Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-17 / 241. szám, péntek

Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 17. Miroslav Dlask adta fel a csehszlovák állambiztonságnak Miroslav Dvoŕáčeket ­Nem Kundera jelentett Milan Kundera (Képarchívum) Prága. Nem Milan Kundera adta fel 1950-ben a cseh­szlovák állambiztonságnak Miroslav Dvoŕáček ügynö­köt, hanem diáktársa és barátja, Miroslav Dlask - jelentette ki szerdán Zdenék Pešat cseh iroda­lomtörténész. KOKES JÁNOS Pešat 1950-ben a prágai Károly Egyetem harmadéves hallgatója­ként az egyetemi-főiskolai párt- szervezet vezetésének tagja volt. Szerdai nyilatkozata szerint tetté­ről akkor személyesen Dlask tájé­koztatta őt. A cseh Nemzeti Emlékezet In­tézetének egyik történésze a kö­zelmúltban olyan dokumentumot talált, amely szerint Kundera adta fel a rendőrségnek Dvoŕáčeket, aki titkos megbízatással érkezett Nyugatról Prágába. Dvoŕáčeket letartóztatták, és 14 évet ült bör­tönben hazaárulás miatt. A ma Párizsban élő világhírű cseh író határozottan tagadta, hogy bár­miféle köze lenne az ügyhöz. Az író fiatalságának ezen állítólagos epizódjáról a Respekt című liberá­lis cseh hetüap írt hétfőn megje­lent legújabb számában. A nyugati hírszerző közpon­toknak dolgozó fiatalember, a volt katonai pilóta Dvoŕáček a prágai színművészeti főiskola (FAMU) kollégiumában megláto­gatta gyerekkori barátnőjét, Iva Militkát. „Nagyon valószínű, hogy Kun­dera feljelentése alapján tartóz­tatták le. Halálbüntetés fenyeget­te, de végül 22 évet kapott, amiből 14-et le is ült” - mondta a köz- szolgálati Cseh Televíziónak Voj­tech Ripka, a Nemzeti Emlékezet Intézetének történésze. „Hazugság. Ezt az embert egy­általán nem ismertem” - jelentet­te ki az író a ČTK hírügynökség­nek. Úgy véli, hogy az ügyet nap- vüágra hozó cseh történészek és a hetüap le akarják őt járatni. Militká akkori barátja, Dlask a letartóztatást követően állítólag elmondta Pešatnak, hogy Dvoŕá­ček megjelenését ő jelentette a rendőrségen. Dlask úgy vélte, az esetről a kommunista párt főisko­lai vezetését is tájékoztatnia kell, s ezért szólt neki. „Miroslav Dlask arról tájékozta­tott, hogy barátnője (későbbi fele­sége), Iva Militká találkozott gye­rekkori barátjával, akiről tudta, hogy Nyugatra távozott, és valószínűleg illegálisan tért vissza az országba. Dlask elmondta, hogy erről az állambiztonságot is tájékoztatta” - nyüatkozta szer­dán újságíróknak Pešat. Úgy em­lékezik, hogy Kundera neve a be­szélgetésben fel sem merült. Pešat az ötvenes évekbeli súlyos helyzettel és társadalmi hangulat­tal magyarázza Dlask lépését, aki szerinte ezzel barátnőjét próbálta megvédeni az esetleges követ­kezményektől. Az irodalomtörté­nész azt állítja: nem foglalkozott a dologgal, s az akkori eseményekre csak most emlékezett vissza, mi­után az ügy a cseh lapok első olda­laira került. Több ismert cseh iro­állítja egy kortárs tanú dalmár és disszidens - Josef Škvorecký író, Milan Uhde író és a cseh parlament volt elnöke, Ivan Klíma író és mások - nehezen hihe­tőnek és logikátlannak minősítet­ték, hogy Kundera jelentette volna az esetet az állambiztonságnak. A cseh média nagyobb része is szá­mos kételyt vetett fel a bejelentés­sel kapcsolatban. A Nemzeti Emlékezet Intézete nem kívánta kommentálni az új értesülést, amely más megvüágí- tásba helyezi a nagy port felverő ügyet. MOZIJEGY Végre együtt April Epner, a 39 éves New York-i tanárnő úgy érzi, végre sí­nen van az élete. Ám a házassága, amely nagyon fontos számára, vá­ratlanul csődbe megy. A férje, Ben bejelenti, részéről az egész egy té­vedés volt, és elhagyja Aprilt. A magára maradt, letört és gyermek­telen April - akinek biológiai órája hangosabban ketyeg, mint a nagy­mama után örökölt régi vekkere - úgy érzi, a szakítás a legrosszabb­korjött. Megfosztotta őt az utolsó esélytől, hogy saját gyermeke le­gyen. Eközben egyéb magánéleti problémákkal is meg kell küzde­nie: nevelőanyja meghal, April pe­dig találkozik vér szerinti anyjával, az energiával teli, excentrikus Bemice-szel. Ez még persze nem minden: úgy tűnik ugyanis, hogy a férjével töltött búcsúéjszaka sem maradt következmények nélkül... Then She Found Me / Koneč­ne spolu. Amerikai vígjáték, 2008. Rendező: Helen Hunt. Sze­replők: Helen Hunt (Aprü Epner), Bette Midler (Bernice Graves), Matthew Broderick (Ben), Colin Firth (Frank), (ú) Colin Firth és Helen Hunt (Képarchívum) Törőcsik Marit intenzív osztályon kezelik Kómában a színművésznő ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az orvosok erőfeszí­tése ellenére összeomlott a művésznő keringése és kómába esett tegnap délután Törőcsik Mari. A színésznőt hajnalban életveszélyes állapotban szállítot­ták kórházba - közölte délelőtt a Nemzeti Színház vezetősége. A család kérésére a színház további részleteket nem hozott nyilvános­ságra. Törőcsik Marit Budapes­ten, a Semmelweis Egyetem Kút­völgyi Klinikai Tömbjében keze­lik. Az intenzív osztály ügyeletes orvosa az információt megerősí­tette, többet azonban - a család kérésének eleget téve - nem kö­zölt. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, életé­nek 73. évében járó színművész a Nemzeti Színház és az Experi- Dance Revanš című közös pro­dukciójában szerepel. Emellett a teátrum műsorterve szerint ő ját- szaná Bossola szerepét a 2009 májusában bemutatni tervezett John Webster-darabban, az Amal­fi hercegnőben. Törőcsik Mari já­tékmesterként működött közre Csiky Gergely Buborékok című vígjátékában, amely a Nemzeti Színház programja szerint legkö­zelebb október 18-án kerülne színpadra. A színművész lenne a (Képarchívum) mesélője Szemző Tibor és Sári László Csorna - opéra cinémati- que című előadásának; a Körösi Csorna Sándor életét megidéző darabot a Művészetek Palotájá­ban október 24-én mutatnák be. Törőcsik Mari lett volna a szer­dán kezdődött Los Angeles-i Ma­gyar Fümfesztivál díszvendége. Papp Csaba Zoltán, a Magyar Fümunió munkatársa tegnap el­mondta: a művésznő betegségre hivatkozva a hét elején mondta le részvételét az egyesült államokbe­li fesztiválon, (m, i) Őszi körútra indul az Ifjú Szivek Pozsony. Egyhetes őszi körútra indul az Ifjú Szivek. A táncegyüt­tes műsorán a Tánciskola 2 szerepel, hétfőn 9 órakor Félben, 12 órakor Galántán, kedden 9-kor Felsőszeliben, 11.30-kor Pereden, csütörtökön 9-kor és 10.30-kor Ipolyságon adja elő a gyerekek kö­rében rendkívül népszerű műsorát. Október 24-én, pénteken Bu­dapesten, a Művészetek Palotájában lép fel a Szivek a „Kárpát­medencei Magyarok Zenéje” gálaműsorban 19 órakor, részleteket mutat be a Tánc húros hangszerekre, ütőkre és zongorára című új műsorából (rendező-koreográfus Hégli Dusán), melynek pozso­nyi bemutatója december 13-án lesz. Október 25-én ugyancsak a készülő műsorból ad ízelítőt az együttes Ipolyszakálloson, az elő­adás 18 órakor kezdődik, (ú) PENGE Gombokon innen és túl... Lovas Ildikó Spanyol meny­asszonya két nő történetét me­séli el párhuzamos cselek­ményszerkesztéssel. A törté­nelmi személyeket megjelenítő valós vagy fiktív események és egy énelbeszélő személyes tör­ténetmozaikjai ritmusos válta- koztatásából és összemontíro- zásából bontakozik ki a két cse­lekményszál. Egyrészt Csáth Géza és Jónás Olga tragikus házasságának végső időszaka idéződik fel, a másik oldalon egy nyolcvanas-kilencvenes években kamaszkorát, szerel­meit és házasságának kudarcát megélő nő elbeszélései tevőd­nek egymásra. E két női hang kiegészíti egymást, házasságuk és sze­relmeik története szorosan il­leszkedik egymáshoz. Párhu­zamos megszólaltatásuk bi­H Zólya Andrea kritikai rovata zonyos értelemben a köztük levő határok és egyezések megtalálásának játéka, ami­nek előzményei már a szerző korábbi regényeiben is meg- ragadhatóak. A regények közötti átjárások izgalmas értelmezési játékba vonják be az olvasót, motívu­mok és történetrészletek tér­nek vissza, ugyanakkor egyfaj­ta alakulási ív körvonalazódik a Lovas-regények között, ami átvezet egy-egy gondolattöre­déket, személyt egyik műből a másikba. A Meztelenül a törté­netben elbeszélője a betegek történetmozaikjain keresztül keresi a választ arra, hogy Sza­badka és a felbomlott nőlelkek között hol rejtőzhet az össze­függés. A földrajzi tér és sze­mélyiségjegyek összefüggései­nek kérdése továbbvivődik a Kijárat az Adriára című re­gényben is, ahol az identitás- keresésben szintén kulcsfon­tosságú a provincializmusra való visszakérdezés. Meghatá­rozó szövegépítő elemként mozgatja mindhárom regény történetszövését Kosztolányi és Csáth alakja, az első regény címválasztásától kezdve a re­gények szövegterébe beemelt idézetek sorain át. A Kijárat elbeszélője egy helyen mint­egy mellékesen jegyzi meg, szeretne írni Csáth Gézáról, így a Spanyol menyasszony 01- ga-története a Kijárat elbeszé­lője által tervezett Csáth-szö- veg női (Olga) szemszögből történő tárgyiasulásává válik. Valójában a Spanyol meny­asszonyban nyernek hangot és Értékelés: •••••••••( teljesednek ki azok az irányult­ságok és prózapoétikai elkép­zelések, melyek Lovas Ildikó előző regényeiben megmutat­koztak, hiszen mindhárom műben központi szövegszerve­ző a női beszédmód (ok) meg­nyilatkozása és önmagát szét- szálazó analízise. A kötet alcí­me - lány, regény - érzéklete­sen nyomatékosba e motívum hangsúlyosságát, a nőiség mi­benlétére, beszédmódjaira tör­ténő folyamatos visszakérde­zést és a nőiség jegyeinek fe­lülbírálását úgy nyelvi ese­ményként, mint a társadalmi szerepköröket tekintve. A két asszony történetének felületei az intim szférában ta­lálkozva a belső vívódások mentén üleszkednek szorosan egymáshoz, közöttük az átjá­rást olyan, mindkét történet­ben felbukkanó motívumok nyomatékosítják, mint a csir­kevágás többször visszatérő je­lenete, amikor elkerülhetetlen, hogy „bevéreződjön a nyak”, vagy a Magdolna névnek és napnak a jelentősége. A Spanyol menyasszony hite­lesen ragadja meg e két törté­neten keresztül azokat a moz­zanatokat, amelyek a határon levés pillanatát előzik meg és írhatják le, amikortól elkezdő­dik a magány, a teljes bizonyta­lanság, a szenvedés és kiszol­gáltatottság, illetve hogy med­dig is terjedhet a tűréshatár, és mi is az a pont, ameddig még elviselhető a megaláztatás. Természetesen mindkettőjük LOVAS ILDIKÓ mMm?. ■< lány, regéin Spanyol menyasszony esetében akkor teljesedik ki az elhagyatottság és a gyötrődés érzése, amikortól annak végét remélték volna. A Spanyol menyasszonyt sod­ró ritmusa, tobzódó történetei, elbeszélés-szervezése és szó­kimondó nyelvezete révén a kortárs irodalom egyik legki­magaslóbb teljesítményének és legizgalmasabb olvasmányá­nak tekinthetjük. Lovas Ildikó: Spanyol menyasszony. Lány, regény. Kalligram, Pozsony, 2007

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents