Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-03 / 254. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 3. Egészségünkre V Az öregedés nem fordítható vissza, de a bőr állapotát károsan befolyásoló hatásokat csökkenthetjük min elővitaminja, a szabad gyököket köti meg ♦ Kálium: a bőr nedvesség- tartalmára van jó hatással ♦ Szelén: antioxidáns nyom­elem A nap, a víz és a zsír fontos eljárás, mely a kozmetikai hatóanyagok forrásának számít, a biotechnológiai eljárás. Harc a ráncok ellen Évezredek óta a nők egyik leg­főbb vágya, hogy bőrük minél fia­talabb és üdébb legyen. Ez egy bi­zonyos korig különösebb erőfeszí­tésbe nem kerül, mígnem 30 körül történik valami, aminek következ­tében már lassabban múlnak el a szem alatti karikák, megjelennek az első szarkalábak, menthetetle­nül elkezdődik a bőr öregedése. Menthetetlenül? A ránc elleni készítmények leg­gyakrabban használt „nyersanya­gai” a gyümölcssavak, más néven az AHA-savak. Ezek az A-vitamin- hoz hasonlóan „meghámozzák” a bőrt, és pozitív hatással vannak a véredényekre és a kötőszövetekre. Ez a hatás azonban csak intenzí­vebb adagolásban jön létre, kérdé­ses, hogy kisebb adagolásban, azaz kozmetikai szerekkel is el lehet-e érni. A vízinövényekből vagy hüve­lyesekből ún. bioanyagot állítanak elő, amely ugyan közvetlenül nem avatkozik bele a sejt működésébe, hanem biokémiai információ átvé­telére kényszeríti azt. Kérdés azon­ban, hogy ezt az üzenetet a bőrsej­tek valóban átveszik-e. Akárhogy is nézzük, a bőr kisimí­tása elég bizonytalan kérdés, de ab­ban egyetérthetünk, hogy ráncok ide vagy oda, minél rugalmasabb a bőr, annál kellemesebb benyomást kelt. A kozmetikai termékekben ezt a rugalmasságot segítik elő a fehér­jeelemek (aminosavak, polipepti- dek), enzimek, energiában gazdag cukrok, foszforvegyületek, vala­mint a vitaminok és ásványi anya­gok, melyeket elsősorban a nedves­ségtartalom javítására és antioxi- dánsként használnak. íme a leg­gyakoribbak: ♦ A-vitamin: csökkenti a bőr ér­dességét, védi a hámréteg sejtjeit ♦ C-vitamin: természetes antioxi­dáns ♦ E-vitamin: természetes antioxi­dáns Azt az illúziót tehát el kell oszlat­nunk, mely szerint az öregedés visszafordítható, ugyanakkor a bőr állapotát károsan befolyásoló hatá­sok jelentősen csökkenthetők, vagy kiküszöbölhetők egyes kozmetikai cikkekkel. A nap rendkívüli bőröre- gítő hatása ma már közismert tény, ugyanakkor az egyik legjelentő­sebb eredmény, amelyet kozmeti­kumok fejlesztésében elértek, a ká­ros hatású napsugarak semlegesí­tése krémekbe, naptejekbe adagolt UV-szűrőkkel. A leggyakrabban használt szűrők a következők: ♦ Octylmethoxycinnamate: el­nyeli az UVB -sugarakat ♦ Oxybenzone: elnyeli az UVA - sugarakat ♦ Titandioxid: fizikai szűrő, az UV-sugarakat veri vissza Egyes kozmetikumok a nedves­ségmegkötő hatóanyagoknak kö­szönhetően segítséget nyújtanak a vízháztartás javításában, míg má­sok az irritációra hajlamos bőrnél érnek el nyugtató hatást. A részben természetes, részben szintetikus eredetű gyakran