Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-24 / 247. szám, péntek

8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 24. www.ujszo.com 6662 Kedves olvasóink, újra elindítjuk telefonos rovatunkat, a 6662-őt. Az önök feladata egyszerű, a kérdésre SMS-ben küldjék el válaszukat, lehetőleg a lapszám megjelenésének napján. Vajon a hatalom packázása, vegytiszta nacionaliz­mus vagy érzéketlenség a kormány részéről az, hogy hibrid tankönyvekből kell tanulniuk a szlovákiai magyar iskolásoknak? Válaszukat a következő formában küldjék: ujszo(köz)válasz(köz)névr telefonszám Az SMS-t a 6662-es telefonszámra küldhetik a T-Mobile vagy az Orange hálózatból. Egy SMS ára 3,- korona áfával. * V 1 v V (SITA-felvétel OLVASÓI LEVEL Hol hever a téma? Nem, kérem, az eddigi állí­tásokkal ellentétben a téma nem az utcán hever. Sem ide­je, sem módja nincsen rá. A téma az újságok oldalain tűnik fel, táblázatok formájában. A téma elnyűhetetlen. A téma a hazai magyar iskolák ügye. Akit netalán érdekel, vagy érint a téma, már találkozhat vele egy halványkék okos könyvecskében, a címe: Ki ki­csoda Kassától Prágáig. A 15. oldalon áttekintés olvasható 1949-1990 közötti évek álla^ potáról. Mivel nekem megvan ez a könyv, és mivel a vér­nyomásom általában ala­csony, belelapoztam. Össze­hasonlítást nem készítek, mert a többségi nemzet pro­vokációval vádolna. Nem sok évvel ezelőtt a Va­sárnapban Lovász Attila a kö­vetkezőt írta: A magyar iskola legnagyobb ellensége a rossz magyar iskola. Egyetértek. Ráadásul a tények is bőven igazolják ezt az állítást. Na de mitől (lehet) rossz egy magyar iskola? Szerintem attól, ha eleve annak készítik. Másod­rendű állampolgárok gyerme­kei számára. Mert a többségi nemzet tradicionális naciona­lizmusa így kívánja. Teszik ezt Komenský hazájában, aki az anyanyelven való tanulás nemzetközi hírnevű apostola volt. Változnak az idők, az esz­mék, a próféták. Manapság másféle prófétákért rajong a nép. Nem érzékeli, hogy mes­terségesen butítják és uszítják. Azt hiszik, jó hazafiak, mert engedelmeskednek. Pedig csak szánalmasak. Sajnos, az épelméjű, humánus gondol­kodású országalkotók is szá­nalmasak, mert kisebbségi sorban élnek saját országuk­ban. Na de manapság a pénz­ügyi válság mellett eltörpülnek a nacionalista gondok. Vagy ha mégis előtérbe kerülnek, csak azért, hogy ezzel hárítsák el a nép, az Isten adta figyelmét a gazdasági kérdésekről. Győri Sarolta A rovatban közölt írások nem teltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. SZEMSZÖG 1956 - a velünk élő történelem Az a helyzet, hogy a Kárpát­medencében a félmúltnak ron­gyos a gúnyája. Szakadt vattaka­bát és felfeslett nadrág takarná, amit nem szeretne mutatni ne­künk, mostani magyaroknak. Valljuk be, a történelmünknek ki­látszik a feneke. Ha az ütésnyo­mokat nem látnánk ezen a kivilla­nó ülepen, még vicces is lenne. Rajtunk már úgyis csak az öniró­nia segít. Nálunk olykor nincs for­radalom, de leverik. Máskor meg van, és ami utána ránk marad be­lőle, az legfeljebb a vereség diada­la. Már csak azért is kihívás ma­gyarnak lenni, hogy ezt a két mondatot ne csak megértsük, de korról korra újra át is éljük. Olyan ez a történelem, mint a kátyúktól hemzsegő magyar utak: foltozott, lépten-nyomon újraírt, zökkenőkkel teli. Nem zsákutcás, az nem. Egyszerűen csak szomorú. Ezek vagyunk mi, magyarok. Megállapítjuk ma­gunk. De a csillogó szemű fiata­lok, akkor október 23-án, azok is mi vagyunk. Az őszintén lelkes, a tettrekész, s mellette a gyáva, a farizeus. Ez a nép úgy szűköl, mint a kutya, de ki tudja, miért, olykor megmozdul benne valami, és az egekig kiáltja a „farkasok dalát”. Ilyenkor egy pillanatra megérzi önnön nagyszerűségét. Ilyenkor nem gyűlöl, és nem gyűlölik. Ilyenkor világtörténel­met ír. Én azt a tizenhárom napot mindig a nemzeti lobogó köze­pén vágott lyukból nézem. Ez a perspektíva egyszerre takar és látni enged. így a tekintet a lé­nyegre fókuszál. Jelzők nélküli ez a forradalom, ugyanis oda középre nem varrtak semmit. Azaz mégis, be kellett foltozni utólag: és jöttek a jelzők az el­lenforradalomtól a polgári for­radalomig. A hazugságtól a be- lemagyarázásig. Ötvenhat a maga pecsétes ló- denkabátjával és szolgálatban elkoptatott pufajkájával megtör­ve, vagy tisztességtelenségben megőszülve máig szembe sétál­hat velünk az utcán. Ezért ma még csak félmúlt az a tizenhá­rom nap, amelyre a huszadik században a legbüszkébbek le­hetünk. Az ötvenhatos így vagy úgy, de botra támaszkodik. Látá­sa már csak koránál fogva sem a régi, a hallása is megkopott. Lel­kében a békétlenség szül indula­tot. A múltban él, vagy egy soha ki nem teljesedett jövőben? Kit érdekel ma már egy élő ötvenha­tos a történészeken kívül? Konzervatívként irtózom a forradalmaktól, de két évtized­del a rendszerváltozás után olyan érzésem van, hogy jobban jártunk volna, ha 1989-ben a forradalomnak nincs tárgyalásos vagy bársonyos jelzője. Ötvenhat ugyanis, erről a középkorúak nemzedéke tudna mesélni, lévén a vereség diadala, a meghason- lást hagyta örökül. Az „aki nincs ellenünk, az velünk van” logiká­ját. A kacsintós Kádárt, a gulyás- kommunizmust, ami mégis a le­hető legjobb opció a szovjet bi­rodalom külső szegélyén. Öt­venhat öröksége éppen csak a gerincünket követelte a boldogu­lásunkért. 1989-ben nem süví­tettek „fényes szelek”, az októ­beri égen nem voltak „rongyingű felhők”. Elmaradt a katarzis. Azt utoljára 1956 októberében élte meg az ország. Ötvenhat jelzők nélküli, még- sincs légüres térben. A fosztó­képzős, szabadságtalan és a ha­gyománnyal szakító, ötvenes évekre adott természetes válasz. Szabadság és nemzeti hagyo­mány, ötvenhatot az érezheti magáénak, aki mindkettőben hisz. Kolek Zsolt KARPAT-MEDENCEI KITEKINTŐ AKMKF védelmében Az európai normákkal nem egyeztethető össze, hogy bár­mely közösséget, legyen az fran­cia, zsidó, román vagy magyar, békés érdekvédelmi törekvései miatt támadják, mint ahogy az a napokban Szlovákiában történik -hangsúlyozta Sógor Csaba erdé­lyi, RMDSZ-es európai parlamen­ti (EP-) képviselő az EP hétfői strasbourgi ülésén, napirend előtti felszólalásában. „Soknyel­vűség és kultúrák közötti dialó­gus nem zárja ki annak a lehető­ségét, hogy az egy kultúrához tar­tozók és egy nyelvet beszélők ta­lálkozhassanak, nemzetközi szervezeteket, tanácskozó testü­leteket hozzanak létre” - mondta az Európai Néppárt frakciójához tartozó EP-képviselő. Felhívta a figyelmet arra, hogy a franciaaj- kúak nemzetközi szervezete öt kontinensen, 55 államban segíti közel 200 millió franciául beszélő ember politikai, kulturális, gaz­dasági együttműködését. A Zsidó Világszövetség 1936 óta száz or­szágban hangolja össze tagjainak érdekvédelmét, létezik emellett zsidó parlamenti képviselők vi­lágegyesülete is, a román kül­ügyminisztériumon belül pedig határon túli románok ügyosztá­VajdaságMA lya működik - sorolta a példákat. Sógor Csaba hangsúlyozta, hogy hasonló célból alakult meg a Kár­pát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) is. ,A nyolc or­szágba szakadt magyarság politi­kai képviselői évente egyszer összeülnek megbeszélni közössé­geik, országuk gondjait, jövőjét” - ismertette a fórum tevékenysé­gét, és az európai normákkal összeegyeztethetetlennek minő­sítette, hogy ezért Szlovákiában támadások érik a KMKF-et. Dezertáló képviselők Pete István lemondásával hatra emelkedett azoknak a honatyák­nak a száma, akik más tisztségre cserélték az RMDSZ-es parlamen­ti mandátumukat. Garda Dezső képviselő kilépett az RMDSZ-ből, frakciótagsága bizonytalan. Le­mondott szenátori mandátumá­ról Pete István, a Bihar megyei honatya a Számvevőszék vezető testületéhe került, s immár a har­madik politikus az RMDSZ tízta­gú felsőházi frakciójából, aki eb­ben a törvényhozási ciklusban más tisztségre váltja parlamenti megbízatását. Pete István utódja a Bihar megyei listán következő je­lölt, Szentmiklósi Zoltán agrár­mérnök lesz, akinek a mandátu­ma alig másfél hónapig, a válasz­tásokig tart. A 2004-es választá­sok után az RMDSZ szenátusi frakciójából elsőként Puskás Bá­lint „dezertált” más tisztségbe. A háromszéki honatyát 2007. júni­us 18-án az Alkotmánybíróság tagjává választották, helyébe a következő jelölt, Szabó Ilona lé­pett. Szabó egyébként az első hölgy volt az RMDSZ férfiak által uralt parlamenti frakcióiban. Má­sodikként Sógor Csaba váltott bársonyszéket: brüsszelire buka­restit. A Csíkszeredái lelkészt ugyanis európai parlamenti kép­viselővé választották, helyébe 2007. december 11-én Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenysé­get Ellenőrző Hatóság akkori el­nöke került. Változott az eltelt négy év alatt a képviselőházi frak­ció összetétele is, tagjai közül szintén hárman cserélődtek. A múlt héten tette le a parlamenti esküt Olosz Gergely, aki az Ener­giaszabályozási Hatóságot hagy­ta ott a törvényhozói mandátu­mért. A politikus Antal Árpád he­lyét foglalja el, akit a helyhatósági választásokon Sepsiszentgyörgy polgármesterévé választottak. Szintén a helyhatósági választá­sok után távozott a frakcióból Tamás Sándor, a Kovászna Me­gyei Tanács elnöke, akinek helyé­be Haszmann Pál lépett. Ugyan­csak önkormányzati tisztségbe - a Brassó Megyei Tanácsba - került Kovács Attila is, akinek székét 2008. augusztus 13-ától Nádud- vary György foglalja el a frakció­ban. Hivatalosan nem távozott a frakcióból, ám időközben kilépett az RMDSZ-ből Garda Dezső. A Hargita megyei képviselő függet­len jelölt lesz a választásokon az MPP támogatásával. „Garda még jogilag a frakció tagja, mindad­dig, amíg a frakció erről másként nem dönt, vagy ő maga be nem je­lenti a képviselőház plenáris ülé­sén, hogy kilép” - mondta la­punknak Márton Árpád. A képvi­selőházi frakcióvezető szerint Garda nem közölte parlamenti kollegáival, hogy október 17-én otthagyta az RMDSZ-t, ezért tag­sága még nem került terítékre a frakcióban. ,A választásokig va­lószínűleg nem is lesz már alka­lom, hogy bejelentsük, ha meg akarnánk válni tőle” - nyüatkozta Márton. Garda „szíve szerint” már megvált volna a frakciótól. „Be akartam jelenteni az ülésen, hogy kilépek, de erre nem volt alkal­mam, s vélhetően már nem is lesz” - mondta lapunknak a honatya. új magyar szó í i « i < «

Next

/
Thumbnails
Contents