Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-15 / 239. szám, szerda
Oszt-Veszt 31 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 15. Kassa a kulturális főváros különböző projektjei mellett az idegenforgalom növekedésével is számol Méteres Kassa. Kelet „fővárosa” a tervek szerint igazi nagyvárossá nőheti ki magát. Jövője már összeforrott a kulturális főváros képével, melynek kapcsán jelentős tőke érkezhet Kassára. A kulturális főváros különböző projektjei mellett az idegenforgalom növekedésével is számol a város. KOZSÁR ZSUZSANNA Éppen ezért már most megkezdődött a leendő luxusszállodák építése, a nagy bevásárlóközpontok bővítése. Igény van a centrumhoz közeli jó színvonalú új lakások építésére is. A belváros peremén található üres parcellák tehát rohamtempóban változnak beépített telkekké. A beruházások milliárdos nagyságrendűek. Az egyik ilyen nagy építkezés a régi sörgyár mellett kezdődött. A Cassovar néven ismert épület- komplexum 2 milliárd koronáért (66,4 millió euró) épül. A projekt része a régi, 1903-ban alapított sörgyár újraépítése is. A többemeletes gyár téglafala ugyanis „nem bírta el a megrázkódtatást” és megdőlt. A sörgyár „újraélesztése” körülbelül 60 millió koronába (2 millió euró) kerül. A sörgyártól nyugat felé haladva újabb építkezésre bukkanhatunk. 2011 közepére épülnek fel azok a luxuslakások, amelyeket az angol Letterstone cég építtet a kassai egyetemi gaz helyett üvegcsodák A Slovant ezentúl Hiltonnak fogják hívni (Szűcs Éva felvétele) Lakások, irodák és szálloda is lesz a Central Parkban (Képarchívum) kórház közelében. A Central száz férőhelyes szálloda is a pro- Parknak nevezett komplexum jekt részét képezi. A befektetés négy épületből áll, a lakások mel- összege mintegy kétmilliárd koro- lett irodahelyiségek és egy két- na (66,4 millió euró). Átalakítják a kassai főutca e- gyik domináns épületét, a Slovan szállót is, melyet ezentúl Double- tree by Hiltonnak neveznek majd, ugyanis ez a szállodalánc kötött szerződést az épületre. A negyvenöt méter magas monstrumból - mely a szocializmus idejében épült a lerombolt Schalkház Szálló helyére - az aktuális modernizálás során csak a lecsupaszított épületváz maradt meg. Az átépítést tavaly augusztusban kezdték el, a tervek szerint idén decemberben fejezik be a munkálatokat, melyek mintegy nyolcszázmillió koronát (26,5 millió euró) emésztenek fel. A négycsillagos szállóban 160 kétágyas szoba és nyolc apartman váija a vendégeket, két szobát pedig a mozgássérültek speciális igényeinek megfelelően alakítanak ki. A sok turista az igényeinek megfelelő szálláshelyen kívül a jövőben számos áruházban, bevásárlóközpontban is költheti a pénzét. A Hiltontól nem is kell messze menni, hiszen szemben vele már megkezdődött a kassaiak által sokat szidalmazott Aupark építése. Bár a térrendezés problémáit még mindig nem tisztázták, két év múlva valószínűleg elkészül a város talán legnagyobb méretű üzletközpontja, melyben 160 bolt és hat modern mozi kialakítását tervezik. A várost tehát felfedezte végre a külföldi tőke. A beépítetlen területek, melyeken a méteres gaz eddig az egész környéket csúfította, hamarosan múlttá válnak, és a helyükbe csillogó-villogó üvegcsodák lépnek. Ipari zóna, elkerülőút, valamint a történelmi városközpont átépítése is szerepel az elképzelések közt Tervekből Királyhelmecen sincs hiány LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. A Bodrogköz központjában az elkövetkező évek legjelentősebb beruházása a Cséraljára tervezett ipari zóna kialakítása lehet. Az 52 hektáros parcellán a tervek szerint külföldi befektetők 800-1000 munkahelyet hoznának létre, s ez értelemszerűen nagy hatást gyakorolhatna nemcsak a város, hanem az egész régió mindennapjaira is. Bár Balog József, Királyhelmec polgármestere tavaly még úgy nyilatkozott, hogy 2008 nyarán vélhetően már fogadni tudják az első befektetőket, ám eddig semmiféle olyan építési munkálatot nem végeztek, melyek az itteni ipari zóna kialakítását segítenék elő. Az elképzelések szerint idén közművesítették volna a parcellát, és a területhez vezető utat is meg kellett volna építtetni. Ezek közül a fejlesztések közül egyik sem valósult meg, sőt egyelőre azok a földterületek sem kerültek a város tulajdonába, melyek a beruházások megvalósításához szükségesek lennének. A helyi önkormányzat ugyan még 2007-ben megszavazta, hogy az ipari zónával kapcsolatos kiadások fedezésére a település 12 mü- lió korona kölcsönt vegyen fel, de költségvetés és önkormányzati határozatok hiányában ezt a pénz máig nem használhatták fel. A másik nagy hatású helyi beruházás részben ugyancsak az ipari zóna kialakításával függ össze: Királyhelmecen a közeljövőben - a Kassa Megyei Önkormányzat támogatásával - több száz milliós költséggel a várost elkerülő utat szeretnének építtetni. Ezzel megoldódna a település egyik legégetőbb problémája, a Fő utcán tapasztalható, egyre elviselhetetlenebbé váló zsúfoltság is. Egy készülő tervezet néhány éven belül megváltoztatná Királyhelmec történelmi városközpontjának arculatát. A Mécs László utcáról eltávolított macskaköveket a Mailáth, a Rákóczi és a Lorántffy utca későbbi renoválásakor használnák fel. A város történelmi központjában lévő utcák mielőbbi felújítása egyébként nemcsak esztétikai szempontok miatt lenne fontos, hisz ebben a zónában több orvosi szakrendelő, múzeum, könyvtár, mentőállomás, három oktatási intézmény és két templom is található. Á felsorolt utcákban viszonylag sűrű a gépjárműforgalom, így a majdani kivitelező cégnek olyan eljárást kell alkalmaznia, melynek eredményeként a lerakott kövek a nagy terhelés miatt sem mozdulnak ki helyükről. A felújítás előtt a közműhálózatot is modernizálni kell. A jövőben a Lorántffy-kas- tély előtti tér átépítését is el szeretnék végezni. Egy ekkora beruházást a település saját forrásból nem tud finanszírozni, így ha idén elkészül a tervezet - és azt a szakbizottságok és az önkormányzat is jóváhagyja -, a költségek fedezésére pályázati pénzeket igényelnek. Az építési munkálatok az összes szükséges engedély beszerzését követően legkorábban a jövő év folyamán kezdődhetnek csak el. Királyhelmecen az elkövetkező években átalakítanák a helyi művelődési központot, új tornatermet építtetnének, renoválnák a szlovák alapiskola épületét, folytatnák a kórház felé vezető sétány kiépítését, új parkolóhelyeket alakítanának ki, és a szabadtéri színpad környezetének rendezése is a megvalósítandó tervek között szerepel. Az elkerülőút megépítésével megszűnne a Fő utcán manapság ta- A kórház felé vezető sétány továbbépítése is a tervek közt szerepel pasztaiható zsúfoltság is (Szabó Bernadett felvétele) (Kalapos Árpád felvétele) A történelmi központ egysege megbonthatatlan? Peremre szoruló fejlesztés SZASZl ZOLTÁN Rimaszombat. A Gömör szellemi és gazdasági központjaként számon tartott, szebb időket is látott Rimaszombatban a közeljövőben néhány vállalkozó jelentős beruházásokat tervez. Ezek hatására a város talán visszanyerheti sok évszázaddal ezelőtti kereskedelmi központ jellegét. A fejlesztések azonban mindenképpen a település peremterületeire kerülnek. A történelmi városmag megbonthatatlan egységébe talán csak a piac helyére tervezett, futurisztikus bevásárlóközpont és irodaépület szólhatna bele - ha megépülne. Tanulmánytervek már léteznek, a beruházás költségeire azonban súlyos tízmilliókat kellene előteremteni. A rimaszombati kereskedelmi beruházások javarészt a város délnyugati részébe és a volt cukorgyár helyére készülnek. A délnyugati városperemen már most is bevásárlóközpont áll, a mellette lévő területen pedig kilenc, nagyobb üzletnek helyet adó épületsort húznak fel még várhatóan 2008 végéig. A néhány évvel ezelőtt bezárt cukorgyárból a berendezéseket és gépeket már elszállítottak, az üresen mßradt csarnokok viszont jól megközelíthető helyen vannak. Tervezett lebontásuk után itt egy régiós jelentőségű, áruk és szolgáltatások széles skáláját nyújtó, multinacionális cég által működtetett üzletközpont épülne. Mindkét helyszínen előrehaladott szakaszban van az építkezések megkezdéséhez szükséges engedélyek ügyintézése, így a rimaszombatiak abban reménykedhetnek, hogy javul az ellátás, magasabb lesz a színvonal, és legkevesebb száz- százhúsz új munkahely is létesül a régióban. Ipari beruházásként jelenleg a volt kaszárnya ipari parkká való átalakításával foglalkozik Rimaszombat városvezetése. A Po- zsony-Kassa főútvonal mellett fekvő gépgyárba tervezett barna mezős ipartelepítéshez annak nem egészen tisztázott anyagi vonzatai miatt nem járult hozzá a képviselő-testület. A kaszárnyában működő, koreai érdekeltségű autóelektronikai üzemben ma megközelítőleg ezerszázan dolgoznak - ezen a részén elengedhe- tedenül szükségessé vált a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Természetközeli kultúrvárosként fejlődhetne Zselíz csatát akar nyerni FORGÁCS MIKLÓS Zselíz. Garant mente, termálvíz, Franz Schubert-örökség, tiszta levegő és tiszta víz, nyugalom. Pavel Polka helytörténész, városi képviselő szerint ezek összessége adhatná meg a városka jövőbeni karakterét. A jelenleg 7500 lakosú településről szinte az utolsó pillanatban dőlt el, hogy a valódi városiasodás útjára lép és a térség, vagyis az Al- só-Garam mente központjává válik. A 19. század második felében a 10 kilométerre fekvő Nagysalló - akkor még mezőváros és rangos vásárközpont - sokkal esélyesebbnek tűnt erre a címre. Végül a vasút nyomvonalának alakulása, a közigazgatás szeszélyei (például, hogy sorozóközpont lett ez a hely) mind hozzájárultak ahhoz, hogy 50-70 évnyi polgáribb fejlődés adatott meg a városnak. Később a zsidóság deportálása és az államszocializmus évei alaposan rányomták bélyegüket Zselíz városképének jellegére. Zselíz főtere az egyik ékes példája a rendszerváltás előtti időknek: művileg kialakított, túl nagy, túl kopár, túl idegen, egyszerűen túldimenzionált. A volt Május elseje tér, ma Szent Jakab tér felvonulási célokra lett kialakítva, ahogy a korábbi neve is mutatja. Hiányoznak innen - de tulajdonképpen az egész városból - a zugok, a hangulatos helyek, ahol andalogni, összebújni, csevegni, létezni, találkozni lehet. A képviselő-testületen belül vannak viták, a város az ipari fejlődés útjára lépjen, vagy pedig a történelmi hagyományokból próbáljon tőkét kovácsolni. Polka szerint az ipari parkot már lekésték; meggyőződése, hogy egyfajta Garant menti Szentendrét vagy Selmecbányát kellene Zselízből teremteni. A városközpontot, a valódi kispolgári jellegű Béke utcát még éppen elérte a szocializmus utolsó lehelete. Az 1980-as évek közepén az egyik oldalán lebontották a házsorokat, így jött létre a Préri, mely nagy ürességként tátong jelenleg is a város szívében. A múlt, a hagyomány fele le lett radírozva. Bizonyos értelemben szerencse, hogy a tervezett panelházak már nem készültek el. Viszont az elmúlt húsz év alatt pénzhiány miatt nem került sor a telek beépítésére. Polka szerint az abszolút központról van szó, ragaszkodni kell hozzá, hogy emberléptékű épületegyüttes kerüljön ide. A város csodálatos történelmi örökségére felfigyelve nemrég japán befektetők jelentkeztek, akik Schubert-központot hoznának létre. A zeneszerző hagyatékára, kultuszára épülne a projekt. Az egész világ Schubert-rajongóit próbálnák meg idevonzani. Az Esterházy-kastélyban egy koncerttermet, konferenciaközponA múlt fele le lett radírozva. Bizonyos értelemben szerencse, hogy a tervezett panelházak már nem készültek el. tot, hangstúdiót, panziót alakítanának ki a nagyszabású és távlati tervek szerint. Természetesen egy ilyen beruházás kihatna az egész város életére, hiszen jelenleg Zselíz nincs berendezkedve nagyobb számú vendég fogadására, pl. nincs szálloda a településen. Óriási és pillanatnyilag kihasználatlan adottság a Garam folyó közelsége, hiszen a belvárostól néhány száz méterre található a folyó. Elképzelések szerint a parton, ahova a belvárosból sétány vezetne, elsősorban szórakoztatólétesítmények épülhetnének. A város vezetése szerint nagy lehetőség rejtőzik a Garam jobb partján található 916 méteres termálvizes kút kihasználásban. A rendszerváltás után leálltak a vizsgálatok, de ezek felújításával, a furat további mélyítésével nagyobb vízhozamot lehetne elérni. Akár fürdő is kiépülhetne, a gyógyvíz a turizmus és az egészségügy területén is kihasználható lenne, sőt a város energetikai hálózatát is segíthetné. Jövő heti számunk témája: Visszaszámlálás, átszámítás, euró... A rovatot szerkeszti: Lakatos Krisztina
