Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-23 / 246. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 23. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK JtstnMR.I T' .4$riMÉÉfeI \• . >\,\í „ .,í Mától még olcsóbb a benzin Pozsony. A Slovnaft az elmúlt héthez hasonlóan e héten is kétszer csökkenti az üzemanyagok árát. Míg kedden a gázolaj literje 80 fillérrel, a benziné 1 koronával csökkent, addig mától mindkét üzemanyag- fajta esetében újabb 50 filléres áresésre számíthatunk. A Natankuj hírportál elemzése szerint a 95-ös oktánszámú benzin literjéhez 36,20 korona (1,202 euró) alatti áron juthatunk hozzá, míg a gázolaj átlagosan 39 koronába (1,295 euró) kerül. A benzint legutóbb tavaly márciusban, a gázolajt novemberben tankolhattuk ilyen olcsón. Az újabb áresés annak köszönhető, hogy a kőolaj világpiaci ára folyamatosan csökken. Az északitengeri Brent könnyűolaj tegnap 66,94 dollár volt Londonban a legközelebbi határidőre, ami 54,6%-kal olcsóbb a július közepén elért, 147,50 dolláros rekordjánál. Az OPEC pénteken rendkívüli értekezletet tart, várhatóan a termelés csökkentése mellett döntenek a tagországok miniszterei. (Nt, m) Bankgarancia és GDP-növekedés Pozsony. Ha a pénzügyi válság okozta körülmények úgy hozzák, akkor esetleg módosíthatnak a 2009-es állami költségvetés hiánycélján, de ez inkább csak elméleti lehetőség - közölte a tegnapi kormányülést követően Ján Počiatek pénzügyminiszter. A tárcavezető hozzátette: a makrogazdasági prognózist készítő bizottság rövidesen újra ülésezik, megvizsgálandó, hogy mennyire tartható a jövő évre várt 6,5 százalékos gazdasági növekedés. A hazai bankok ugyanis sorra arra figyelmeztetnek, hogy a gazdaság növekedési üteme a vártnál kisebb, 4-5 százalék közötti lesz csak. Ami pedig a teljes bankgaranciát illeti, az erről szóló törvény akár már november 15. előtt életbe léphet. (TA3, s) Összeállt két régiós tőzsde Bécs/Prága. A bécsi tőzsde a budapesti és a ljubljanai parkett után megegyezett a prágai felvásárlásáról is, így gyakorlatilag már csak Varsó hiányzik ahhoz, hogy teljes mértékben összeálljon egy egységes közép-európai tőzsde. Az osztrák tőzsde tegnap egyezett meg a prágai értéktőzsde tulajdonosaival, hogy megvásárolja a társaság többségi tulajdonrészét. Az ügylet részleteit nem hozták nyilvánosságra, de annak idején osztrák lapok arról írtak, hogy a bécsi tőzsde legalább 200 millió eurót kíván ajánlani az eladó 90% körüli részvénycsomagért. Bécs az ügylettel tovább erősíti a pénzügyi központi szerepét a közép-kelet európai régióban. (MTI) Nem éri meg csirkét tenyészteni Pozsony. Csaknem 200 millió koronás (6,639 millió euró) veszteséggel zárhatják az idei évet a hazai csirkefeldolgozók - állítja Ľubomír Roman. A Csirkefeldolgozók Szlovákiai Szövetségének vezetője mindezt azzal magyarázza, hogy az ágazatban vállalkozó cégek kiadásai az elmúlt egy évben jelentős mértékben nőttek. Míg 2006-ban például a takarmány tonnánkénti ára 7486 korona (248,5 euró) körül mozgott, idén ez már elérte all 200 koronát (371,8 euró). Mindeközben jelentős mértékben nőtt a villany, a gáz és az üzemanyagok ára is, ami a 2 ezer embert foglalkoztató ágazat kiadásait mára szinte elviselhetetlen mértékben növelte. (SITA) Svájc feketelistára kerülhet Párizs. Franciaország és Németország kezdeményezésére 17 ország arra kérte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD), hogy 2009 közepéig aktualizálja a nem együttműködő adóparadicsomok listáját. A párizsi találkozót követően a házigazda Eric Woerth francia költségvetési miniszter elmondta: a résztvevő országok azt kérik az OECD-től, hogy aktualizálja a névsort, amelyen jelenleg csupán három ország; Monaco, Andorra és Liechtenstein szerepel. A szakértők szerint viszont legalább negyven ország tekinthető adóparadicsomnak. Peer Steinbrück német pénzügyminiszter úgy vélte, Svájcot is fel kéne venni a feketelistára, amiéit például német állampolgároknak lehetővé teszi, hogy az adók befizetését megkerülendő svájci bankokban helyezzenek el jelentős összegeket, és mert az ország adóügyekben általában nem működik kellőképpen együtt a nemzetközi vizsgálatokban. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,489 Lenqyel zloty 8,103 AnQol font 38,682 Maavar forint (100) 11,065 Cseh korona 1,196 Svéd korona 3,012 Bolgár leva 15,584 Román lei 8,519 Japán ien (100) 24,022 Svájci frank 20,336 Kanadai dollár 18,951 USA-dollár 23,738 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,52-31,52 22,93-24,59 1,16-1,22 10,44-11,74 OTP Bank 29,70-31,25 22,98-24,25 1,16-1,22 10,65-11,47 Postabank 29,59-31,39 22,99-24,49 1,16-1,23 10,07-12,07 Szí. Takarékpénztár 29,70-31,22 23,01-24,21 1,15-1,22 10,58-11,58 Tatra banka 29,66-31,24 23,16-24,40 1,16-1,22 10,53-11,39 Dexia banka 29,70-31,28 23,12-24,36 1,16-1,23 10,78-11,35 Általános Hitelbank 29,70-31,28 23,09-24,33 1,16-1,22 10,44-11,74 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A Magyar Nemzeti Bank radikális kamatemelést hajtott végre, ezzel megfékezte a forint értékvesztését Pénzügyi háborúk réme fenyeget? Véget ért a szárnyalás. Napjainkban a magyar döntéshozók a teljes pénzügyi arzenált bevetik annak érdekében, hogy javítsák az ország hitelképességét és megerősítsék a forint esését. (Reuters-felvétel) London/Budapest/Prága. A Magyar Nemzeti Bank tegnap • váratlanul brutális kamatemelés mellett döntött, hogy megállítsa a forint esését. A brit bankrendszer az I. világháború kezdete óta nem volt olyan közel az összeomláshoz, mint e hónap elején - mondta a Bank of England kormányzója. Tegnap tovább estek a tőzsdeindexek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap 280,50 forint/euró árfolyam mellett kezdődött a kereskedés, a magyar fizetőeszköz kurzusa már-már megközelítette a 2006 nyarán elért történelmi, 283-284 forint/euró szintű történelmi mélypontot. E fejlemény hatására a Magyar Nemzeti Bank meglepetésszerű, 3 százalékpontos alapkamat-emeléssel reagált, amelynek eredményeként 11,5% lett az alapkamat. Csak egybevetésül: nálunk 4,25% az alapkamat. Az alapkamat szabja meg a bankbetéti és hitelkamatok szintjét, azaz mától Magyarországon rendkívüli módon megdrágulnak a kölcsönnyújtás feltételei. A jegybank döntése nyomán viszont erősödött a forint, kurzusa 272 Ft/euró szintre módosult, majd napközben 273 és 275 forint/euró közötti tartományban mozgott. A Bloomberg gazdasági hírügynökség a kamatemeléssel összefüggésbe hozva idézi Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök keddi nyilatkozatát. A kormányfő azt mondta, hogy „ha szükséges valamit lépnünk, azt azonnal megtesszük, ahogy az az elmúlt 10 napban történt.” A kormánynak, a központi banknak és más szabályozó hatóságoknak különböző eszközök állnak rendelkezésükre a piacok befolyásolására - mondta a miniszterelnök. Király Júlia, a nemzeti bank alelnöke közölte, a jegybank nem fogja hagyni, hogy „eszetlen emberek” össze-vissza rángassák a forint árfolyamát. Aje- lenlegi helyzetben a magyar deviza komoly hátránnyal indul, mert a befektetőknek beugrik az Izland- pletyka, annak ellenére, hogy a magyar pénzpiac eddig határozottan ellenállt a rémhírnek. A pletyka mellett komoly terhet ró a magyar valuta árfolyamára Magyar- ország magas külföldi finanszírozási igénye, ezért reagál érzékenyebben a forint a régiós deviza társainál a nemzetközi befektetők kockázatvállalási hajlandóságának gyengülésére. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX tegnap 3,4%-kal gyengült, a MÓL papírjainak kereskedését átmenetileg fel kellett függeszteni, mivel 10%-ot vesztett értékéből. Tegnap a nyugat-európai börzéknek sem ment jól azt követően, hogy a New York-i tőzsde kedden este veszteséggel zárt. A japán Nikkei 225 indextegnap 6,50%-kal zuhant. Esett a brit font is Mindeközben a dollár hirtelen erősödése csaknem valamennyi térségi valutára ránehezedik, a dollár újra 23 koronánál is többe kerül. A cseh korona szintén kifulladni látszik: nem is olyan régen csupán 15 koronába került egy dollár, most meg már 19,50 CZK/USD a kurzus, ráadásul nyugati szomszédunk pénze az euróhoz viszonyítva is gyengül. Ahogy David Navrátil, a Cseh Takarékpénztár közgazdásza fogalmazott: „Az év első felében a cseh korona a biztonságos kikötőt jelentette, azonban már a befektetők újra a dollár felé fordultak.” A dollár erősödésének oka az amerikai deviza iránti megélénkült befektetői kereslet, mivel egyre többen vélik úgy, hogy az Egyesült Államok hamarabb kilábal a krízisből, mint az eurózóna. A brit bank- rendszer az I. világháború kezdete óta nem volt olyan közel az összeomláshoz, mint e hónap elején - mondta a Bank of England kormányzója, aki szerint a brit gazdaság valószínűleg már recesszióban van. Szavaira öt éve nem látott mélypontra zuhant tegnap a font. Mervyn King drámai hangvételű előadásában kijelentette: az amerikai Lehman Brothers befektetési bank szeptember közepi összeomlása „rendkívüli, szinte elképzelhe- teden események láncolatát indította el nehéz eltúlozni ezeknek az eseményeknek a súlyosságát”. A brit recessziót függeüen londoni elemzők is nagy bizonyossággal jósolják. Azzal számolnak, hogy 2009 egészében 1%-kal zsugorodik a brit gazdaság teljesítménye, amire 1992ótanem voltpélda. Hosszú válság jön „Félő, hogy a nemzetközi bankközi piacon érdekelt hitelintézetek csődje a káoszhoz, a betétek befagyasztásához vezethet. Ha a kormányok nem tesznek átfogó és összehangolt lépéseket, pénzügyi háborúk robbanhatnak ki” - olvasható a Washington Post sötét helyzetképe a pénzügyi válság következményeiről. A pénzpiaci pánik a kormányok és a jegybankok erőfeszítései ellenére sem akar alábbhagyni. A csőd szélére jutott bankoknak dobott mentőöv ellenére biztosnak látszik, hogy a válság a reálgazdaságban is megjelenik, és a recesszió évei következnek. Az el- kerülhetedennek ígérkező visszaesésnél is aggaszóbb, hogy a válság nemzetközi konfliktusokat gerjeszthet. Hogy mire számíthatunk, azt leginkább az izlandi összeomlás példája szemlélteti. Az izlandi bankok a nemzeti össztermék tízszerese felett rendelkeztek. Ezért az izlandi kormány - ellentétben számos európai kormánnyal - aligha vállalhatott teljes garanciát a betétekre. Amikor a nagy bankok csődöt jelentettek, az állam mindenekelőtt saját állampolgárain igyekezett segíteni, ezért a rendelkezésre álló korlátozott forrásból az izlandi számlatulajdonosok betétéjéért állt jót, a külföldiek pénzéért nem. Az izlandi bankok csődje különösen érzékenyen érintette Nagy-Britanniát. Az izlandi pénzügyi válság során 300 000 brit bankszámláján 20 milliárd fontnyi betétet zároltak. Számos feltörekvő gazdaság - elsősorban néhány kelet-európai és latin-amerikai állam - Izland sorsára juthat. Ha így lesz, akkor valószínűleg ők is hasonló nemzetközi bonyodalmakelé nézhetnek. ,A recessziót a rendkívüli intézkedések sem akadályozhatják meg. Most arra kell törekedni, hogy a rossz döntésekből, a nemzetközi pénzügyi háborúkból következő káoszt elkerüljük” - írja az újság. A Financial Times Deutschland pénzügyi lap szerint a kormányok pénzügyi mentőövei ellenére a válság nem csitul. A krízis komolyabb, mint amekkorára a gazdasági modellekből ki lehetne következtetni, a visszaesés mélysége a II. világháború utáni időszakban példátlan mértékű lesz, és legalább 2010 derekáig elhúzódhat. Fásultak az emberek Tamás Pál szociológus azt emelte ki: míg a nyugat-európai polgárok emberöltő óta nem találkoztak komolyabb krízissel, a magyarok pánikról pánikra élnek, s ez immunissá teszi a magyarokat. A nyugateurópai sajtó megdicsérte a magyar közvéleményt, amiért higgadtan fogadta az eseményeket, noha lehet, ez csak a fásultság jele - véli a kutató, aki szerint a legtöbbet azok veszíthetik, akiknek se bankbetétjük, se hiteleik nincsenek. Csepeli György szociológus'a Népszabadságnak azt mondta: tömeges elszegényedés aligha vár a polgárokra, hiszen az állami túlelosztás ezt megakadályozza. így minden attól függ, elhisszük-e, hogy válság van, vagy nincs. Komáromi György közgazdász szerint a tisztánlátást akadályozza az eseményeket beburkoló médiafüst. Ráadásul a tőzsdepánikot követő nyilatkozatok egy része olyan személyektől származik, akik érdekeltek az eseményekben. Warren Buffett tőzsdeguru például a három amerikai bank beomlása után dollármilliárdokért vett részvényt az egyetlen talpon maradt cégben, majd figyelmeztette a kormányt, ideje tenni valamit a bankrendszer megmentéséért. Ezt követően egy nap alatt 8%-ot emelkedett a részvényeinek árfolyama, amin 8 milliárd dollárt nyert. (FN, M, NG, NOL, akt., shz) A nyugatiaktól eltérően pénzintézeteink kevésbé függnek a bankközi kölcsöntől Nincs veszélyzónában a bankrendszer ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai bankszektor azon ágazatok közé tartozik, amelyeket egyelőre nem érintett jelentősebb mértékben a globális pénzpiaci válság - derül ki a pénzügyminisztérium és a jegybank által kidolgozott bankpiaci elemzésből. Pénzintézeteinknek az elemzés szerint csak akkor kellene nagyobb problémákkal szembenézniük, ha a válság a szlovákiai iparvállalatokat komolyabb mértékben sújtaná. A kormány által tegnap elfogadott jelentés szerint néhány szlovákiai pénzintézetet a válság az értékpapírok és részvények esése miatt ugyan kellemetlenül érintett, mindez azonban nem volt olyan súlyos hatással a gazdálkodásukra, mint a nyugati bankok esetében. A hazai bankok számára a legnagyobb problémát a bankközi hitelek drágulása okozta. Ez utóbbi sem járt azonban katasztrofális következményekkel, hiszen a szlovákiai pénzintézetek forrásainak nagy része az ügyfelektől származik. Az itteni bankok így nem függnek olyan mértékben a bankközi kölcsönöktől, mint a nyugat-európai társaik. Az itteni pénzintézetek a válságra való tekintettel ráadásul már szigorítottak a rizikósnak számító ágazatok hitelezésén. A szlovák pénzpiacon is vannak azonban olyan társaságok, amelyeket nagyobb mértékben érint a válság. A Fico-kormány elemzése szerint elsősorban a második, magán nyugdíjpillérben vállalkozó nyugdíjalapok és a járulékos nyugdíjbiztosítók tartoznak ebbe a csoportba. Ez utóbbiak ugyanis jóval több pénzt fektettek a válság által leginkább érintett amerikai és európai cégek által kibocsátott értékpapírokba, miközben a hazai bankoknak minimális befektetéseik voltak ezekben, az utóbb kritikussá vált papírokban, (s, mi) Európai autóeladások Szlovákia máig jól teljesít Brüsszel. A szeptemberi eladási adatok sem okoztak meglepetést az iparági szakértőknek, továbbra is a Volkswagen Golf a legkeresettebb autó Európában. Az európai autópiac 8,3%-kal szűkült a múlt hónapban, ami 116 627-tel kevesebb eladott autót jelent - ez a nyár és a krízis hatása. A válság hatása Nagy- Britanniát súlyosan érintette, az autóeladások 21,2%-kal zuhantak a szigetországban. Emellett Írország, Lettország, és Spanyolország is alacsonyabb adatokkal szolgálhat, viszont Szlovákiában, Csehországban és Luxemburgban hihetetlen mértékű volt az emelkedés. (m)
