Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-24 / 247. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 24. Kultúra 9 Hip-hop, alternatív pop, dub és drum'n'bass, graffity jam, képkiállítás és amatőr kisfilmek Zselízen 8. Keep it Cool fesztivál A szlovák alternatív könnyűzene csillaga, a Lavagance együttes is fel­lép a rendezvényen (Képarchívum) Zselíz. Nyolcadik alkalom­mal szervezi meg a Blue Art Polgári Társulás a Keep it Cool fesztivált, az Alsó-Ga- ram mente fiataljait meg­szólító multikulturális rendezvénysorozatot. ÚJ SZÓ-ELŐZETES Holnap a városi mozi négy ter­mében kerül sor a két fő blokkra osztható egyedülálló kulturális eseményre. A 14 órától kezdődő kísérőprogramok a teraszon, a kisteremben és a bárban zajlanak majd. A rendezvényre a kezdetek­től jellemző a műfajok keverése, a különböző művészeti ágak szere­peltetése, különös hangsúlyt he­lyeznek a szervezők a szubkultú­rák bemutatására. Idén is lesz graffity jam, melyet a Meys és Shorty művésznevek mögött rej­tőző alkotók tartanak majd. Nem maradhat el a hagyomá­nyos kiállítás sem, most a zselízi festő, grafikus, performer Kovács Richárd képeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Hatalmas siker minden évben a pólófestő akció, az érdeklődők egyedi mintájú ru­hadarabokra tehetnek szert, a mester szintén Kovács Richárd lesz. A fő program előtti hangulatot a Baranyovics Borisz, aka Skülla költő rapper és slam partyk ördö­Kundera versus Respekt Helyreigazítást követel az író Milan Kundera, a Párizsban élő világhírű cseh író helyreigazítást követel az őt besúgással megvádo­ló Respekt című prágai hetilaptól. Ha a lap ezt nem teszi meg, pert indít ellene - közölte tegnap a köz- szolgálati rádióban a Kundera csehországi jogi képviseletét ellátó Dilia irodalmi ügynökség igazga­tója, Jirí Srstka. Hozzátette: Kun­dera a kért helyreigazítás szövegét is pontosan megfogalmazta, s azt továbbították a lapnak. ,A helyreigazítási kérelmet meg­kaptuk. Jogászaink már foglalkoz­nak vele” - mondta a rádiónak Mar­tin M. Šimečka, a perrel fenyegetett Respekt főszerkesztője. A neves li­berális politikai magazin tulajdo­nosa, Zdenék Bakala az egyik leg­gazdagabb cseh vállalkozó. A Cseh Nemzeti Emlékezet Inté­zetének egyik történésze a közel­múltban olyan dokumentumot ta­lált, amely szerint Kundera adta fel a rendőrségnek 1950-ben Miro­slav Dvoŕáčeket, aki titkos megbí­zatással érkezett Nyugatról Prá­gába. Dvoŕáčeket letartóztatták, és 14 évet ült börtönben hazaáru­lás miatt. Kundera a ČTK hírügy­nökségnek adott nyilatkozatában határozottan tagadta, hogy bármi­féle köze lenne az ügyhöz. Az író fiatalságának ezen állítólagos epi­zódjáról a Respekt számolt be. A múlt hét elején kipattant Kun- dera-ügy folyamatosan nagy teret kap a cseh sajtóban, s a vélemé­nyek erősen megoszlanak. Bár a rendőrségi feljegyzés hitelességét szinte senki sem vonja kétségbe, azt megkérdőjelezik, hogy az eset valóban úgy történt-e, ahogy azt a történész magyarázza, s egyálta­lán Kundera volt-e az, akijelentett. Egy kortárs tanú a múlt héten egyenesen cáfolta, hogy Kundera adta volna fel Dvoŕáčeket. Az éles viták ellenére általános a vélemény, hogy ez az esemény nem fogja kedveződenül befolyá­solni Kundera irodalmi jelentősé­gét és művei olvasottságát. (kés) ge nevével fémjelzett párkányi Butik formáció forrósítja majd fel. Hihetetlen nyelvi fantázia, ele­gáns radikalizmus, az agyteker- vények sistergése és a nyelv pör­gése jellemzi. Majd a szintén pár­kányi Jóvilágvan zenél, ők egy­mástól látszólag távolálló zenei elemeket ötvöznek, jól megférnek egymás mellett többek között a ŠTEFAN VRAŠT1AK Bécs. Egy hete kezdődött, és jö­vő szerdáig tart a 46. Bécsi Nem­zetközi Filmfesztivál, vagyis a Vi­ennale, amely hasonlóan rangos szemle, mint a húsz évvel fiatalabb müncheni Filmfest, vagy az ötven­két esztendős londoni filmfeszti­vál, amelyektől abban különbözik, hogy csak bemutató, és nem ver- senyjellegű. A korábbi statisztikák azt mutatják, hogy a Viennale megközelítőleg százezer nézővel számol, amit méltán irigyelhetnek tőle a hasonló kvalitású mustrák, köztük a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál, amely idén is no­vember végén kezdődik majd. A tavalyi Viennale idején a szemle filmjeit vetítő mozik 79,2 százalé­kos kihasználtsággal mentek; a 321 vetítésből 126 teltházas volt. Idén a városközpontban hat mozi fogadta be és ad otthont a szemlének. A filmkínálat iránti érdeklődés olyan mértékű, hogy még a rövidfiimblokkokra is elő­vételben keltek el a jegyek, s a legnagyobb vetítőterembe, a 700 Hans Hurch, a Viennale igazgatója pszichedelikus gitárriffek, a szfé­rikus vokálok, az indiehangulat, a folkmotívumok, a döngölős rit­musszekció. Az azyl.sme.sk por­tállal együttműködve és a projekt főszervezőjének Maroš Hečkónak a segítségével 1-5 perces amatőr kisfilmeket is vetíteni fognak. Este nyolctól kezdődik a fő program a moziteremben. Szinte fő befogadására alkalmas Garten­baum vetítéseire sem kaphatók már belépők. Bár a Viennalénak nincs ver­senyprogramja, több díjat is ki­osztanak a mustra zárásakor, köz­tük a Bécsi filmdíjat, a Filmkriti­kusok (FIPRESCI) díját, valamint a Standard napilap olvasói díját. Az ez évi bécsi filmfesztivál fő vonala Bob Dylan személyisége és pályája előtt tiszteleg olyan filmek prezentálásával, amelyekben szí­nészként vagy zeneszerzőként szerepel. Sokakat vonz az a „kis filmtörténet” is, amely retrospek­tív vetítésekkel Los Angelest - a film városát mutatja be. Ezzel együtt a Viennale egyik elismerést kiváltott jellege, hogy ellenáll a hollywoodi „támadásnak”, vagyis az álomgyári produkciók nyomá­sának. Negatívumként említhető viszont, hogy a volt keleti blokk országainak filmjeiből meglehe­tősen keveset kap a bécsi közön­ség. Szinte elvesznek a kínálatban a szlovák, cseh, magyar, orosz, lengyel és bolgár opusok, erőtelje­sebben van viszont jelen Kína, és már kötelezően ebben az évben is bemutatkozik egy hazai együttes, az alig egy hónapja alakult zselízi mr mirror duó. Kovács Andor gi­táros és Hován Roland billentyűs műfajilag besorolhatatlan, hirte­len váltásokkal, meglepetésekkel teli zenét játszik. Egy remek francia hip-hop együttes, a La Conspiration két tagja, Trinita és Monsieur 21 is el­látogat a fesztiválra. A rendezőség hangsúlyozza: megtört a jég, a Keep it Coolra is begyűrűzött a hip-hop, ismét átlépnek egy zenei határt. Kilenc órától hallható az ő koncertjük. A szlovákiai alternatív köny- nyűzenei élet abszolút csillagai a pozsonyi Lavagance együttes. Ők tíz órától adnak koncertet. A zene­kar hanganyaga 2006-ban az év legjobb alternatív albuma címet nyerte el. A szervezők stílusukat úgy jellemzik, hogy a 60-as évek feelingje, a britpop és a lágy elekt­ronika keveréke jellegzetes vokál- lal kísérve. Éjjel tizenegykor kerül sor a zárókoncertre, amelyen olyan zenészek mutatkoznak be, aldk már szinte hazajárnak a vá­rosba és erre a rendezvényre. A legendás instrumentális csa­pat, a Másfél tagjaiból áll az unoYmedio - a szlogen szerint ismerős arcok új zenei projektje. A muzsikájuk drum’n’bass, jungle és dub alapokra épül, a vokált a fre­netikus MC Zeek biztosítja, (fm) feljövőben van a volt szovjetköz­társaságok filmes jelenléte is. A szemle vendégfogadásra kigurí­tott szőnyegét sem nagy holly­woodi sztárok tapossák, a meghí­vottak között inkább ázsiai, dél­amerikai, hongkongi, argentin és Fülöp-szigeteki rendezők vannak. A Viennalét „fesztiválváloga­tónak” is szokás becézni, mivel programbizottsága az adott évben már lezajlott nemzetközi (berlini, Karlovy Vary-i, müncheni stb.) filmes mustrák díjnyertes mozgó­képei közül tud válogatni. Ilyen opusnak számít a mustranyitó is, a francia Laurent Cantet rendező Entre les murs (A falak között) című alkotása, amely a 61. cannes- i filmfesztiválon elnyerte a fődíjat, az Arany Pálmát. A film azt a konf­liktusos viszonyt boncolgatja, amely egy párizsi tanár és diákjai között mélyül el: a problémák megoldását nehezíti, hogy a nebu­lók bevándorlók gyerekei. A fesztiváljárt opusokkal gaz­dagított programból természete­sen a premierfilmek sem hiá­nyoznak. (Reute rs-felvétel) Október 29-éig várja a mozirajongókat a bécsi nemzetközi filmszemle Fesztiválokra nyitott Viennale 2008 Elárverezik Ingmar Bergman házát Stockholm. Alig egy évvel halála után eladják Ingmar Bergman Fa- rö szigeti házát. Nyáron, amikor elterjedt ennek híre, senki sem akarta elhinni. A napokban azonban a nagy svéd filmrendező egyik fia, Daniel megerősítette a tervet. .Árverésre bocsátjuk a házat még 2009 vége előtt” - mondta lakonikusan. Ha ismeretlen személy há­záról lenne szó, senki sem törődne vele, csakhogy a gyönyörű birtok a Balti-tenger közepén, Farö holdbéli szigetén az évtizedek során negyven remekművet jegyző Xanaduvá vált, mint amilyen Orson Welles Aranypolgárának palotája - írta a Le Figaro című francia na­pilap. A helyre Bergmanl961-ben talált rá, amikor a Tükör által homályosan forgatásához keresett helyszínt. Itt élt 47 évig, itt for­gatta többek között a Persona, a Szégyen, a Szenvedély és a Jelene­tek egy házasságból című örökbecsű műveit, (mti) PENGE Komcsi-e a nyanya? A Jelenkor Kiadó idei újdon­ságai között jelent meg magya­rul a kortárs román irodalom figyelemre méltó alkotása. Dán Lungu Egy komcsi nyanya va­gyok! című izgalmas regénye szociográfiai pontossággal megrajzolt képét adja a Ceau- sescu-korszak abszurd ellent­mondásainak, illetve a 1989 utáni változások groteszk jele­neteket szintén nem nélkülöző időszakának. Megjelenik többek között Ceausescu bizarr városlátoga­tása és a kommunizmus hét csodája: Románia, ahol min­denkinek van munkahelye. Mindenkinek van munkahelye, bár senki sem dolgozik. Senki sem dolgozik, de a tervet száz százalék fölött teljesítik. A ter­vet száz százalék fölött teljesí­H Zólya Andrea kritikai rovata tik, mégis üresek a boltok. Üre­sek a boltok, de mindenkinek van mit ennie. Mindenkinek van mit ennie, és senki sem elégedett. Senki sem elégedett, mégis mindenki tapsol. Emilia Apostoae élettörténe­tének mozaikjain keresztül egy olyanfajta társadalmi körkép körvonalazódik, ahol szembe­kerül az elmaradt falusi világ és a bevált kommunista receptre gombatelepszerűen felfejlesz­tett városoknak a képe. A regény elbeszélője, Emilia valahonnan egy észak-moldo­vai faluból származik. Egy falu­ból a sok közül, melynek ábrá­zolásában a leghangsúlyosabb a tőzegkészítés jelenete, amikor a család hideg vízben egyenletes­re tapossa szét a tehéntrágyát és szalmát, hogy majd legyen téli­re tüzelőjük. Emilia számára a nélkülözés és éhezés színhelye a falu, ahol a moslékból a disz­nók elől lopkodták a főtt krump­lit gyerekként, ahol csak a váro­si rokon érkezésekor kerültek vágyott falatok az asztalra. Ez­zel szemben áll a város. Oda szökik Emilia kamaszlányként, hogy végleg megszabadulhas­son a falusi béklyóktól. Termé­szetesen elér ott mindent, amit óhajthat, munkahelyet kap, blokklakást utalnak ki a gyártól és gázpalackot, férjhez megy, gyereket szül. Hiába bukkannak elő a hát­térből az akkori Románia ha­misíthatatlan szimbólumaként rögzült üres üzletek és többna­pos sorban állások, Emüia csa­ládjának van mindene: a het­venes-nyolcvanas évek romá­niai életének romantikája kvázi szabadságérzéssel, biztonság és jólét Toto Cotugno andalító akkordjaival fűszerezve, és mindez úgy, hogy még kom­munistává sem kellett válnia, hiszen Emília csak az utolsó pil­lanatokban lett párttag, vala­mikor ’88-ban. A nosztalgia rítusai és gesz­tusvilága mozgatja az elbeszélő emlékezéseit, amit a jelen el­lentmondásai motiválnak, egyik oldalon a nélkülözésnek az a formája, amikor minden elérhető lenne és szabad volna a piac, csak túl „drága a pénz”. Másrészt Emilia szembesül az­zal, hogy ugyan ő sosem tartot­ta magát kommunistának és ideológiai kérdésekkel sem fog­lalkozott, mégis ő a komcsi nya­nya, hiszen neki tökéletesen megfelelt a Ceausescu-rend- szer. Dán Lungu regénye a közel­múlt eseményeit igen érzékle­tesen tárja olvasója elé, mellyel ezen időszakok Romániájának megismerésében jelentős sze­repet tölthet be. A közelmúlt e témában írt szépirodalmi alko­tásai közül kiemelhető Szécsi Noémi kiváló Kommunista Monte Cristójához viszonyítva azonban egyértelműen alulma­rad az elnagyolt jellemábrázo­lások és elbeszélés-technikai hiányosságok miatt. A szerző érezhetően a szembeállított korszakok több irányból működtetett nosztalgiáit pró­bálja szétími. Ennek a szerzői intenciónak sajnos inkább lehe­tünk tanúi, mint tényleges megvalósulásának, több helyen a narráció is a nosztalgia rítusát ismétli meg csupán. Nem te­kinthető beteljesültnek az az ironikus távolságtartás sem, amelyet például a regény szö­vegterébe beemelt korabeli vic­cek és anekdoták lennének hi­vatottak megteremteni, a kötet gyenge pontjaivá válnak és egyben kívül is rekednek a re­gény szövegterén. Dán Lungu: Egy komcsi nyanya vagyok! Jelenkor Ki­adó, Pécs. 2008 Értékelés: •••••••OOO

Next

/
Thumbnails
Contents