Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-14 / 264. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 14. Kertészkedő 15 A növény gyümölcse beérik mindenütt, ahol csemegeszőlőt termelnek, tehát akár nálunk is termeszthető A kivi nálunk is megteremhet (Fotó: Hocsi) Érdekességek A kivi elsősorbaft frissen, hámozva fogyasztandó, de konyhai szempontból van még egy érdekes tulajdonsága: kiváló húspuhító enzimeinek köszönhetően ha héja belső felével, vagy akár vékony szeletekkel bedörzsölünk néhány hússzeletet, azok 15-20 perc alatt süthetők lesznek. Ez az enzim azonban alkalmatlanná teszi a kivit turmixokhoz, hiszen így kicsapódnak a tejtermékek. A többség általában csak annyit tud a kiviről, hogy déli gyümölcs, a bevásárló- központokban szinte egész évben kapható. A gyümölcs héja barna, szőrös, ráncos, a húsa zöld, finom és ízle­tes, íze és illata az eperre és az egresre emlékeztet. Pe­dig ez a vitaminbomba egy kis odafigyeléssel akár ná­lunk is termeszthető. BELUCZ JÁNOS A kivi Kínából származik, ere­deti nemzetközi neve „kínai eg­res” volt, mivel a gyümölcs az eg­reshez hasonlóan szőrös. Európá­ban, pontosabban Angliában 1900-ban jelent meg először, előbb csak a botanikus kertekben termesztették dísznövényként. Kí­nán kívül előbb csak Uj-Zéland- ban foglalkoztak vele, ahová for­rások szerint 1906 körül került. Jelenleg már Kaliforniában, Chi­lében, Izraelben, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolor­szágban, Portugáliában és Görög­országban is termesztenek kivit. Lehetőleg önporzó fajtát , válasszunk A kivi hosszú életű, energikus növekedésű, csavarodó, tekeredő hajtásokkal kúszó cserje. Akár 3 méter széles és 6 méter magas is le­het. Bőrszerű, majdnem kör alakú zöld levelei 15-20 cm átmérőjűek. Fiatal leveleit és hajtásait piros szőrzet borítja, míg érett levelei sö­tétzöldek és szőrtelenek, simák. Két válfaja terjedt el, a szőrös nagy­gyümölcsű Acrtinidia chinenzis és a csupasz (nem szőrös), kis gyü­mölcsű Actinidia arguta „Weiki”. Az ültetőanyag immár nálunk is megvásárolható, leginkább kata­lógus-áruházak kínálják utánvét­re. Ha a kivi mellett döntünk, ügyeljünk arra, hogy ún. egylaki növényt rendeljünk (ez általában hiánycikk). Ez azért (lenne) fon­tos, mert ebben az esetben akár egy növény is elég ahhoz, hogy a kivi termőre forduljon. Kétlaki nö­vény esetén egy porzót (hím pél­dányt) és 4-5 termős növényt (női ivarú növényt) kell rendelni. Ha a későbbiekben növelni akarjuk az ültetvényt, akkor ezt már bújtatás­sal vagy dugványozással is megte­hetjük. A boltban vásárolt kivi magját is elültethetjük, ki is kel, ám a növényt később oltani kell. Éghajlati és talajigényei A kivi trópusi növény, napos, meleg, északi széltől védett termőhelyen érzi jól magát. Meg­lehetősen alkalmazkodóképes nö­vény, bár leginkább egyértelműen a párás, meleg vidékeket kedveli. Gyümölcse beérik mindenütt, ahol csemegeszőlőt termelnek, tehát akár Dél-Szlovákiában is. (Húsz évvel ezelőtt Szőgyén tér­ségében próbálkoztak nagyüzemi termesztésével.) A fiatal, 1 éves növények fagyérzékenyek, ám a termőkorú egyedek fagytűrő ké­pessége nagy, a növény akár a -20 fokot is elviseli. Ezért az első év­ben legjobb edényben nevelni és nagyobb fagyok idején védett helyre menekíteni. Második év­ben a növényt már a helyére ültet­hetjük, a harmadik évben már hozza bemutatkozó termését. A kivi a semleges kémhatású vagy enyhén savanyú, jó vízát­eresztő képességű, laza talajokat szereti. Sok szervesanyagot igé­nyel. A marhatrágyát meghálál­ja. Nagyon vízigényes. Soha ne hagyjuk kiszáradni talaját, ám pangó víz ne érhesse a gyökereit. A kivi kúszónövény. Nagyobb te­rületek befuttatására is alkal­mas. A levélzet, a virágok és a gyümölcs is díszítő hatást köl­csönöznek, ezért akár előkertbe is javasolható. Mindenképpen lugas, pergola formát érdemes belőle kialakítani, így támrend- szerre és évközbeni metszésre kell felkészülni. Igazi vitaminbomba A virágzási idő május vége felé kezdődik. Virága nagy krémfehér, kissé illatos 2,5-5 cm nagyságú. A gyümölcsök szeptember végén, ok­tóberben érnek be, ezt követően az almához hasonlóan 2-3 hónapig raktározhatok. Egy tő akár 800-1000 gyümölcsöt is teremhet. Bár a kivi kalóriaszegény (energi- tartalma 61 kcal, 255 kJ/100 gramm), ásványianyag-tartalma rendkívül magas. A C-vitaminon kívül kiemelkedő mennyiségben tartalmaz A- és K-vitamint, ezenkí­vül kalciumot, foszfort és vasat. A kivi utóérő gyümölcs, jól tárolható papírcsomagban, akkor érett és fi­nom, ha gyengéden megnyomva kissé puhának érezzük. Nálunk hozzáférhető fajták: Jenny (egylaki vagyis önporzó), Hayward (termős nőivarú) és NPR1 (porzó). A fiú és női egyedek is hoznak termést, azonban a fiú növényen jelentékte­lenebb, kevésbé kívánatos gyümöl­csök jelennek meg. A szerző kertészmérnök Ne úgy metsszük, mint a szőlőt! A kivitermesztés legnagyobb hibája, hogy a növényt úgy metszik, mint a szőlőt. A kivi a vízszintesen növő, egyéves szálvesszőkön hoz­za termését. Metszésénél nem szabad a szőlőnél megszokott, rövid­csapos metszést alkalmazni, mivel az első néhány rügy termékeden vagy vakrügy, és vegyesrügyek csak a szálvessző távolabbi részein (5-6. rügy) differenciálódnak. A metszés csupán ritkításból, hajtás­válogatásból áll. A termőfelület-szabályozás során alapvetően a le- termett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel. Ehhez a műve­lethez a kivi nagyon jól „adja magát”, mivel gyakran a letermett vessző tövéből hajt ki az éves vessző. A „fiút” pedig egyáltalán nem kell metszeni, csak ha nagyon elburjánzott, ritkítani. (P. E.) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Az ásványi anyagokról Van egy német dog kisku­tyánk, amely nagyon gyorsan növekszik. Azt hallottuk, hogy a táp mellé nem szükséges kalciumot és foszfort adni, mert akkor túl sok lesz ezekből szervezetében. De mi attól fé­lünk, nehogy kevés ásványi anyagot kapjon. Mi a megfe­lelő mennyiség egy növekedés­ben levő kiskutya számára? (Bokor I.) DR. NAGY KORNÉL Egy fejlődő kiskutyának vi­szonylag nagy mennyiségű kalci­umra és foszforra van szüksége növekedéséhez, egészséges fejlődé­séhez. Viszont a ma forgalmazott jó tápok többsége megfelelő mennyi­ségű kalciumot és foszfort tartalmaz, így ezt növel­ni felesleges. Ha azonban növe­kedésben levő kedvencet kizáró­lag konyhai koszton tartják, ak­kor azt mindenképp ki kell egé­szíteni megfelelő mennyiségű ás­ványi anyaggal, pl. tabletta for­májában. A kalcium és a foszfor a fogak szüárdságát biztosítják. Hiányuk csonüágyulást okozhat, ami legelőször a csöves csontok deformitásában mutatkozik. Er­re a jelenségre a gyakorlatban az első lábak görbesége utal. A kal­cium közreműködik a vér alva- dásában és az idegi ingerek átvi­telében is. A foszfor számos en­zimrendszerben van jelen. A dié­ták összetételében általában az 1,2-1,4 :1 kalcium-foszfor arány a legkedvezőbb. Kedvencünk egészséges fejlő­déséhez természetesen más ás­ványi agyagok és mikroelemek is szükségesek. Ezek közül a leg­fontosabb a kálium, nátrium, magnézium, vas, réz, mangán, cink, jód és a szelén. A kálium magas koncentrációban van je­len a sejtek belsejében, szerepet játszik az idegi ingerületek átvi­telében, a folyadék-egyensúly fenntartásában, az izmok anyag­csere-tevékenységében. A káli­umhiány izomgyengeséget, gyengébb növekedést, szív- és veseelváltozásokat okoz. Hiánya ritkán fordul elő. A nátrium fon­tos szerepet játszik a normális élettani funkciók fenntartásá­ban. A kloriddal együtt a nátri­um képviseli a testfolyadékok­nak a fő elektrolitjait. Mindkét ásványi anyagot rendszerint kö­zönséges konyhasó (nátrium- klorid) formájában adják a táplá­lékhoz, hiányuk valószínűtlen. Esetleg a gyakran fürösztött ku­tyáknak kell több konyhasót biz­tosítani, mert ilyenkor fokozódik a bőrön