Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-07 / 258. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Magyar méntőcsomag Budapest. A pénzügyi válság elleni intézkedések sorában Magyarországon a pénzügyi mentőcsomag felhasználása, a bankok megsegítése volt a központi téma, miközben több európai jegybank és az Európai Központi Bank is az alapkamat csökkentése mellett döntött tegnap. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke bejelentette: az MNB az IMF-megál- lapodás keretében 600 milliárd forintos pénzügyi támogatási csomagot dolgoz ki a magyar bankok számára, amelyből 300 milliárd a tőkejavítást szolgálja, 300 milliárd forint pedig garanciaalapként működik. A bejelentés a piacokra nem volt hatással, a forint gyengült és a nap nagy részében 260 euró/forint árfolyam fölött voltak a jegyzések a budapesti bankközi piacon, a tőzsdei részvények árfolyamai pedig tovább csökkentek. A mentőcsomagra azért van szükség, hogy a magyar bankok ne szenvedjenek verseny- hátrányt az európai pénzintézetekkel szemben, amelyeknél már döntöttek ehhez hasonlócsomagról. (MTI) Északoszét merénylet Vlagyikavkaz. Nem végleges adatok szerint tizenegy ember vesztette életét tegnap abban a robbantásban, amely egy kisbusz mellett történt az északoszét főváros, Vlagyikavkaz központjában. A sebesültek száma 30, közülük tíznek az állapota súlyos, de állítólag nincsenek életveszélyben. A sebesültek között sok 17-20 éves diák van. A merénylet után összehívott válságtanácskozáson közölték: a robbantást öngyilkos merénylő követte el, egy nő. A merényletet terroristák művének tekintik. Dmitrij Medvegyev orosz elnök utasította az illetékes biztonsági szerveket, hogy gondos nyomozást végezzenek, egyben felhatalmazta őket arra is, hogy tegyenek intézkedéseket a térség biztonságának erősítésére. (MTI) Túl sok civil áldozat Kabul. Ismét polgári személyek haltak meg az amerikai vezetésű koalíciós erők egy újabb légicsapásában Afganisztán északnyugati részén. Heten vesztették életüket. A légicsapás előzménye az volt, hogy tálib lázadók megtámadtak egy amerikaiafgán hadoszlopot Bádgesz tartomány egyik pastuk lakta körzetében. A helyi elöljáró szerint 7 fegyvertelen civil és 15 felkelő halt meg a légitámadásban. Hamid Karzai afgán elnök arról számolt be, hogy két nappal korábban Kandahár tartományban légicsapásban meghalt 40 civü - túlnyomórészt nő és gyerek-, 28 pedig megsebesült. Az amerikaiak tegnap közölték: lázadókat támadtak a faluban, de a felkelők megakadályozták, hogy az ott tartózkodó polgári személyek elmeneküljenek, ezért volt sok civü áldozata a csapásnak. (MTI) Vádemelés az Obamát fenyegető neonácik ellen - érthető, hogy az amerikai feketék nagyon aggódnak bálványuk biztonsága miatt Gyors és megfontolt lesz a hatalomátvétel Obama, amikor nagyot gurít. De a kormányalakítást komolyan veszi. (SITA/AP-felvétel) Washington/Toronto/Berlin. A megválasztott amerikai elnök csak 75 nap múlva veszi át az elnöki hivatalt, de már tíz hete készül a kormány- alakításra az amerikai sajtó szerint. A média úgy véli, Barack Obama lesz a történelem legveszélyeztetettebb elnöke. ÖSSZEFOGLALÓ Vádat emeltek két fiatal amerikai neonáci ellen szerdán Tennessee szövetségi államban, amiért halálosan megfenyegették Barack Obamát még elnökké választása előtt. Az október végi letartóztatáskor készült jegyzőkönyv szerint a két férfi 102 fekete bőrű meggyükolá- sát tervezte, de fő céljuk Barack Obama demokrata párti elnökjelölt meggyilkolása volt. A 20 éves Daniel Cowart tennessee-i és a 18 éves Paul Schlesselman arkansas-i lakost Alamóban fogták el, és egy szövetségi esküdtszék emelt ellenük vádat. A hét vádpont között külön szerepel az elnökjelölt veszélyeztetése, amiért ötévi szabadság- vesztéssel büntethetők. A többi vádpont esetében külön-külön 5-től 10 évig terjedő elzárást szabhatnak ki rájuk. A jegyzőkönyv szerint a vádlottak azt mondták, a gyilkossági kísérlet közben készek voltak meghalni is. Gépkocsival akarták megközelíteni Obamát és a ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Berlin/Prága/Varsó. Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerdai, agresszív bejelentéseit először Prágában és Varsóban bírálták és utasították el, majd a NA- TO-szóvivő is közölte: az adanti szervezetet aggasztja az a lehetőség, hogy Oroszország esedeg rakétákat telepít a Kalinyingrádi területre. Úgy vélte, egy üyen moszkvai lépés aligha állna összhangban a hatályos fegyverzetkorlátozási szerződésekkel. Benita Ferrero-Waldner, az unió külügyi biztosa pedig úgy fogalmazott, hogy egy orosz rakétatelepítés egyáltalán nem fokozná Európa biztonságát. Medvegyev azt mondta, Moszkvának szándékában áll ballisztikus rakétákat telepíteni a Lengyelország és Litvánia között fekvő orosz enklávéba. Ennek célja a Lengyelországba és Csehországba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer semlegesítése lenne. Medvegyev hozzátette, Ka- linyingrádból az amerikai rakétapajzs elemeinek működését is zavarni fogják. A grúz-orosz háborúról pedig kijelentette, hogy az a bírálatot nem tűrő washingtoni kurzus következménye volt. A NATO-szóvivő arra is emlékeztetett, hogy a NATO és Oroszjármű ablakán át lelőni. Több fegyvert találtak náluk. Éjjel-nappal védik Obamát, akit korábban is megfenyegettek, a választási kampány teljes ideje alatt az elnök és más magas rangú állami vezetők védelmét ellátó szövetségi titkosszolgálat (USSS) védte. Az izraeli Haa- rec azt írta, az amerikai elnökök álország viszonya egyébként is meglehetősen feszült, és a most megfogalmazott orosz tervek nem segítik a javulást. A két fél augusztus vége óta nem találkozott a hivatalos kapcsolattartó testület, a NATO-orosz tanács keretében. Ferrero-Waldner hozzátette: nehezen egyeztethető össze a rakétatelepítés azzal az orosz törekvéssel, hogy az unióval közösen igyekezzenek erősíteni a kontinens biztonságát. Az Európai Bizottság éppen szerdán tett javaslatot az EU-orosz átfogó partnerségi megállapodást célzó tárgyalások felújítására, de erről a tagállamok között még megoszlanak a vélemények. Mások mellett Lengyelország és Litvánia például túlságosan korainak tartaná a grúz-orosz válság nyomán szeptember elején mintegy szankcióként befagyasztott tárgyalások folytatását. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter Medvegyev bejelentésének nemcsak a tartalmát, hanem az időzítését is aggasztónak tartja. Úgy vélte, Barack Obama megválasztása gyökeresen új lehetőségeket nyit a nemzetközi politikában. Mindezzel összefüggésben óvta Oroszországot attól, hogy elmulassza egy új kezdet esélyeit az USA-hoz fűződő kapcsolatokban. Kevésbé tálában nagy veszélynek vannak kitéve, a szélsőséges csoportok célkeresztjében állnak, de Obama lesz az eddigi legveszélyeztetettebb elnök, már csak bőrének színe miatt is. Azt az emelvényt, például, amelyről a választási győzelem után köszöntötte híveit, golyóálló üveg is védte a rengeteg titkosügynök mellett. A The Washington Post szemleírója úgy véli, meg lehet érteni, hogy az amerikai színes bőrűek féltik Obamát, de az USSS most sokkal magasabb szinten látja el feladatát, mint pl. a hatvanas években, amikor Kennedy elnököt megölték. Elkerülni a káoszt Az USA első afroamerikai elnöke gyors, de nem elhamarkodott hatalomátvételt tervez, s a média szerint a kormányalakításban a Clinton-adminisztráció két tapasztalt munkatársára számít. Várható, hogy Obama egy-két napon bediplomatikusan fogalmazott a Handelsblatt, a lap szerint Medvegyev hamis hangot ütött meg, s ezzel szükségtelenül nagy kárt okozott. Obama nem számít az Oroszország közelébe tervezett amerikai rakétatelepítés odaadó lül kinevezi a Fehér Ház személyzeti főnökét. A legvalószínűbb jelölt erre a kulcsfontosságú pozícióra Rahm Emanuel, Obama régi és kipróbált chicagói munkatársa. Ha Emanuel nemet mondana, akkor a két számításba jöhet még a szenátus többségi ff akciójának vezetője, Thomas A. Daschle vagy pedig William M. Daley volt kereskedelmi miniszter. A Washington Post úgy tudja, a Clinton-adminisztráció egy másik tisztviselőjének, John D. Podestá- nak a segítségével alakítja meg a kormányát. Podesta volt Bili Clinton idején a Fehér Ház személyzeti főnöke. Obama mindenképpen el akarja kerülni, hogy a hatalomátvétel olyan kaotikus legyen, mint a legutóbbi demokrata elnöké volt. Bili Clinton 1992-ben január 15-én - tehát csak öt nappal a hatalomátvétel előtt - nevezte ki a Fehér Ház vezető tisztségviselőit, akiknek így nem volt idejük beletanulni a feladatukba. támogatójának, s a telepítés józan tanulmányozását helyezte kilá- tásba. Okosabb lett volna, ha Medvegyev a bejelentés előtt alaposan áttanulmányozza a leendő amerikai elnök ezzel kapcsolatos álláspontját. (MTI, ú) Gates vagy Powell? A Reuters azt írta, Obama a napokban bejelentheti leendő kormányának vezető gazdasági szakembereit, elsőként a pénzügyminisztert, s a valószínű jelöltek: Timothy Geithner, a New York-i állami jegybank elnöke, Lawrence Summers, korábbi pénzügyminiszter, Paul Volcker, korábbi Fed-el- nök, valamint Laura Tynson, a Clinton-adminisztráció korábbi tanácsadója. A gazdasági tanácsadó szerepének betöltésére Austan Goolsbee közgazdász és Jason Furman esélyes. A külügyminiszteri poszt várományosai között van John Kerry, Chuck Hagel jelenlegi és Sam Nunn korábbi szenátorok, Bill Richardson kormányzó, továbbá Richard Holbrooke diplomata. Lehet, hogy megtartja Robert Gates védelmi minisztert a mostani kormányból, ami azért lenne ésszerű lépés, hogy gyorsabban megtervezhessék az amerikai csapatok kivonását Irakból. Ugyanakkor a szintén republikánus Colin Po- wellnek (volt külügyminiszter és vezérkari főnök) is jók az esélyei erre a posztra. Vége az örömmámornak A Barack Obama győzelme okozta mámor után tegnap már tartózkodóbb állásfoglalások hangzottak el a német fővárosban a kétoldalú, illetve a transzatlanti kapcsolatok jövőjére vonatkozóan. Berlin máris tudatta, Afganisztánban nem hajlandó az eddiginél nagyobb szerepvállalásra. Lawrence Cannon kanadai külügyminiszter is kijelentette tegnap, hogy a kanadai katonák nem maradnak Afganisztánban 2011 után, akkor sem, ha Barack Obama ezt kémé. Berlinben és Torontóban arra számítanak, hogy az USA az új elnök beiktatása után Németországot is sürgetni fogja az eddiginél erőteljesebb katonai szerepvállalásra. Obama már ígéretet tett 7000 további amerikai katona Afganisztánba küldésére. (MTI, s, ú) Alkotmánymódosítás Minden Putyinért történne? Moszkva. Dmitrij Medvegyev parlamenthez intézett éves elnöki üzenetével kapcsolatban a Vedo- mosztyi gazdasági lap az elnöki adminisztrációtól származó értesülésekre hivatkozva azt írta: a javasolt alkotmánymódosítás - az államfő megbízatása 4 helyett 6 évre szóljon - célja lehet, hogy Vlagyimir Putyin már jövőre visszatérhessen az elnöki székbe. A forrás szerint az alkotmány módosítását még Putyin elnöksége idején dolgozták ki azzal, hogy mandátuma leteltével jön majd egy utód, aki véghezvi- szi a módosítást és a szükséges, de kevéssé népszerű szociális reformokat, hogy Putyin hosszabb időre térhessen vissza a Kremlbe. Putyin többször ki is jelentette, hogy nem lenne etikus egy emberhez (saját magához) igazítani az alkotmányt. A forrás úgy vélte: Medvegyev az alkotmány változására hivatkozva idő előtt visszaléphet, s ez esetben már 2009-ben sor kerülhet új elnökválasztásra. Az értesülést Putyin sajtótitkára cáfolta. A Mosz- kovszkij Konaszomolec kiszámolta: ha 2012-ben Putyint választanák elnöknek, akkor 2028-ig - 71 éves koráig - állhatna az ország élén, a polgároknak pedig ritkábban lenne alkalmuk arra, hogy a választásokon kifejezzék, mit gondolnak a vezetőkről. (MTI) A Topol-M az első olyan interkontinentális ballisztikus rakéta, amelyet már a Szovjetunió szétesése után fejlesztettek. 1997-ben kezdték meg e rakéták telepítésrí a módosított SS-19 Születő silókba. A Topol-M nukleáris rakományát - 3 robbanófej is lehet - nagy pontossággal képes 11 ezer kilométer távolságba eljuttatni. Állítólag képes a rakétavédelmi rendszerek kijátszására. (Képarchívum) Fekete pápa is lehetne Róma. Obama megválasztása után lehetne fekete pápa is. Ezt a La Stampa olasz lapnak adott tegnapi interjújában mondta Wilton Dániel Gregory érsek, az amerikai püspöki konferencia volt elnöke, aki maga is afroamerikai. Barack Obama megválasztása nagy lépés az emberiség történetében, annak a jele, hogy az USA-ban a faji kérdés és a diszkrimináció problémája már a múlté. Ha Obama a Fehér Házban olyan, mint az első ember a Holdon, akkor ugyanez bizonyára megtörténhet Szent Péter trónján is - fejtette ki az érsek. Szerinte a katolikus egyház mostanra már felkészült arra, hogy egy újabb pápaválasztáson fekete bőrű egyházfőt válasszon, (m, ú) NATO-aggodalom a szövetség és az unió határain esetleg megjelenő orosz rakéták miatt Szerencsétlen volt az orosz kardcsörtetés
