Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-15 / 265. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 15 www.ujszo.com RÖVIDEN Lukasenko rakétaálmai Brüsszel. A fehérorosz elnök azt szeretné, hogy az oroszok Iszkander rakétákat telepítsenek országa területén, de ha nem jön létre a megállapodás, akkor Fehéroroszország vásárolna és maga telepítene ilyen rakétákat. Alek- szandr Lukasenko erről a The Wall Street Journal Europe tegnapi számának nyilatkozott. Minszk és Moszkva tárgyalásokat folytat ilyen rakéták telepítéséről. Dmitrij Medvegyev orosz elnök a minap helyezte kilátásba, hogy a kelet-európai amerikai raké- tapajzs-telepítés ellensúlyozására Oroszország fontolóra veszi Iszkander rakéták telepítését a kalinyingrádi térségben, ahonnan ezek a rakéták elérhetnék az amerikaiak tervezett lengyelországi rakétaindítóállásait. (MTI) Koszovói makacskodás Belgrád. Koszovó területi integritását fenyegeti, ha a pristinai vezetők továbbra is elutasítják Ban Ki Mun ENSZ- főtitkámak az uniós rendőri és bírói erő telepítésével kapcsolatos javaslatát. Egy koszovói albán lap szerint ezt nemzetközi megbízottak közölték a koszovói vezetőkkel. Pristi- nában jelenleg lázas ütemben folynak a tárgyalások Koszovó irányítói, illetve az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország képviselői között. Utóbbiak arra akaiják rávenni Fatmir Sejdiu államfőt és Hasim Tha- ci miniszterelnököt, hogy fogadja el azt a megállapodást, amelynek alapján lehetővé válna az unió felügyelete alatt álló EULEX Koszovóba telepítése. (MTI) Mégis volt megvesztegetés Helsinki. Őrizetbe vette a finn rendőrség a Patria hadiipari cég négy magas rangú vezetőjét egy szlovén állami pályázat elnyerése nyomán kirobbant korrupciós botránnyal összefüggésben. A hatóságok szerint a hét elején őrizetbe vett vezetőkkel szemben az ajándékozás és megvesztegetés megalapozott gyanúja áll fenn. Szeptember elején merült fel a gyanú, hogy a finn Patria szlovéniai döntéshozók és lobbizók megvesztegetése nyomán nyert el egy páncélozott szállító harcjárművek beszerzésére kiírt állami pályázatot. (MTI) Nem szabadul a terrorista Edinburgh. Egy skóciai bíróság elutasította tegnap az 1988-as Lockerbie-me- rénylet tettesének óvadék elleni szabadlábra helyezési kérelmét. Abdel Baszet Ali al-Megrahi volt líbiai titkos ügynököt 2001-ben Hágában ítélték életfogytiglani börtönre az amerikai Pan Am légitársaság gépe ellen elkövetett pokolgépes merényletért, amelynek 270 halálos áldozata volt. Az 56 éves Megrahi prosztatarákban szenved. (MTI) Több tízezer kelet-kongói menekültet kell sürgősen evakuálni a harcok színteréről, hogy ne kerülhessenek halálos csapdába a hadsereg és a lázadók között. Az ENSZ illetékesei közölték, csak Kibati településnél, Goma tartományi fővárostól északra 65 ezren táboroznak azok közül, akik az elmúlt hetekben a lakhelyük elhagyására kényszerültek: dél felé menekültek az előrenyomuló lázadók elől. Számukra az élelmiszersegélyek kiosztása is gyakran félbeszakadt az ágyú- és gépfegyvertűz miatt. (SITA/AP-felvétel) Felújítják az EU-orosz tárgyalásokat - Medvegyev teljesíti Sarkozy kérését Gall kakas udvarolt az orosz medvének Felmondhatják a CFE szerződést Moszkva. Ha Ukrajna és Grúzia lehetőséget kap a NATO-felkészü- lési tervhez való csatlakozásra, Oroszország nemcsak hogy nem vonja vissza a hagyományos haderők és fegyverzet korlátozásáról szóló CFE-szerződés végrehajtására korábban elrendelt moratóriumot, hanem teljes egészében felmondja a szerződést. Erről egy moszkvai katonai diplomáciai forrás beszélt tegnap. A szerződést a NATO és a Varsói Szerződés országai írták alá 1990-ben. (m) Nizza. December elején az EU felújítja a partnerségi keretegyezményről szóló tárgyalásait Moszkvával. Az orosz elnök megfeddte Prágát és Varsót. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke jelentette be a Nizzában megrendezett EU-Oroszország csúcstalálkozó után. Szeptember elsején függesztette fel az unió ezeket a tárgyalásokat Oroszország grúziai háborúja miatt. Barroso azt mondta, a tárgyalások felújításának célja az európai stabilitás növelése. Nicolas Sarkozy francia elnök arra kérte orosz kollégáját, Dmitrij Medvegyevet, hogy Moszkva ne telepítsen rakétákat a lengyel határok közelébe az európai biztonságról tartandó 2009-es tárgyalások előtt. Sarkozy az EU soros elnökeként már korábban javasolta, hogy 2009 közepe táján rendezzenek tanácskozást az európai biztonságról az EBESZ keretében. A francia elnök közölte, hogy Medvegyev kedvezőválaszt adott a kérésére. Medvegyev a múlt héten bejelentette: Oroszország Iszkander típusú rakétákat telepít a Kalinyingrádi területre, a lengyel határ közelébe. Ez válasz Washingtonnak arra a tervére, hogy amerikai elfogórakétákat állomásoztat Lengyelországban, és nagy teljesítményű radarberendezést helyez el Csehországban globális rakétavédelmi rendszerének részeként. Sarkozy a nizzai találkozón jelezte Medvegyevnek, mennyire aggasztja az EU-t ez az orosz bejelentés. A francia elnök ugyanakkor értésre adta, hogy véleménye szerint az amerikai rakétavédelmi rendszer európai elemeinek telepítése sem javítja a földrész biztonságát. „Az európai rakétavédelmi létesítmények csak bonyolultabbá tennék a helyzetet.” Medvegyev önmérsékletre, a földrész biztonságát érintő egyoldalú lépések mellőzésére szólított fel minden európai országot. „Mielőtt aláírnánk egy átfogó egyezményt az európai biztonságról, le kell mondanunk az egyoldalú lépésekről.” Hangsúlyozta: az orosz bejelentés csupán válasz volt arra, hogy „egyes európai országok másokkal való konzultálás nélkül” beleegyeztek az amerikai fegyverek telepítésébe területükön. Ezzel nyilvánvalóan Lengyelországra és Csehországra célzott. Sarkozy azt mondta a közös sajtóértekezleten, hogy Oroszország nagyrészt végrehajtotta a grúziai konfliktust lezáró megállapodásban ígért csapatkivonást. Egyúttal felszólította Moszkvát, hogy két vitatott enklávéból, Ahalgori és Pere- vi faluból is vonja ki katonáit, mert ezek a területek is Grúziához tartoztak az augusztusi konfliktus előtt. A Sarkozy által közvetített tűzszüneti megállapodás értelmében az orosz csapatoknak vissza kell vonulniuk a konfliktus előtti pozícióikba. (MTI,ú) Az energiaszállitási útvonalak diverzifikációja Csökkentenék a függőséget összefoglaló Baku. Az energiaellátás biztonsága, az energiaszállítási útvonalak diverzifikációja az Európa előtt álló egyik legfontosabb kihívás - ez volt az egyik fő gondolata az azeri fővárosban tegnap tartott energetikai csúcstalálkozónak. A konferencián az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentésére hivatott és az Európai Unió által támogatott Na- bucco gázvezeték terve is hangsúlyt kapott. A rendezvényen tizenhat ország vett részt, köztük hat államfői szinten képviseltette magát. Többek között megjelent Románia, Ukrajna, Lengyelország, Grúzia és Lettország elnöke, Bulgária alelnöke, Magyarország kormányfője, az USA energiaügyi minisztere, továbbá Törökország és Görögország képviselője is. Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő felszólalásában energetikai partnerséget ajánlott e téren a három főszereplő, az Európai Unió, a Kaszpi-tenger térsége és Oroszország számára. Szerinte a három nagy csomópont akkor tudja érvényesíteni érdekét, ha a másik kettővel kölcsönösen megállapodásra jut. Magyarország készül a következő energetikai csúcstalálkozóra, amelyet magyar kezdeményezésre január végén Budapesten tartanak. Jelenleg több elképzelés van az energiahordozók Európa országaiba történő eljuttatásáról. Ezek egyike a Magyarország által is támogatott Nabucco-terv, amelynek értelmében Magyarországon áthaladva gázvezeték kötné össze Európát a kaszpi-tengeri és középázsiai földgázmezőkkel. Ez csökkentené az orosz energiaszállításokkal szembeni európai függőséget, mert a beszerzési forrást és a szállítási útvonalat tekintve is alternatívát kínál a jelenleg Ukrajnán keresztül érkező orosz gázszállítmányokkal szemben. (MTI, ú) Elmérgesedő helyzet Izrael és a palesztinok között Szovjet rakétákkal lőnek ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem. Minden korábbinál nagyobb hatótávolságú rakétával támadták tegnap a radikális Hamász fegyveresei Izraelt. Öt Grad rakétát lőttek ki a dél-izraeli Askelónra. A szovjet gyártmányú Gradok hatótávolsága 25 kilométer. Előzőleg, tegnap reggel az izraeli hadsereg légicsapást hajtott végre a Gázai övezet északi része ellen, a támadásban két palesztin megsebesült. Palesztin müicisták pedig nyolc Kasszám-rakétát lőttek ki Szderót dél-izraeli város területére, egy ember megsebesült. Tegnap immár 11. napja folytatódtak az összetűzések, amelyek az öt hónappal ezelőtt a Hamász és a zsidó állam között köttetett tűzszünet összeomlásával fenyegetnek. A felek kölcsönösen egymást vádolják az erőszak fellángolásáért. A palesztin rakétatámadások miatt Izrael zárva tartja a Gázai övezet határátkelőit, ezért élelmiszerhiány van kialakulóban a másfél millió lakosú földsávban. A tegnapi mérleg szerint eddig 11 palesztin vesztette életét, és több mint 130, a Gázai övezetből indított rakéta csapódott be Izrael területén. Az izraeli védelmi miniszter 400 ciszjordániai lakás építésének tervét hagyta jóvá az elmúlt hónapokban, megsértve ezzel Izrael nemzetközi kötelezettségvállalását - írta a Háárec. Az izraeli lap értesülései szerint Ehud Barak olyan zsidó telepeken is engedélyezett további építkezést, amelyek a ciszjordániai biztonsági kerítéstől keletre fekszenek, és kívül esnek azokon a nagy teleptömbökön, amelyeket Izrael mindenképpen meg akar tartani a palesztinokkal kötendő megállapodás keretében. (MTI, ú) Afrika északi részén erősödött az al-Kaida Bin Laden elszigetelődött MTl-HÍR Washington. Oszama bin La- dennek rendkívül sok energiájába került az, hogy egyáltalán életben maradjon, megszervezze biztonságát, és napról napra mind távolabb kerül saját szervezetétől is. Erről Michael Hayden, a CIA igazgatója beszélt. Az al-Kaida terrorhálózat vezére valahol az afgánpakisztáni határtérségben él, egy veszélyes és barátságtalan vidéken. Hayden szerint az al-Kaida visszavonulóban van