Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-30 / 252. szám, csütörtök
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 30. www.ujszo.com SZEMPONT Jövőemésztősdi A két évvel ezelőtt nyugállományba vonult, de még mindig elegáns és energikus, életerős hölgy beszélget egyik ismerősével az üzlet bejáratánál. A hangfoszlányok erőteljesebben megütik a fülemet, amikor éppen rimánkodik, hogy unokája már vagy fél éve nem tud elhelyezkedni, azóta állandóan járja a cégeket, de hiába kopogtat, nyi- togat. A nyugdíjasok meg foglalják a helyeket, zárja felhevül- ten a társalgást, s legyint egy jókorát, majd a kormányt is ellátja néhány, nyomdafestéket nem tűrő jelzővel. Robert Fico populizmusa közismert és széles skálájú. A kormányfő nagyon sok mindent képes elkövetni annak érdekében, hogy népszerűségi mutatója emelkedjen. Vagy legalább a jelenlegi szinten maradjon. A vidéki kormányüléseken például fűt-fát ígér az éppen őt és kabinetjét vendégül látó régiónak, gyors fejlesztést és bőséges szociális juttatásokat az őt kö- rülálló néhány érdeklődőnek. Persze, azt nagyon jól megfontolja, melyik régióba kell éppen ellátogatnia, hol kell „kihelyezett kormányülést” rendezni néhány órára. S miniszterelnökünk a jótettért természetesen szintén elvárja ajót. Populizmusával azonban óriásit kockáztat. Visszaszorítja az árakat, a nyugdíjkorhatárt betöltőknek simán engedi, hogy havi (minimum) két bevételhez jussanak (mert egyszer a postás csenget, másodszor meg jön a fizetési nap a munkahelyen is!), elsimítja a koalíciós partnerek baklövéseit és mocskolódásait, rágalmazásait. Mert Robert Fico ilyen politikus. Simulékony, itt-ott emelkedettebb hangnemre váltó, bátornak tűnő és magabiztos. Az ország politikai és gazdasági helyzete egyelőre jó alapul szolgálhat magabiztosságának. Bátorságát azonban komolyabb érvekkel azonnal vissza lehet szorítani, mellébeszéléseiből pedig már több csokorra valót lehetett összegyűjteni. Nagyon sok van benne mestere, Vladimír Mečiar évekkel ezelőtti magabiztosságából, és - természetesen - ebből eredő populizmusából is. A kilencvenes években Mečiar imádói nagyon sok mindent elhittek a főnöknek. Robert Fico is valahogy így van ezzel mostanság. A lehető legtöbb jót és szépet igyekszik teríteni az asztalra, az egyszerű honi földi halandó elé. És nagyon jól tudjuk valamennyien, hogy pénzzel lehet a legtöbbet. Legyen az mondjuk karácsonyi nyugdíj formájában. Amelyből jut azoknak is, akik egyáltalán nincsenek rászorulva erre a pótlásra. Akiknek a havi nyugdíja több mint egy negyven-ötven körüli életerős férfi fizetése a mindennapi komoly gürizésért. Ha pediglen úgy jön össze, hogy a nyugdíjas házaspár mindkét tagja munkába is jár - bizony szép kis összeg halmozódhat fel egy év alatt. Karácsonyi nyugdíj nélkül is! Ezért is jó sokak számára Robert Fico a kormányfői székben. Vagyis kimondottan ezért: a bazi nagy szociális leikéért. Az unokák meg nem tudnak elhelyezkedni, mert egy- egy jó flekken ott melegszenek az idősebb korosztályhoz tartozók. Robert Fico ugyanis nem mer az asztalra csapni, és azt mondani: vagy a nyugdíjpénz, vagy a munkahelyi kereset! S az unokák tudják, hogy a mostani árvisszaszorításokat egyszer ők szívják meg. A mostani unokák minden bizonnyal felemlegetik a jelenlegi kormányfő nevét néhány év múlva. Azok az unokák, akik most munkalehetőségre várnak, s körmüket rágva azon töprengenek, talán már emésztődik is jövőjük anyagi fedezete. Susla Béla (AP-felvétel) (Reuters-felvétel) SZEMSZÖG Meddig bírjuk még?! Az ókori rómaiaknál volt egy triumvirátus, de ne panaszkodjunk, már nekünk is van. Ez a politikai „tákolmány” a Smer-ből, a HZDS-ből és az SNS-ből áll. Ez a trió nagyon is szó szerint veszi az uralkodást, és nem érdekli senki véleménye. Górcső alá vehetjük ezen pártok főkolomposait, de attól tartok, semmi jó nem derül ki róluk. Abban a „szerencsében” volt részem, hogy a miniszterelnök (most már néhai) nagybátyja a kollégám volt a vasútnál. Hogyanjellemezte a mostani miniszterelnököt, azt inkább nem írom le, csak rövidítve, egy beképzelt, felfuvalkodott sz....os. (Egyébként az illetőt Kazimír Ficónak hívták.) Mečiarról tudjuk, amit tudunk, ehhez nem sok kommentár kell. Én közelről láttam azt a bizonyos Elektrát és mit mondjak, az egy épületkomplexum, amelyben 10 család is elférne, bekame- rázva, védve és fellobogózva, mint egy elnöki palota. Szándékosan hagytam a végére azt az embert, akit én nem veszek emberszámba, mert aki annyiszor gyalázta a magyar nemzetet, az az én szememben nem emberi lény. Persze hogy tudják, hogy J. Slotáról van szó. Amikor meghallom a nevét, kinyílik a bicska a zsebemben. Az az ember, aki a magyar turulmadarat papagájnak nevezi és Szent István királyunkat lovas bohócnak, aki a szlávok királya is volt, előttem egy senkiházi, és nem a parlamentben, hanem egy osztályon aluli kocsmába való, ahol vágni lehet a füstöt és a „vendégek” a földre köpködnek. Az, hogy Slota faragatlan bunkó, és ő már más nem lesz, de ami a legrosszabb, hogy erre a stílusra Szlovákiában még mindig 12%-os a kereslet a szavazók táborában. Sajnos ezt a politikai irányzatot, vagyis a magyargyűlöletet minden egyes minisztere betartja. Csak vegyük sorba őket. Mikolaj az iskolaügyben azon kívül, hogy hibrid tankönyveket adott a magyar iskolákba, már annyira merészkedett, hogy legszívesebben megtiltaná, hogy az utcán magyarul beszéljünk, ami már kimondottan nacionalizmus és sovinizmus. Ez engem nagyon emlékeztet a háború utáni évekre, amikor Ipolyságon ki volt írva, Na Slovensku po slovensky. De hát hol vagyunk, drága magyar polgártársaim, az ötvenes években? Szlovákiát nem érte el a XXI. század?! Ez volt a nyelvünk ellen való támadás, de mi van az iskoláinkkal? Egy magyar iskola sem kapott eurós támogatást, ugyan mi okból? Mert magyar iskoláról van szó. Ha meg akarsz semmisíteni egy nemzetet, csak vedd el a nyelvét és az iskoláit és már nyert ügyed van. Az egész nacionalista politizálásban, ami Szlovákiában már talán divatnak is számít az a legrosszabb, hogy ezt a politikát, vagyis a magyarellenességet a kormánypártokon kívül a köztárasági elnök is tolerálja, sőt védelmébe veszi Ján Slotát és az MKP-t, valamint Magyarországot okolja a két ország közötti rossz viszony miatt. Hát tisztelt köztársasági elnök úr, önt nem tekintem az én és a szlovákiai magyarság elnökének, ön csak a Smer és az SNS szavazóinak az elnöke. Nézzünk bele az ellenzék soraiba is. Szerintem a KDH és az SDKÚ nem a Lisszaboni Szerződés megszavazásáért nem hívja meg az MKP-t soraiba, hanem azért, mert rájött arra, aki betart a magyaroknak, az növeli a szavazó- bázisát. Tisztelt magyar ajkú polgártársaim, meddig engedjük, hogy ez a nacionalista kormány semmibe vegyen bennünket?! El akarják venni a nyelvünket, tönkretenni az iskoláinkat, mert tudják, hogy ezzel megszűnünk de facto létezni. De mi a teendő? Menjünk ki az utcára és követeljük azokat a jogokat, amelyek az alkotmány szerint megilletnek bennünket? Milyen republikában élünk mi, amely megtagadja az alapvető jogokat az adófizető polgáraitól csak azért, mert nem az államalkotó nemzet tagjai? Megjegyzem, hogy én nem tartozom azon polgártársaim közé, akik büszkék arra, hogy ennek a köztársaságnak a polgárai. Most pedig valamit az MKP címére. Engem nem érdekel, hogy mi a többi szlovák párt véleménye erről a pártról, engem csak az érdekel, bogy méltón képviselje a szlovákiai magyarságot és ha kell, radikálisan is lépjen a jogaink védelmében. Benyovszky László, Léva ___________ KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ __- - i , „ ta. - , geaa wmmssmm ■ . m >. , u» a« ■' m g -su; ® -f.