Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-04 / 255. szám, kedd

8 Kultúra UJSZO 2008. NOVEMBER 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Jubileumi énekkari fesztivál Zselíz. November 6-8-án a zselízi kultúrházban jubileumi ének­kari fesztivált tartanak annak emlékére, hogy 50 évvel ezelőtt, 1958-ban Szíjjártó Jenő zeneszerző kezdeményezésére Zselízen rendezték az első országos énekkari találkozót. A jubileumi ének­kari fesztiválon Szíjjártó Jenőről és a 100 éve született Csontos Vil­mosról is megemlékeznek. A fesztivál műsorán szerepel egyebek között a november 6-án 18 órakor a Csontos Vilmosról és Szíjjártó Jenőről készült kiállítás megnyitása (helyszín: a kultúrház kister­me), valamint a november 8-án, 18 órakor kezdődő kórushangver­seny, melyen fellép a zselízi Franz Schubert Vegyes Kar, a zsérei Zo- boralja női kar, a Csábi Szeder Fábián Dalegylet, a csábi női kar és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, (ú) Tovább látható a fáraókori kiállítás Budapest. Egy hónappal tovább, december 7-ig látható a Rene­szánsz a fáraók Egyiptomában című tárlat a Szépművészeti Múze­umban. A tárlat eredetileg november 9-én zárt volna, de a múzeum kérésére a kölcsönző intézmények - köztük a londoni British Múze­um és a párizsi Louvre - engedélyezték, hogy a műtárgyak még egy hónapig Budapesten maradjanak. A Reneszánsz év keretében meg­valósult kiállítást eddig több mint 60 ezren látták. A fáraókor utolsó virágkorát bemutató tárlat a Nílus menti birodalom egy kiemelt korszakára koncentrál, de a kiállított 150 műtárgy - szobrok, szté­lék, koporsók, sírfelszerelési tárgyak - segítségével az ókori Egyip­tom több ezer éves kultúrájáról is áttekintést nyújt. (MTI) Restaurálják az ötszáz éves Apor-kódexet Jövő ősszel kiállítják MTl-ÉRTESÜLÉS Karlovy Vary idei fesztiválján mutatta be új filmjét, a Dr. Alemánt a berlini Tom Schreiber Német medikus Cali poklában August Diehl, a Dr. Aleman címszereplője (Zuzana Mináčova felvétele) Bukarest/Csíkszereda. Resta­urálják az ötszáz éves Apor-kóde­xet, a negyedik legrégebbi magyar nyelvemléket - tájékoztatta az MTI-t Erdős Zsófia, a műkincset birtokló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum szóvivője. Kö­zölte: a székelyföldi intézmény gyűjteményének legbecsesebb da­rabját az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei fogják hely­reállítani az elkövetkezendő egy évben. A kódexet nemrégiben ad­ták át a sepsiszentgyörgyiek buda­pesti kollégáiknak. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy az Apor-kódex - a Huszita Biblia részeként - a negyedik legrégebbi magyar nyelvemlék, amely zsoltá­rokat, imákat tartalmaz. A valószínűleg a XV. században ké­szült műtárgy rossz állapotban van, magas savtartalmú tintája miatt folyamatosan károsodnak a Adrienne (Diane Lane) nyuga­lomra vágyik. A házassága elrom­lott, a lánya kamaszodik, ő egyre kevésbé találja a helyét, és úgy ér­zi, rövid időre muszáj távol kerül­nie a hétköznapjaitól. Ezért fogad­ja el egy barátja meghívását, aki­nek van egy kis motelje Észak-Ka­rolinában a tenger partján. Átme­netileg vállalja a csodás tengerpar­ti szálló irányítását, de nincs is ne­héz dolga: a fogadó egyetlen ven­dége egy orvos (Richard Gere), aki élete legnagyobb problémájára keresi a választ. Csupán egy éjsza­kát töltene itt, de a tenger felől vi­har közeledik. Az orkán összezárja betűk, így megtekintésére eddig rendkívül ritkán adódott lehető­ség. A rendszerváltás után két al­kalommal is megkísérelték a kó­dex restaurálását, mindkét kísérlet kudarcba fulladt - közölte a szóvi­vő. Az Apor-kódex a tervek szerint a jövő ősszel Budapesten megnyíló Magyar nyelvemlékek című kiállí­táson szerepel majd. Az Országos Széchényi Könyvtár erre a tárlatra kérte kölcsön a műtárgyat, miköz­ben a helyreállításán is dolgozik. A kódexről Magyarországon nemesmásolat és kiállítási anyag is készül, ezáltal a közönség számára is „tapinthatóvá” válik ez a párat­lan értékű magyar nyelvemlék. Az Apor-kódexet 1877-ben adományozta a Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét 1881-ben közölték, majd 1942-ben adták ki hasonmását Bu­dapesten. Ott vészelte át a második világháború végét, majd 1953-ban