Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-03 / 229. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 3. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ LA LIBRE BELGIQUE Több friss információ azt sejteti, a kínai hatóságok az augusztusi olimpia előtt tud­tak a tejmérgezésről, de a sportesemény miatt titokban tartották - állította a La Libre Belgique. A belga lap idézi egy hetilap főszerkesztőjének blogbejegyzését, mely szerint szerkesztőségét júliusban ér­tesítették csecsemők nyugta­lanító kórházi haláláról. Fu Csian-feng naplórészlete szerint akkor egyik munka­társát sem tudta szabaddá tenni, emiatt „mélységesen bűnösnek” érzi magát. A hi­vatalos kínai pártlap írt ar­ról, hogy a tejmérgezésben érintett Sanlu az olimpia előtt arra kérte a helyi ható­ságokat, „segítsen kedvező médiakömyezetet teremteni a cég problematikus termé­keinek bevonásához” . (mti)- Ki nem állhatom a gombaidényt. Alig, hogy kimossuk a mérgesgombát a páciensek gyomrából, a politiku­sok máris megmérgezik őket az ostoba kijelentéseikkel. (Peter Gossányi karikatúrája) Tavaly a kalózok 30 millió dollárt zsebeltek be váltságdíjakból, ami meghaladja Puntland költségvetését Élet a Szomáliái kalózok városában Ahányszor híre jön, hogy újabb hajót foglaltak el a Szomáliái Puntland partja­inál, megélénkül a kalózok városa. MT1-HÁTTÉR Megrohanják Eyl kikötőjét, ahol az eltérített hajók nagy ré­szét őrzik a jól felfegyverzett bandák. Nyakkendős, elegáns emberek érkeznek terepjárókon, notebookkal, egyikük a kalózok könyvelőjének, a másik főtárgya­lójuknak mondja magát - írta honlapján a BBC. Nagy pénz forog kockán: a váltságdíjak jelenleg 300 ezer és másfél millió dollár között mo­zognak. Egy látogató, aki nemrég járt a városban, arról számolt be, hogy bár a hajók tényleges elfog­lalásában viszonylag kevesen vesznek részt, a kalózkodás mo­dem iparága sokaknak nyújt megélhetést. „Az első támadást maroknyi ember hajtja végre, szokás sze­rint egy 7-10 fős csoport - mesél­te. - Nagy teljesítményű, nehéz­fegyverzettel felszerelt siklóhajó­kon futnak ki a tengerre, de ami­kor már elfogták a hajót, mintegy ötven kalóz szállja meg a fedélze­tet, és körülbelül ugyanennyien várnak a parton, nehogy valami balul üssön ki.” Volt olyan eset, hogy a kalózok a szomjhalál szélén álló halá­szoknak adták ki magukat, majd amikor felengedték őket a fedél­zetre, előrántották fegyvereiket. Gyakran indítják támadásaikat „anyahajókról” - nagyobb ha­lászhajókról, amelyek fedélzetü­kön kisebb siklóhajókat visznek. Kikből lesznek kalózok? Sok esetben halászok nyergeitek át a tengeri útonállásra, mert úgy lát­ták, hogy a kereskedelmi hajók veszélybe sodorják és tönkrete­szik mesterségüket. A jövedel­mező üzletbe később üzletembe­rek és a Szomáliái hadurak volt harcosai is beszálltak; a váltság­díjon fele-fele arányban osztoz­nak a kalózok és segítőik. Mivel valamilyen formában szinte mindenki haszonélvezője az iparszerűen űzött kalózkodás­nak, beleértve azokat is, akik éle­lemmel látják el a túszul ejtett ha­jósokat, mostanra ez lett a félau­tonóm Puntland gazdaságának fő bevételi forrása. Eyl ideális kalózvárossá fejlő­dött - még a túszok számára is. Külön éttermek nyíltak az eltérí­tett hajók legénységének kiszol­gálására. Mivel a tengeri rablók­nak elemi érdekük, hogy hozzá­jussanak a váltságdíjakhoz, igye­keznek tisztességgel gondját vi­selni foglyaiknak. A kalózok számára a város iga­zi menedéket nyújt, ahol a ható­ságok vajmi keveset tesznek azért, hogy gátat vessenek üzel- meiknek. Mindez azt sugallja, hogy kapcsolataik a puntlandi kormányzatig, sőt talán azon túl is teljédnek. Sokan közülük egyetlen klánhoz tartoznak, ah­hoz a Majarteen-klánhoz, amely­nek a Szomáliái átmeneti szövet­ségi kormány elnöke, Abdullah Yusuf is tagja. Puntland part menti térsége vi­rágzik. Takaros házak épülnek, drága kocsik futnak az utakon - s mindez egy olyan országban, amelynek csaknem húsz éve nincs működő kormánya. Megfigyelők szerint tavaly a kalózok mintegy 30 miihó dollárt zsebeltek be váltságdíjakból, ami jóval meghaladja Puntland kö­rülbelül 20 millió dolláros éves költségvetését. Amikor Adde Mu- sát, Puntland elnökét a kalózok és segítőtársaik állítólagos gaz­dagságáról kérdezték, azt mond­ta, „több mint igaz”. Óriási bevételeiknek köszön­hetően a XXI. század kalózai egy­re inkább megengedhetik ma­guknak a legkorszerűbb fegyve­reket és siklóhajókat. Ez pedig azt jelenti, ha senki nem tesz többet azért, hogy megálljt pa­rancsoljon nekik, akkor továbbra is fosztogatni fognak az Ádeni- öblöt átszelő forgalmas hajózási útvonalakon. Nem kímélik azo­kat a hajókat sem, amelyek rá­szoruló honfitársaiknak - a Szo­máliái lakosság csaknem egy- harmadának - szállítanak élelmi­szersegélyeket. A Szomáliái partok mentén napjainkban - mások mellett - francia, kanadai és malajziai ha­dihajók járőröznek, hogy meg­próbálják elhárítani a kalóztá­madásokat. A Nemzetközi Ten­gerészeti Szervezet egyik tiszt­ségviselője világított rá, miért lesznek egyre vakmerőbbek a jól felfegyverzett kalózok. Az olaj- szállítmányok több mint 30 szá­zaléka áthalad az Ádeni-öblön, és jóllehet a kalózoknak nincsenek eszközeik az óriástankerek eltérí­tésére, voltak már olyan hírek, hogy tüzet nyitottak rájuk. „Csak idő kérdése, hogy valami rettenetes történjen - mondta az illetékes. - Ha a kalózok rést üt­nek a tartályhajókon, és a ten­gerbe ömlik az olaj, abból hatal­mas természeti katasztrófa lehet.” A kalózkodás valószínűleg mindaddig gondot okoz a Szomá­liái vizeken, amíg az afrikai or­szágot az erőszak és a káosz ural­ja. A konfliktus nagyon hasznos lehet egyes üzletfajták felvirág­zásához, és a kalózkodás bizo­nyosan közéjük tartozik. Könnyű fegyverekhez jutni, s nincs olyan működő hatóság, amely megállí­taná a tengeri rablókat, sem föl­dön, sem vízen. Moszkva magatartása a következő hetekben jelentős mértékben befolyásolhatja a kapcsolatok alakulását Oroszország fontos az Európai Uniónak MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Oroszországot olyannak kell elfogadnunk, amilyen valójá­ban, s nem olyannak, amilyen­nek látni szeretnénk - hangsú­lyozta az Európai Unió külügyi biztosa. Benita Ferrero-Waldner a Handelsblatt című lapban meg­jelent interjúban kijelentette: az EU és Oroszország függ egy­mástól. Oroszország fontos piac Európa számára, s a nemzetkö­zi politika rendkívül fontos sze­replője. „Ezt nem szabad elfe­lejtenünk” - fogalmazott az unió külügyi vezetője. A korábbi osztrák konzerva­tív külügyminiszter mindezt annak kapcsán fejtette ki, hogy az EU a kaukázusi konfliktus nyomán elemzi Oroszországhoz fűződő kapcsolatait. Ez az elemzés még nem fejeződött be - jelentette ki a külügyi biztos, áld ugyanakkor Oroszországgal szemben pragmatikus megköze­lítést sürgetett. Ferrero-Waldner cáfolta azo­kat az értesüléseket, amelyek szerint a Grúziával foglalkozó, október 15-re tervezett nemzet­közi konferenciát - Moszkva kö­vetelésére - csupán szakértői szinten rendeznék. „Ez nem felel meg a valóságnak” - fogalmazott az osztrák politikus, aki szerint a konferenciát ugyan szakértői szinten készítik elő, később azonban külügyminiszteri szintre emelik. Erről konkrét megálla­podásjött létre az EU és Oroszor­szág között - tette hozzá. A biztos elismerte, hogy az Oroszország által egyoldalúan elismert Abháziával és Dél- Oszétiával kapcsolatban eltér az EU és Moszkva álláspontja. Oroszországot azonban a jövő­ben is partnernek kell tekinte­nünk - fűzte hozzá. Ugyanak­kor természetesnek tartotta azt, hogy Moszkva magatartása a következő hetekben jelentős mértékben befolyásolhatja a kapcsolatok alakulását. Min­dennek függvénye az is, hogy még ebben a hónapban folyta- tódhatnak-e az EU és Oroszor­szág közötti új partneri megál­lapodást célzó tárgyalások - je­lentette ki az unió külügyi biz­tosa. Az interjúban üdvözölte Ni­colas Sarkozy francia elnök arra vonatkozó javaslatát, hogy az EU egyfajta gazdasági közössé­get hozzon létre Oroszország­gal. „Mindig is azt hangsúlyoz­tuk, hogy az unió a lehető leg­szorosabb gazdasági együtt­működésre törekszik Moszkvá­val, talán egy szabadkereske­delmi övezet létrehozására is” - fogalmazott az EU külügyi ve­zetője. Sarkozy javaslatát napi­renden tartjuk, annak megvaló­sítása azonban még túl korai - fűzte hozzá. Az interjú azzal egy időben látott napvilágot, hogy a gazda­sági együttműködés szorosabb­ra fűzésének szándékával An­gela Merkel német kancellár Szentpétervárott tárgyalásokat kezdett Dmitrij Medvegyev orosz államfővel. KOMMENTÁR Fico, a jó szomszéd MOLNÁR IVÁN Kevesebbet szeretne fizetni a távfűtésért? Eddig az Új Szó hasábjain is azt ajánlottuk, hogy a folyamatosan növekvő energiaárakmiatt ehhez hószigetelni kell a panelházunkat, modernebb ablakokat kell beszereznünk, a radiátorokra pedig hőszabályozókat és mérőbe­rendezéseket szereltessünk fel. Úgy látszik, mára ezek a módszerek elavultak. A napokban egy olyan forradalmian új módszert mutat­tak be Szlovákiában, amelynek köszönhetően jelentős megtakarí­tást érhetünk el. Akik kipróbálták, napok alatt 28 százalékkal ol­csóbban jutottak hozzá a távfűtéshez. Mi a titka az egésznek? Nos, nem kell mást tennünk, csak abban a pozsonyi városrészben lakást vásárolni, ahol Robert Fico lakik. A legfrissebb felmérések szerint Szlovákiában idén eddig 20 száza­lékkal nőtt a távfűtés ára, ami nem kerülte el a szegényebb régiókat sem. A legnagyobb árugrásra Besztercebányán került sor, egy giga- joule hőért ott szeptembertől 933 koronát fizetnek. Szeptembertől 28 százalékkal emelte az árait a Smer jelöltjei által vezetett pozso­nyi hőszolgáltató is, amit egy ideig sikerült titokban tartania a veze­tésnek. A napokban azonban a kormányfőhöz is eljutott az áreme­lés híre. Fico nem késlekedett, keményen lepirította a párt embere­it, ezek így a főváros nyugati részén található Pozsonyhidegkút és Károlyfalu városrészekben egy gigajoule hőért már nem 844 koro­nát, hanem csak 646 koronát számláznak. Talán mondanunk sem kell, hogy Fico Károlyfalun él. Hogy közben az olyan szegényebb városokban, mint Bártfa, Losonc, Rozsnyó vagy Szene jelentős mértékben megugrott a távfűtés ára? Kit érdekel? Amit a miniszterelnök nem akar látni, azt egyszerűen nem látja. Fico egyébként is jobban hisz az örökké optimista gazda­sági miniszterének. Ľubomír Jahnátekpedigmegrögzötten csak azt ismételgeti, hogy az idei áremelés nem haladta meg a 2-3 százalé­kot. Mindezt talán ő maga sem hiszi el, a kis mértékű áremelésről szóló meséivel azonban sikerül elringatnia a Smer választóit, fenn­tartva bennüka hitet, hogy Robert Fico csakis az ő érdekeikért har­col. Ha mégis inkább a saj át szemünknek hiszünk, és szeretnénk ol­csóbban hozzájutni a távfűtéshez, nem marad más hátra, Károlyfalu- ra kell költöznünk. Itt ugyan az öregebb háromszobás lakások ára is 3-4 millió koronánál kezdődik, cserébe azonban Fico szomszédai le­hetünk, és manapságez minden pénzt megér. GLOSSZA Sírni, ahol senki se lát LOVÁSZ ATTILA Sok a könny a képernyőn, gye- rekeksíiják el magukat a zsűri ledorongoló véleménye halla­tán ország-világ szeme láttára, mertnemjutottaktovább, vége egy álomnak. Az egyik szlová­kiai internetes portál arról szá­mol be, hogy a sok gyermek­könny miatt a frekvenciatanács is foglalkozhatna a tehetségku­tató -versenyek újabb licensz- formátumaival. Döbbenettel vettem tudomásul a Megasztár négyes sorozatában és aSzlovákiatehetségetkeres kiírásában az alsó korhatárt. A médiaszereplés meglett felnőt­teket is képes kikészíteni, nem feltétlenül tudunk sikert feldol­gozni, két tévés generációból láttam kihullani embereket, és láttam sztárság ürügyén megbo­londulni addigi barátokat. A si­kert, az ismertséget esetenként nehezebb feldolgozni, mint a kudarcot, a drogambulanciák tapasztalt addiktológusai regé- nyeket mesélhetnének erről. Ne legyenek illúzióink, a holly­woodi, de egyéb filmekben is csodált, anyuka korú dámák ál­tal könnyezve nézett gyermek­sztárok, akiket szüleik pólyás koruk óta cipelnek castingról castingra, felnőttkorukra ron­csok, azt a néhány Leonardo di Capriótkivéve. S ne legyenek il­lúzióink a gyermekkönnyekkel kapcsolatban sem. E sorok írója gyermekei sport- és zenei verse- nyeitjobbára sofőrként abszol­válva látott már több tucatnyi kölyköt dühöngeni, sírni, visíta­ni egy vesztes meccs, rossz telje­sítmény után, de látott páston és színpadon örömkönnyekkel bo­londozó győzteseket is. Töröl­tem én már annyi könnyet szü­lőként, hogy egy tévés SMS-cas- ting (mert az egész nem más) sí- ró kamaszai nem tudnak meg­hatni. Igenis, kisfiam, a média vi­lága kegyeden, itt nem érvénye­sek az „anyuci, éhes vagyok” mondatok, itt csak produkció van, s aki belefér, győz, aki nem, kihullik. Ajó hang, ababy-face, a túlzott önbizalom, de még a ka­maszkorra megszerezhető, akár kivételes tudás sem bástya, nem garancia semmire. Asztárvilág- ban csípőből lőnek, és senkit nem érdekel a másik lelke. Itt be is fejezhetnénk az eszme- futtatást, ha most és itt nem arról lenne szó, hogy ajobb sorsra ér­demes médiahatóságot akaija valaki bevonni ebbe az egyéb­ként csúnya játékba. Amédiaha- tóságesetlegelőre megtilthatta volna (pszichológusi szakvéle­ményekkel alátámasztva) gye­rekek indulását valamilyen ver­senyen, de akkor is olyan dolgot művelne, amire a jogszabály nem hatalmazza fel. A gyermek lelki fejlődéséért elsősorban a szülő felel, a társadalom állíthat korlátokat, korhatárokat, de ak­kor tessék este tizenegykor aplá- zamoziból hazazavami a 13 éves söröző látogatókat! Siessék ko­molyan venni az iskolai rendtar­tásokat (gondolok itt a nyilvános helyek felügyelet nélküli esti lá­togatását tiltó passzusokra). A kudarcélménypedignevel. Ha most a castingos kudarcokat akarjuk megtiltani, egy-kétév múlva tilos lesz az elégtelen osz­tályzat, aszülői vagy tanári dor­gálás, a fegyelmezés, mert azok- tól is szoktak sírni, dühöngeni. S így tilossá válikanevelés, aszo- cializálás. Ami pedig, nagyon- nagyon leegyszerűsítve nem más, mint megtanítani a gyer­meknek, hol vannak akaratér­vényesítésének határai. Acas- tingon a kiesés pillanatában. Otthon, másutt, de ott nem a zsűri ül, hanem akár a szigorúan is, de szeretettel ne velő szülő.

Next

/
Thumbnails
Contents