Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-31 / 253. szám, péntek
10 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 31. www.ujszo.com Meghatározatlan időre szüntetnék be a munkát a romániai tanárok, mivel mégsem emelik a fizetésüket ötven százalékkal Itt a piros, hol a piros? A rendszerváltás után Romániában népszerű volt az itt a piros, hol a piros, de idővel kiment a divatból. Most országos méreteket öltött a „szerencsejáték”. A poharak alá rejtett golyócskát a tanárok próbálják megtalálni. BALÁZS BENCE A feladat nem könnyű, a poharakat a parlament és a kormány mozgatja, s a tét sem kicsi: a pedagógusbérek 50%-os emelése, a közalkalmazottak általános sztrájkja és a közelgő parlamenti választások végkimenetele. A bomba kedden robbant, amikor a kormány jövő év áprilisára halasztotta a pedagógusok 50 százalékos béremelését. A sürgősségi kormányrendelet egyébként pont aznap született meg, amikor a Hivatalos Közlönyben napvilágot látott - és ezzel érvénybe lépett - a béremelésről szóló törvény. Az intézkedés nem csak az érintettek ellenszenvét váltotta ki, és igencsak fokozta a választások előtti politikai harcot, amelyet az utóbbi időben egyébként is éppen a tanárok béremelése körüli - a tanügy- miniszter leváltásával járó - vita fűtött. A szálak még szeptember végére nyúlnak vissza, amikor a parlament meglepő konszenzussal elfogadta a törvénytervezetet. Az ellenzék és a parlamenti többség szinte kéz a kézben szavazott igennel a közelgő választások és az újabb mandátumok szellemében. A kormány azonban úgy vélte, a többletkiadásnak nincs fedezete, így az Alkotmánybírósághoz fordult - de vesztett. Traian Básescu államfő pedig, aki eleinte szintén a béremelés veszélyeit taglalta, gondolkodás nélkül aláírta a törvényt, vélhetően a „mindent a választások sikeréért” mottótól vezérelve. A következetlenségéből jelesre vizsgázó teljes politikai osztályból egyedül Cálin Popescu Táriceanu nemzeti-liberális párti (PNL) miniszterelnök mert kiállni a korábban hangoztatottak, nevezetesen amellett, hogy üyen mértékű béremelést nem bír el a gazdaság, majd menesztette Cristian Adomnitei tan- ügyminisztert, aki előbb maga is bírálta a tanárok 50 százalékos béremelésére vonatkozó törvénykezdeményezést, aztán pedig a parlamentben - szembefordulva saját kormányával - megszavazta. A fent említettek persze számos vádaskodás közepette zajlottak, s most, miután néhány napos viszonylagos csend honolt a harctéren, a sürgősségi kormányrendelet kapcsán újult erővel indulnak újabb ütközetre a felek. Táriceanu felelőtlenséggel vádolta a parlamentet, az államfőt támogató Demokrata- Liberális Párt (PDL) pedig képmutatással a kormányt, majd benyújtotta a kormány leváltását szorgalmazó bizalmatlansági indítványát - bár elég kicsi valószínűsége van ez utóbbi sikerének, lévén, hogy amúgy is választás következik és a kabinetnek távoznia kell. A szakszervezetek is bekeményítettek: a tanügyisek tegnap bejelentették, hogy november 10-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, s ha tovább késik a fizetésemelés, november 18-án meghatározatlan időre beszüntetik a munkát. A közalkalmazottak szakszervezetei - akik maguknak is 40-60 százalékos fizetésemelést követelnek az éppen zajló, a közalkalmazottak egységes bérezését előíró jogszabály kidolgozása kapcsán - jelezték: szolidarizálnak a pedagógusokkal. Könnyen elképzelhető tehát, hogy ha az iskolák mellett a közhivatalok, kórházak is bezárják kapuikat, kevesebb mint két héttel a választások előtt feje tetejére áll az ország. E pokoli patthelyzetben elég nehéz megjósolni, mi lesz a politikai játszma végkifejlete, s azt is, hogy az egész színjátékból ki nyer a választásokon? Vélhetően a béremelési javaslattal előálló, 2000-2004 között kormányzó Szociáldemokrata Párt és a fizetésemelés mellett mindvégig kiálló ellenzék, a PDL, közben pedig a kormányon lévő nemzeti liberálisok előreláthatóan a rövidebbet húzzák. Az egyenletben azonban még számos ismeretlen van, mint például az, hogyan látja a közvélemény a tanárok ilyen mértékű béremelési követeléseit, és nem fogja-e fel kapzsiságnak, belátva közben, hogy - különösen a Romániát is érintő gazdasági világválság közepette - valóban nem bírná el az állam költségvetése. Mindez a jövő titka. Egyelőre a háború következő lépéseként vélhetően a béremelést elhalasztó kormányrendelet gyorsított eljárású napirendre tűzése következik a parlamentben. Addig egyetlen dolgot lehet tényként említeni: Romániában a tanárok és a közszférában dolgozók fizetése valóban alacsony. BIZNISDCPOZIT Koronabetétek vonzó eurókamatokkal • előnyös határidős termék vállalkozók és önkormányzatok részére • 100 000 Sk (3 319,39 €)* és magasabb összegű betét esetén EURIBOR szerinti kamatozás • a szlovák korona kényelmes átváltása euróra Gondoljon a nyereségre. Kamatoztasson. • Az árak, kifizetések és egyéb értékek kettős árfeltüntetése során az 1 € =30,1260 Sk átváltási árfolyamot alkalmaztuk. www.otpbanka.sk • otpdirekt 0850 111 222 <•> otpban biznisdepozit KÁRPÁT-MEDENCE! KITEKINTŐ VajdaságMA Hármas találkozó Újvidéken jó hangulatban telt a magyar, a szerb és a vajdasági parlament elnökének találkozója. Egeresi Sándor, a vajdasági képviselőház elnöke a múlt héten Budapesten találkozott Szili Katalinnal, a Magyar Országgyűlés első emberével, akkor hozták tető alá a hármas találkozót, melynek keretében először tárgyaltak a magyar és a szerb törvényhozás vezetői. Megbeszélésükön megállapodás született arról, hogy a három közjogi méltóság november 18-ai és 19-ei budapesti találkozóján aláírják a két ország és az észak-szerbiai tartomány parla- mentjénekegyüttműködésétsza- bályozó keret-megállapodást, amely egyebek mellett foglalkozik a regionális együttműködéssel, a kisebbségi jogi standardokkal és a nemzetek békés együttélését szorgalmazó toleranciaprogram fejlesztésével. Egeresi Sándor a zárt ajtók mögött zajló megbeszélések utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Vajdaság lendkereke kíván lenni Szerbia euroatlanti csadakozásán, amelyet-mintazt Szili Katalin, a magyarparlamen- ti elnök megerősítette - Magyar- ország hatékonyan támogatni kíván. Északi szomszédunk hatékony segítséget kíván nyújtani a vízummentesség eléréséhez. Slavica Djukics-Dejanovics, a szerbiai törvényhozás vezetője megköszönte partnereinek a találkozó kezdeményezését és nyomatékosította, hogy a Magyar Köztársasággal kötendő együttműködési keret-megállapodás példa értékű lesz a többi szomszéddal megkötendő hasonló szerződések kidolgozásakor. Beszélt arról is, hogy a szerbiai parlament számára idén a két legfontosabb kérdés: meghozni a jövő évi költségvetést és elfogad- niVajdaságúj statútumát. Biciklivel a határon át A román-magyar határon átívelő kerékpárutat tervez Nagyvárad és a magyarországi Berettyóújfalu között a két település önkormányzata. A mintegy 80 kilométeres útszakasz létrehozására az eurorégiós pénzalapokból remélnek támogatást. A magyarországi Hajdú-Bihar megyében körülbelül 50 ezer, míg Bihar megyében mintegy 300 ezerszemélyutaztatásátkönnyí- tené meg a Berettyóújfalut Nagyváraddal összekötő kerékpárút, közölte Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere. Az elöljáró nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta, Magyar- országon mintegy 40 kilométer hosszú bicikliutat építenének, amely Berettyóújfaluból indulna, de nem az országút nyomvonalát követné, Mezőpeterd, Bi- •harkeresztes és Ártánd mellett áthaladna Bedőn és Bojton is. A határon átkarikázva a biciklisták Borson és Szentjánoson keresztül érkeznének meg Nagyváradra. Az önkormányzat nyitott az együttműködésre, hangsúlyozta Biró Rozália nagyváradi alpolgármester, aki szerint a Körösparti várost nemcsak Berettyóújfaluval, hanem Debrecennel is ily módon kötnék össze. A két projekt akár egy időben is futhatna, vélte Biró. A terv hatástanulmánya most készül, ezt két- három héten belül jóváhagyhatja a helyi tanács. A pályázat előkészítése körülbelül három hónapot venne igénybe, közölte Joó Szabolcs, az Opus Team pályázati tanácsadó cég vezetője. A szakember szerint a jövő évi télitavaszi idényben pályáznak majd a román-magyar határon átnyúló projektek megvalósítására létrehozott uniós alaphoz. A költségeket Romániában 98, Magyarországon 95 százalékban fedezhetik pályázati pénzből, a nagyváradi önkormányzatnak kettő, míg a berettyóújfaluinak öt százalék önrészt kell biztosítania. Joó Szabolcs szerint 2010 végén már kerékpáron lehet közlekedni a két város között. A szakember szerint Magyarországon 35 millió forintba kerül egy kilométernyi kerékpárút megépítése, a kerékpárút teljes hossza vélhetően 80 kilométer lesz a határ mindkét oldalán. Delorean Gyula nagyváradi tanácsos arról számolt be, hogy hamarosan kiírják a versenytárgyalást a váradi bicikliút-hálózat megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. krónika