visszakerült Sepsiszentgyörgyre. a hétvégére a férfit és a nőt. Belső nyugtalanságuk és a külső vihar között két csodálatos napot tölte­nek együtt. Hogy azután minden folytatódjon tovább ugyanúgy vagy megváltozzon örökre. Nights in Rodanthe / Noci v Rodanthe. Amerikai-ausztrál romantikus dráma, 2008. Rende­ző: George C. Wolfe. Szereplők: Diane Lane (Adrienne Willis), Ri­chard Gere (Dr. Paul Flanner), James Franco (Mark Flanner), Scott Glenn (Robert Torrelson), Christopher Meloni (Jack Willis), Mae Whitman (Amanda Wülis), Viola Davis (Jean), (port.hu) Hazájában, Németország­ban, majd Kubában végez­te filmrendezői tanulmá­nyait Tom Schreiber (1969), de még mielőtt el­készítette volna 2003-as road movie-ját, a Narrent, rövidfílmekkel lépett kö­zönség elé. Legújabb alko­tását, a Dr. Alemánt az idei Karlovy Vary-i fesztivál versenyprogramjában vetí­tették. SZABÓ G. LÁSZLÓ Valós események szolgáltak alapul a filmhez: tizenhárom év­vel ezelőtt egy német orvostan­hallgató, Tom Schreiber barátja, egy kolumbiai kórházba ment gyakorlatra. Az ott töltött egy év alatt levelekben számolt be kinti tapasztalatairól, kalandjairól, az ottani helyzetről, s ezek az írásos dokumentumok indították meg az ambiciózus rendezőt annyira, hogy filmre vigye Marc, a rokon­szenves medikus Calihoz fűződő emlékeit. „Marc bátor, vállalkozó szel­lemű fiatalember, akit minden ér­dekel az életben. Caliba se pusztán a szakmai gyakorlat, a tapasztalat- szerzés sodorja. Ót az ottani embe­rek gondolkodása, kapcsolatrend­szere, a város pezsgő, lüktető, ám veszélyekkel teli élete is fölöttébb vonzza - vélekedik Tom Schreiber. - Meg is tesz mindent, hogy beil­leszkedjen. A kolumbiai valóság azonban a teljes ellentéte annak, amit korábban elképzelt, s amit itthon megszokott. A dolgokhoz való hozzáállásával, magatartásá­val nem is tud megfelelni az ottani elvárásoknak, bukása csupán idő kérdése.” Marc, vagyis Dr. Alemán első perctől fogva úgy érzi magát a ko­lumbiai kórházban, mintha csak egy háborús zóna közvetlen köze­lében vállalt volna orvosi ügyele­tet. Mindennap lőtt vagy szúrt se­bekkel beszállított helybélieket kell ellátnia, akik utcai verekedé­sek, összetűzések áldozatai. Mint mindent, ezt is meg lehet szokni, s hogy az életét még izgalmasabbá tegye: Dr. Alemán - felettesei és kollégái figyelmeztetésével mit sem törődve - beleveti magát Cali Fókuszban a magyar film Lát-lelet - minifesztivál A Magyar Köztársaság Kulturá­lis Intézete mellett működő Véd- cölöp Alapítvány egyedülálló vál­lalkozásba fogott a magyar filmek népszerűsítésének céljából. No­vember 11. és 16. között Nyitrán, Komáromban és Királyhelmecen szerveznek minifesztivált az utóbbi évek legizgalmasabb ma­gyar filmjeiből. A filmrajongók mellett a zenerajongókra is gon­doltak, két helyszínen egy-egy él­vonalbeli magyar zenekar lép fel. A vetített filmek között megtalál­ható Bollók Csaba Iszka utazása című alkotása, amely jövőre harc­ba indul az Oscar-díjért a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Látható lesz továbbá Alföldi Ró­bert Nyugalom, Novák Erik Zuha­nórepülés, Kocsis Ágnes Friss le­vegő című filmje, valamint egy meglepetésfilmet is tartogatnak a szervezők. További infomációkat a latlelet.onedal.sk weboldalon találhatnak, valamint megtudhat­ják, mit is takar a meglepetésfilm. A filmek megtekintése minden helyszínen ingyenes, (ú) éjszakai életébe. A vadul pulzáló város legveszélyesebb, s egyben legszegényebb negyedében, a Si­lóéban talál barátokra, akik az ut­cai gengek mindenre kész ke­ményfiúi, sőt még a szerelmet is ott leli meg, Wanda, az út menti árus személyében. A drogbandák és csencselők közé keveredett be­csületes, segítőkész, de gyógyít­hatatlan idealista egyre távolabb kerül kollégáitól, sőt még attól a családtól is, ahol szállást kapott. Az élet kemény és igazságtalan is­koláját járja végig, miközben a negyed legbrutálisabb gengszte­rével kerül szembe, akit sem em­ber, sem Isten nem tud megállíta­ni, ha egyszer ellenséget lát vala­MT1-HÍR London. Ridley Scott 26 év után újra a jövő felé fordul. A Nyolcadik utas: a Halál és a Szárnyas fejva­dász rendezője Joe Haldeman amerikai író regényét adaptálja filmre. Scott a velencei filmfeszti­válon még csak