Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-18 / 266. szám, kedd

4 Külföld ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Medvegyev békülékenyebb Washington. A fennmara­dó nézeteltérések ellenére Oroszország kész „baráti kapcsolatok” fejlesztésére a NATO-val. Ezt Washington­ban közölte Dmitrij Medvegy­ev orosz államfő, aki azt is mondta, hogy országa nyitott marad a párbeszédre az USA- val az amerikai rakétavédelmi pajzs európai kiterjesztése ügyében. Szerinte Barack Obama megválasztott ameri­kai elnök hatalomra kerülésé­vel jó lehetőség nyílik a prob­lémakör megoldására, a köl­csönös megértésre. Medvegy­ev a Külkapcsolatok Tanácsa (Councü on Foreign Relati­ons) befolyásos, független ku­tatóintézet rendezvényén ar­ról beszélt: Moszkva nem örül annak, hogy a katonai szövet­ség az orosz határokhoz ter­jeszkedik, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet teljes értékű a kapcsolat Oroszor­szág és a NATO között. (MTI) Elfogták a parancsnokot Párizs. A francia hatóságok letartóztatták tegnap hajnal­ban a Baszk Haza és Szabad­ság (ETA) szakadár terror­szervezet feltételezett katonai parancsnokát. Michele Alliot- Marie francia belügyminisz­ter közölte: az ETA leginkább keresett vezetői közé tartozó Garikoitz Aspiazu Rubinát a francia és a spanyol rendőrség összehangolt akciójában vet­ték őrizetbe. A 35 éves férfival együtt egy nőt is őrizetbe vet­tek, mindketten fegyvert vi­seltek. Az El Mundo spanyol napilap szerint Rubina öt éve áll az ETA kommandóinak élén. (MTI) Royal sem tudott nyerni Párizs. Eredménytelenül zárult vasárnap a francia Szo­cialista Párt háromnapos tisztújító kongresszusa Reimsben: a főtitkári posztra pályázó jelöltek egyikének sem sikerült a küldöttek több­ségének támogatását elnyer­nie. A francia lapok szerint a belső vitáktól még inkább meggyengült és megosztott legnagyobb francia ellenzéki párt szétesés közeli válságba került. A kudarc miatt csütör­tökön megszavaztatják a párt tagjait arról, a három jelölt közül ki legyen az új főtitkár. A legesélyesebbnek a tavalyi el­nökválasztás baloldali veszte­se, Ségolene Royal asszony tűnik. (MTI) Újabb 250 fogoly szabadul Jeruzsálem. Izrael azt ter­vezi, hogy hamarosan továb­bi 250 palesztin foglyot en­ged szabadon. Ezt az izraeli kormányfő közölte a palesz­tin elnökkel tegnapi jeruzsá- lemi találkozójukon. A 250 rabot a közelgő íd al-adha muzulmán ünnep előtt, de­cember elején engedik el - mondta Ehud Óimért szóvi­vője, hozzátéve, hogy az iz­raeli kormány lépésével a jó szándékát akarja demonst­rálni Mahmúd Abbász pa­lesztin elnöknek. (MTI) Kéttucatnyi állam- és kormányfő vett részt a globális pénzügyi válságról rendezett első, washingtoni világértekezleten A vártnál szerényebb eredmények a G20-on Erőltetett mosoly. Moszkvában többször értésre adták: az új amerikai elnökre várnak, Obamától remélik a feszültté vált kétoldalú viszony javulását. Dmitrij Medvegyev elnöknek a G20-csúcson azonban még George Bushsal kellett tárgyalnia. (Reuters-felvétel) Washington. A pénzügyi rendszerek nemzetközi szabályozása terén való együttműködésről, a stabi­lizáció érdekében hozandó további lépések szükséges­ségéről fogadtak el akció­tervet a G20-értekezlet részvevői. ÖSSZEFOGtALÓ A szombati washingtoni érte­kezleten a felek megegyeztek ab­ban, hogy a következő hónapok­ban megpróbálják stabüizálni a gazdasági helyzetet és a pénzpia­cokat. A G20-országok adják a Föld népességének kétharmadát, és a világ GDP-jének 85 százalékát. A csúcstalálkozó után kibocsátott nyilatkozat a résztvevő országok együttműködés iránti elkötele­zettségét hangsúlyozza, ugyanak­kor az egyes európai vezetők által szorgalmazott összehangolt adó- csökkentésről és gazdaságélénkítő beruházásokról nem sikerült meg­állapodni. A záróközlemény szerint az ál­lam- és kormányfők megbízzák pénzügyminisztereiket, dolgoz­zák ki, milyen eszközökkel lehet javítani a pénzügyi piacok szabá­lyozásán és működésén. Az új irányvonalakat március végéig kell elkészíteni, hogy a következő, áprilisi pénzügyi világcsúcson - ahol már az új amerikai elnök, Ba­rack Obama is részt vesz - megvi­tathassák. A résztvevő országok vezetői nem jutottak messzire az új világ­gazdasági rend felépítésében, amit a csúcstalálkozó előtt többen is kö­veteltek. Megállapodtak helyette a könyvelési szabályok összehango­lásáról, a pénzügyi intézmények - köztük a hitelminősítő intézetek - működését szabályozó rendelke­zések felülvizsgálatáról. Gordon Brown brit miniszterelnöknek ugyanakkor nem sikerült megsze­rezni a többi ország támogatását a határokon átívelő cégeket felügye­lő testület felállításához. A G20-ak hangsúlyozták, hogy elkerülendő­nek tartják a túlszabályozást és a protekcionizmus térnyerését is. A záróközlemény szerint a résztve­vők a következő egy évben tartóz­kodnak attól, hogy új akadályokat emeljenek a befektetések valamint a termékek és szolgáltatások ke­reskedelmedé. A találkozó után minden vezető politikus elégedettségének adott hangot, a brit kormányfő és a francia elnök egyaránt a törté­nelmi jelzővel illette a megbeszé­lést. Nicolas Sarkozy francia elnök külön hangsúlyozta, hogy Európa teljes egységet mutatott a pénz­ügyi csúcson. A házigazda ameri­kai elnök nagyon sikeresnek ne­vezte a csúcsot. George Bush arról is beszélt, hogy ezt a találkozót nem helyes második Bretton Woodsnak nevezni, mivel az 1944-es találkozót kétéves előké­szítés előzte meg, a mostanit pe­dig mindössze 3 hét. „Egy találko­zó nem oldja meg a világ gondjait (...) ők még találkozni fognak” - fogalmazott, utalva arra, hogy az ő mandátuma januárban lejár. Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) fő- izgatója arról beszélt a washingto­ni értekezlet után, hogy a világ- gazdaság az elmúlt hatvan év leg­súlyosabb válságával néz szembe. „Szükség van egy összehangolt tervre. Minél összehangoltabb lesz- ami azt jelenti, hogy a kormá­nyok egy időben cselekszenek -, annál hatékonyabb lesz.” Strauss- Kahn üdvözölte azt, hogy a G20-ak értekezletén hangsúlyt kaptak a költségvetési élénkítő intézkedé­sek, amelyek megtétele szerinte alapvető fontosságú a globális nö­vekedés helyreállításához. Min­den országban hatékonyabbak lesznek a válságellenes intézkedé­sek, ha a legnagyobb kereskedelmi partnerek ugyancsak gazdaság­élénkítő csomaggal rukkolnak elő- vélte a Valutaalap első embere. A BBC-nek pedig tegnap azt nyilat­kozta, hogy az IMF-nek a segítség­re szoruló országok számának várható növekedése miatt több pénzre lesz szüksége. „Az IMF-nek fél éven belül legalább 100 milli­árd dollár pótlólagos pénzforrásra kell szert tennie, mivel az egyidejűleg problémákkal küsz­ködő országok száma drámaian nőtt, és ezek a gazdaságok rendre a Valutaalaphoz fordulnak segít­ségért.” (mti, n, euvonal.hu, ú) A nemzetbiztonság és a gazdaság áll az új elnök figyelmének középpontjában Obama tart egy terrortámadástól Aláírták az iraki-amerikai biztonsági szerződést 2011 végéig maradhatnak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Barack Obama megválasztott amerikai elnök va­sárnap lemondott Illinois állam washingtoni szenátort posztjáról, amelyet négy évig töltött be. A szövetségi állam vezető lapjaiban közzétett nyílt levelében saját