hasz­nált nedvességmegkötő anyagok: ♦ Aloe vera: nedvességmegkötő növényi kivonat, bőrnyugtató ha­tás ♦ Kitin: nedvességmegkötő ösz- szetett cukor, a rák páncéljának és a rovarok szárnyának építőeleme ♦ Kollagén: a kötőszövet vázfehér­jéje, melyet a marha bőréből, vagy tengeri állatokból vonnak ki Nyugtató vagy serkentő hatású hatóanyagok: ♦ A körömvirágból nyert, nyugat­tó hatású kivonat ♦ A mentából nyert serkentő hatá­sú anyag ♦ Pantenol: B5-provitamin, gyó­gyulásserkentő ♦ Allantoine: antiszeptikus és a bőr izgalmát enyhítő hatású, szin­tetikus úton, vagy búzacsírából nyerik A zsíros bőrűeknek készített koz­metikumok esetében a zsírelnyelő adalékanyagok játsszák a főszere­pet, a vérellátás serkentése pedig bizonyos maszkokban, arcvizek­ben, krémekben levő anyagok se­gítségével érvényesül, (vitai) Minden krém alapját az emul­zió képezi. Ez az emulzió vízből, olajból és a kettőt összekötő emulgeátorból áll. Hogy milyen zsírtartalmú krémre van szüksé­günk, a bőrtípustól függ. Egy krém zsírtartalmát úgy lehet el­lenőrizni, hogy egy keveset vízbe keverünk, s ha nagyon zavaros, tejszerű folyadék keletkezik, ak­kor azt mondjuk, hogy a krém in­kább zsírszegény. Ha mindez csak erőteljes kavargatás után követke­zik be, akkor közepes zsírtartal­mú, ha pedig egyáltalán nem ol­dódik fel a vízben, akkor magas zsírtartalmú termékről beszé­lünk. A krémek zsírtartalmának többféle forrása lehet. íme né­hány természetes zsír és olaj: ♦ Avokádóolaj: vitamindús ♦ Mogyoróolaj: rendkívül magas a telítetlen zsírsavtartalma A hatóanyagok részben a nö- vényvilágból származnak. Külön ágazat foglalkozik ezzel a kérdés­sel, szisztematikusan vizsgálja vé­gig a vüág gyógynövényeit ötvözve a hagyományos tapasztalatokat a modern kutatásokkal. Állati erede­tű anyagokat egyre ritkábban al­kalmaznak. A laboratóriumokban szintetikus úton készülnek olyan vegyületek is, melyek a megtévesz­tésig hasonlítanak egyes testsaját anyagokhoz. így állítják elő a keramidot, a bőr felső bőrrétegé­ben lévő kötőanyag pontos mását, és a gyümölcssavakat. A harmadik (Képek: archívum) ♦ Béta-karotin: az A-vita­A bőr víz- és zsírtartalma, a napfénytől való védelme, a ráncok elleni küzdelem a legfőbb problémák, ame­lyek megoldásáért a kozme­tikai ipar verseng a nők ke­gyeiért. ÖSSZEÁLLÍTÁS Bőrünkbe a vérkeringés útján ke­rül az anyagcseréhez szükséges oxigén, az energiaforrást jelentő szénhidrátok, valamint a bőrben található fehétjék és zsírok felépí­téséhez szükséges vitaminok és ás­ványi anyagok. Három rétegéből azonban a külsőnek, azaz a fel­hámnak nincs saját véredényrend- szere, így az alatta lévő réteg segít­ségére szorul. A megfelelő anyagok egy fogaskerekekhez hasonlatos rendszeren keresztül jutnak el a külső rétegbe. Igen ám, de ha mindez ilyen tökéletesen működik, mi szükség van a rengeteg, ilyen­olyan tápanyagot tartalmazó koz­metikai termékre? A helyzet az, hogy ez a fogaske­rékrendszer az évek múlásával egy­re inkább fellazul, azaz a bőr külső rétegének tápanyagellátása máris elmarad az ideális állapottól. A tápanyagpódás innentől kezdve a szépségipar egyik fontos kérdése, és úgy tűnik, a ter­mékekből nincs is hiány. Miből áll egy krém? ♦ Jojobaolaj: sivatagi bokor ter­méséből nyert folyékony viasz ♦ Mandulaolaj: különösen magas zsírtartalmú olaj A szintetikus ásványi olajok és zsírok jól eloszlanak, így sokszor kellemesebb érzést keltenek a bő­rön, mint sok más természetes zsír. Ilyenek például: ♦ Ceramid: zsírszerű anyag, a bőr természetes lipidjeinek mintájára állítják elő ♦ Octanoate: kellemes állagú lesz tőle a krém ♦ Phosphorlipid: a sejtfalak ter­mészetes alkotórésze, a liposzó- mák alkotórésze ♦ Tri Laurin: olajos hatóanyagok hordozója ♦ Vazelin: ásványi eredetű zsír A tartósítószerek kérdésében megoszlanak a vélemények: az el­lenük érvelők fő indokként azt hangoztatják, hogy nem kifejezet­ten bőrbarát anyagok, egyeseknél allergi­ás reakciót is kiválthatnak, mások viszont azt ál­lítják, hogy a romlott krémek még ennél is nagyobb kárt okozhatnak. Miből nyerik a hatóanyagokat? n rr •• % rr • Borunk őrei A parfüm a csábítás fegyvere Fej- vagy szívillat TÁJÉKOZTATÓ A parfüm teljes illata három fá­zisból áll össze. Fejillatnak ne­vezzük azt az illatot, amelyet az első pillanatokban érzünk. Ezt követi a szívillat, amely az első pár perc után érezhető. Az alapil­lat csak a fújás után fél-egy órá­val kezd kialakulni, de akár egész nap megmarad testünkön. Mindezt azért fontos tudni, mert amikor parfümöt vásáro­lunk, nem biztos, hogy a parfü­möt igazán meghatározó alapil­latot sikerül megismernünk. Ér­demes illatmintát kérnünk, és azt néhány óra elteltével újra megszagolgatni. Amikor magunkra fújunk vagy cseppentünk egy kis par­fümöt, csak finoman, dörzsö­lés nélkül tegyük. Vigyázzunk arra, hogy ne „törjük össze” az illatot, azaz a fújás után ne dörzsöljük össze a csuklónkat, vagy a csuklónkat a nyakunk­hoz, mivel a dörzsölés hatásá­ra a fej-, szív- és alapillat ösz- szekeveredik, és nem azt a ha­tást fejti ki, amit egyébként szeretnénk. Kedvenc illatunkat nem csak Eau de Parfüm vagy Eau de Toilette formájában vásá­rolhatjuk meg. Ma már a leg­több illatot testápoló és tus­fürdő formájában is megtalál­juk. Az illat hatása még in­kább fokozódik, ha bőrünk szinte egész felületén ugyan­azt a csábító illatot alkalmaz­zuk. így akár egy érintés vagy apró mozdulat alkalmával is megérezheti partnerünk illa­tunkat. Az illatokat három csoport­ba soroljuk aszerint, hogy vi­rágos, gyümölcsös vagy fű­szeres, keleties az illata. Jó, ha tudjuk, melyik az az illattí­pus, ami leginkább illik hoz­zánk, így ha parfümöt vásáro­lunk, könnyebb lesz a válasz­tás. Sőt! Kedvesünknek is egyszerűbb lesz a dolga, ha meg akar lepni minket egy fi­nom, csábító illattal. Persze az sem mindegy, hogy a nap mely időszakában találkozunk össze a nagy Ő- vel. Nappal a könnyedebb, gyümölcsös-virágos, ám­de csábító illat használa­tát ajánljuk, míg estére a kicsit édesebb illat varázsolhatja el a férfinem kiszemelt tagját, (na)

Next

/
Thumbnails
Contents