Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-07 / 258. szám, péntek

8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 7. www.ujszo.com KÖZLEMÉNY Az Országos Szlovák Önkor­mányzat mély megdöbbenéssel kíséri figyelemmel a ma­gyar-szlovák viszony ismételt kiéleződésének eseményeit. A magyarországi szlovákság a jó­szomszédi kapcsolatokban ér­dekelt, azok elkötelezett építője. Ennek okán a leghatározottab­ban elítél minden olyan etnikai­lag motivált verbális és fizikai támadást, amely a két nép szem- beállítását, a nemzeti kisebbsé­gek megfélemlítését célozza. Történjék ez szónoki emelvé­nyekről, futballstadionokban, nemzeti zászlók égetése, gya­lázkodó feliratok firkálása vagy nemzetiségi helységnévtáblák lemázolása során. Az Országos Szlovák Önkor­mányzat őszintén reméli, hogy a közelmúlt nem kívánatos esemé­nyeit azok objektív kivizsgálása, jogszerű lezárása és a jószomszé­di kapcsolatok továbbépítése kö­veti. Olyan szomszédságé, amely méltó a magyar és a szlovák nép közös történelmi múltjának pozi­tív értékeihez, kulturális kötődé­seihez, a két ország európai uniós tagságához. Ennek szép példáját adták a magyarországi szlovák falvak, Pilisszántó és Pilisszent- kereszt lakói, akik a lehető legrö­videbb időn belül igyekeztek megszabadulni a - meggyőződé­sünk szerint kívülről jött - tábla­festő és falfirkáló vandalizmus nyomaitól. Az Országos Szlovák Önkor­mányzat a továbbiakban is a megbékélés folyamatát, a magyar és a szlovák nép baráti együttélé­sét kívánja szolgálni úgy a kor­mányközi Magyar-Szlovák Ki­sebbségi Vegyes Bizottság kere­tében, mint minden más politikai, kulturális és civil fórumon. JánFuzik az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke SZEMLE Választóra hangolva Azt már tudjuk, ki a Formula-1 idei világbajnoka, s mire e heti számunk megjelenik, már azt is, hogy ki vezeti négy éven át a világ politikai-katonai értelemben vett legerősebb országát. Ha mérget vennénk arra, amit a közvéle­mény-kutatók mondanak, akár már most elemezhetnénk, hogy milyen mértékben s irányban vál­toztathatja meg globális szinten a dolgok alakulását az, hogy első ízben lesz színes bőrű politikus a Fehér Ház lakója. A tőzsdék To­kiótól New Yorkig várhatóan megizmosodó indexekkel -rea­gálnak majd Obama és a demok­raták győzelmére, ami lehet per­sze egynapos fellángolás, a vál­ságból való kilábaláshoz ennél mélyebb és időigényesebb válto­zások szükségesek. No de ne igyunk előre a republikánusok vereségére, számos európai pél­da figyelmeztet arra, hogy nem elég a közvélemény-kutatásokat megnyerni, különösen akkor, ha a felméréseket végző intézetek megrendelői, netán finanszíro­zói éppen a választásban érdekelt politikai pártok, jelöltek. Az is le­het persze, hogy bizalmatlansá­gunkat a hazai tapasztalatok táp­lálják, ahol egyre kevésbé lehet hitelt adni az ilyen felmérések­nek. A végeredményt illetően meglepetést okozhatnak az úgy­nevezett rejtőzködő szavazók is, akik a szavazófülkében vagy az Államokban már meghonosodott szokás szerint voksukat levélben elküldve másképpen döntenek, mint amit akkor mondtak, ami­kor valaki szemtől szemben rá­kérdezett opciójukra. Hasonló je­lenség a romániai választás nap­ján is előfordulhat, különösen az etnikailag vegyesnek mondható körzetekben, ahol egyfelől a ro­mán választó gondolkodhat úgy, hogy pártszimpátiájától függet­lenül az esélyesebb román jelöltet választja, másrészt sok magyar választó akkor is a magyar jelöltre voksol, ha az illető amúgy nem tudta elnyerni a rokonszenvét. Utóbbi, a személyi szimpátia ten­geren innen és túl minden koráb­binál fontosabb szerepet játszhat, az új választási törvény hatására a romániai választók döntését erő- senbefolyásolhatja. Tény, hogy ajelöltek egyénisé­ge, jelleme, beszédmodora, öl­tözködése, gesztusai sokkal in­kább képesekmozgósítani, mint a mégoly gondosan megfogalma­zott választási programok. Ha már a személyi szempontoknál tartunk, az RMDSZ esetében to­vábbra is jogos támadási felületet jelenthet az, hogy a szövetség je­löltjei között alulreprezentáltak a nők, különösen a reális esélyekkel járókörzetekben. Az erősítheti a program re­méltnél kisebb hatását, illetve a kevésbé mozgósító egyéniségűje- löltek esélyét, hogy az érdekvé­delmi szervezet milyen haté­konysággal képes országos, illet­ve helyi ügyekben bizonyos kér­déseket tematizálni, lásd például az etnikailag vegyes vidékeken a többségiek számára bevezetendő kisebbségi nyelvtanulást, ami máris felhördülést váltott ki román részről. Ilyen a világ, még egy-két felhördülés, s megvan az a bizonyos öt százalék... Szűcs László, Erdélyi Riport UJSZO.COM Variációk egy témára Fico Úr! Egyetértek önnel abban, hogy senki se heilezzen a stadionokban!!! A tényeket azonban nem kell kiforgatni!! A közbeavatkozás első verzió­ja az volt, hogy a rendőröket kövekkel megdobálták, aho­gyan azt az országos rendőr­főkapitány-helyettes állította szombaton!! Kövek nem vol­tak, ezért elővették az újabb verziót. A második az volt, hogy a szurkolók megtámad­ták a rendőröket, de a rendőr­ség felvételeit a nyomozók ér­tékelik!! Felvételek nincsenek, ezért újabb verzió kellett. A harmadik úgy szólt, hogy a rendőrséget a lelátó mögött támadták meg, ezért nincse­nek erről felvételek!!! Akkor miért kellett leszorítani a tö­meget a lelátóról!!??!! Mivel ez sem bizonyosodott be, a negyedik változat követke­zett!!! A heilezésü! Kíváncsi vagyok az ötödik változatra, mert nem tudom, volt-e heile- zés, s ha mégis, ez ok az ilyen beavatkozásra? Üsd, vágd, nem apád!? Azok az ülések csak a közbeavatkozáskor re­pültek! !! Mi lesz az ötödik vál­tozat?? Slovan-drukker va­gyok, de nekem is kínos, hogy az ötödik napon már a negye­dik változattal rukkol elő a rendőrség. És Kaliňák csodála­tos bizonyítéka: egy fénykép, amelyen a szurkoló fölemelt kézzel támad egy rendőrre!! A rendőr nem látszik a felvéte­len, de ha ott volt, akkor azt a drukkert ki kelett volna emelni a tömegből, jól megrakni, ahogy illik, de nem lett volna szabad agyba-főbe verni min­denkit, aki a lelátó azon részén volt. A varsói sajtótájékozta­tón, amikor a Magyar Köztár­saság miniszterelénöke kérte a Szlovák Köztársaság kormány­főjét, hogy vizsgálják ki az ügyet, a kormányfő hallgatott. Hazafelé a repülőgépen már dagadó mellel jelentette ki, semmiféle vizsgálat nem lesz, nem kér magyarázatot Kali- úáktól. A kormányfő már be­szélt! Megérkezett Szlovákiá­ba, és már azt mondta, meg­kérdezi Kaliňáktól, hogy a be­avatkozás intenzitása össz­hangban van-e a törvénnyel!!! A kormányfő intézkedett!! Te­hát, miniszterelnök úr, néhány órán belül ez már az ön har­madik változata! Először hall­gatni, aztán nemet mondani, a végén cselekedni, igen! De mutassák már be azokat a bizonyítékokat, és nyugalom lesz!!! Néhány nap múlva újabb verzióval állnak elő: a bi­zonyítékokat valaki ellopta, és megállapítják, hogy a magyar titkosszolgálat a tettes!!! Az írás a www.topky.sk-n je­lent meg, egy olvasónk küldte KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ Magyar államfő: majd ha fagy „Túl sok sérelem érte a romá­nokat magyar részről ahhoz, hogy az országnak egyhamar magyar elnöke legyen” - reagált tegnap Dániel Buda demokrata­liberális képviselő, a PD-L Kolozs megyei szervezetének elnöke ar­ra a kérdésünkre: elképzelhető­nek tartja-e, hogy miután az amerikaiak színes bőrű elnököt választottak, Romániának belát­ható időn belül magyar államfő­je legyen. A politikusnak Frunda György, az RMDSZ volt elnökje­löltjének korábbi kijelentését idéztük, mely szerint Romániá­ban akkor lesz lehetséges egy magyar nemzetiségű elnök meg­választása, ha az Egyesült Álla­mokban egy afroamerikai kerül a Fehér Házba. „Még nagyon elevenek a történelem okozta sebek” - vetette el a gondolatot Dániel Buda. Szerinte a romá­nok, elsősorban az erdélyiek, nem tudják elfelejteni „mindazt a szörnyűséget”, amit a Horthy- csapatok műveltek annak idején Románia területén. Szintén a történelmi sérel­mekre hivatkozva nem látja le­hetőségét egy magyar államfő megválasztásának Puiu Halotti sem. A Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője sze­rint nemcsak Romániában, ha­nem egész Európában elképzel­hetetlen, hogy valamelyik or­szág szavazói más nemzetiségű államfőt válasszanak. „Ez csak az Újvilágban lehetséges, Euró­pa nemzetállamaiban nem” - mondta lapunknak a politikus. „A magyarok Magyarorszá­gon lehetnek államelnökök, nem Romániában” - fogalma­zott az Új Magyar Szó kérdésé­re Gheorghe Funar szenátor, a Nagy-Románia Párt főtitkára. A szélsőséges nacionalizmusáról és magyarellenességéről elhíre- sült egykori kolozsvári polgár- mestert szintén arról faggattuk, szerinte mikor lehet magyar el­nöke Romániának. „Soha” - szögezte le Funar, majd felvetésünkre, hogy Ba­rack Omaba sem Kenyában lett elnök, ahonnan családja szár­mazik, gondolkodóba esett. „A különbség az, hogy a kenyaiak nem áhítoznak az amerikai földre, míg a magyarok minden porcikája Erdélyt kívánja” - ta­lálta fel magát végül Funar. Másként gondolkodik erről Cristian Diaconescu szociálde­mokrata szenátor. „Szerintem a romániai választók is elég éret­tek már ahhoz, hogy ha az or­száguk érdeke úgy kívánja, túl­lépjenek az etnikai akadályo­kon. Ha olyan rátermett, s tet­szetős üzenetű magyar jelölt kerül, elképzelhetőnek tartom, hogy megválasszák államel­nöknek” - mondta az ÚMSZ- nek a PSD szóvivője. „Nem az a fontos, hogy ma­gyar vagy más nemzetiségű el­nöke legyen Romániának, ha­nem az lenne a fontos, hogy le­gyen egy Obama-szintű elnö­künk, vagy legalább egy olyan szintű jelöltünk” - válaszolta kérdésünkre Cristian Tudor Popescu. A Gándul vezető pub­licistája szerint Romániának nem az a legnagyobb problémá­ja, hogy nem tudja elfogadni egy magyar nemzetiségű elnök gondolatát. ,A gond az, hogy egy olyan jelölt, mint Obama, szembe tudna-e nézni azzal a nagy­mértékű populizmussal, ami ná­lunk van. Obama népszerű, nem pedig népszerűséghajhász. Nem tudok jóslatokba bocsát­kozni, hogy a román társada­lom mikor lesz képes elfogadni egy magyar nemzetiségű jelöl­tet, de mindenesetre nem túl hamar” - mondta Popescu. Az újságíró szerint a románi­ai magyarságnak el kellene ál­lania az etnikai párt gondolatá­tól. ,Annak érdekében, hogy Romániában magyar nemzeti­ségű államfőt válasszanak, ma­guknak a magyaroknak kell megtenniük az első lépést, mégpedig az etnikai alapú pár­tok megszüntetésével” - véli a publicista. ,Akkor lesz Romániában ma­gyar elnök, amikor a románok elfogadják az autonómiát - mondta lapunknak Dán Pavel politológus. - Romániának egy­hamar nem lesz magyar elnöke, mert itt a tolerancia nagyon alacsony szinten van. Nálunk a rasszizmus is magasabb szintű, mint Amerikában, holott ne­künk nincsenek feketéink.” Felvetésünkre, olyan román elemző is akad, aki szerint a ma­gyaroknak kellene megtenniük az első lépést, hogy elfogadja őket a többség, akár államelnök­ként is, Dán Pavel azt válaszolta: ostobaság, hisz a magyarok jelen vannak a román parlamentben, normális politikát folytatnak, nem szerveznek félkatonai alaku­latokat. A román többség, Pavel szerint, soha nem fogja megol­dani önszántából a kisebbségek gondjait, így a kisebbségeknek maguknak kell megoldást talál­niuk saját problémáikra. új magyar szó

Next

/
Thumbnails
Contents