út­ját Abraham Lincolnéhoz hasonlí­totta. Obama nemzetbiztonsági ka­binetje mielőbbi összeállítását tekinti egyik legfontosabb felada­tának. Erről a választás óta első ízben adott tévéinterjújában be­szélt vasárnap este. „Az átmeneti periódus potenciálisan érzékeny időszak, amikor terrorista táma­dás történhet” - mondta, kiemel­ve, mindent megtesznek, hogy a hatalomátadás a lehető legsimább legyen. Ugyancsak leglényege­sebb feladatai között említette gazdasági csapatának kiépítését, annak megvitatását, hogyan lehet munkahelyeket teremteni, mi­ként hozható rendbe a gazdaság. Megerősítette: hivatalba lépésé­től kezdve azon fog dolgozni, hogy csökkentsék az iraki csapatlétszá­mot és megerősítsék az afganisz­táni jelenlétet. „Az al-Kaidát egy­szer s mindenkorra ki kell iktatni.” A célkeresztbe helyezi Oszama bin Ladent, aki szerinte nemcsak jel­kép, hanem az operatív vezetője egy olyan szervezetnek, amely amerikai célpontok elleni támadá­sokat tervez. Azt a választási kampányban hangoztatott ígéretét is megismé­telte, hogy be fogja zárni a guantá- namói fogolytábort, és garantálja, hogy ne kínozzanak terroristagya­nús személyeket. „Ezeknek az erő­feszítéseknek részben az a céljuk, hogy helyreállítsák Amerika erköl­csi tartását a világon.” (MTI, ú) Bagdad. Elfogadta a bagdadi kormány vasárnapi ülésén az iraki-amerikai biztonsági megál­lapodást, amely lehetővé teszi, hogy az amerikai csapatok 2011 végéig Irakban maradhassanak. A csaknem egy évig tartó egyeztetés nyomán tető alá hozott dokumen­tumot Ali al-Dabbag kormányszó­vivő szerint az ülésen részt vevő mind a 27 miniszter jóváhagyta. Az iraki kormány 37 tagból áll, s egye­lőre nem világos, kik maradtak tá­vol a tanácskozástól. A 31 pontból álló szöveget ezután a parlament elé teijesztik, ahol egyszerű több­ségre lesz szükség az elfogadásá­hoz. A parlament első alelnöke azt közölte, hogy november 24-én sza­vaznak a megállapodásról. A kormánydöntés egy nappal azután született, hogy Ali asz- Szisztani nagyajatolláh, az iraki síi­ták vallási vezetője jelezte, nem emel kifogást a megállapodás el­len, ha azt a parlament meggyőző többséggel elfogadja. Ezzel elhá­rult a megállapodás elfogadásának legfőbb akadálya. A megállapodás­tervezet felhívja az amerikai erő­ket, hogy a jövő év közepéig távoz­zanak az iraki városok és falvak ut­cáiról, 2011 végéig pedig hagyják el az országot. A dokumentum az ENSZ BT mandátuma helyébe lép. Az ország 18 tartománya közül 13-ban már iraki erők viszik a pa­rancsnokságot, és az idei évben át­vették a síita milíciák elleni harc irányítását is. Iraki tisztségviselők azonban jelezték, továbbra is szük­ség van amerikai támogatásra a szunnita szélsőségesek elleni harc­ban Bagdadban és négy északi tar­tományban. A jelenleg több mint 400 támaszponton elhelyezett 152 ezer fős amerikai erők parancsnoka szeptember óta Raymond Odiemo altábornagy. Elődje David Petraeus tábornok volt, akinek sikerült javí­tania az iraki biztonsági helyzeten, s akit előléptetésként az amerikai középső parancsnokság vezetőjévé neveztek ki. Bili Clintont is átvilágítják Washington. A megválasztott amerikai elnök tanácsadói vizsgálni kezdték Bili Clinton üzleti tevékenységét és kapcsolatait. Azt akar­ják kideríteni, nem záija-e ki valami az egykori elnök feleségének, Hillary Clintonnak az esetleges külügyminiszteri kinevezését a ja­nuárban hivatalba lépő új kormányba. A The New York Times teg­nap azt írta, Bili Clinton jótékonysági alapítványa a szegénység, az AIDS és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben vesz részt. Közis­mert, hogy támogatói között tartják számon többek között a szaúdi királyi családot, a marokkói királyt, illetve a kuvaiti és a katari kor­mányt. Ez az átvilágítása azt jelzi, hogy Obama komolyan fontolgat­ja a külügyminiszteri poszt felajánlását Hillary Clintonnak. (MTI) Nyílt tárgyalás a Politkovszkaja-perben Kómában egy orosz újságíró ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Megkezdődött az első négy gyanúsított tárgyalása Anna Politkovszkaja újságíró meggyilko­lása ügyében tegnap egy moszkvai katonai bíróságon, közben egy a média egy újabb, újságíró elleni merényletről számolt be. A Politkovszkaja-ügyben nincs a vádlottak között sem a gyilkosság megrendelője, sem a gyilkos lövés leadásával gyanúsított csecsen Rusztam Mahmudov. Noha az ügyészség zárt tárgyalást indítvá­nyozott, a katonai bíróság úgy dön­tött, hogy nyűt lesz. A bíróság elis­merte Politkovszkaja gyermekeit magánvádlóként, s felvette a tár­gyalandó kérdések közé a vádlot­takkal szemben erkölcsi kár címén támasztott 10 millió rubeles köve­telésüket. A vádlottak padján ül a feltételezett gyilkos, két fivére, egy orosz rendőr, továbbá a titkosszol­gálat (FSZB) egy tisztje, aki kiadta a 2006. október 7-én meggyilkolt Politkovszkaja adatait és címét a merénylőknek. A család ügyvédei az objektív eljárás reményében ra­gaszkodtak a nyűt tárgyaláshoz. Kómában fekszik Mihail Beke­tov újságíró, a Moszkva melletti Himkiegyik újságjának kiadója, aki a helyi hatóságokkal került össze­tűzésbe, s ezért már többször meg­fenyegették, illetve megtámadták. Beketov 2007-ben, amikor Orosz­ország és Észtország között magas­ra csaptak az indulatok a tallinni szovjet háborús emlékmű áthelye­zése miatt, megírta, hogy telekel­adás miatt a helyi önkormányzat exhumáltatta és áttemettette hat második világháborús orosz repü­lős földi maradványait, a sírok mel­letti emlékművet pedig áthelyez­tette. Ezért Vlagyimir Sztrelcsenko polgármestert lemondásra szólí­totta fel. Beketov ezután kapta a fe­nyegetéseket, felrobbantották az autóját is. (MTI,ú) A Kínával szembeni irányvonalról tanácskoznak az emigráns vezetők Radikalizálódhatnak a tibetiek Nem biztos, hogy a mérsékeltebb Szamdhong Rinpocse (balra) emig­ráns kormányfő irányvonala fog győzni (Reuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi/Dharamszala. Mér­földkőnek tartott hatnapos tanács­kozást kezdett tegnap több mint hatszáz tibeti emigráns vezető az észak-indiai Dharamszalában, hogy eldöntse, milyen stratégiát kövessen a jövőben az emigráns mozgalom Pekinggel szemben. A rendkívüli találkozót a dalai láma, Tibet indiai száműzetésben élő szellemi vezetője hívta össze, mi­után zátonyra futottak a kínai kor­mánnyal folytatott tárgyalások. Ilyen nagyszabású gyűlésre - a da­lai láma nem vesz rajta részt - az utóbbi 60 évben nem volt példa a tibeti közösség életében. Szamdhong Rinpocse, az emig­ráns kormány miniszterelnöke nyi­tóbeszédében hangoztatta: a kínai elnyomás nőtt Tibettel és a tibeti­ekkel szemben, pozitív változásnak nincs jele. Nyűt és őszinte vitára bá­torított, mondván: fórumot kell biztosítani az emigráns kormány politikáját bírálóknak is. „A tanács­kozásnak nem feltétlenül kell új irányvonalról döntenie, és bármely politikai változásról az egész nép­nek kell határoznia” - hangsúlyoz­ta az emigráns kormányfeje. Megfigyelők nem tartják kizárt­nak, hogy a tanácskozáson a Tibet státusáról szóló küzdelem esetle­ges radikalizálásáról - az eddig kért széles körű autonómia helyett a függetlenség követeléséről - dön­tenek a Pekinggel évek óta tartó tárgyalások kudarca után. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents