Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-17 / 241. szám, péntek
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 17. www.ujszo.com SZEMSZÖG Gyors hátraarc (Reuters-felvétel) VISSZHANG Helyreigazítás a Pázmány-cikkel kapcsolatban A jövő évi állami költségvetés tervezete 398,3 milliárd korona (13 222 millió euró) bevétellel és ezzel szemben 425 milliárd korona (14 109 millió euró) kiadással számol. Nagyon egyszerű matematika a végkifejlet konstatálása: a büdzsé hiánya 26,7 milliárd korona (886,7 millió euró) lesz. A költségvetési törvény javaslatának legutolsó változata szerint évközi viszonylatban a legjelentősebb támogatási emelkedés - 34,1 százalékos - a közlekedésügyben várható. Erre az évre a jelzett tárcának 30,9 milliárd korona jutott az állam kasszájából, jövőre pedig 41,5 milliárdot kap. De ez is kevés! Mert például az autópályák és gyorsaságiút-hálózatok bővítésére félmilliárddal kevesebb jut, mint ebben az évben. De hiszen itt vannak az ajtók előtt az európai uniós alapokból Szlovákiába beömleni „kívánkozó” pénzek. Csakhogy lassú ütemben, megfontolatlanul, hanyagul meríti a pénzeket a tárca. Sajnos, itt a többes szám használata megalapozott. Egyes kimutatások szerint az elkövetkező évben uniós alappénzek merítésében 20-22-sze- res gyorsasággal kellene iramot változtatni az idei évhez viszonyítva. Az ilyen ütemű irammódosítás az oktatásügyben is elkelne. Mert büszkélkedik ugyan Ján Mikolaj tárcavezető, hogy a kormány már közeledik a korábbi nagy ígérgetések valóra váltásához az iskolák finanszírozása terén. Pedig egyáltalán nincs oka arra, hogy elégedett legyen. Elég, ha emlékeztetőül felelevenítjük, hogy a Fico-ka- binet programnyilatkozatában elkötelezte magát: az oktatásügynek a bruttó hazai termék értékének 5 (öt) százalékát adja. Ami a jövő évre több mint 100 milliárd korona (3,3 milliárd euró) lenne. A jelenlegi büdzsétervezet úgy fest, hogy 2009-ben csak 65,4 milliárd korona jut az iskolaügynek. Igaz, ez évközi összevetésben 17,8 százalékos emelkedést jelent, de még így is kevés az üdvösséghez. Mert Ján Počiatek, az állami kassza „vezére” az oktatásügynek nem tudja azt adni, amire a kormányzási rajtnál ígéretet tett és programnyilatkozatába foglalt Robert Fico kabinetje. A korábbi nagy ígérgetések egyik „eredménye” például az, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak mintegy 4,5-6 milliárd koronára lenne szükségük. Ján Mikolaj szerint a programnyilatkozatban jelzett támogatáshoz való közeledést gyorsíthatják az EU- s alapokból származó összegek. De újfent itt a bökkenő: Szlovákia lassan szippantgatja ezeket a pénzeket. Ezért van az, hogy még mindig beáznak az iskolák, hull róluk a vakolat, az illemhelyek rettenetes állapotban vannak, a vízvezetékhálózatok rozsdásak. Meg ezért van az is, hogy az átlagos pedagógusfizetés havi 21 200 korona (természetesen bruttóban!). Ficóék kormányzása elején - ismét csak emlékeztetőül - ezt is másképpen harangozták be, terjesztették úton-útfélen. Az országos havi átlagkereset másfélszeresét kiabálták kormánypártiék a tanítói bérekkel kapcsolatosan. Igen, a közeledés, mert ez sem egyéb! Két és fél év kormányzás után bebizonyosodott, hogy még uniós pénzekkel feltöltve, kiegészítve sem megy, nemhogy saját kasszából! Nem csoda, hogy a pedagógusszakmához lassan, bátortalanul közeledők gyorsan visszahátrálnak. Susla Béla Pázmány Péter, Dunaszerda- hely polgármestere az Új Szó október 9-ei számában megjelent írásábanazt állítja, a városi tulajdonú SOUTHERM Kft.-ben 1997- ben havi bruttó 7 200 Sk, 1998- ban 7450 Sk, 1999-ben 9000 Sk, 2000-ben 9400 Sk volt a bére. Ez nem fedi a valóságot, hiszen a birtokomban levő munkavállalási megegyezések alapján 1997-ben és 1998-ban havi bruttó 9000 Sk, majd 1999-ben és 2000-ben havi bruttó 11 000 Sk fizetést kapott. Ezt a pénzt tanácsadásért kapta, amit havi 22 órában végezett. Pázmány érdekes módon nem emlékszik arra, hogy 2000-ben további 85 000 Sk-t, majd 2001-ben és 2002-ben is további 85 000-85 000 Sk-t vett fel a SOUTHERM Kft.