Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-30 / 252. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 30. Külföld 9 Hiába tiltakozik az ellenzék, a prágai parlamentben váratlanul megkezdődött a cseh-amerikai radarszerződésekkel kapcsolatos vita Megkérdőjelezik a csehek alkalmasságát Prága/Brüsszel. Az Európai Parlamentben tegnap vonták először nyűtan kétségbe Csehország alkalmasságát arra, hogyjanuár elsején átvegye az Európai Unió soros elnökségét. Eközben a prágai parlamentben váratlanul megkezdődött a cseh-amerikai radarszerződések vitája. ÖSSZEFOGLALÓ A prágai vezetésnek háttérbe kellene szorítania a belpolitikai csatározásokat, hogy el tudja látni a közelgő soros EU-elnökséget. Ellenkező esetben Csehországnak fel kellene kérnie az elnökségi sorban utána következő Svédországot, hogy vegye át tőle az elnöki teendőket - mondta Ingo Friedrich német EP-képviselő Brüsszelben. A pénzügyi válság miatt az EU nem engedheti meg magának, hogy cselekvésképtelenné váljon - figyelmeztetett Friedrich, s utalt Václav Klaus azon nyilatkozataira, amelyekben azt fejtegette, hogy nem tulajdonít jelentőséget országa január elsején kezdődő soros EU-elnökségének. Ráadásul Mirek Topolánek kormányfő belpolitikai helyzete is megingott azután, hogy konzervatív Polgári Demokratikus Pártja (ODS) vereséget szenvedett a napokban tartott regionális ön- kormányzati és részleges szenátusiválasztásokon. Friedrich figyelmeztető szavait - saját elmondása szerint - „Európa javát szolgáló felhívásnak” szánta, hivatalos felszólítást Csehországhoz nem fog intézni az Európai Parlament. A német politikus elismerően szólt Nicolas Sarkozy francia államfő mostani uniós elnökségéről. „Valóságos áldás, hogy a forgószél Sarkozy magához ragadta a kezdeményezést” - fogalmazott. Tegnap váratlanul megkezdődött a cseh-amerikai radarszerződések vitája a képviselőházban. Az alsóház ülésének napirendi pontjai között eredetileg nem szereplő kényes téma megvitatását Mirek Topolánek kormányfőnek annak ellenére sikerült keresztülvinnie, hogy a szociáldemokrata és a kommunista ellenzék, valamint három koalíciós képviselő is ellenezte azt. Megfigyelők szerint a kormányzati sietség oka, hogy november 2-án lejár több polgári demokrata szenátor mandátuma, s ez megnehezítené a szerződések elfogadását a felsőházban. Miután az alsóház szerdán megnyitotta a radarvitát, az egyelőre ODS- többségű felsőház már foglalkozhat a témával, s a dokumentumokat gond nélkül a második olvasatba küldheti. Az ellenzéki szociáldemokraták (ČSSD) azzal érvelnek, a kormány súlyos vereséget szenvedett a regionális önkormányzati és a részleges szenátusi választáson, ezért már nincs joga arra, hogy az utolsó lehetőséget kihasználva megszavaztassa a radart. Erről Ľubomír Zaorálek, az ellenzéki ČSSD egyik vezetője beszélt a képviselőházban. Pfemysl Sobotka, a szenátus ODS-es elnöke erre kijelentette: ,A szenátus legitim, s jelenlegi összetételében is arról tárgyal, amiről akar.” A július elején aláírt keretszerződés az amerikai radar csehországi elhelyezését, míg a szeptemberi kiegészítő szerződés az amerikai katonák csehországi tartózkodását szabályozza. Ha a két szerződést első olvasatban elfogadja a képviselőház, a dokumentumok a parlamenti bizottságok elé kerülnek. Topolánek kormányfő javasolta, hogy a bizottsági tárgyalások idejét hosszabbítsák meg két hónapra. A végső parlamenti szavazásra így várhatóan csak az új amerikai államfő hivatalos beiktatása után kerülne sor, a jövő év elején, (kokes, mti) A Pentagon követelése Új generációs atomfegyverek Washington. Az atomfegyverek új nemzedékére van szüksége az USA-nak ahhoz, hogy el tudja hárítani a jövőbeni fenyegetéseket - idézte Robert Gates védelmi minisztert tegnap a VOA rádió. Gates kifejtette, Amerikának azért kell kifejlesztenie új generációs atomfegyvereket, hogy megelőzhesse az ellene irányuló esetleges agressziókat, amelyeket potenciális ellenségek, köztük a világbékét fenyegető államok és terroristák hajtanának végre. A Camegie Nemzetközi Békealapítvány rendezvényén hangsúlyozta: Amerika az egyetlen a hivatalos atomhatalmak között, amelynek nincsen atomfegyver-fejlesztési programja és nem tud új atomtölteteket gyártani. Két szövetségese, Franciaország és Nagy-Britannia is folytat fejlesztéseket, és két olyan ország is, amelyek bár nem Amerika ellenségei, de „atomfejlesztési programjukat nem lehet figyelmen kívül hagyni”. Gates nem titkolta, hogy Kínára és Oroszországra utalt. „Semmiképpen nem tudjuk fenntartani a hiteles elrettentést és egyszerre csökkenteni készleteink méretét, ha nem teszteljük fegyvereinket, vagy nem folytatunk modernizációs programot” - hangsúlyozta. (MTI) Ukrán válság Nincs pénz a választásokra John McCain republikánus elnökjelölt a jövő keddig elvileg már egyetlen centet sem költhet Obama bátran szórhatja a dollármilliókat ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Szinte példátlan mennyiségű pénzt tud költeni még a kampányfinisben is reklámra Barack Obama demokrata elnökjelölt, aki a legfrissebb felmérések szerint már több, eddig kétesélyes kulcsfontosságú államban is magabiztosan vezet. Obama félórás televíziós reklámidőt vásárolt - ilyesmire eddig csak egyszer volt példa -, így helyi idő szerint tegnapi kampányüzenetét a négy országos tévécsatorna közül egyszerre hármon nézők milliói követhették figyelemmel - főműsoridőben. A CNN elutasította Obama reklámját, a Fox Newst meg sem keresték az ajánlattal. Ilyen hosszú reklámidőt csak 1992-ben tudott vásárolni az akkor független jelöltként induló Ross Perot multimilliárdos üzletember. Obama reklámfilmjét a CBS, az NBC és a Fox csatorna sugározta tegnap, hat nappal a jövő keddi elnökválasztás előtt. A CNN az Obama-stáb megkeresésére közölte, nem szánnak 30 percet egy reklámra, ehelyett a kampányról, a jelöltekről és a kérdésekről tudósítanak „minden szemszögből, a legjobb tévés politikai csapattal”. Evan Tracy elemző ötmillió dollár körülire becsülte Obama reklámfilmjének sugárzási díját. Szakértők 250 millió dollárra teszik azt az összeget, amelyet a demokrata párti jelölt kampánya során eddig hirdetésekre költött. FBI-ügynökök is felfigyeltek arra, milyen bábukkal „díszítette" házát egy Los Angeles-i férfi. Az alelnökjelöltet, Sarah Palint ábrázoló bábut a bejárati ajtó felett akasztotta fel, John McCain elnökjelölt mű-lángnyel- vekkel körülvett bábuját pedig a kéménybe ültette. Chad Michael Morri- sette azzal védekezett, hogy az egész a Halloweenre való készülődés része. Azonban szomszédai és a ház előtt elhaladók is otrombának tartják a tréfát, s még a nyugat-hollywoodi polgármester, Jeffrey Prang is azt mondta, hogy el kellene távolítani a bábukat. (Reuters-felvétel) A republikánus John McCain összesen 84,1 millió dollárnyi közpénzt fogadott el kampánya finanszírozásához, ezt a keretet gyakorlatilag már kimerítette, és jövő keddig elvileg már egyetlen centet sem költhet. Tracy szerint Barack Obama mintegy 100 millió dollárral költ többet hirdetésekre, mint McCain. A legújabb felmérések eredményei a tegnapi Los Angeles Timesban jelentek meg, de helyi idő szerint kedden már előzetesen ismertették őket. Ezek szerint Obama Ohio, Florida és Nevada államban is népszerűbbnek bizonyult vetélytársánál. Népszerűségi mutatója 49 százalékos volt Ohióban, ami 9 százalékos növekedés a legutóbbi felméréshez képest. Floridában pedig 7 százalékponttal, 50 százalékra erősödött a demokrata szenátor tet- szési indexe. Ohio és Florida összesen 47 elektorral rendelkezik, akik 2000-ben és 2004-ben is a George Bush jelenlegi elnökre szavaztak. Nevadában a Suffolk egyetem felmérése szerint szintén Obama a népszerűségi verseny győztese, támogatottsága 50 százalékos, 10 százalékponttal javult az előző felmérés óta. Nevada 5 elektort állíthat ki, akik a két előző elnökválasztáson szintén Bushra szavaztak. Országos szinten a különböző közvéleménykutató intézetek egymásnak teljesen ellentmondó eredményeket közöltek a két jelölt támogatottságáról. (MTI, ú) Komoly kudarc a belgrádi kormány számára Belgrád szerint bűnös a szervkereskedelemben Mladics a szerbek rákfenéje Már Berishát is vádolják Kijev. Az ukrán parlament tegnap nem szavazta meg a Viktor Juscsenko elnök pártja, a Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem által az előrehozott választások finanszírozására benyújtott törvényjavaslatot. A Julija Timosenko kormányfővel hatalmi harcot folytató Juscsenko október 8-án oszlatta fel a parlamentet, a miniszterelnök hívei azonban azóta késleltetik a rendelet életbe léptetését. Az államfő december 14-re tűzte ki az előrehozott választások időpontját. Juscsenko tegnap felszólította a képviselőket: támogassák az előrehozott választások finanszírozását, mert a voksolás véget vethet az országot megbénító politikai válságnak. A jelenlegi legfelsőbb tanácsot a 2007. szeptember 30-i előrehozott voksoláson választották meg, amelyet kis többséggel a Viktor Juscsenko és Julija Timosenko híveiből álló Nyugat-barát koalíció nyert meg. A koalíció egy évvel később felbomlott. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. A háborús bűnökért körözött Ratko Mladics tábornok okozza a legnagyobb gondot a belgrádi kormánynak -jelentette ki Rasim Ljajics, a hágai törvényszékkel folytatott együttműködésért felelős országos tanács elnöke. Szerinte mára egész Szerbia a volt boszniai szerb főparancsnok túszává vált. Ha nem sikerül rövid időn belül átadni Hágának Mladicsot, akkor leáll az ország EU-hoz közeledése, s az belpolitikai problémákat okoz. Komoly kudarca lesz a kormánynak, amit az ellenzék politikai fenyegetésre használhat fel. Ljajics úgy vélte, nem lehet arra számítani, hogy Hollandia elnézőbbé válik Belgráddal szemben, s beleegyezik Szerbia EU-integrá- ciójánák folytatásába akkor is, ha nem szolgáltatják ki a tábornokot. A hollandok egyrészt belpolitikai helyzetük miatt, másrészt azért hajthatatlanok, mert rossz a lelkiismeretük a boszniai Srebrenicá- ban a délszláv háború idején történt vérengzés miatt. A Mladics parancsnoksága alatt álló szerb katonák a holland békefenntartók tétlenségét kihasználva gyilkoltak le mintegy 8 ezer muzulmán férfit és fiút. Ljajics azt mondta, Mladics esetleges elfogása után nem számít olyan erőszakos megmozdulásokra, amilyenek Radovan Ka- radzsics letartóztatását követték. Felméréseket idézett, amelyek azt mutatják, hogy erőteljes változás van a szerb közhangulatban. A tábornok kiszolgáltatását helyeslők aránya 38 százalékra nőtt, s már „csak” 44 százalék utasítja el, hogy kiadják Hágának. (MTI, ú) MT1-HÍR Belgrád. Elrabolt szerbek szerveinek kereskedelmével kapcsolatos bizonyítékokat semmisíttetett meg Sali Berisha albán kormányfő - állította Vladimir Vukcsevics, a háborús bűnök ügyében vizsgálódó szerb különleges ügyész. A jogász Tiranában tett látogatása után nyilatkozott tegnap a szerb sajtónak. Szerinte Berisha miniszterelnök Ramush Haradinaj koszovói albán politikus, korábbi gerillavezér nyomására adott utasítást az albán biztonsági szolgálatoknak arra, hogy tüntessenek el minden nyomot, amely elvezethet annak a bizonyításához, hogy 1998-1999-ben Koszovóban elfogott szerbeket és más nem albánokat hurcoltak Albánia északi részébe. Ott megölték őket, szerveiket kioperálták, és külföldi kórházaknak eladták. A befolyt pénz az UCK koszovói gerillaszervezeté lett, amelynek egyik parancsnoka Haradinaj volt. A szervkereskedelemre Carla Del Ponte, a hágai törvényszék volt főügyésze is utalt idén tavasszal megjelent könyvében. Vukcsevics új, perdöntőnek hitt bizonyítékokat adott át Ina Rama albán főügyésznek, aki azonban arról értesítette, hogy albán és hágai szakértők közös vizsgálata megállapította: Del Ponte állításai megalapozatlanok, s indokolatlan minden további nyomozás. Felesleges, hogy szerb részről bármilyen további információt kérjenek. Mivel az ügyben az Európa Tanács is vizsgálatot kezdett, Szerbia az összes bizonyítékot átadja az ET jelentéstevőjének. Maffiaellenes törvényszékek Zágráb. Maffiaperekben eljáró különbíróságokat hoztak létre, és más intézkedéseket is foganatosítanak Horvátországban a szervezett bűnözés visszaszorítására, amelynek az elmúlt időszakban tapasztalt terjedése már-már veszélybe sodoija az ország uniós törekvéseinek sikerét. Ivan Simonovic igazságügyi miniszter tegnap közölte: négy, kifejezetten a szervezett bűnözés ügyeiben eljáró különbíróságot alapítottak, hogy gyors és hatékony pereket folytassanak le a maffia ellen. Emellett törvényi szabályozással kurtítják meg azokat az előnyöket, amelyeket az elítéltek élveznek a börtönökben: sokan szabad eltávozást kapnak hétvégére, és hozzáférhetnek maroktelefonhoz, illetve számítógéphez. Simonovic szerint javítani fognak a tanúvédelmi programon is, és megteremtik a gyors vagyon- elkobzási eljárások lefolytatásának a feltételeit. (MTI) Megöltek két jezsuitát Moszkva. Megöltek két jezsuita szerzetes papot Moszkvában - közölte tegnap az orosz katolikus egyház és a rendőrség. A gyilkosságra kedden este derült fény, amikor a rendtársak felkeresték a két áldozat moszkvai belvárosi lakását, miután egyikük sem jelentkezett a telefonhívásokra. Az áldozatok egyike a jezsuita rend oroszországi tartományfőnöke, a kazahsztáni származású, 47 éves, orosz állampolgárságú Otto Messz- mer. A másik áldozat egy 42 éves ecuadori állampolgárságú szerzetes pap, Victor Betancourt, aki a moszkvai Szent Tamás Intézet munkatársa volt. Igor Kowalewski, az orosz katolikus püspöki konferencia főtitkára szerint „rendkívüli eset, hogy egyszerre két pap lett gyilkosság áldozata”. Papgyilkosság már korábban is történt Oroszországban, katolikus papokat is öltek már meg. A mostani esettel ellentétben korábban mindig valamilyen közönséges bűncselekmény, például rablás volt az indítóok. (MTI) Tibeti-kínai üzengetés Peking. Újabb tárgyalási fordulóra készül Kína a dalai láma küldötteivel a közeljövőben. Az Új Kína hírügynökség először csupán egymondatos, angol nyelvű hírt tett közzé tegnap, majd annyit tett hozzá, hogy az újabb találkozó a tibeti fél kérésére jön létre, és a lámának „meg kell ragadnia a kínálkozó alkalmat a pozitív válaszra”. A bejelentést a pekingi külügy sem kommentálta. A hír egy nappal azután látott napvilágot, hogy a dalai láma novemberre összehívta a tibeti emigráció képviselőit a Kínával folyó tárgyalások nyomán kialakult helyzet megvitatására. A láma a napokban kijelentette: feladja arra tett erőfeszítéseit, hogy meggyőzze Pekinget Tibet nagyobb autonómiájának szükségességéről. (MTI)