át leadott elektrolitvesz­teség. A magnézium a szervezet laza kötőszöveteinek és a cson­toknak az alkotórésze. A szív, a vázizmok és az idegszövet nor­mális működése a kalcium és a magnézium közötti megfelelő egyensúly függvénye. A magné­ziumhiány izomgyengeséggel, kölyökkutyáknál hasmenéssel, súlyos esetekben tetániás görcs­rohamokkal jár. Ez azonban sze­rencsére igen ritka. A vashiány vérszegénységhez vezet, ami a gyengeség és a fáradékonyság ti­pikus klinikai képével társul. A vasmérgezés étvágytalansággal és testtömeg csökkenéssel jár. A réz a biológiai funkciók széles körében játszik szerepet és alko­tórésze számos enzimrendszer­nek. Rézhiány következtében csontrendellenességek is kiala­kulhatnak. A fölösleges rézetetés is okozhat vérszegénységet. Bed- lington-terrier, west highland white terrier és dobermann faj­táknál van egy olyan rendelle­nesség, ami toxikus rézszintet eredményez a májban, ez végül májgyulladást és májelégtelen­séget idéz elő és a hajlam örökle­tesnek tűnik. A mangán számos fém enzimrendszert aktivál a szervezetben. A mangánhiányt rendellenes növekedés és szapo­rodás, valamint a lipid-anyagcse- re zavara jellemzi. A cink fontos az enzimműködéshez és a fehér­jeszintézishez. A cinkhiányjelei: a növekedés lelassulása, étvágy­talanság, hereelfajulás, lesová- nyodás, valamint a bőrelváltozá­sok. A jód a pajzsmirigy-hormo- nok termelésével függ össze. A fokozott pajzsmirigy-működés következtében az állat nyaki tájé­kán elhelyezkedő mirigy megna­gyobbodik és földuzzad, létrejön a golyvának nevezett kóros álla­pot, ez a jódhiány fő jele. A csök­kent pajzsmirigy-tevékenység klinikai tünetei a bőr és a szőrzet rendellenességei, tompaság és aluszékonyság. A nagy jódada- gok károsítják a pajzsmirigy-hor- monok szintézisét és ún. jód-mi- xödémát vagy golyvát hozhat­nak létre. A szelénhiány váz- és szívizom-degenerációt okozhat, a túladagolás erősen toxikus. Ér­demes még odafigyelni a króm­bevitelre, amely a szénhidrát­anyagcserében játszik szerepet. A fluor a fogak és a csontok fejlődéséhez szükséges, ám a szaporodásban is szerepet ját­szik. A nikkel a sejtmembrán funkcióiban nélkülözhetetlen. PIACI ÁRSÉTA Pozsony november 6-án Komárom november 12-én Rimaszombat november 12-én Zselíz november 12-én Losonc november 13-án Szepsi november 12-én Kassa november 12-én sárgarépa 18 Sk/kg 12 Sk/kg 22 Sk/kg 10 Sk/kg 15-18 Sk/kg 5-19 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 58 Sk/kg 26-29 Sk/kg 50 Sk/kg 24 Sk/kg 32-39 Sk/kg 29-35 Sk/kg 39 Sk/kg burgonya 10-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 6 Sk/kg 8 Sk/kg 8-11 Sk/kg 7-10 Sk/kg tojás 3,50-4 Sk/db 3,1 CM,20 Sk/db 3 Sk/db Mi. 3,50 Sk/db 2,60-3,30 Sk/db 3-3,70 Sk/db 2-2,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 24 (90) SK/kg 16 Sk/kg (5 Sk/db) 20 (120) Sk/kg 16(75) Sk/kg 13-25 (60-99) Sk/kg 13-20 (99-105) Sk/kg 7-20 (55-99) Sk/kg zeller flHNMMMi 58 Sk/kg 8-10 Sk/db 25 Sk/kg 10 Sk/db 35 Sk/kg 28 Sk/kg ■MBS 0 Sk/kg paprika 88 Sk/kg 25-40 Sk/kg 70 Sk/kg 40 Sk/kg 40-85 Sk/kg 65-78 Sk/kg 30-79 Sk/kg paradicsom 49 Sk/kg 20-45 Sk/kg 55 Sk/kg 30 Sk/kg 45-59 Sk/kg 49-60 Sk/kg 20-45 Sk/kg kelkáposzta 29 Sk/kg 10 Sk/db 20 Sk/kg 15 Sk/db 16-25 Sk/kg 26 Sk/kg 15 Sk/kg sütőtök WHOM 28 Sk/kg 15 Sk/kg 10 Sk/kg 15 Sk/db 16 Sk/kg 10-15 Sk/kg 8-10 Sk/kg alma/körte 30-36/68 Sk/kg 15-20/30 Sk/kg 10-25/40 Sk/kg 25/x Sk/kg 15-35/29 Sk/kg 20/26-48 Sk/kg 10-25/39 Sk/kg őrölt piros paprika 300 Sk/kg 280-300 Sk/kg 280 Sk/kg 300 Sk/kg X ■M karfiol/karalábé 30/10-30 Sk/db 15-30/8-10 Sk/db 45/10 Sk/db 20/15 Sk/db 30-35 Sk/db/20 Sk/kg 25/13 Sk/db 30-40/5-15 Sk/db káposzta 39 Sk/kg 7-8 Sk/kg 10 Sk/kg 6 Sk/kg 6-15 Sk/kg 7 Sk/kg 10-15 Sk/kg salátauborka/dióbál 49/220-260 Sk/kg 35/150-200 Sk/kg 35/190 Sk/kg x/90 Sk/kg 135-38/200 Sk/kg 46/90-130 Sk/kg 33-45/140-180 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents