Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-14 / 264. szám, péntek
KERTESZKEDO 2008. november 14., péntek _______________________________________________________________________________________5. évfolyam 44. szám A sonkatököt a fagyok beálltáig kell betakarítani Az egészséges sütőtök titka ISMERTETŐ A szelídgesztenye lassan növő fa, 5-10 évesen virágzik először, viszont akár 500-1000 évig is elél Termése, fája, virága értékes (Fotó: Hocsi] A hagyományos sütni való tököt csak nagyobb kertben, szántóföldön érdemes termeim jelentős helyigénye miatt. Azonban a sonkatök elfér a háztáji kertekben is. Ez utóbbinak a termése csupán 1-2 kg tömegű, a héja vékony. A húsa zamatos, édes és jelentős mennyiEddig a fonálférgeket ellenségnek tartottuk, melyek csak kárt okoznak kertünkben. A magyar- országi Kertészet és Szőlészet a közelmúltban egy angol szaklapra hivatkozva arról számolt be, hogy e lények is hasznosak lehetnek. Éspedig a barázdáshátú vincellérbogár (Otiorhynchus sulcatus) elleni harcban, amely térségünkben csak ritkán, elsősorban a szaporítóanyag-telepeken fordul elő, ellenben pl. Angliában a szamócaültetvényeken is rettegett kártevő. Mivel talajlakó kártevő, a kémiai védekezés ellene nehézkes, költséges, és nem is mindig eredményes. Ráadásul csak az állomány felszedése után végezhető el. A kutatók a kártevő természetes ellenségei után kezdtek kutatni, és így találtak rá a fonálférgekre. Az Angliában Nemmasys L., ü- letve Exhibitline SK néven forgalmazott készítményben a Steiner- nema kraussei fonálféreg a „hatóanyag”. Ezek a talajba jutva olyan baktériummal fertőzik meg a vincellérbogár lárváját, ami rövid időn belül a pusztulásukat okozza. A fonálférgek 5-30 °C-os taségű karotint (az A-vitamin provi- taminja) tartalmaz. A sonkatököt a fagyok beálltáig kell betakarítani. A szedésnél arra kell ügyeim, hogy a termés ne nyomódjon meg és a héját borító viaszréteg ne sérüljön. Száraz hűvös, de fagymentes helyen tároljuk. Az egészséges jói beérett termések hónapokig eltarthatok. (Bálint György nyomán) lajhőmérséklet tartományban bármikor kijuttathatok. Angliában - ahol elsősorban szamócaültetvényekben károsít a vincellérbogár lárvája -, az elpusztult szamócatöveket tavasszal egyszerűen pótolják, majd várnak két hetet. Ennyi idő elég ahhoz, hogy a lárvák a gyökerek közveüen közelébe jussanak, de még ne károsítsák azokat. Az ültetés után két héttel növényenként 25 ezer fonálférget juttatnak közvetlenül a tövekhez, bőséges öntözővízzel bemosatva. A hatás rendszerint tökéletes, nem pusztulnak el sem az újonnan, sem a korábban ültetett tövek. A tövektől távol - ahová nem értek el a fonálférgek - a lárváknak rendszerint sikerül bebábo- zódniuk, de a május végén-júni- usban kikelő imágók a levelek rágásával közel sem okoztak akkora kárt, mint a lárvák a gyökereken, illetőleg rovarölőszeres permetezéssel könnyen megszabadulhatunk tőlük. A fonálféreg-kezelés megközelítőleg kétszer annyiba kerül, mint például a klórpirifosz beöntözés, de előnye, hogy akár a szedési idő alatt is elvégezhető. A gesztenyéről alighanem a gesztenyepüré vagy a télen az utcán árult sült gesztenye jut elsőként eszünkbe. A kiváló csemege nem a vadgesztenyefa, hanem a szelídgesztenye fa termése. ÖSSZEFOGLALÓ Az ehető vagy más néven nemes gesztenye a bükkfafélék családjába tartozó, 20-25 méter magas, terebélyes, igen dekoratív szelídgesztenye fa termése. Nem keverendő össze a parkokat díszítő vadgesztenyével, melynek gyümölcse nem ehető, sőt mérgező, s a külső hasonlatosság ellenére sem közeli rokona a szelídgesztenyének. Akár ezer évig is elél A szelídgesztenye lassan növő fa, 5-10 évesen virágzik először, nem ritkán csak 20 évesen fordul termőre, viszont rendkívül hosszú életű, akár 500-1000 évig is elél. Kétiva- rú, de egylaki növény, vagyis a hím és nő ivarú virágai ugyanazon a fán, de külön-külön fejlődnek. Mindkét ivarú virágzat az azévi hajtás különböző részem helyezkedik el. A rügyfakadás meglehetősen későn, áprilisban kezdődik, haragos élénkzöld levelei 10-15 cm hosszúak, lándzsásak, fűrészes szélűek. Június végétől virít, 10-30 cm magas füzérvirágzata halvány- sárga, termős és porzós virágokból áll. A hím virágok mennyisége határozza meg elsősorban a megpor- zás feltételeit. A gesztenye főként szélporozta növény. Kisebb mértékben rovar- porzás is lehetséges, hím virágai nektárt termelnek s a rovarok ezért és a pollenért sűrűn látogatják. A gesztenyeültetvény, a gesztenyeerdő a méhészek részére különösen értékes, mert akácvirágzás után nyújt méhlegelőt, s a tiszta gesztenyeméz használati és élvezeti értéke nagy. A terméshozam, a gyümölcsméret a kötött virágok számától függ. A gesztenyevirágzatban (kupacs- ban) egynél több - gyakran három, de esetenként tíz vagy még több virág fordul elő. Ezek megterméke- nyülése és kifejlődése esetén a makkok torzultak, lapítottak és aprók lesznek. A különlegesen nagy gyümölcsű olasz „Maroni” fajtákra jellemző, hogy csak egy virág ter- mékenyül és fejlődik a virágzatok többségében. A jó termőképességű és gyümölcsméretű típusokon 2, legfeljebb 3 makk fejlődik a ku- pacsban. A termést a vadgesztenyénél sokkal sűrűbb tüskéjű, világoszöld, négy kopáccsal nyíló ku- pacs borítja, ami éretten felreped. Talaj- és éghajlati igényei A szelídgesztenye kisázsiai eredetű fa, Nyugat- és Dél Európától egészen a Kaukázusig elteijedt. Korábban a rómaiak által betelepített gyümölcsfának tartották. A meleg, nedves mediterrán éghajlatot és a tápanyagokban gazdag talajt kedveli. Jól búja a telet, sem a kései tavaszi, illetve a korai őszi fagyok nem károsítják. Korábban a szeh'dgesztenyét jellegzetes mészkerülő növénynek tekintették. E megállapítás csak közvetve igaz, mert a szelídgesztenye számára nem a talaj mésztartalma, hanem a felvehető kálitartalom relatív mennyisége a döntő. A kálium felvételét a talaj mésztartalma, illetve lúgos kémhatása (magasabb pH érték) akadályozza. A szelídgesztenye a talaj egyéb adottságaival szemben nem igényes. Az erősen kötött, hideg agyagtalajokban, a sekély termőrétegű és száraz termőhelyeken a gesztenye növekedése gyenge, a gyümölcs apró, s az ültetvény nem gazdaságos. Termékenyülésére hátrányos a június végi, július eleji virágzáskor bekövetkező tartós esőzés. Az augusztus-szeptemberi aszályos időjárás a gyümölcs méretét erősen csökkenti. Magoncot vagy oltott példányt? A magról nevelt gesztenyefa 12- 20 év múlva éri el termőkorát. Ezzel szemben az oltással szaporított fajták már induláskor élettanilag termő korú állapotban vannak, ültetésük utáni évben már termést hozhatnak, s a korona növekedésével párhuzamosan nő a hozamuk. Mellesleg a gesztenyefa viszonylag könnyen és jó eredménnyel oltható át idősebb korában is. Ugyanakkor a faiskolák egyáltalán nem foglalkoztak a gesztenyeoltványok előállításával - szűrhető le Dr. Szentivá- nyi Péter Gesztenye c. könyvéből. Adatai szerint a gesztenyeoltványok szaporításával csak a díszfaiskolában foglalkoztak, azt is elenyésző mértékben. A lanyha telepítési kedv egyik legfőbb oka a gesztenyét és a tölgyet pusztító kéregrák, amely a faállományt tizedeli. Ugyanakkor biztatóak a biológiai növényvédelmi eredmények. A mechanikai módszer (az elhalt ágrészek eltávoh'tása) mellett Magyarországon nagy sikerrel alkalmazzák a kevésbé fertőző, ún. hipovirulens törzsekkel való beoltást. Bár a módszer kivitelezése kissé nehézkes, a gesztenyék gyógyulnak. Miért és mire jó a gesztenye? A gesztenye gyümölcse jelentős mennyiségű E-vitamint tartalmaz. A vízben oldódó vitaminok közül viszonylag sok Bl-, B2-, B6-, továbbá C-vitamin (27,3 mg/100 g) található benne. Az ásványi anyagok közül sok káliumot (640 mg), foszfort (82 mg), kalciumot, magnéziumot tartalmaz. A nyomelemek közül a vas, cink, mangán és a réz található meg benne jelentősebb mennyiségben. Zsiradékot csak nyomokban, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaz, ellenben nyersrosttartalma magas. A gesztenye rendkívül sok szénhidrátot (28-44 g), azon belül 17-25% keményítőt tartalmaz. Nem kifejezetten fogyókúrás étel, de a többi hasonló felhasználású maghoz képest valamivel soványabb. A gesztenyének nem csupán a termése hasznosítható. A gesztenyeméz az egyik legfinomabb, különleges aromájú mézféle. Visszér- problémák és trombózis megszüntetésére is ajánlják. Fája, virága, kérge és maghéja egyaránt sok tan- nint tartalmaz, melynek érösszehúzó, vérzéscsillapító hatása jó szolgálatot tesz hasmenés idején vagy vérző sebek kezelésénél. Leveleinek és kérgének cseranyagai gyulladásgádó és köptető hatásúak. Forrázatát lázas betegségek ellen adták. A levelek hatóanyagai reumás panaszok, hátfájás, ízületi merevség ellen és izomlazítónak is jónak bizonyultak. Hogyan fogyasszuk? A szelídgesztenye nyersen is ehető, lisztes, édeskés, burgonyára emlékeztető íze van. Azonban édeskés ízét csak akkor érezzük, ha sokáig rágjuk. A magok könnyen kiszáradhatnak, ezért hideg, párás helyen kell tárolni. Nem is mindig szedték ki a ku- pacsból, felhasználásig azzal együtt homok között tárolták. A hűtőben több hónapig eltartható, de a tél vége felé ellenőrizni kell, nem csirázott-e ki. A nemesebb fajták hamarabb romlanak. Az utcai sült gesztenyét kínáló árusok szerte Európában kedveltek, főként télen. Hasonlóképpen otthon is süthetünk gesztenyét. A beáztatott, de legalábbis kiszáradástól megóvott szemek kerek végén a barna héjat éles késsel kereszt alakban be kell vágni, és a sütőben addig sütni, míg a héjak fel nem görbülnek, hogy a bél kiszedhető legyen. A gesztenye- massza készítésekor nemcsak a külső, kemény, barna héjat, hanem a belső, világossárga maghéjat is el keli távolítani. Korzikán sört is főznek a gyümölcsből. A sziget híres a szárított gesztenye pörkölésével, majd megőrlésével készült gesztenyelisztjéről. Az olasz Piemont tartományban részben gesztenyelisztből készül a helyi gnocchi. A gesztenye nagyon jól ülik vadhúsokhoz és különböző káposztás ételekhez, megfőzve a burgonyaköretet helyettesítheti. (A hazipatika.hu és Dr. Szentiványi Péter - Gesztenye c. könyve nyomán) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta ______________Árfolyam EMU-euró Angol font Cseh korona Bolgár leva Japán jen (100) Kanadai dollár 30,406 Lengyel zloty 36,064 1,202 15,545 25,294 19,644 Svéd korona Román lei Svájci frank USA-dollár 8,118 Magyar forint (100) 11,283 3,006 7,994 20,410 24,278 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,39-31,39 23,33-24,99 1,18-1,24 10,75-11,77 OTP Bank 29,59-31,14 23,04-24,93 1,17-1.24 10,86-11,69 Postabank 29,41-31,41 23,45-25,11 1,16-1,24 10,28-12,28 Szí. Takarékpénztár 29,61-31,13 23,64-24,89 1,17-1,24 10,75-11,77 Tatra banka 29,61-31,19 23,66-24,92 1,17-1,23 10,81-11,69 Dexia banka 29,62-31,20 23,65-24,91 1,17-1,23 10,99-11,58 Általános Hitelbank 29,59-31,17 23,54-24,80 1,17-1,24 10,57-11,77 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Érdekességek ♦ A XVII. században Lippai János már ír a gesztenye termesztéséről, ültetésének módjáról, ám nemesítése, termesztése csak az 1950-es évektől kezdődött. ♦ A szelídgesztenye levele alomnak kitűnő. Toll helyett még századunk elején is párnába tették. ♦ Fája pácolás vagy egyéb tartósító kezelés nélkül is időtálló. Belőle készülnek a legtartósabb boros és pálinkás hordók, de a hangszer- és hajóépítők, asztalosok és ácsok is becsülik. ♦ Élelmiszerszűkében a gesztenye jelentette Nyugat-Európa számos területén a túlélést. Egyetlen fa termése elegendő volt egy fő téli élelmezésére. A nincstelenek számára ezért a közös területen jelöltek ki egy-egy gesztenyefát. (Fotó: Hocsi) A kártevők is hasznosak lehetnek Segítőink, a fonálférgek ISMERTETŐ
