Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-31 / 253. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 31. Régió 5 Jövő szeptembertől megszűnik a hatosztályos tagozat a Selye Gimnáziumban Újraindul a nyolcosztályos képzés Komáromban AJÁNLÓ Október 31. (péntek) Léva - 15.30: megemléke­zés és koszorúzás a temető­ben a Reformáció Napja al­kalmából a millenniumi em­lékmű előtt; 17.00: megem­lékezés és koszorúzás a temp­lomban. (fm) Dél-Komárom - 17.30: Re­formátus templomaink - kiállí­tás az észak-komáromi Jókai Éva képzőművész, tanár grafi­káiból a dél-komáromi refor­mátus templom gyülekezeti termében. A rendezvény a Harmonia Sacra Danubiana egyházzenei és egyházművé­szeti fesztivál része, (vkm) November 4. (kedd) Érsekújvár - 17.00: Brestak Sándor Érintések című tárlatát nyitják meg az Anton Bernolák Könyvtár kiállítótermében. Az érsekújvári amatőr festőmű­vész tárlata november 28-ig te­kinthető meg. (száz) Eurós árjegyzéket állítottak össze (A szerző felvétele) Uniós hangulatban telt a nap Az euró használatát gyakorolták a gyerekek Komárom. Nem indíthat hat- osztályos tagozatot jövőre a Selye János Gimnázium - tá­jékoztatott Andruskó Imre igazgató. V. KRASZN1CA MELITTA „Az új közoktatási törvény csupán három gimnáziumi osz­tálytípust engedélyez, 4, 5 és 8 osztályost. Éppen ezért levélben kértem a tárcavezetőt, adjon egyértelmű választ arra, mi lesz hatosztályos tagozattal - mond­ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Guta. Vadkerti Imre és Mahor Mihály személyesen, Adamis An­na nevében pedig - aki egészségi állapota miatt maradt távol - Heizer Antal, Budapest pozsonyi nagykövete vette át szerdán az ünnepi testületi ülésen Gúta Vá­ros Díját. ta Andruskó. - A sors fintora, hogy az oktatási minisztérium idén márciusban engedélyezte számunkra ezt az oktatási for­mát, most pedig már el is vette tőlünk ezt a lehetőséget. Szeret­ném megnyugtatni a szülőket, hogy jelenlegi elsőseink, akik a hatosztályos tagozat diákjai, to­vábbra is ebben a formában vé­gezhetik tanulmányaikat. Saj­nos, ők maradnak az első és egyelőre egyedüli ilyen évfo­lyamunk.” Az iskola vezetése a tanárokkal való konzultációt kö­vetően úgy döntött, a jövő tan­A díjat tavaly, a település váro­si rangra emelésének 40. évfor­dulója alkalmából alapította az önkormányzat. Éppen ezért át­adásának idejét évről évre ehhez a jeles évfordulóhoz kötik, maga az esemény pedig a Gútai Napok kicsúcsosodását jelenti. Az ün­nepség során rövid összeállítást tekinthettek meg a résztvevők a évtől a négyosztályos oktatás mellett visszatér a nyolcosztá­lyos képzéshez. Az oktatási tör­vény értelmében azonban itt is változás történt, ezentúl az ala­piskolák ötödik évfolyama után jelentkezhetnek nyolcosztályos gimnáziumba a diákok. Koráb­ban ezt negyedik után tehették. „Összehasonlítottuk az alapisko­lák felső tagozatán előírt óra­számokat a nyolcosztályos gim­náziumok alsó évfolyamaival, és azt tapasztaltuk: megegyeznek az óraszámok - mutatott rá And­ruskó Imre. - A gimnázium első díjazottak eddigi pályafutásáról. Egykori szomszédok, barátok idézték fel emlékeiket Adamis Géza háziorvosról és családjáról, köztük a legfiatalabb lányáról, Annáról, aki 1943-ban született Gútán. Az anyakönyvvezető pe­dig arról beszélt, milyen megle­petés volt számára, amikor a ki­lencvenes évek elején megjelent hat évében általános képzést kapnak a diákok, hetedik-nyol­cadik évfolyamban viszont a vá­lasztható óraszámok növekedé­sével lehetővé válik a szűkebb szakosodás is. Alsóbb évfolya­mokban erre a célra a délutáni szakkörök szolgálnak.” A nyolcosztályos tagozatra 2009 júniusában lesz a felvéte­li, magyar és szlovák nyelvből, valamint matematikából. A Ke­rületi Tanügyi Hivatal a Selye Gimnázium számára húszas lét­számú osztály indítását engedé­lyezte. nála az ismert dalszövegíró, Adamis Anna, és anyakönyvi ki­vonatot kért. Elhangzott: Adamis Anna kimagasló alkotói tevé­kenységéért kapta a Város Díját. Horváth Árpád polgármester könnyeivel küszködve adta át a plakettet és az emléklapot a má­sik díjazottnak, Mahor Mihály­nak. „Igazi sportegyéniség, akire méltán büszke az egész város” - mondta méltatásában a polgár- mester. A hatvanas éveiben járó Mahor Mihály a gútai kézilab­dasport megalapozója, motorja, mindenese immár több mint harminc éve. Nevéhez fűződik Európa egyik legnagyobb nem­zetközi kézilabda-tornájának, a Kolárovo Cupnak az életre hívása 1991-ben, amelynek azóta is lel­kes szervezője. Ä Nemzetközi Ké­zilabda-szövetség két évvel ez­előtt, hatvanadik születésnapján arany plakettel ismerte el a szak­ágban kifejtett tevékenységét. A harmadik díjazott, Vadkerti Imre a város kulturális életének felvirágoztatásáért, hazai és kül­földi népszerűsítéséért vehette át a rangos elismerést. Horváth Ár­pád külön köszönetét mondott az énekesnek azért, hogy egyetlen interjújában sem felejti el meg­említeni: Gúta város szülötte. A Társulat István, a király előadá­sában Koppány szerepét játszó Vadkerti Imre ugyancsak megha­tódva mondott köszönetét a Vá­ros Díjáért, (vkm) B. JÓZAN MÓNIKA Nyékvárkony. Ki tud többet az Európai Unióról címmel szervez­tek vetélkedőt a dunaszerdahelyi járásbeli község alapiskolájában, amelynek része volt az euró hasz­nálatának gyakorlása is. Mivel januártól bevezetésre ke­rül az új pénznem, a tanárok úgy gondolták, a gyerekeknek sem árt, ha felkészülnek erre. Fodor Anikó és Soóky Andrea ötlete nyomán a felsőtagozatos osztá­lyok és osztályfőnökeik hetekkel ezelőtt elkezdték a felkészülést az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap programjára. Az egyes cso­portok számítógépes prezentációt készítettek Szlovákiáról, Hollan­diáról, Spanyolországról, Olasz­országról és Ausztriáról. A bemu­tatókat követően az Európai Unió létrejöttéről, jellemzőiről, tagál­lamairól szóló kérdésekre kellett válaszolniuk a diákoknak, majd egy bevásárlólistát kaptak, min­den árut eurós játékpénzek segít­ségével kellett beszerezniük a tár­saik által felállított standokon. „A lényeg, hogy a diákok tudják al­kalmazni az ismereteiket a gya­korlatban. Erre szolgált a számí­tógépes prezentáció, az előadás, a vásárlási játék is, amelyben mind­annyian helytálltak” - mondta Po- lácsek Mária igazgatónő, aki Csó­ka Andrea igazgatóhelyettessel és Fekete János polgármesterrel együtt a zsűri tagja volt. Ketten a díjazottak közül: Vadkerti Imre és Mahor Mihály (Kis Kata felvétele A rangos elismerés átadását a település várossá avatásának évfordulójához kötik Kiosztották Gúta Város Díját Nemzetközi konferenciát tartottak Diószegen, neves szakemberek a megújítható energiaforrásokról és azok felhasználási módjáról tartottak előadást Biogáz, napkollektor, fotovoltikus energia Baros Róbert, az RRA igazgatója köszöntötte a hazai, cseh és osztrák vendégeket (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Diószeg. Hazai, csehországi és ausztriai tapasztalatokat is gyűjthettek, akik