját magunknak kell megoldani. Aki nem az egoját akarja hizlalni a vállalkozásával, az nem hitelfelvétellel kezdi, hanem a saját autója lesz a cégautó is, a saját mobiltelefonja lesz a cégtelefon, és a saját lakására lesz bejegyezve a cég, és nem saját irodát vásárol, hanem ha nagyon szükséges, akkor bérel valahol eleinte. Ugyanakkor, ha már van vállalkozásunk, hitelt akkor is csak fejlesztésekre szabadna felvennünk. Ha mégis hitelt szeretnénk felvenni, nem árt tudnunk, hogy a bankok többségénél nem lesz problémánk, hiszen többségük a vállalkozói hitelek széles palettáját nyújtja. A pénzintézetek ugyanis a vállalkozókat olyan ügyfélcsoportnak tarja, akikkel érdemes üzletelni. A számukra nyújtott számlacsomagok így jelentős mértékben különböznek a klasszikus folyószámláktól. „A vállalkozóknak nyújtott csomagokat másképp állítjuk össze, mint a lakosságiakat“ - állítja Michal Fúrik, a Dexia banka képviselője. A Dexia például a vállalkozók számára lehetővé teszi az offline szolgáltatást, vagyis csak akkor kell csatlakozniuk az internetre, ha szeretnék elküldeni az átutalásról szóló megbízást. Minden pénzintézet más-más előnyöket kínál a vállalkozói ügyfeleinek. Az UniCredit Bank például ingyenes pénzfelvételt tesz lehetővé a bankautomatáiból itthon és külföldön egyaránt. Ha a Biznisz csomag plusz-szolgáltatást fizetjük elő, akkor a többi hazai bank automatájából is ingyen vehetünk fel pénzt. Néhány pénzintézet lehetővé teszi azonban azt is, hogy a vállalkozók külön számlát nyissanak a vállalkozásuk, és egy másikat a személyi szükségleteik kielégítésére. Ilyen lehetőséget kínál például az mBank, ahol az mKonto Biznisz csomagot vehetik igénybe a vállalkozók. Mielőtt bármely csomag mellett döntenénk, fel kell mérnünk, hogy milyen tranzakciókkal számolunk. Ha például külföldi átutalásokat is végzünk, előnyösebb a Business PLUS csomag. Ez utóbbi ugyanis ingyen kínálja egy idegen valutában vezetett számla nyitását - állítja Štefan Frimmer, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője. Legnagyobb hazai pénzintézetünkben az elmúlt év végéig csaknem 7 milliárd koronás hitelt fogadtak el a kisvállalkozók számára, ami éves szinten 40 százalékos növekedésnek számít. „A hiteligényléshez minden vállalkozónak a legutóbb beadott adóbevallását kell bemutatnia a banknak. Kivételnek csupán a kezdő vállalkozók számítanak, akiknek elsősorban a vállalkozói tervüket vesszük górcső alá“ - állítja Frimmer. A CSOB ugyanakkor lehetővé teszi a vállalkozók számára, hogy havi 75 koronáért nyissanak folyószámlát. Ez utóbbit szlovák koronában és valamüyen idegen valutában is nyithatnak - nyüat- kozta Tereza Molnár Copláková, a bank kommunikációs osztályának a vezetője, (kr, mi) Az embereket mindig is érdekelte, hogy másoknak mennyi van a zsebében. Ezért nem meglepő, hogy a világ leggazdagabb polgárai listájának böngészése ugyancsak közkedvelt időtöltés. Az alábbiakból kiderül, milliárdosnak lenni esetenként csak tűnő állapot. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A leggazdagabb emberek listájának összeállítása az Egyesült Államokban kezdődött, mégpedig a 19. század második felében. A legendás Forbes magazin, akinek tulajdonosa és névadója szintén dúsgazdag ember, 1918 óta minden évben összeállítja a világ és az Egyesült Államok 400 leggaz- dagabbjának éppen aktuális jegyzékét. Az első lista élén John D. Rockefeller olajbáró állt, mégpedig 1,2 milliárd dollárral. Ez az összeg átszámítva ma mintegy 15 milliárd dollárnak felel meg, ami most is a lista élmezőnyébe repítené a kőkemény üzletembert. A Forbes első listáin főleg szultánok, királyok, olajbárók, bankvezérek tanyáztak, napjainkban viszont a számítógép és távközlés vezérei, az energiaágazat és a kiskereskedelem kapitányai viszik a prímet. A képhez hozzátartozik, a Forbes a jegyzékéről levette az örökletes ágon gazdagodó uralkodókat és diktátorokat. Eltűnt milliárdosok Az amerikai magazin nemrégiben érdekes egybevetést tett, ösz- szehasonlította az 1982-es sorrend tagjait a jelenlegiekkel. A végeredmény meglepő: az akkori 400 leggazdagabból mára csupán ötvenen maradtak a listán, a többiek eltűntek a süllyesztőben, vagy vagyonukat az örökösök szétapróztak, esetleg visszaestek a multimilliomosok névtelen zónájába. Ennél konkrétabban kifejezve: időközben 145-en meghaltak, válás miatt elvesztették vagyonuk zömét, esetleg az adóhatósággal vívott küzdelmük során szegényedtek el. További 205-en pedig egyszerűen szegényebbek lettek. Vajon ki emlékszik Dániel K. Ludwigra, a 25 éve még 2 müli- árd dolláros vagyont felmutató hajómágnásra? Az akkor az élmezőnyben szereplő nagyvállalkozó 10 évvel később (1992-ben) meghalt, ám még életében vagyonát karitatív célokra fordította, és az örököseinek csak morzsák maradtak. Egyébként az 1982-ben az első 25 hely valamelyikén állók közül ma már egyik sem található az élcsoportban. Érdekes, hogy a Forbes magazinnak soha nem okozott problémát az a tény, hogy közzétette a dúsgazdagok vagyoni helyzetét. Mindössze egy alkalommal, mégpedig 1983-ban volt gond, amikor Kenneth W. Davis olajmágnás beperelte a lapot. Ám a bíróság a következő döntést hozta: Az amerikai nemzeti vagyon meghatározó részét a Forbes 400-as listáján szereplők birtokolják. A dúsgazdagoknak nagy gazdasági és politikai hatalmuk van, ezért az amerikai népnek jogában áll tudnia, hogy kiknek a kezében összpontosul ez a hatalom. Megjegyzés: Szlovákiában hivatalosan máig nem lehet ilyen listát összeállítani, mert az úgymond sértené a személyiségi jogokat. Pénzpusztító válság hiszen a Forbes-lista néhány képviselője is börtönbe került. Legutóbb Martha Stewart amerikai médiaguru és életmódpropagáló ült a rácsok mögött, mégpedig számunkra nehezen érthető vétség miatt: értékpapírkereskedése során bizalmas információkkal élt vissza. Persze nála is rosszabbul járt a vegyiparban utazó du Pontcsalád sarja, John Eleuthere du Pont, aki már 17. éve ül börtönben - gyilkosság miatt. Ha megengedő módon a dollármilliomosokat is a gazdagok közé soroljuk, akkor elmondható, ma már világszerte több mint 10 millió milliomos, azaz módfelett gazdag ember él (ebből csak az USA-ban 2,5 millió). A válságok szintén megviselik a dúsgazdagokat, különösen ha értékpapírban tartják a pénzüket. Példa erre a mostani krízis időszaka is. A pénzügyi válság következtében új listát kénytelen összeállítani a legtehetősebb amerikaiakról a Forbes magazin. A 400 leggazdagabb teljes rangsorában rögtön a lista elejét módosítani kellett, mivel az elmúlt hónap során az eddigi ezüstérmes, Warren Buffett, a Berkshire Hathaway Inc. első embere csaknem 8 milliárd dollárt keresett, így 58 müli- árdos vagyonával megelőzte a másfél milliárdos veszteséget elkönyvelő, már „csupán” 55,5 müliárd dollárt magáénak tudható, 15 éve listavezető Bili Gatest. Amerikában a legnagyobbat a Las Vegas Sands Corp. vezérigazgatója Sheldon Adelson bukta, aki augusztus 29. és október 1. között nettó 4 milliárd dollárt veszített pénzéből. Néhányan egyenesen annyit vesztettek, hogy egyszerűen lekerültek a Forbes vagyonlis- tájáról. A legtöbbet azok vesztették, akik a korábban a világ legnagyobb biztosító társaságának számító AIG cég főbb részvényesei. A hitelválság következményeként az AIG-részvények meredeken zuhanni kezdtek, az irányítást átvette a pénzügyminisztérium. Maurice Greenberg 2,8 milliárd dollárral rendelkezett, ma pedig jövedelme