arról beszélt, hogy gondolkodik rajta, most már vi­szont konkrétumokkal is szolgál. Bejelentette, hogy megfilmesíti az író Örökké háború (Forever War) című regényét, amelyet 1974-ben adtak ki először az Egyesült Álla­mokban, akkor, amikor a vietnami háború a vége felé közeledett. A kézirat sok kiadót megjárt, senki sem akarta megjelentetni, mivel írója háborús veterán, és a regény­nek határozottan háborúellenes üzenete volt. Végül az egyik kiadó mégis publikálta és a regény több díjat is nyert: 1975-ben Nebula-, 1976-ban Hugo-díjat. Haldeman később megírta a könyv folytatásait is, Örökké szabadon (Forever Free) és Örökre béke (Forever Peace) cí­men. A szerző 1943-ban született Oklahomában, 1967-től szolgált kiben. Pedig Marc szándékai tisz­ták és emberségesek... „A forgatókönyv írását úgy kezdtük el, hogy Kolumbiáról csak halvány elképzeléseink vol­tak - mesélte Tom Schreiber Kar­lovy Varyban. - A második verzió már úgy született, hogy kolumbia­iakkal is több riportot készítet­tünk arról, milyen irányba halad most az országuk. A forgatókönyv végső változata azonban csak ak­kor került a munkatársak kezébe, amikor a felvételek előtt másfél évvel kiköltöztünk pár hétre Cali­ba. Akkor tudtuk igazán felmérni azt is, hogy a megfelelő helyet vá- lasztottuk-e a forgatáshoz, vagy sem. Nem akartuk ugyanis hamis Ridley Scott Vietnamban hadmérnökként, je­lenleg a Massachusetts Institute of Technology tanára. A könyvben William Mandella katona történe­tét meséli el, akit háborúba küldtek egy földönkívüli, taurinónak neve­zett faj ellen. Haldemant valójában nem annyira maga a háború érdekli benne, hanem annak következmé­fénybe állítani az országot, ahhoz azonban, hogy a lehető legtisz­tább képet mutathassuk róla, tel­jesen fel kellett térképeznünk az ottani helyzetet. Kolumbiával kapcsolatosan nagyon sok előíté­let él az emberekben, s mi ezt is el akartuk kerülni. A legtöbb segít­séget a stáb kinti tagjaitól kaptuk, főleg azoktól a hosszas castingok után kiválasztott szereplőktől, akik civilként nemcsak Calit, ha­nem az ott lakók mentalitását is jól ismerik. Mindenre felhívták a figyelmünket, voltak éles szituá­ciók is, amikor ők maguk védtek meg bennünket. Az éjszaka elve­temült pásztorai ugyanis napköz­ben sem pihentek, a bandatagok információikra építve pontosan tudják, hol és mikor kell lecsapniuk.” Dr. Alemán szerepét a Szabad szerelem tépett lelkű Günthere, A küencedik nap führeri eszméket valló Gebhardtja és az Oscar-díjas Pénzhamisítók kommunista nyomdásza formálja meg, aki a fi­atal német színészek csapatának egyik legmarkánsabb tehetsége. .August a nagy átalakulások mestere - állítja Tom Schreiber. - Minden figurával alapos munkát végez. A lelki mozgatórugók fel­kutatása után még a vérmérséklet megállapítására is külön gondot fordít. Szerintem laboratóriumi vizsgálatokat végez az ember ér­zelmeiben, ezért kedvelem olyan nagyon. Nem kellett különböző helyzetekbe állítanom őt, hogy lássam, hogyan viszonyul a sze­rephez, találkozásunk első tíz percében tudtam, hogy megtalál­tam azt, akit keresek. A forgatás utolsó percéig precízen dolgozott, és rengeteg apró ötlettel gazdagí­totta a figurát. A film további sze­repeit egy évig tartó válogatás után mintegy nyolcszáz fiatal kö­zül választottuk ki. A második körbe négyszázan kerültek be, a-~ legjobb tíz közé pedig már csak azok, akikre August is azt mond­ta: azonkívül, hogy hitelesen ját­szanak, ő maga is tanul tőlük. És nemcsak új gesztusokat - az élet- felfogásán is nyomot hagytak ezek a találkozások. Caliban élni ugyanis egészen mást jelent, mint Berlinben vagy Kelet-Európa bármelyik nagyvárosában. Cali a legizgalmasabb, legszínesebb, legriasztóbb földi poklok egyike.” nyei - írta az El País című spanyol napilap. A történet már két évtized óta foglalkoztatja Ridley Scottot. Kü­lönböző akadályok miatt azonban nem tudta tervét megvalósítani. Haldeman most írja a forgatóköny­vet, és reméli, hogy ő lesz a film fő- szereplőjé. Diane Lane és Richard Cere (Képarchívum) MOZIJEGY Éjjel a parton Ridley Scott rendező az Örökké háború megfilmesítésével visszatér a sci-fihez Harc a földönkívüli taurinók ellen (SITA/AP-felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents