Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-04 / 255. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 4. Külföld 9 Teljesen esélytelennek nyilvánította a Washington Post McCaint - állítólag a konzervatív német kancellár is Obamának szurkol Akár nagyon szoros is lehet az eredmény Holnap kiderül, helytállóak voltak-e a felmérések (Reuters-felvétel) KÉPZELJE! ♦ Az első amerikai elnökválasztásra 1789-ben, a másodikra három év múlva, került sor. Azóta négyévenként tartják az elnökválasztást, az idén 56. alkalommal. ♦ A legszorosabb választási eredmény 1800-ban alakult ki, amikor Thomas Jefferson és Aaron Burr is 73 elektori szavazatot kapott, s a képviselőház döntött Jefferson javára. ♦ Négyszer fordult elő, hogy az elektori szavazatok, illetve a képviselőházi döntés az országos szavazás vesztesének kedveztek: 1824-ben John Quincy Adams, 1876- ban Rutherford B. Hayes, 1888-ban Benjamin Harrison, 2000-ben George W. Bush került így az elnöki székbe. + A legnagyobb arányú győzelmet Franklin Delano Roosevelt aratta, 1936-ban 523 elektori szavazatot gyűjtött be, Alf Landon nyolcat. ♦ Az USA-nak eddig 42 elnöke volt, most mégis a 44.-et iktatják majd be, mivel Grover Cleveland egy ciklus kihagyásával töltött ki két periódust, ezért ó a 22. és a 24. elnök. ♦ Eddig valamennyi elnök fehér bőrű, az USA-ban született férfi volt, közülük 18 republikánus, 14 demokrata, 4-4 demokrata-republikánus és whig, 2 pedig föderalista párti. + A legidősebb korban Ronald Reagan került az elnöki székbe, majdnem 70 éves volt. A legfiatalabb megválasztott elnök a 43 éves J. F. Kennedy volt. + Eddig csak kétszer fordult elő, hogy apa és fia is elnök lett: John Adams és John Quincy Adams példáját George Bush és George W. Bush követte. ♦ Az elnökök közül 33 halt meg természetes halállal. Nyolcán haltak meg hivatali idejük alatt, közülük négyet - Lincoln, Garfield, McKinley és Kennedy - meggyilkoltak. (m) Washington/Berlin. Mivel Amerikában ismeretlen a kampánycsend, Barack Obama és John McCain a mai elnökválasztást megelőző utolsó pillanatokban is folytatta a választók győzködé- sét. Mind a demokrata, mind a republikánus kampány a kétesélyes államokban fejeződött be. ÖSSZEFOGLALÓ A felmérések szerint az idén várhatóan 130 millió amerikai fog szavazni, s ha ez bejön, akkor a részvételi arány magasabb lehet, mint az 1960-as választáson elért rekord, a 62,8 százalék. Tegnapig több mint 23 millióan adták le szavazatukat, az USA 50 államából ugyanis 31 teszi ezt lehetővé. Az eredeti cél az volt, hogy elkerüljék a zsúfoltságot, ez azonban most nem sikerült, különböző technikai problémák merültek fel, és voltak olyanok is, akiknek 6-8 órát kellett sorakozniuk, hogy leadhassák voksukat. Behozhatatlan előny A demokraták jelöltje, Obama a médiacsatát magabiztosan nyerte, egyeden kivétellel minden országos tévécsatorna őt támogatta, és az írott sajtó terén is hasonló a helyzet. Ezt is illusztrálja a The Washington Postban közvedenül a szavazás előtt megjelent elemzés. Ez azt állítja, McCain még a számára legkedvezőbb szövetségi állami szavazati arányok mellett sem nyerheti meg az elnökválasztást. A liberális lap számítása szerint McCainnek nincs esélye, hogy elérje a győzelemhez szükséges bűvös számot, a 270 elektori vok- sot. Számításai szerint biztosan a demokrata jelöltre szavaz 227 elektori vokssal rendelkező 18 állam, köztük a két legnagyobb, Kalifornia és New York. A biztos Mc- Cain-voksok száma viszont csak 126, ezt 16 állam adja, a legnagyobb Texas. Ha McCainnek sikerülne begyűjtenie további négy, a republikánus jelölt felé hajló államot (Észak-Dakota, Nyugat- Virginia, Arizona és Georgia, együttesen 33 voks), még csak 159 elektori szavazata lenne. Ha ezenfelül, a számára legoptimálisabb esetben, meg tudná szerezni mind a hat abszolút kétesélyes államot (Missouri, Észak-Karolina, Florida, Ohio, Indiana, valamint Montana, együttesen 88 voks), még mindig kevés, összesen 247 szavazata lenne. Másként fogalmazva: ha Obama csak a 18 biztos demokrata államot, valamint a további 7 demokrata hajlamú államot (Pennsylvania, Virginia, Colorado, Iowa, Nevada, Új-Me- xikó és New Hampshire) hozza, máris 291 elektori voksa van, vagyis ő jut be a Fehér Házba. McCain egyetlen esélye - amelynek megvalósulására igen kicsi az esély -, hogy győzni tud egy nagy demokrata államban, vagy visszaveri Obama támadását annak az öt államnak a többségében, ahol 2004-ben George Bush győzött, s ahol jelenleg Obama van előnyben. Az a fránya bőrszín Alap megjegyezte: az egyik leglényegesebb bizonytalansági faktor az, hogy a szavazók felkészültek-e egy fekete elnök megválasztására. Ha nem, a verseny nagyon szorossá válhat. A The Washington Post megállapította: Obama és a demokrata párti kongresszusi jelöltek magabiztosan vezetik a támogatottsági listákat. Szinte bizonyos, hogy a Demokrata Párt jelentősen meg fog erősödni a kongresszus mindkét házában, a szenátusban és a képviselőházban is. A lap által megkérdezett 14 szakértő, illetve közéleti személyiség közül csak kettő, egy konzervatív hetilap és rádióműsor főszerkesztője, illetve házigazdája érezte úgy, hogy McCainnek esélye lehet egy csekély arányú győzelemre. Berlin nem szereti McCaint Köztudott, hogy Európa, s különösen az európai média Obamának szurkol, eddig a németek voltak a legvisszafogottabbak. A német kormány diplomáciai okokból természetesen mindvégig hallgatott, de tegnapi lapértesülések arról szóltak, hogy a hivatalos Németország is Obama győzelmében reménykedik. A kormánypártok közül a szociáldemokrata párt már korábban, közvetve de egyértelműen sejteni engedte, hogy Obamának drukkol, mostanra a konzervatív kereszténydemokraták (CDU) táborában is az a határozott állásfoglalás kerekedett felül, hogy Németország számára jobb lenne, ha a történelmi választásokon a színes bőrű demokrata jelölt diadalmaskodna. A tekintélyes Financial Times Deutschland (FTD) tegnap a CDU elnökségéhez, illetve személy szerint Angela Merkel pártelnökhöz és kancellárhoz közel álló forrásokra hivatkozva közölte: a kancellári hivatalban Obama győzelmére számítanak, s megkezdték az előkészületeket az USA új elnökével való együttműködésre. Ennek egyáltalán nem mond ellent az, hogy a konzervatív Merkel- lel szemben Obama demokrata párti. Ez akkor is igaz, ha az amerikai pártrendszer semmiképp nem hasonlítható az európaihoz. Az FTD által idézett források szerint nem csupán a távozó George Bush volt népszerűtlen Németországban, de McCain sem különösen kedvelt. Ráadásul a CDU stratégáit annyira „lenyűgözte” Obama választási kampánya, hogy a német konzervatívok a jövő évi parlamenti választások előtti kampányukat sok tekintetben ahhoz kívánják igazítani. (MTI, s, ú) Kadhafi fizetett a két osztrákért? Bécs/Algír. Ausztria nem fizetett váltságdíjat azért a két osztrák turistáért, akiket 8 hónapi fogva tartás után a múlt héten engedtek szabadon észak-afrikai elrablói. Ezt tegnap közölte az osztrák külügyminiszter. Ursula Plassnik már előzőleg is tagadta, hogy kormánya fizetett volna Wolfgang Ebner és Andrea Kloiber elengedéséért. A Der Standard tegnap mégis azt írta: igenis folytak pénzek, jóllehet nem kormányzati csatornákon keresztül, hanem magánalapítványok bekapcsolásával. Az algériai Liberté pedig azt közölte tegnap, Moammer el-Kadhafi líbiai vezető állítólag 3-5 mülió euró közötti váltságdíjat szurkolt le a terroristáknak. Ezzel Jörg Haider néhai jobboldali politikus kérésének tett eleget, aki Kadhafi fiától, Szaif al- Iszlámtól kért segítséget. A líbiai vezető fia és az autóbalesetben nemrégibenmeghaltHaiderbarátokvoltak. (MTI) Baloldali kormány alakulhat Szlovéniában Pahor kapott megbízást MTl-HÍR Topolánek nem vonul vissza, ismét megpályázza a pártelnöki posztot Megint Prága alkalmasságát vitatják Ljubljana. Kormányalakítási megbízást kapott tegnap Danüo Türk szlovén államfőtől Bohut Pahor, a szeptemberi választásokon győztes szociáldemokraták (SD) vezetője. Az SD 29 mandátumot szerzett a 90 fős ljubljanai törvény- hozásban, a választásokon Janez Jansa leköszönő kormányfő jobbközép Szlovén Demokrata Pártja (SDS) lett a második, 28 mandátummal. Pahor a múlt héten bejelentette, hogy sikerült megállapodnia két másik balközép párttal, a Zaresszel és a Szlovénia Liberális Demokráciájával (LDS) a koalíciós kabinet létrehozásáról. Elképzelhető, hogy a koalícióba belép a Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DESUS) is. ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Párizs/Prága. A franciák után több tekintélyes német politikus is aggodalmának adott hangot tegnap a közelgő cseh uniós elnökség miatt. Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának német elnöke a Berliner Zeitungnak a „legerősebb kételyét” fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi cseh kormány cse- lekvőképes-e. Az EU-nak voltak már gyenge elnökei - emlékeztetett Jo Leinen -, hozzátéve: a jelenlegi, rendkívül válságos időkben egy cselekvőképtelen elnökség elviselhetetlen terhet jelentene. A szociáldemokrata politikus szerint az uniós partnerek sokszor nem tudják, kivel tárgyaljanak Prágában. Utalt arra, hogy Mirek Topolánek cseh kormányfő két választási kudarc után vert helyzetben van, Václav Klaus államfő pedig állandó és nyűt vitában áll kormányfőjével. Hasonló kétségeket fogalmazott meg ugyancsak a berlini újságnak Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának korábbi elnöke. Ó azonban a leghatározottabban elutasította azokat a nézeteket, amelyek szerint üyen körülmények között Csehország nem töltheti be az elnöki tisztséget. Egy ilyen vita semmire nem vezet, s csupán tovább mérgezi a légkört, ráadásul egy ilyen lépés jogilag sem lehetséges. Francois Fiiion francia kormányfő tegnap kijelentette, Nicolas Sarkozy elnök nem adta semmüyen jelét annak, hogy az eurócsoport elnöke kívánna lenni. Fiiion szerint az eurózóna 15 tagországa mindenféle nyomás nélkül tud dönteni arról, hogy ki elnököljön a csoport csúcstalálkozóin, és milyen hosszú ideig. Fiiion éppen Prága azon aggodalmait akarta eloszlatni, hogy Sarkozy a jelenlegi gazdasági válságot kihasználva akaija megfosztani Csehországot a január elsejétől esedékes soros elnöki tisztségtől. Az uniós elnökség kérdésében mérséklődhet a konfrontáció a cseh kormánykoalíció és ellenzéke között. Ez tűnik ki azokból a nyilatkozatokból, amelyeket Mirek Topolánek, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke, kormányfő, valamint Jin Paroubek, a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) elnöke tett vasárnap este. „Az uniós elnökség ügyében, a külpolitikai irányvonal terén lehetséges az együttműködés Paroubekkel. Ez azonban nem válhat elvvé, s megegyezni a szociáldemokratákkal valamilyen üzletben, az halálosan veszélyes és számomra elfogadhatatlan” - mondta Topolánek. Esti, rendkívüli sajtóértekezletén egyben közölte: az ODS decemberi tisztújító kongresszusán újra megpályázza a pártelnöki tisztséget. Paroubek válasza: „Ha ez a kormány nem követ el újabb hibákat, módosítja politikáját és nem folytatja a reformokat, akkor élni hagyjuk akár a 2010-es rendes választásig. Ha azonban továbbra is nagy hibákat követ el, akkor folytatjuk a nyomásgyakorlást.” Hozzátette: a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki párt konzultálni fog az uniós elnökség ügyében. (MTI, SITA, ú) RÖVIDEN Lehűtött ukrán várakozások Kijev. A NATO-ban minden bizonnyal csak 2009-ben tekintik át Ukrajna meghívását a szövetség tagsági akciótervébe (MAP). Ezt William B. Taylor, az USA kijevi nagykövete - jelentette ki. A diplomata azt hangoztatta, a NATO-tagál- lamok külügyminisztereinek decemberi értekezletén nagyon nehéz lesz döntést hozni Ukrajna meghívásáról. Ennek oka az, hogy a döntés meghozatalakor egyebek között Ukrajna politikai stabilitását is mérlegelni kell, márpedig Ukrajna súlyos kormányválság- sággalküzd. (MTI) Chávez kitiltotta Lech Walesát Caracas. Nem engedték be Venezuelába Lech Walesa volt lengyel elnököt, mert a nem- kívánatos személyek listáján szerepel a dél-amerikai országban. Walesa szerint feltehetően azért sújtották beutazási tilalommal, mert gyakran bírálja a venezuelai államfőt, Hugo Chávezt. „Mindig is rossz véleményem volt és van most is róla, és többször megtagadtam, hogy találkozzam vele” - mondta a volt lengyel elnök, aki egy, a demokráciával foglalkozó kongresszuson vett volna részt az egyik cara- casi egyetemen. (MTI) Egyre több a hazatérő Kabul. Fegyveresek elraboltak egy francia segély- szervézeti alkalmazottat tegnap az afgán fővárosban, és agyonlőtték az afgán hírszerzés egyik sofőrjét, aki meg akarta akadályozni az emberrablást. Az utóbbi hónapokban megsokszorozódott az emberrablások száma Afganisztánban, mert korábban egyes esetekben busás váltságdíjat fizettek a túszokért. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) tegnap közölte: több mint 276 ezer afgán tért vissza 2008-ban Afganisztánba, 88 százalékuk Pakisztán felől, egy önkéntes visszatelepítési program keretében. A visszatérők 61 százaléka az ország keleti tartományaiban telepedett le, míg 12 százalékuk a fővárosban, Kabulban. (MTI) Szaddám jachtja eladó Bagdad. Irak úgy döntött, hogy eladja Szaddám Húszéin néhai iraki diktátor luxusjachtját, miután megnyerte a tulajdonjogért folytatott pert. A 82 méter hosszú szuperjachton uszodák, szalon, titkos átjáró és egy rakétakilövő rendszer is található. Ali ad-Dabbag iraki kormány- szóvivő elmondta: a francia hatóságok január 31-én kobozták el a luxusjárművet, miután az kikötött a nizzai kikötőben. A tulajdonjogáról szóló bírósági döntésig a jacht a földközi-tengeri város kikötőjében horgonyzott. Egy cég korábban állítólag 35 millió dollárért adta volna el a jachtot, amelynek tulajdonjogához az iraki kormány ragaszkodott. (MTI)
