Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-22 / 245. szám, szerda
f/A SZÜLŐFÖLDÜNK 2008. október 22., szerda 5. évfolyam, 43. szám * Jjj* „1* Csak a lelki kötődés lehetgond? Az euró bevezetése hatalmas háttérmunkát v-'3K vVJt jelent, az egyszerű ember alig lát ebből valamit 26. oldal A palóci példa A változás nem egy több milliós európai uniós „kirakatprojekt" eredménye 29. oldal TV, 4 if \ * * > Egy tucat érsekkétyi találat A 12. gombai gól után a dercsikaiak létszáma hét alá csökkent 30. oldal JEGYZET Fáklyákkal a hagyományért JUHÁSZ KATALIN Az egykori selmeci diákszokásokról mit sem tudó laikus szemlélő számára is megindító látvány az a fáklyásmenet, amely évente egyszer a vásosháza épületétől az egykori Alma Mater bejáratáig vonul. A ma már színszlovák város utcáin magyar diákdalokat énekelnek teli torokból soproni és miskolci diákok, akik a 18. századi magyarországi fémbányászat és fémkohászat központjának hagyományait elevenítik fel. Október közepén harmadik alkalommal rendezték meg az Akadémikusok Selmecbányán elnevezésű találkozót, amelyre az egykor messze földön híres selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia jogutód intézményeinek képviselőit hívták meg. A magyarországi, csehországi és szlovákiai felsőoktatási intézmények rektorait a város fiatal, nyitott, európai gondolkodású polgármestere, Pavol Balžanka fogadta és vendégelte meg, és régi bányászszokás szerint egy krigh sör is landolt az ebédlőasztalon. A szakmai megbeszéléseken pedig az együttműködés lehetőségeit elemezték a résztvevők. Selmecbánya önkormányzata, valamint a soproni, miskolci, kassai, zólyomi, leobeni, illetve az ostravai utódintézmények hét éve ünnepélyes nyilatkozatot írtak alá, amelyben kifejezésre juttatták, hogy a híres Selmecbányái akadémia követőinek tartják magukat. Kötelezettséget vállaltak, hogy megőrzik az akadémia tanárainak és hallgatóinak a természet- tudományi, műszaki és közgazdasági tudományok területén hátrahagyott örökségét, amely az Osztrák-Magyar Monarchia szellemi és anyagi gazdagságának részévé vált. Kinyilvánították, hogy munkásságukkal és működésükkel vissza kívánják állítani az akadémia szellemiségét, hogy ezáltal nagy műveltségű, toleráns és szabad lelkű európai polgárokat neveljenek. Az egykori Magyarország területén itt végeztek először kémiai tudományos kutatásokat, méghozzá nemzetközileg is jelentős eredménnyel. Itt foglalták először írásba a bányajogot, és a selmeci bányákban működtek az európai kontinens első gőzgépei. 1763-ban Mária Terézia utasítására hozták létre az egész birodalom számára bányász-kohász szakembereket képző intézetet. A monarchia minden tartományából ide irányították a kémia és kohászat iránt érdeklődőket, sőt Dél-Amerikából is szép számban érkeztek hallgatók. Az intézmény 1770-ben kapta meg hivatalosan az akadémiai rangot. Az elkövetkező évtizedek során számos Európa-hírű oktató részvételével képezték a szakembereket - a későbbi bánya- és kohómérnökök elődjeit. 1846-ban erdészeti tanintézet is létesült az akadémián, amely huszonegy évvel később, a kiegyezéskor magyar állami intézmény lett. Az ismert politikai okok miatt 1919-ben Sopronba tették át az iskola székhelyét, a bányász- és kohászkar pedig Miskolcra került. A soproni küldöttség vezetőjétől megtudtuk, hogy az elsős hallgatók számára ma is kötelező a Selmecbányái tanulmányút. Az egykori, neves professzorok sújait is ők tartják rendben a helyi temetőben, és a hajdani diáknótákat is gyorsan megtanulják, a pa- szományos, vállmagasításos egyenruhát, azaz a waldent pedig fiúk és lányok egyaránt büszkén viselik. Kevesen tudják, hogy a Ballag már a vén diák kezdetű nóta Selmecbányán született, innét indult vüághódító útjára. A Sopronba költözés hatására megnőtt a diáknóták jelentősége: az 1931- ben kiadott nótáskönyv 79 dalt tartalmazott, a világháború után több kiadás jelent meg a daloskönyvekből, mindkét főiskolának saját nótáskönyve volt. A selmeci diákhagyományok egyébként világviszonyatban is egyedülállóak. A különböző nemzetiségű, távoli városokból érkező hallgatók egy sajátos „hagyomány-hibridet” hoztak létre a közösség-összetartó szokások elemeiből. Ezt az egykori szoros, egymást segítő, támogató légkört szeretné feleleveníteni a város jelenlegi vezetése. Az akadémia születését idén is korhű jelenettel idézték fel, maga Mária Terézia is megérkezett bájos udvarhölgyek kíséretében, hogy felolvassa az akadémia alapító okiratát. Ezek után elindult az egykor hagyományosnak számító fáklyásmenet. Magyarországi diákok énekelték a magyar diáknótákat, ami nyilván nem minden selmeci polgárnak tetszett. A város vezetése azonban vállalta a rizikót. Mert az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított Selmecbánya európai város akar lenni. És a legjobb úton jár efelé. (Juhász Katalin felvétele) Kevesen tudják, hogy a Ballag már a vén diák kezdetű nóta Selmecbányán született, innen indult világhódító útjára