Szaúd-Arábiában, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Irakban, és most fő erőit Pakisztán törzsi területeire összpontosítja. A CIA-igazgató értékelése szerint a terrorhálózat Afrika északi részén, Szomáliában és Jemenben viszont fokozta tevékenységét. Ma tartják Washingtonban a G20-csúcsot Obama nem lesz ott ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A pénzügyi válsággal foglalkozó első világértekezlet előtt George Bush amerikai elnök arra szólította fel a világ vezetőit: csak szerény pénzügyi reformokban gondolkodjanak, a krízis ugyanis szerinte nem a szabad piac kudarcáról szól. „A reformok nem fognak segíteni, ha túl messzire nyúlnak, és a szabad piac elvének feladásával, a kereskedelem korlátozásával járnak” - üzente a fejlett és fejlődő világot képviselő G20 csoport mai tanácskozása előtt. A szabadpiaci kapitalizmust védelmező Bush ellenzi a túlszabályozást, de a lehetséges megállapodások között említette a részvények, kötvények és pénzeszközök könyvelési szabályozásának erősítését annak érdekében, hogy a befektetők jobban átláthassák befektetéseik valódi értékét. Új szabályokat lehetne elfogadni az értékpapírokkal történő kereskedés során a visszaélések megelőzésére. A jelenleginél az országok szélesebb körének lenne szavazati joga a Nemzetközi Valutaalapban és a Világbankban - sorolta Bush. Nem említette viszont egy újabb amerikai gazdasági ösztönző csomag lehetőségét, vagy az autóipar megsegítését, amit a demokraták egyre határozottabban követelnek. Barack Obama stábja megerősítette: a megválasztott elnök nem vesz részt a G20-találkozón és nem is utazik Washingtonba, hogy külföldi vezetőkkel találkozzon. Obama korábban hangsúlyozta, az országnak egyszerre csak egy elnöke van, s az január 20-ig George Bush. (MTI, ú) Állítólag el is fogadná a külügyminiszteri posztot a volt First Lady Hillary is kaphat tárcát ÖSSZEFOGLALÓ Csak találgatni lehet, mikor született az ötlet (SITA/AP-felvétel) Washington. Barack Obama megválasztott amerikai elnök fontolóra vette, hogy felajánlja leendő kormányában a külügyminiszteri posztot Hillary Clintonnak - közölte az NBC tévécsatorna. Andrea Mitchell, a legfelsőbb washingtoni körökbe bejáratos veterán kommentátor szerint Obama külügy- miniszter-jelölti listáján éppen legnagyobb demokrata pártbeli riválisa, a volt First Lady áll az első helyen, de szóba jöhetnek olyan korábbi demokrata párti elnökjelöltek, mint John Kerry vagy Bül Richardson. Kerry 2004-ben George Bush elnök kihívója volt, míg az idén induló Richardson, Új-Mexikó állam kormányzója volt az első spanyolajkú politikus, aki versenybe szállt az elnökjelöltségért, de hamar kiesett az esélyesek közül. A hírt a The Washington Post is megerősítette. Az NBC Hillary baráti körére hivatkozva hozzátette: maga a volt First Lady sem zárkózna el e tisztségtől. Szóvivői viszont csak annyit mondtak, hogy a választás joga az elnököt illeti. Közben a The Washington Times azt írta, a „kinevezés-tippversenyben” felmerült Caroline Kennedy és A1 Gore volt alelnök, Nobel-békedí- jas neve is. Caroline Kennedy Obama kampánystábjának egyik kulcsfigurája volt, ő választotta ki alel- nökjelöltnek Joe Bident, és ő lehet az USA ENSZ-nagykövete posztjának várományosa. Gore lehetne a klíma- és energiakérdésekkel foglalkozó minisztériumok és ügynökségek felett álló csúcsvezető. Ót állítólag nem érdekli egy ilyen hivatal. (MTI, ú)
