Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-30 / 252. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 30. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Bajban a ČSOB és a Dexia Bank Prága/Brüsszel. A Szlováki­ában is aktív ČSOB 434 millió eurót fektetett be a mára veszé­lyessé vált amerikai értékpapí­rokba. Cseh sajtóértesülések szerint a befektetett összeg 80 százalékát veszteség formájá­ban már le kellett írni (ez mint­egy 8 milliárd koronának felel meg), ami az érintett bankok kö­rében a legmagasabb arány. A Fitch Ratings hitelminősítő pe­dig a szlovák Dexia 82 millió eu- rónyi árfolyamvesztesége láttán leértékelte többségi tulajdono­sát, az osztrák Dexia Kom­munalkredit Bankot. Az osztrák pénzintézet állja ugyanis a te­temes veszteség döntő hánya­dát. (Mfd, s) Csődbe ment a fapados Sterling Koppenhága. Fizetésképte­lenség miatt csődeljárást kez­deményezett maga ellen az iz­landi Sterling Airways fapados légitársaság, amelynek gépei tegnap már fel sem szálltak, így több ezer utas rekedt az európai repülőtereken. A vállalat közöl­te, hogy az utasoknak nem tud­ják visszaadni az interneten vá­sárolt jegyek árát. A légitársaság közleménye szerint az izlandi pénzügyi rendszer összeomlása miatt nem tudott tőkét szerezni átalakítási programjának meg­valósításához, jelentős veszte­séget halmozott fel az utazási piac zsugorodása és az üzem­anyag drágulása miatt. A cégnél azt nem közölték, hány utast érint a fizetésképtelenség, becs­lések szerint 30-40 ezret. A Dá­niában bejegyzett társaság Skandinávián belül, illetve Skandinávia és 40 európai város között szállít utasokat, flottája 27 Boeing 737-esből áll. (MTI) Most emelkedett a nyersolajár ára London. Ahogy a részvény- piacokon, úgy az olaj piacán is enyhültek a feszültségek, a te­xasi WTI decemberi határidős árfolyama 9%-kal került feljebb közel 68 dollárig. A múlt héten a nyersolajkészletek 500 ezer hordóval emelkedtek, a ben­zinkészletek 1,5 millió hordó­val estek, a finomított termék készletek 2,3 millió hordóval emelkedtek. A Platts által készí­tett konszenzus a nyersolaj­készletek 1,5 millió hordós emelkedését, a benzinkészletek 900 ezer és a finomított termék készletek 1 millió hordós emel­kedését valószínűsítette koráb­ban. (MTI) Veszélyben az agrárium? Pozsony. A kormány a teg­napi ülésén elfogadta a mező- gazdasági tárca által benyújtott javaslatot a gabonatermesztés stabilizálására. A javaslat sze­rint a hazai piac stabilizálása ér­dekében mintegy 1,2 millió tonnányi gabonát kellene visszavonni a hazai piacról. Azt tervezzük, hogy az intervenciós felvásárlás során egymilliárd korona (33,19 millió euró) értékű kukoricát veszünk át - nyilatkozta Robert Fico kor­mányfő. (SITA) Olcsóbb tejfelvásárlás Pozsony. A nyers tehéntej felvásárlási ára szeptemberben csaknem 6 százalékkal csök­kent az elmúlt év azonos idő­szakához képest. Az agrárpiaci információs rendszer szerint a tehéntej literje az elmúlt hó­napban 9,46 korona (0,314 eu­ró) volt, ami az elmúlt hónap­hoz képest 1,4 százalékos ár­esésnek számít. (SITA) Mélyponton a Deutsche Bank Berlin. Az elmúlt öt év legna­gyobb veszteségét jelentheti a Deutsche Bank a harmadik ne­gyedévben, ami arra kénysze­rítheti Josef Ackermann vezér- igazgatót, hogy tőkeemeléssel javítsa Németország legna­gyobb bankjának helyzetét. Az elemzői becslések szerint 154 millió eurós veszteséget fog je­lenteni a Deutsche Bank (DB) az idei év harmadik negyedévére (szemben az egy évvel korábbi 1,62 milliárdos profittal). A német bank 2 milliárd euró kö­rüli hitelt lehet kénytelen leírni és mérlegfőösszegét is mintegy 300 millió euróval lesz kényte­len lecsökkenteni - vélik elem­zők, akik szerint elkerülhetet­len, hogy legalább 10 milliárd euró értékben ne kelljen tőke­beemelésre kényszerülnie a DB- nek. Josef Ackermann egyelőre nem akar, sem állami csapot, sem más külső forrást használ­ni. A bank vezérigazgatója a Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy „szégyellné magát” ha ál­lami segítséget kellene elfogad­nia. (VGO) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,471 Lenqyel zloty 8,476 Anqol font 38,275 Maqyar forint (100) 11,897 Cseh korona 1,275 Svéd korona 3,077 Bolqár leva 15,573 Román lei 8,333 Japán ien (100) 24,556 Sváici frank 20,722 Kanadai dollár 18,948 USA-dollár 23,865 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,45-31,45 22,70-24,36 1,24-1,30 11,24-12,54 OTP Bank 29,66-31,21 22,89-24,16 1,25-1,31 11,46-12,33 Postabank 29,47-31,47 22,80-24,50 1,24-1,32 10,90-12,90 Szí. Takarékpénztár 29,66-31,18 22,82-24,02 1,24-1,31 11,35-12,42 Tatra banka 29,65-31,23 22,91-24,13 1,25-1,31 11,41-12,35 Dexia banka 29,68-31,26 23,24-24,49 1,24-1,31 11,59-12,21 Általános Hitelbank 29,66-31,24 22,96-24,18 1,24-1,32 11,24-12,54 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Magyarország az eddigi legnagyobb pénzügyi mentőövet kapja meg a Nemzetközi Valutaalaptól Aki csak tudott, az sok pénzt adott A betyárját! Magyarország kis híján kiürítette a Nemzetközi Valutaalap kasszáját. Budapest jó lóra tett, megbízható partnerektől kapott hitelt, de a válság még kivetheti az országot a nyeregből. Tehát a régi igaz­ság szerint: „Ha észreveszed, hogy döglött lovon lovagolsz, szállj le róla." (Képarchívum) Budapest/Brüsszel/Washington. Magyarország 25,1 milli­árd dolláros gazdasági mentőövet kap - egyezett meg a Nemzetközi Valuta­alap (IMF), a Világbank és az Európai Unió. Magyaror­szág gazdaságajövőre visszaeséssel néz szembe, a megszorítások a nyugdíja­sok egyharmadát érintik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzetközi Valutaalap beje­lentette: 15,7 milliárd dolláros hi­telkeretről állapodott meg Ma­gyarországgal. Az Európai Unió további 8,1 milliárd dolláros, a Vi­lágbank 1,3 milliárd dolláros se­gítséget kész nyújtani. Az IMF közlése szerint a mentőcsomag célja, hogy segítsenek Magyaror­szágnak kezelni a pénzügyi válság hatásait. A Nemzetközi Valuta­alap azt kérte, hogy Magyaror­szág csak annyi kiadást tervezzen, amely a legrosszabb esetben befo­lyó bevételekből megvalósítható - vagyis megszorító intézkedések, a bérek befagyasztásának, a jóléti juttatások megnyesegetésének időszaka vár déli szomszédunkra. Dominique Strauss-Kahn, az IMF főigazgatója utalt rá, hogy a hitel­keret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese, konkrétan 1020 százaléka. A 185 tagú nem­zetközi pénzügyi szervezetnek több mint 200 milliárd dolláros hitelkészlete van, és további for­rásokra támaszkodhat két, az IMF-tagországok csoportjaival kötött megállapodás alapján. Az IMF közölte, hogy az Izlandot és Ukrajnát, majd Magyarországot megsegítő hitelcsomagon kívül más országokkal is tárgyal lehet­séges hitelezési programokról. Az IMF, a Világbank és az EU közös pénzügyi csomagjának bejelenté­sére lendületes erősödésnek in­dult a forint. Az eurót reggel 256,50/70 forinton jegyezték, majd az árfolyam 256 forint/euróra ugrott, ami lénye­ges javulás a múlt heti 280 Ft/euróhoz viszonyítva. Majdnem 1,3 millió nyugdíjast és 750 ezer közszférában dolgozót érintenek a Gyurcsány Ferenc kor­mányfő által máris bejelentett megszorítások; a nyugdíjasok egy része a 13. nyugdíjról mondhat le, ráadásul csak azok a nyugdíjasok lesznekjogosultakerre ajuttatásra, akik betöltötték a 62. életévüket. Az alkalmazottak pedig bérbefa­gyasztással számolhatnak, továbbá 10%-kal csökken az állami cégek vezetőinek tiszteletdíja. Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frak­cióvezetője szerint a hárommillió nyugdíjas közül mintegy 2,1 milli­ónak a nyugdíja nem éri el az átlag­nyugdíj összegét, a 80 ezer forintot, így az ő életükben semmilyen vál­tozás nem történik. Az ország pénzügyi helyzetével összefüggő politikai következményt firtató kérdésre a frakcióvezető azt mond­ta, „a politikai következmény az, hogy fütyülünk a népszerűségre. Nem az emberi sorsokra, de a népszerűségre igen, és vállaltuk azt a pártnak nem örömteli helyzetet, amiben vagyunk“. A pénzügymi­nisztérium legfrissebb, immár harmadik 2009-es költségvetési makropálya előrejelzése szerint a lakossági fogyasztás drasztikusan, 3,7%-kal fog visszaesni. A reálbé­rek alakulása is elképesztő lesz: át­lagosan 2,7%-os visszaesésével számolhatnak- október elején még a reálbérek 2009-es emelkedéséről szóltak a prognózisok. Óriási árat fizet Magyarország az IMF-hitelért a volt jegybankel­nök szerint. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi el­nöke azt mondta: nagyot fog buk­ni a kormány, amiért ebbe a ha­talmas adósságba kényszerítette az országot. Úgy látja: már hóna­pokkal ezelőtt észbe kellett volna kapni és egy gazdasági kiigazító csomaggal ki lehetett volna véde­ni a mostani súlyos helyzetet. Vé­leménye szerint a mostani néhány száz milliárd forintos takarékos- sági csomag helyett több ezer mil­liárdos kell ahhoz, hogy az ország kilábaljon a pénzügyi-gazdasági válságból. Értesülések szerint az IMF na­gyobb gazdasági visszaeséssel számolt a magyar kormánynál, a GDP 1%-os visszaesésére alapozó új költségvetési pálya kompro­misszumos megoldás eredménye. Várhatóan a 400 milliárd forintos kiadáscsökkentés sem tudja kom­penzálni jövőre a gazdasági növe­kedés visszaesése miatt bekövet­kező költségvetési bevételkiesést. A budapesti értéktőzsdén tegnap megfordult a trend, régen látott mozgalmas napot tudhatnak ma­guk mögött a befektetők, az árfo­lyamok meredeken emelkedtek, olyannyira, hogy a kereskedést egy órára le is állították. A BUX- index végül 14,1%-os pluszban ál­lapodott meg, a vezető részvé­nyek közül az OTP húzott a leg­jobban, a bankpapír jegyzése 23,3%-kal emelkedett, a MÓL pe­dig 15,1%-kal erősödött. (MTI, NSz, NG, Pf, só) A kormányfő szerint csak a bankoktól függ, hogy a kormány 2010-re képes lesz-e teljesíteni az ígéreteit Optimista Róbert Fico, pesszimista pénzintézetek A Nyitra és Besztercebánya közötti gyorsforgalmi út megépítésének kiér­tékelésére 2003 január végéig kerül sor (Ján Krošlák felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico kormány­fő szerint a pénzpiaci válság elle­nére a jelenlegi kormány mindent megtesz azért, hogy Pozsonyt és Kassát 2010-ig autópályával kös­sék össze. ,Akarjuk, miért is ne akarnánk, természetesen csak ab­ban az esetben válthatjuk valóra az ígéreteinket, ha a sztrádákat a PPP-projektekkel (Public Private Partnership), vagyis a köz- és ma­gánszféra együttműködésén ala­puló beruházásokkal biztosít­hatjuk” - vallja a kormányfő. A PPP jellemzői a viszonylag hosszú, 20-30 éves időtáv, a ma­gánszektor számára biztos meg­rendelés, az állam számára költ­ségtakarékos beruházás, előre tervezhető költségek és szolgálta­tás. Az állam a tulajdonjoggal járó kockázatot a magánszektor kezé­be adja át. Míg a hagyományos ál­lami beruházások esetében az ál­lam a beruházás költségeit legké­sőbb a létesítmény átvételéig megtéríti az építőtársaságnak, PPP-beruházáskor az állam csak az infrastruktúra üzemeltetési időszakában, a nyújtott szolgálta­tásért fizet. Fico szerint a kormány tervei csak akkor hiúsulnak meg, ha a sztrádák építéséhez képtelenek lesznek megnyerni a beruházó­kat. A miniszterelnök szerint így manapság csak a bankoktól függ, hogy a kormány 2010-re képes lesz-e teljesíteni az ígéreteit. „Manapság minden a bankoktól függ. A pénzpiac kezében vagyunk” - állítja Fico. A kor­mányfő szerint jelenleg nem ami­att aggódnak, hogy a banki támo­gatással épített sztrádák túl drá­gák lennének, hanem amiatt, hogy a bankok egyáltalán támo­gatják-e majd az útépítést. Fico azt sem zárja ki, hogy a sztrádák építésére a jövőben a ma­gán-nyugdíjpénztárakból kilépők megtakarításait is felhasználhat­ják. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy adott or­szágban gyakran elég nehézkes a PPP-konstrukciók bevezetése és el­terjedése. Ebből következik az is, hogy a közszféra, illetve a nyilvá­nosság többnyire gyanakvással fo­gadja a struktúrát, főképp attól va­ló félelmében, hogy a bonyolult konstrukciók csak a közpénzek el­herdálását hivatottak leplezni, il­letve afeletti aggodalmában, hogy ez a központi kormányzat nyakló nélküli költekezését vonja majd maga után. A PPP-projektek vi­szonylag magas tervezési, beszer­zési, illetve egyéb tranzakciós költ­séggel járnak, és az előkészítési pe­riódus hosszabb, mint a hagyomá­nyos állami beruházás esetén. Nap­jainkban három PPP-projektum ki­értékelése zajlik, ezek együttes ér­téke megközelíti a 110 milliárd ko­ronát, azonban a jelenlegi pénzhi­ányos időszakban a végösszeg érezhetően nőhet, (mi, s)

Next

/
Thumbnails
Contents