nem éri el az egymüliárd dolláros szintet sem. Az AIG korábbi elnöke vagyonának alapját a csődbe jutott cég részvényei képezték. Az árfolyamok 90 százalékot zuhantak, a vezető elvesztette a kontrollt az események felett, és a dollármilliárdosok táborából átkerült a dollármüliomosok tömegébe. Ugyancsak rosszul járt a krízissel Clemmie Dixon Spangler Jr., aki pár hét leforgása alatt 900 mülió dollárral lett szegényebb, így most „csak” 2 müliárd dollár felett rendelkezhet. Pénzintézete, a Bank of America részvényei 35 százalékot estek egy év alatt. Az orosz milliárdosokat sem kíméli a válság, olyannyira, hogy még a kaszinótulajdonos Sheldon Adelsonnál is rosszabbul járt az alumínium-mágnás Oleg Gyeri- paszka és a futballklub-tulajdo- nos Roman Abramovics, a két orosz oligarcha ugyanis több mint 23 milliárd dollárral lett szegényebb az elmúlt öt hónap során. A huszonöt leggazdagabb orosz május 19. és október 6. között vagyonának összesen 62 százalékát veszítette el. Legrosszabbul Vlagyimir Liszin járt, akinek a vas- és acélgyártó OAO Novolipetsk Ste- elben meglévő, 85 százalékos részesedése 22 milliárd dollárt veszített értékéből. Ugyanígy az olaj mágnások is bánkódhatnak, a Lukoü vezérigazgatója, Vagit Alekperov 20 százalékos részesedése például 19,5 milliárd dollár helyett már csupán 7,2 milliárdot ér, míg helyettese Leonyid Fedun 8,4 müliárd helyett ma 3 müliárd doüár értékű részvény boldog tulajdonosa. Persze van, akinek a válságból is sikerült profitálni: Mihaü Prohorov például hétmüli- árd doüárt kapott áprilisban a Norilsk Nickel 25 százalékos részesedéséért, új tulajdonosánál a papírok azóta 10 müliárd doüárt veszítettek értékükből. Belépő: 1 millió dollár APricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó és piackutató cég feltérképezte, müyen kategóriákba sorolhatók az eleve a gazdagokat kiszolgáló privátbankok ügyfelei. A legkevesebb privátbanki ügyfél a gazdagok „akóházából”, a néhány 100 ezer dollárral rendelkezők köréből kerül ki. A legnépesebb csoportot a 0,5 és 5 millió dollár közötti vagyonnal rendelkezők adják, ettől alig marad el az 5 és 50 millió dollár között mozgók kategóriája. A privátbanki kliensek krémjét az 50 mülió dollár feletti vagyonnal rendelkezők jelentik. Az előző oldalon közölt cikkünkből kiderül, Szlovákiában akár 2-3 mülió korona készpénzzel is be lehet lépni a privátbanki ügyfelek zárt világába, miközben Nyugaton az alsó határt többnyire 1 mülió dollárnál (napjainkban 23-24 millió korona) húzzák meg, sőt az amerikai Citigroup 25 millió dollárra emelte fel a belépési küszöböt. Napjainkban a privátbanki ügyfelek már nem olyan hűségesek, mint korábban. Ha kevésnek találják a nyereséget és magasnak a költségeket, akkor habozás nélkül továbbállnak, míg korábban a gazdag családok teljes generációi kötődtek egy-egy bankhoz. Persze, a privátbanki szolgáltatás azért megbecsült tevékenység maradt, különösen az adóoptimalizáció (értsd adócsökkentés) és az örökösödési adó kivédése kategóriájában. (VB, Ser- visbrokers, NG, shz) A világ leggazdagabbjainak 2008-as listája Sorrend Név Ország Vagyon Fő területe 1. Warren Buffett USA 62,0 Pénzügyi befektetés 2. Carlos Slim Helu Mexikó 60,0 Távközlés 3. Bill Gates USA 58,0 szoftverfejlesztés 4. Lakshmi Mittal India 45,0 Acélgyártás 5. Mukesh Ambani India 43,0 Olajfinomítás 6. Anil Ambani India 42,0 Távközlés 7. Ingvar Kamprad Svédország 31,0 Bútorgyártás (IKEA) 8. K. P. Singh India 30,0 Ingatlanok 9. Oleg Gyeripaszka Oroszország 28,0 Alumíniumipar 10. Karl Albrecht Németország 27,0 Kiskereskedelem A milliárdok sem jelentenek (Képarchívum) garanciát, abszolút biztonságot, A vagyon milliárd dollárban ertendó (Forrás: Forbes)