-ben jutalomként. Nem emlékszem viszont rá, hogy Pázmány akár egyetlen tanácsot is adott volna a munkavállalási megegyezések értelmében, végkép nem havi 22 órában. Pázmány azt állítja, nem befolyásolta a kft. magánkézben levő tulajdonrészeinek eladását. Nekem erről más a véleményem. Már 2007 tavaszán ő közvetített egy találkozót az érdeklő GGE Részvénytársaság megbízottjával, egy volt dunaszerdahelyi futballistával. Abban az időben én elutasítottam az üzletrészem eladását. Ekkor a GGE Rt. elkezdte ostromolni a másik tulajdonost, id. Hulkó Gábort és Pázmány Pétert. Erre bizonyíték a GGE Rt. 2007. augusztus 6-án Pázmánynak postázott levele. Pázmány nem mond igazat akkor sem, amikor azt állítja, nem indítványozta a város SOUTHERM Kft.-ben levő üzletrész eladását, ugyanis 2007. szeptember 17-én küldött nekem egy levelet, amelyben a tulajdonosok véleményét kéri azzal kapcsolatban, hogy a városi üzletrészt eladja a GGE Rt.-nek. Mivel akkor az üzlettársak egyhangú véleménye a kft. alapszabálya értelmében az volt, hogy élnek elővételi jogukkal az ún. harmadik személlyel szemben (GGE), ezért mint a SOUTHERM Kft. ügyvezetője beadtam egy kérvényt a városházára az üzletrész megvásárlására az üzlettársak részére. Ami a városi üzletrész értékét illeti, Pázmány matematikája szintén igencsak sajátos. Számomra nem világos, hogy a városi üzletrész „testület” által meghatározott 16,2 millió koronás értéke, 10 milliós southermes tartozás mellett hogyan lett 6,2 millió korona. Szerény ismereteim szerint ,jobb helyeken” az üzletrész értékét főállású szakemberekkel vagy erre szakosodott cégekkel szokták megállapíttatni. Az sem igaz, hogy Pázmány ezek után felkért volna a kft. taggyűlésének összehívására. Hivatalosan nem történt semmi, annál több a színfalak mögött, ugyanis id. Hulkó a tudtomra adta, ő tart igényt a városi tulajdon- rész egészére. Itt jegyzem meg, hogy a kft. társasági szerződése értelmében a városi képviselő- testület által jóváhagyott eladásra kerülő üzletrész (31%) úgy osztódott volna, hogy én vehettem volna meg 20%-ot, Hulkó pedig 11%-ot. Ezért, hogy ki- kényszerítsek a társtulajdonosokból egy határozatot, közgyűlésen kívüli határozat elfogadására szólítottam fel írásban a társaimat. Ezt Pázmány is és Hulkó is azzal az indokkal utasította el, hogy ilyen horderejű határozatot nem lehet ezzel a módszerrel meghozni. Érdekes módon fél évvel ezen események előtt ezzel a módszerrel fogadtunk el határozat másik két társ tulajdonrészének megvásárlásáról. Pázmány hazudik abban is, hogy 2007. december 14-én a SOUTHERM Kft. közgyűlésén (ami nem is volt) ismertette volna egy ügyvédi iroda szakvéleményét, ugyanis ez a jogi elemzés, amely a városi üzletrész eladásának lehetőségét boncolgatja, 2008. január 10-én készült el. Érdekes, hogy a polgármester miért nem gondolt jogi analízis kidolgozására 2007. október 8-a előtt, amikor jóváhagyatta a városi tulajdonrész eladását a tulajdonosoknak. Ezután 2008. február 1-jén volt a kft. következő taggyűlése, amelyen a tulajdonostársak határozatban fogadták el a város tulajdonrészének eladását nyilvános versenyen, tehát Pázmány ismét hazudik, amikor azt állítja, hogy a társak ezt nem hagyták jóvá. Erre bizonyíték a kft. Közgyűlésének jegyzőkönyve, továbbá az a tény, hogy a tulajdonrész eladása nyilvános versenyen bekerült a városi képviselő-testület 2008 februári ülésének napirendjébe, amelyről ismeretlen okokból mégsem tárgyaltak. Azt sohasem állítottam, hogy a HEATWORKS Kft.-t hárman - Tokovics, Pázmány és Hulkó - alapítottuk, viszont a SOUTHERM Kft.-ben ezek a személyek mint társtulajdonosok közgyűlési határozatban bíztak meg e kft. megalapításával. Ezt a határozatot Pázmány is támogatta és aláírta. Tehát hazudik azzal az állításával, hogy amikor megtudta, én állok a HEATWORKS Kft. mögött, megakadályozta, hogy a HEATWORKS Kft. a SOUTHERM helyébe lépjen. Azt, hogy Pázmány fele-fele arányban részesült Hulkó tulajdonrészében, Hulkó elmondása nyomán állítottam. Hazugság Pázmány azon állítása, hogy meghiúsítottam volna az ügyvezetői tisztségemből való leváltást, ugyanis a kft. társasági szerződése értelmében ez nem is volt lehetséges. Pázmány azt állítja, hogy SOUTHERM Kft.-ben törvénysértő tevékenységet folytattam. Ez azért is érdekes, mert az ügyvezetésem ideje alatt a kft. minden évben több milliós nyereséggel gazdálkodott, az egységnyi hőenergia viszont szlovákiai viszonylatban az olcsóbbak közé tartozott. Ha igaz az, amit Pázmány állít, hogy a kft.-ben a munkámmal kapcsolatban gyanú merült fel, akkor a kft. belső ellenőrző szervén keresztül, amely esetünkben a felügyelő tanács, vizsgálatot indíthatott volna. Érdekes Pázmány azon értesülése is, mely szerint a társaság többségi tulajdonosa jogi lépéseket tett személyemmel szemben. Ugyanis még egyszer hangsúlyozom, hogy az ügyvezető fent említett tevékenysége a kft. határozatai alapján történik. Hogy az új tulajdonos bármilyen jogi lépést tett személyem ellen, annál is érthetetlenebb számomra, hogy mielőtt többségi tulajdonrészt vett volna a SOÚ- THERM Kft.-ben, megvizsgáltatta a céget a DELOITTE cégvizsgáló társasággal, és utána vette meg a két tulajdonos tulajdonrészét. Az új tulajdonosnak végképp nem árthattam, ugyanis amint jogerőt nyert a tulajdon- rész eladása, visszahívott ügyvezetői tisztségemből, majd az igazgatói posztomból is leváltott - elmondásuk szerint Pázmány megrendelésére. Mennie kellet a feleségemnek is, aki titkárnő és bérelszámoló volt, de még anyósomnak is, aki portásként dolgozott a kft.-ben. Mindhárman átszervezésre hivatkozva kaptunk felmodást. Pázmány hazudik, amikor azt állítja, hogy azt a hírt terjesztem a lakosság körében, váltsanak lakáskezelőt, mert a SOUTHERM Kft. megszűnik. Az igazság az, hogy új lakáskezelő alternatíváját kínálom az embereknek, amely úgy tudná őket szolgálni, hogy ne legyen benne politikai direkció, és ne terheljék a lakók pénztárcáját olyan költségek, mint Pázmányé és Hulkóé voltak, akik egy percet sem dolgoztak a kft.-ben, csak fizetést szedtek. Azt akarom csinálni, amihez értek, természetes, hogy a lakossághoz fordulok, melyet idáig is legjobb tudásom szerint szolgáltam. Természetesen ezt a tevékenységet kezelési díj ellenében kínálom, ugyanis nincs olyan szerencsém, mint a polgármester fiának, akinek a vállalkozása nagy része egyenesen a város költségvetésére van építve és csak édesapja jóindulatán múlik, mikor fizeti meg a város a számláit. Polgármester úr, részemről szó sincs durcásságról, nem a játékomat vették el, hanem a családom megélhetését, ez annak az ára, hogy nem akartam engedni törvényes tulajdonrészemből. Pázmánynak a MUTUUM céggel kapcsolatban is rosszak az értesülései. Azt állítja, hogy nehéz helyzetben levő, eladósodott, szerencsétlen embereknek ad kölcsön. A cég statisztikája szerint a kölcsönkérők 90%-a nem eladósodott szerencsétlen. A kölcsön adásának feltételeit a szlovák állam törvényei szerint szabtuk meg. A cég senkit sem kényszerít a kölcsön felvételére, árverésre a cég fennállása alatt kétszer került sor. Ami pedig a céghez közel álló személyek által történő városi hivatal bélyegzőjének meghamisítását illeti, felszólítom Pázmány Péter polgármestert, tegyen ezen személyek ellen feljelentést, ugyanis sem a feleségemnek sem nekem nincs ilyen praktikáról tudomásunk. Ha Pázmány nem tesz feljelentést az általa meg nem nevezett személyek ellen, úgy feleségem lesz kénytelen a céggel kapcsolatos valótlan állításokat jogi úton rendezni. Tokovics Vilmos A rovatban közölt írások nem teltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. .(Reuters-felvétel)
