Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-17 / 241. szám, péntek
Pénzügyi válság 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 17. Egyelőre nem dőlt el, hogy „csak" recesszió vagy igazi depresszió jön Tovább mélyül a válság Nehéz idők várnak Magyarországra (ČTK-felvétel) „Magyarország az iskolapéldája annak, hogy mi romolhat el" Budapest pénzinjekciót kapott UJ SZO-ÖSSZEFOGLALO Budapest. A frankfurti Európai Központi Bank (EKB) tegnap 5 milliárd eurós rendkívüli hitelkerettel sietett Magyarország segítségére, de ettől csak rövid ideig erősödött a forint, majd visszatért a 270 Ft/euró árfolyamszintre, ám végül 268,8 forinton zárt. A Dánske Bank elemzői nem biztosak abban, hogy az EKB hitele mérsékelni fogja a forintra nehezedő nyomást. Tegnap az egyik legnagyobb hitelminősítő ügynökség, a Standard&Poor's leminősítéssel fenyegette meg déli szomszédunkat, mivel közleménye szerint a magyar és a külföldi tulajdonú bankok meredeken megemelkedett finanszírozási költségekkel és beszűkült nemzetközi piaci hozzáféréssel küszködnek. A le- minősítés időzítéséből látható: a piac nem értékelte kedvezően, hogy Magyarország a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét is igénybe venné a válsághelyzet kezelésére. Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő Brüsszelben jelentette be, hogy Magyarország valóban élni kíván a neki eddig csak felajánlott valutaalapi segítséggel. Ezután pedig Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke erősítette meg egy konferencián: a magyar pénzügyi vezetés igénybe veszi az IMF segítségét. Azt, hogy a külföld a hírt nem fogadja kitörő lelkesedéssel már korábban is sejteni lehetett. A The New York Times, a The Washington Post és a The Washington Times is közölte azt az elemzést, amely szerint „Magyarország az iskolapéldája annak, hogy mi romolhat el, ha egy ország túlzottan a külföldi finanszírozásra támaszkodik”. Az írás szerint kockázatot jelent, hogy a magyar hitelek többsége devizaalapú. A nemzetközi sajtó értékelései Izlanddal hasonlítják össze Magyarországot - épp az IMF beavatkozása miatt. Karol Pio- varcsy, a dán Saxo Bank középeurópai menedzsere tegnap a helyzetet értékelve kijelentette: a visegrádi régióban Magyarország a legsebezhetőbb állam, és arra mutat példát, hogyan nem szabad kormányozni egy országot. A Budapesti Értéktőzsde csütörtökön újabb nagy mínusszal nyitott, az irányadó BUX-index a nap folyamán hektikusan ugrált. A két legfontosabb társaság, az olajipari MÓL és a pénzpiaci OTP papírjaival folytatott kereskedést tegnap megint fel kellett függeszteni, mert 10 százalékot vesztettek értékükből. A BUX végül 8,55 százalékos eséssel zárta a piacot, az OTP-papírok 12,8 százalékot, a MOL-papírok pedig 10,9 százalékot vesztettek értékükből. (NOL, Pf, shz) Varga Mihály: Nehéz lesz megváltoztatni a függőség kultúráját Fáradt magyar népi elégedetlenség MTl-TALLÓZÓ London. Magyarországon széles körű az a vélemény, hogy az ország rossz úton jár, csekély azonban az egyetértés abban, hogy pontosan min kellene változtatni - áll a Financial Times tegnapi elemzésében. A londoni gazdasági napilap Magyarország- mellékletében közölt elemzés szerint a két éve kirobbant utcai erőszakot mára egyfajta „fáradt népi elégedetlenség” váltotta fel. A szükséges reformokkal kapcsolatban azonban csekély a konszenzus; ezt mutatta, hogy még a mérsékelt egészségügyi reformot is megtorpedózta a tavaszi népszavazás. A lap szerint a referendum új, bizonytalan korszakba vezette az országot. A magyar alkotmány nem teszi lehetővé a népszavazást költségvetési kérdésekről, a bíróság azonban zöld utat adott a Fidesz kezdeményezésének, és ezzel lehetőség nyílt arra, hogy bármilyen reformkísérletről népszavazást tartsanak - áll a Financial Timesban. Az elemzés szerint az utcán az 1990-es évek derűlátását az ország stagnálása miatti széleskörű elégededenség váltotta fel. Budapest divatos sugárútjai péntek esténként csendesebbek, mint öt éve. A lap úgy látja, az üzletembereket és a diplomatákat emellett aggasztja a lappangó erőszak, amely esetenként a roma vagy a zsidó kisebbség ellen irányul, és a szélsőjobboldalon alakuló kis félkatonai szerveződések is. A Financial Times szerint a magyar kormány a jelek szerint felismerte, hogy nem tud mélyreható jóléti reformokat végrehajtani erőteljes lakossági ellenállás nélkül. A feladat a jelenlegi kötelezettségek lehető leghatékonyabb teljesítése, úgy, hogy közben a minimálisra szorítsák a munkáltatók adóterheit. Most az a kérdés, hogy a szocialisták víziója az emberarcú kapitalizmusról túlélheti-e azt a pénzügyi vihart, amelyet a szabadpiac Nyugaton pártolt szélsőségesebb változata zúdított az országra. A szocialisták e víziója még egy hónappal ezelőtt is ellentmondott volna az akkori idők szavának - írta a lap. Miután azonban most már az amerikai és a brit kormány is tőkeinjekciókkal segíti ki a bankokat, a minimális állam ideológiája „ostromlottnak tűnik”, és lehet, hogy Magyarország ismét csak előbbre jár a mezőnynél - fogalmazott elemzésében a Financial Times. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a lapnak erről azt mondta: a magyarok a középutat választották a kapitalizmus szabadjára engedett angolszász változata és a skandináv modell között, amely az erős állami szerepet vegyíti a robusztus gazdasági növekedéssel. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az államháztartási hiányadatok „nagyon ígéretesek”. Hozzátette: most történik meg először, hogy a választások előtti évben a hiány nem növekszik, hanem csökken. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke ugyanakkor azt mondta az újságnak, hogy a szocialisták elvesztették a reformok végrehajtásához szükséges hitelességet. .Akkora lék tátong a hitelességükön, mint egy süllyedő hajón” - idézte a Financial Times a fideszes politikust. Varga is elismerte ugyanakkor, hogy nem lesz könnyű megváltoztatni a „függőség kultúráját” és a munkaerő alacsony mobilitását. „Egyetlen kormány sem tud e hozzáállásban egy-két év alatt változást elérni, de legalább el lehet indítani egy folyamatot, példát lehet állítani” - fogalmazott a Fidesz alelnöke. NewYork/London/Bern. Tegnap megint rosszul teljesítettek a világ vezető tőzsdéi. Már Svájc vezető bankjai is pénzinjekcióra szorulnak, a gazdasági visszaesés hatására viszont 70 dollár alá zuhant a kőolaj világpiaci ára. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Életem krízise. Nem láttam ehhez foghatót, és valószínűleg nem is látok” - fogalmazott a sokat tapasztalt, tőzsdei spekulációból meggazdagodott Soros György. A legnagyobb gond az, hogy nem is látható a dolgok kimenetele. Nagyot estek a tőzsdék Komoly csökkenéssel, napi mélyponton zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán. A Dow Jones indexe 1987 óta legnagyobb egynapi százalékban számított (-7,87%) veszteséggel zárt - igaz, tegnap nyitáskor megint emelkedtek az indexek. A tokiói börze indexe, a Nikkei történetének második legnagyobb zuhanását könyvelte el: tegnap 11%-ot meghaladó veszteséggel zárt. Csak az 1987-es tőzsdekrach idején jegyeztek fel ennél nagyobb egy nap alatti csökkenést. A globális recessziótól való félelem a világ többi tőzsdéjéhez hasonlóan Londonban is elképesztő, 6%-os zuhanáshoz vezetett: öt éve nem volt üyen alacsony az FTSE indexe. A frankfurti tőzsde két napon át zuhant, a szakértők nyilvánvalónak veszik, hogy Németországot is nagyon súlyosan érinti a közelgő recesszió. „Vegyék fel a bukósisakokat és kapcsolják be a biztonsági öveket” - írta ügyfeleinek szóló reggeli figyelmeztetésében a Commerzbank, utalva arra, hogy folytatódik a nemzetközi részvénypiacokon az eladási hullám. Elemzők szerint a zuhanás oka ismét csak színtiszta pszichológia: az első sokk elmúltával a piac azt érzékeli, hogy a bankok megmentésére kidolgozott kormányzati mentőcsomagok révén elkerülték ugyan a közvetlen összeomlást, ám a pénzügyi válság átterjedését a gazdaság többi területére nem sikerült meggátolni. Már nem kérdés, lesz-e recesszió, itt van, és már benne vagyunk - mondta egy elemző. Mentik Svájc bankjait A svájci kormány, a nemzeti bank és befektetői csoportok frankmilliárdokkal sietnek a bajba jutott bankok segítségére. A bankmentő csomag részeként a kormány a jelenlegi 30 ezer frankról felemeli a svájci bankokban tartott betétek garanciáját, a konkrét összeg azonban egyelőre nem ismert. Az ország két legnagyobb bankja, az UBS és a Credit Suisse érintett az ügyben. A tervek szerint az UBS az államtól 6 milliárd frankot kap tőkeemelés formájában kötvényekért cserébe, és 54 milliárd frank hitelhez jut a nemzeti banktól. Svájc legnagyobb bankja az elmúlt egy évben összesen 45 milliárd frank veszteséget szenvedett el és kényszerült leírni. A Credit Suisse egyelőre nem kér állami segítséget, ehelyett úgy döntött, hogy a tőkepiacokról szerez pénzt, mintegy 10 milliárd frankot. Ennek legnagyobb részét az állami tulajdonban lévő Qatar Investment Authority alap adja. Svájc második számú bankja kevésbé szenvedte meg a hitelválságot, harmadik negyedévi vesztesége 1,3 müliárd frank körüli lesz. Beszakadt az olajár! Az amerikai Energia Információs Hivatal tegnap közzétette a múlt heti olajkészletek alakulását. Ezek szerint a nyersolajkészletek 5,6, a benzinkészletek 7 millió hordóval emelkedtek, az adatokat követően az olajár beszakadt, a texasi WTI-olajféleség hordója (159 liter) már 70 dollár alatt van, utoljára 2007 augusztusában volt üyen olcsó. Az északi-tengeri Brent könnyűolaj referenciafajta hordónként 69,63 dollár volt Londonban - mindez azt vetíti előre, hogy jövő héten, kér hét leforgása alatt immár negyedszer csökkenhet a benzin ára. Krach és baj A napokban drámai erők feszültek egymásnak. A példa nélküli nemzetközi kormányzati összefogások, több százmilliárd dolláros mentőövek ellenére szinNéznek, mint a moziban. Tegnap tovább zuhantak a tőzsdék. te hisztérikus hangulat uralta a fejlett világ börzéit. Gyakran az irracionalitás határán túl reagálnak a tőzsdei részvények: napok alatt az 1929-33-as nagy gazdasági válság óta nem tapasztalt veszteség keletkezett. A Dow Jones indexe egy hét alatt 5,5 éves mélypontra zuhant, az európai tőzsdepapírok 40%-ot veszítettek az értékükből az év elejéhez képest. Az államcsőd szélére sodródott Iz- land, az IMF adatai szerint eddig 1400 milliárd dollár nagyságú veszteség érte a tőzsdézőket, és legalább 6-700 müliárd dolláros tőkeinjekcióra lesz még szükség a bankok helyreállásához. Nyertesek és vesztesek Karol Piovarcsy, a Saxo Bank közép-európai menedzsere szerint a mostani krízisből nyertesen kerülnek ki a betétgyűjtő bankok, a takarékpénztárak, az olaj- és gázbevételre támaszkodó államok, végezetül a kis adóssággal és vízióval rendelkező társaságok. A vesztesek közé sorolhatók az eladósodott nagy gazdaságok, amelyek polgárai szintén hitelből élnek, az óriásivá duzzadt, rugalmatlan kolosszusok (mint a General Motors, a Ford), végezetül a külső finanszírozástól függő országok (mint Magyarország, Iz- land, a balti áüarnok). Piovarcsy szerint egyelőre nem dőlt el, hogy „csak” a visszaesést jelentő recesszió vár a vüággazda- ságra, vagy pedig az 1929 és 1933 közötti mindent elsöprő depresszió. .Ráadásul a tisztánlátást az is nehezíti, hogy az intenzív globalizáció miatt nincs összehasonlítási alapunk a múltból. A bankár úgy látja, az eddig bejelentett állami mentőövek (csak az európai mentőakciók összvolu- mene elérte az 1500 milliárd eu- rót) nem bizonyultak elegendőnek. Szinte luxussá vált a készpénz, ezért napjainkban az a fordított helyzet állt elő, hogy a rövid futamidejű betétek kamata magasabb lehet, mint a hosszabb lekötésűeké. Végezetül a tőzsdékbe vetett bizalmunkat megingathatja az a tény, hogy az indexek esése vagy stagnálása hosszú évekig elhúzódhat - a legutóbbi stagnálás 1964-től egészen 1982-ig tartott, a mostani börzei bizonytalanság pedig 2001 óta húzódik. (NOL, Pf, m, shz) (SITA/AP-felvétel)