-wt wtssr- w Romániai egyetemek Nem került be romániai egyetem idén sem a világ legjobb 500 alma matere közé, a sanghaji Jiao Tong University által évente elkészített nemzetközi rangsorba. Közben idén is 24 ezer diák ment külföldre tanulni, és évente 1000-1500-zal nő azon hazai diákok száma, akik a jobb minőségű oktatásért inkább nyugati egyetemen tanulnak. Az egyetem befejezése után maradásra is bírhatják a diákokat a vonzóbb lehetőségek, a tehetséges, jól képzett fiatalok nem itthon kamatoztatják tudásukat. Magyari Tivadar, a Babe§-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese nagyon igényes, emiatt nehezen „befogadó” lajstromnak minősíti az egyetemrangsoroló toplistát, ezért nem tartja nagy szégyennek, hogy sem a BBTE, sem más romániai egyetem nem került be az első ötszáz közé. Úgy látja, körülbelül ugyanannyi vendégdiák érkezik Romániába, amennyi külföldre vándorol. A sanghaji Jiao Tong University Felsőoktatásért Intézetének honlapján közzétett idei listán - mint tavaly - Magyarországról az Eötvös Loránd és a Szegedi Tudományegyetem szerepel a 303-401. közötti helyen. A rangsort az amerikai Harvard Egyetem vezeti, a legelőkelőbb helyen szereplő európai egyetem, a nagy-britanniai cambridge-i a negyedik. A felmérés összeállítói 2003 óta rangsorolják a vüág egyetemeit egyebek között az intézmények kiemelkedő tudományos és kutatási teljesítményt nyújtó oktatóinak számát, az elnyert Nobel-díjakat, a megjelent tudományos publikációikat a természet- és társadalomtudomány területén, valamint a cikkek idézettségét figyelembe véve. „Az ELTE-n kiváló oktatók tanítanak, színvonalas minden előadás, és magasabb a követelmény is. Míg Romániában angol szakon négy év alatt csak négy házi dolgozatot, történelem szakon pedig egyet sem kell beadni, itt minden félévben hármat-né- gyet kell készítenünk, plusz zárthelyi dolgozatokat, és a vizsga- időszak is nehéz” - indokolja a gyergyószentmiklósi Ágota, a budapesti ELTE angol-kommunikáció szakos hallgatója, miért választotta romániai egyetem helyett inkább az ELTE-t. A magasabb oktatási színvonal miatt választják többnyire az erdélyi diákok a budapesti egyetemet. „Évente 1000-1500-zal nő azok száma, akik inkább külföldi egyetemre vándorolnak a minőségibb oktatásért, 2008-ban 24 ezer diák ment külföldre tanulni, azaz 45 százalékkal többen, mint öt évvel ezelőtt” - mondta el Alexandru Ghitä, az Educativa nevű, fiatalokat a továbbképzésben segítő civil szervezeteket és magán- társaságokat tömörítő csoport elnöke a Capital gazdasági hetilapnak. A kedvezőbb diákmunkák, jobb álláslehetőségek szintén vonzóbbá teszik a külföldön tanulást, és maradásra is bírhatják a diákot, mint azt a 22 éves, kézdivásárhelyi Dorottya is megerősíti, aki szintén az ÉLTE végzős hallgatója. Négy évvel ezelőtt úgy tervezte, csak tanulni megy Magyarországra, azóta odaköltözött, a tanulás mellett tanít is. „Itt egy egyetemista jóval könnyebben talál munkát a tanulás mellett és az egyetem befejezése után is, mint Romániában” - mondta Dorottya. Nagyon igényes, nehezen „befogadó” lajstromnak tartja a sanghaji egyetem toplistáját Magyari Tivadar, a Babe§-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, aki éppen ezért nem tartja szégyennek, hogy sem a BBTE, sem más romániai egyetem nem került az első ötszáz közé. új magyar szó
