Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-03 / 229. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Nagyok voltak a veszteségek Moszkva. Az orosz kormány 80 milliárd rubellel (3,13 milliárd dollárral) növeli jövőre katonai kiadásait, hogy új fegyvereket vásároljon a hadseregnek, részben pótolva ezzel a rövid grúziai háborúban elvesztett eszközöket. Vlagyimir Putyin kormányfő bejelentése némi fogódzót ad azzal kapcsolatban, hogy az orosz költségvetésnek mekkora kiadást jelenthetett az augusztusi - fegyveres konfliktus. Orosz kormányzati tisztségviselők korábban kitértek e kérdés megválaszolása elől. (MTI) Megdőlt egy atomtabu Washington. A képviselőház után a szenátus is áldását adta a békés célú amerikai-indiai nukleáris együttműködésről szóló megállapodásra. A mérföldkőnek számító egyezmény - két éve írta alá George Bush amerikai elnök és Manmohan Szingh indiai miniszterelnök - több évtizedes tilalom után lehetővé tenné az amerikai vállalatoknak a nukleáris fűtőanyag és az atomtechnológiák szállítását Indiának. Sokan bírálták az alkut, mert India nem írta alá az atomsorompó-szerződést. Újdelhi vállalta, hogy különválasztja katonai és polgári célú atomprogramját. Juszuf Raza Gilani pakisztáni kormányfő szerint mindez megnyithatja az utat egy hasonló egyezmény előtt Pakisztán és azUSAközött. (MTI) Mecseteknél robbantottak Bagdad. Legkevesebb 16 halottja és közel 60 sebesültje van egy kettős öngyilkos merényletnek, amelyet az iraki fővárosban, Bagdadban követtek el tegnap reggel két síita mecset ellen. A rendőrség szerint az egyik szentélynél, ahol a ramadán böjti hónap befejezésére, az íd al-fitr ünneplésére gyűltek össze a hívek, egy merénylő felrobbantotta pokolgéppel megrakott járművét. Egy másik mecsetnél, Újbagdad negyedben a támadó gyalog vegyült az imádkozok közé és hozta működésbe a derekára erősített robbanószerkezetet. Mindkét merénylet az iraki főváros főleg suták lakta részében történt. (MTI) Készül az első számvetés Jeruzsálem. Az izraeli és a palesztin tárgyalók novemberben Egyiptomban értékelik tárgyalásaikat a közel-keleti rendezésben közvetítő kvartett tagjaival tartott találkozón. Az izraeliek és a palesztinok most először számolnak be az Annapolisban 2007-ben elindított folyamat eredményeiről. A korrupcióval vádolt Ehud Óimért izraeli kormányfő lemondása miatti bizonytalanság légkörében az elmúlt hónapokban egy helyben topogtak a tárgyalások. A közel-keleti kvartett tagjai az USA, Oroszország az EU és az ENSZ. (MTI) Amerika és Európa vezető politikusai azt remélik, hogy ma a képviselőház is áldását adja a 700 milliárdos mentőcsomagra Maradtak kétségek a szenátusi igen után Előtérben a szenátus vezető személyiségei (balról): Christopher Dodd demokrata szenátor, Harry Reid, a szenátus demokrata többségi frakciójának vezetője és Mitch McConnell, a republikánusok vezetője (ČTK/AP-felvétel) Washington. Az amerikai szenátus szerdán este elfogadta a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagot. Elemzők azonban figyelmeztetnek: egyáltalán nem vehető biztosra, hogy a korábbihoz képest javított változatot ma a képviselőház is jóváhagyja. ÖSSZEFOGLALÓ AWall Street megmentését célzó csomag szenátus által elfogadott (74:25 arányban) változata némileg módosított verziója annak az eredeti tervezetnek, amelyet a képviselőház hétfőn váratlanul elutasított. A mentócsomag megmentéséről a hétfői képviselőházi kudarc óta kiterjedt egyeztetések folytak a kongresszusban. Az alsóház a hét elején 228:205 arányban vetette el a kétpárti javaslatot. Azúj változatúj elemei Az új változatban szereplő új elem, hogy a szövetségileg biztosított bankbetétek összegét felemelik 100 ezerről 250ezer dollárra. Az új verzióba egy 150 milliárd dolláros üzleti és energiaipari adócsökkentés is belekerült, továbbá mintegy 24 millió adófizetőt érintő könnyítés az ún. alternatív minimális adó terén. A két amerikai elnökjelölt, a demokrata párti Barack Obama és a republikánus John McCain is kampányát megszakítva visszarepült Washingtonba, hogy részt vegyen a fontos szavazáson. Egyetértettek abban, hogy a törvényhozásnak támogatnia kell a bizalom helyreállítását célzó rövid távú mentőtervet. George Bush személyesen is közbelépett a javaslat elfogadása érdekében. Steny Hoyer, a képviselóház demokrata párti frakciójának vezetője megerősítette: az alsóház helyi idő szerint ma délben vagy kora délután szavaz az új változatról. Harry Reid, a szenátus demokrata többségi frakciójának vezetője kijelentette: biztos benne, hogy a mentőterv széles támogatottságot kap a képviselőházban is. Mitch McConnell, a felsőházi republikánusok vezetője szintén ebben reménykedik. Szkeptikus jóslat is van Az ún. fiskális konzervatív demokraták csoportjáról azonban tudni lehet: továbbra is ellenzi, hogy a kormány az adófizetők pénzéből ekkora összeget fordítson a rossz befektetések kivásárlására. Egyikük, Peter DeFazio azt mondta, bármennyire igyekezett a demokrata vezetés feljavítani a mentőövet, az alapelgondolás hibás, így a kezdeményezés valószínűleg újra meg fog bukni. A pénzügyi mentócsomag első verziójára az alsóházban hétfőn a republikánusok kétharmada, a demokraták 40 százaléka voksolt nemmel. Mint a The Wall Street Journal rámutatott: az igen és nem voksok nem a pártvonalakat követték, az elutasító szavazatok minden irányból érkeztek. Többségében azok az ifjú képviselők szavaztak nemmel, akik a kongresszusban akarnak maradni és ezért éberen figyelik a közvéleményt. Az amerikaiak pedig azt érzékelik, hogy a pénzügyi rendszert tönkretevő milliárdos Wall Street-i bankárokat a nép pénzéből akarja a kormány kisegíteni. A világ pénzpiacai az utóbbi napokban drámai módon követték az amerikai pénzügyi mentócsomag sorsának alakulását. A tőzsdei mutatók nagyot zuhantak a képviselőház elutasításakor, de a piacok helyreálltak annak a megújult optimizmusnak jegyében, hogy a kongresszus a mentócsomag módosított változatátvégül elfogadja. Emelkedő tőzsdei nyitás Tegnap reggel a nyugat-európai részvénypiacok emelkedőén kezdtek: jótékony hatást fejtett ki a mentócsomag szenátusi elfogadása, ha a bankok helyzete miatti aggodalmak nem is szűntek meg. A piac szereplői úgy vélik, a mentócsomag nem általános gyógyszer, a romló gazdasági kilátások közepette kamatmérsékléseket várnának el a központi bankoktól. A londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 több mint 10 pontos emelkedéssel kezdett, fél óra múlva 23,2 pontos nyereségben volt. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 több mint 9 pontos csökkenéssel indult, fél óra múlva 4,09 pontos nyereségnél volt. Párizsban a CAC-40 több mint 22 pontos emelkedéssel nyitott, fél óra múlva 20,7 pontos nyereségnél járt. A nyersolajpiacon közel egy dolláros volt az árdrágulás tegnap reggel arra a hírre, hogy a kongresszus végül jóvá fogja hagyni a pénzügyi mentócsomagot, ami a gazdaság stabilizálódását és a nyersolajkereslet növekedését vonja majd magával. Később viszont ismét csökkent az olajár, 3 dollárral. Az üzemanyag-fogyasztás egy hónap alatt 7 százalékkal mérséklődött az USA-ban, a finomítók ezért nem vásárolnak nyersolajat. A szakértők a következő hónapokra 80-90 dolláros nyersolajárral számolnak. Brit-ír konfliktus Régen tapasztalt feszültség támadt Nagy-Britannia és Írország között annak nyomán, hogy az ír kormány korlátozás nélküli garanciavállalási tervet jelentett be a legnagyobb ír bankokban tartott megtakarításokra. Ennek hírére állítólag máris több milliárd fontot menekítettek Írországba a brit betétesek. Az ír tervezet a következő két évre szólóan garantálná a betétek teljes visszafizetését csőd esetére a hat vezető ír bank ügyfeleinek. A dublini parlament elé sürgősséggel beterjesztett törvényjavaslat azonban felbőszítette a brit kormányt és a pénzügyi hatóságokat, amelyek szerint az ír intézkedés komoly versenyhátrányba hozza az egyébként is megtépázott brit bankrendszert. Ennek jelei a tegnapi londoni sajtó szerint máris mutatkoznak. A Daily Telegraph banki forrásai szerint „fontmilliár- dok vándoroltak brit bankokból vagy közvetlenül ír pénzintézetekbe, vagy a brit királyi postához, amelynek banki szolgáltatásait a Bank of Ireland végzi”. A lap szerint ebben a helyzetben egyre erősödő nyomás nehezedik Gordon Brown miniszterelnökre, hogy kövesse az ír példát, és vezessen be szintén teljes körű visszafizetési garanciát a brit bankokban vezetett számlákra. 30 ezer lakás felvásárlása A globális pénzügyi válság miatt veszélybe került építőipari és ingatlanszektor megsegítésére a francia állam 5 milliárd euróért felvásárol 30 ezer olyan lakást, amelyek építése az értékesítési bizonytalanságok miatt még nem kezdődött meg. Az erős állami beavatkozásról szóló hírt a francia elnöki hivatal közleményben jelentette be. A Le Figaro azt írta: az állam a felhalmozódott új építésű lakások felét vásárolja fel. Ha nem tenné meg, 70 ezerrel kevesebb építkezés indulna meg az idén, ami 110 ezer munkahely megszűnéséveljáma. Globális ipari recesszió Súlyos recesszióban van a világszintű feldolgozóipar, sőt nagy valószínűséggel már a világgazdaság jelentős része is, és az ipari termelés visszaesése „drámai ütemben gyorsul” az egyik vezető londoni befektetési csoport szerint. Londoni hitelminősítői elemzők azt jósolják, hogy az európai vállalati szektor számára még csak most következik a válság legnehezebb időszaka. (MTI,ú) Németország nem ért egyet a francia javaslattal Párizs. A pénzügyi válságról az unió soros elnöki tisztét ellátó Franciaország javaslatára tartandó európai csúcstalálkozó körül tegnapi lapértesülések szerint egyre nagyobb a bizonytalanság. Az európai országok megosztottak a megoldási javaslatokat illetően. A francia sajtó szerint a G8 európai tagjai (Franciaország, Nagy Britannia, Németország és Olaszország) között Párizsban holnapra tervezett találkozó tényét hivatalosan sehol nem kívánták megerősíteni - a Párizs és Berlin között kirobbant vita miatt. Németország ugyanis visszautasítja egy, az amerikaihoz hasonló, a nehézségbe került európai bankok megsegítésére kidolgozott 300 milliárd eurós európai mentőcsomag tervét. Ezt a párizsi lapok egyöntetűen a francia elnöki hivatalból származó ötletnek tulajdonítják. Christine La- garde francia gazdasági miniszter egy közös európai alapról beszélt, ennek ötletét a német pénzügyi tárca szóvivője határozottan ellenezte. Az alap finanszírozásáról eddig semmilyen hivatalos információ nem látott napvilágot. Christine Lagarde pedig azt is cáfolta, hogy Párizs európai mentőcsomagot javasolna. Jean- Claude Juncker, az Eurocsoport elnöke tegnap azt mondta, Európában nem szükséges egy Paul- son-tervhez hasonló beavatkozás, mert a pénzügyi szektor stabil. A hírek szerint Párizs a bankok szigorúbb könyvelési szabályozása mellett a költségvetési hiányra vonatkozó európai szabályok, azaz a maastrichti kritériumok könnyítését is szeretné elérni, amihez Berlin szintén nem járulna hozzá. (m,ú) Beszüntetnék az unió katonai vállalkozását Obama már három fontos ingadozó államban vezet Vita a boszniai jelenlétről ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Az erőteljes francia nyomás ellenére több ország ellenezné az EU bosznia-hercegovinai katonai vállalkozásának beszüntetését. Ez derült ki az uniós védelmi miniszterek kétnapos kötetlen találkozóján, amely tegnap zárult Deauville normandiai fürdővárosban. Az Althea művelet 2004-ben 7 ezer katonával indult, a balkáni helyzet stabilizálásának céljával. E vállalkozás keretében ma már csak mintegy 2 ezer katona tartózkodik Boszniában. Hervé Morin, az EU soros elnökségét ellátó Franciaország védelmi minisztere felvetette, hogy jó lenne, ha az Altheát befejeznék, mivel az lényegében elérte kitűzött célját. Nem mindenki osztja azonban a francia álláspontot, különösképpen a balkáni térséghez közelebb fekvő országok nem. Vadai Ágnes magyar honvédelmi államtitkár azt nyilatkozta, hogy Budapest mellett az ellenzők között van Görögország és Szlovákia is, továbbá Olaszország szintén úgy véli, hogy el kell még gondolkodni a kérdésen. E csoport szerint nem csupán katonai, hanem politikai jelentősége is van az Althea keretében való bosznia-hercegovinai EU-jelenlétnek. A küldetést pedig Boszniánál szélesebb összefüggésben, az egész nyugat-balkáni térség stabilitása szempontjából kell szemlélni. Norbert Darabos osztrák védelmi miniszter is azt mondta, hogy nincs egységes álláspont ebben a témában. Hivatalos döntés az EU védelmi minisztereinek november 10-i brüsszeli tanácskozásán várható. (MTI, ú) MT1-ÖSSZE FOGLALÓ Washington. Három fontos, ún. ingadozó államban is vezet Barack Obama, a demokraták elnökjelöltje republikánus vetélytársával, John McCainnel szemben - derült ki a Quinnipiac Egyetem felméréséből. Ohióban, Floridában és Pennsylvaniában egyik pártnak sincsen biztos, többségi bázisa, ezért a választói hangulatot négyévente árgus szemekkel figyelik az elemzők. E három állam 68 elektori szavazattal rendelkezik (a győzelemhez 270elektorivokskell). Eddig fej-fej mellett haladtak, de most már Floridában Obama népszerűsége 51, McCainé 43 százalékos. Ohióban 50:42-re, Pennsylvaniában 54:39- re vezet. 1960 óta egyetlen olyan elnökjelölt sem tudott győzni, aki e három államból legalább kettőben nem nyert. Elemzők több tényezővel magyarázzák Obama pozíciójának javulását. Az illinois-i szenátorjobban szerepelt a televíziós vitában; a közvélemény jelentős hányada a kezdeti lelkesedés elmúltával most már ellenérzéssel viseltetik a republikánus alelnökjelölt- tel, Sarah Palin alaszkai kormányzóval szemben; és egyre többen vélik úgy, hogy Obama alkalmasabb a gazdasági válság kezelésére, mint McCain. Miközben a vélemény- formáló elit türelmetlenül várta az alelnökjelöltek tegnap esti - középeurópai idő szerint ma hajnali - vitáját, a kampány napirendjét és a népszerűségi mutatók alakulását mindinkább a pénzügyi válság befolyásolja, előrejelezheteden módon. Az iraki háború, a nemzetbiztonsági és külpolitikai kérdések szerepe háttérbe szorult. Fegyverek Grúziának Juscsenko ráfázhat Moszkva. Alkotmányos felelősségre vonás fenyegeti Viktor Juscsenko ukrán elnököt, mert az ő utasítására, országa védelmi képességeinek kárára szállítottak fegyvereket Ukrajnából Grúziába a déloszét hadművelet végrehajtásához. Erről az orosz Izvesztyija számolt be, amely olyan exkluzív dokumentumok birtokába jutott, amelyek bizonyítják az ukrán elnök szerepét a fegyverügyletekben. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő is bírálta tegnap ezt a kijevi lépést, amikor Julia Timosenko ukrán kormányfőt fogadta. Grúziát főleg az ukrán hadsereg használatában lévő támadó fegyverek érdekelték. Moszkva szerint Juscsenko biztosan tudott Szaakasvili készülő katonai agressziójáról is. (MTI) Válságkezelő elnök kell