részt vettek a Megújítható energiaforrások - jelen és kilátások című, a dió­szegi Tevel szállodában október 28-án megtartott konferencián. A Galántai Regionális Fejlesztési Ügynökség által a Szlovák Inno­vációs és Energetikai Ügynök­séggel (Slovenská inovačná a energetická agentúra - SIEA) és a Bécsi Kereskedelmi Ügynök­séggel (Wienna Business Agen­cy) közösen szervezett szakmai fórum célja az volt, hogy a ga­lántai régióbeli érdeklődők - energiatermeléssel foglalkozó vállalatok, önkormányzatok, nonprofit szervezetek, állami hi­vatalok képviselői - számára nyújtsanak tájékoztatást a meg­újítható energiaforrásokról. A 14 előadót és a hallgatókat Baros Róbert, a Galántai RRA igazgatója és Alena Šumšalová, a konferencia szervezője köszön­tötte. Az előadásokon a bioener­gia felhasználásáról, biogáz elő­állításáról, a biológiai eredetű szilárd tüzelőanyaggal (szalma, fazúzalék) működő kazánokról esett a legtöbb szó, de szó volt a szélenergiáról és geotermális energiáról, sőt egy modern, ná­lunk még kevéssé ismert ener­giafelhasználási módról, az ún. fotovoltikus rendszerekről is. Ezek a rendszerek olyan alapon működnek, hogy az épületkonst­rukciókba, ablakokba, üvegborí­tású homlokzatokba, üvegtetők­be szilícium lapocskákat helyez­nek, amelyek a napenergiát elektromos energiává alakítják át. A nálunk még meglehetősen ismeretlen technológiára né­metországi példákat hozott fel az előadó, ahol az óvodaépület homlokzatán, de egy autógyár hatalmas gyártócsarnokainak te­tőborításán is működik már ilyen berendezés. Ez az egyik legtisztább energiaforrás, ám a beruházási költség kétszer-há- romszor magasabb, mint a töb­binél. A biogáz előállításáról fő­leg csehországi tapasztalatokat hallhattunk. Az előadó cáfolta, hogy ez a módszer bűzzel járna, ilyet csak a technológia helyte­len használata okozhat. Ha azonban megfelelő módon használják, a biohulladék - akár állati ürülék, akár növényi hul­ladék - erjesztési folyamata sem jár kellemetlen szagokkal, sőt a trágyaként hasznosítható mel­léktermék is szagtalan. Szó esett a napelemek kihasználásának nemzetközi rendszeréről is, amelybe elsőként egy vágsellyei lakóközösség kapcsolódott be, akik Vágvecse városrészben két nyolcemeletes bérház fűtéséhez és melegvíz-ellátásához használ­ják ki a napkollektorokat. A geo­termális energia, vagyis a föld alatti hévizek kihasználásáról galántai tapasztalatok hangzot­tak el. Horváth Zoltán, a galán­tai Galantaterm Kft. igazgatója mutatta be azt az izlandi együttműködéssel több mint tíz éve kiépített rendszert, amely segítségével geotermális energi­ával fűtenek több, mint 1300 la­kást, a kórházat, az iskolát, az óvodát és néhány más épületet. Egy másik régióbeli példa Veze- kény község, ahol idén szeptem­bertől az iskolát fűtik a nyáron fúrt geotermális furatokból nyert hővel. Szó esett az előadáson a meg­újítható energiaforrások kihasz­nálásának jogi kereteiről is, va­lamint a beruházási költségek térítésének módjairól. Arról is hallhattunk, hogy amíg ma a megújítható energiaforrások be­ruházási költségeire lehet uniós támogatásokat szerezni, a jövő­ben inkább az így kitermelt energia árának támogatásával ösztönöznek a tisztább energia­források kihasználására. A té­mával kapcsolatos bővebb in­formációk a www.rraga.sk vagy a www.siea.gov.sk honlapon ol­vashatók. Energetikai szakembe­rek, polgármesterek, állami hi­vatalnokok voltak kíváncsiak az előadásokra.

Next

/
Thumbnails
Contents