Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-15 / 239. szám, szerda
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 15. www.ujszo.com Czuczor Tibor házi műhelyében a hajvágás valóságos gyógyterápia- amint a vendég belép az ajtón, a sokat tapasztalt mester tudja, miről kell beszélgetni vele Jövő héten Jakab Dórát, a kassai Thália Színház világosítóját mutatjuk be. „A borbélyműhelyben mindenkor a vendég az úr” SZÁZ ILDIKÓ Megszünteti a fejfájást, és lelket önt minden vendégbe. Még soha senkit nem vágott meg bo- rotválás közben - ezt mondják Érsekújvárban Czuczor Tibor nyugalmazott borbélyról a kuncsaftjai. A borotvaszappan és a timsó illata már inaskorában rabul ejtette a ma hatvanhárom éves mestert, aki, mint monja, nyugdíjba vonulása óta is csak a fenőszíjak surrogásával és pengék villanásával álmodik. A vendégek azóta házi műhelyében látogatják, van köztük olyan is, akit negyvennégy éve borotvál és nyír. Tizenhat mester tizenhat inasa „Legényke koromban vettem a kezembe a borotvapengét, amikor édesapám eltörte a karját, és nekem kellett felvernem a borotvahabot, simává varázsolni az arcát. Ekkor fordult meg először a fejemben: ezt a mesterséget ŕ 1st«, mm kellene választanom. Vagy a cukrászatot... Az előbbi mellett döntöttem, mégis édes lett az életem, mert jó kollégák, elégedett vendégek vettek körül” - fogadott Tibor bácsi az andódi családi ház mögötti lugasban. Innen nyílik a házi borbélyműhely ajtaja, ahol a mester negyven évi munka után sem rest újra a szék mögé állni és szolgálni a vendéget. „Tizenhat borbély keze alatt tizenhat ta- nonc dolgozott Érsekújvárban szigorú fegyelemmel. Panties Lajos bácsi igen komoly munkatempót diktált nekünk inasoknak a hatvanas években. A Béke Házban volt a világ legszebb műhelye. Itt minden utasítás csak egyszer hangzott el. Koldusokon tanultuk a borotvá- lást, emlékszem: Kubo Lajkonak vettünk egy kiflit, vagy puha brióst, és cserébe hagyta, hogy megborotváljuk. Pontos, biztos kézre volt szüksége az embernek, csak fél év elteltével mertük fogadni az első fizetővendégeket. Nehezünkre esett a hosszas álldogálás, ezt is meg kellett szokni a lábnak. Végtagjaim megsínylették a terhelést, mégsem ettől rendült meg a szakmába vetett bizalmam” - árulta el Czuczor Tibor. A fiatal és lelkes borbély kevesellte a munkájáért kapott bért. Akkoriban 1 korona 50 fillért fizettek a vendégek a borot- válásért és 3 korona 50 fillért a hajvágásért. Négyszáz korona előleget és 700-800 korona fizetést kapott katonaság után, kitanult mesterként. A hetvenes években hat borbélyműhely működött Érsekújvárban, az andódi férfi, két gyerek édesapja a Béke Házból az Arany Oroszlán vendéglőhöz közeli műhelybe került, ahol 18 évig maradt. Később a vasútállomás műhelyében dolgozott, ahol gyorsan kellett mozognia a kéznek, mivel a vendégek el akarták érni a legközelebbi vonatcsatlakozást. A Széchényi utcában és a Három hidak utáni borbélyműhelyekben is dolgozott. „Nagyon szerettem a futballt, sok sportoló került a kezem alá. Bizony készülnöm kellett a velük folytatott beszélgetésekre, meg kellett néznem a meccseket, hogy véleményt tudjak mondani a játékukról. Mesteremtől megtanultam: aki a székben ül, arra kell figyelni, csak akkor kell válaszolni, hogyha kérdez. Ő az úr!” - hangsúlyozta a borbély. Bánfí hajszeszt a kopaszra! Czuczor Tibornak 1969-ben Bécsben ajánlottak munkát, egy hajvágásért 40 osztrák schillings kapott volna, ezért a pénzért idehaza egész nap dolgoznia kellett. Mégis Érsekújvárban maradt. Amikor már nem bírta tekerni a pedált Andódról a városba és vissza, elég volt odaállnia a rendelőintézet elé, és néhány percen belül hazafuvarozta valamelyik kedves vendége. „1990-ben kezdtem vállalkozni, 2005-ig dolgoztam. Akkor szív- infarktust kaptam. A család sokat segített: nagyszerű feleségem, két segítőkész gyerekem, három unokám van. A lányom is a fodrász szakmát választotta, fiam pedig csakis borotvakést használ a tükör előtt, mint az apja és a nagyapja” - mondta Tibor bácsi. A mesternek volt egy igencsak kényes, gazdag vendége, aki mindig akkor váltott frizurát, amikor új barátnőre tett szert. Akadt fiatalember,- aki a divat kedvéért megvált a szép, dús hajkoronától, amikor tar fej lett a divat, hiába próbálta az egész műhely lebeszélni a szándékáról. „A kopaszodók ugyanakkor dús hajzatot kívántak a fejükre, két kuncsaftom megvett egy karton Bánfi hajszeszt. Tizenhat üvegnyit kentem, dörzsöltem beCzuczor Tibor a régi felvételen egy kisfiú haját igazítja, az ö székében sose féltek a gyerekek a hajvágástól (Képarchívum) le a fejbőrükbe, mégsem nőtt ki egyetlen szál hajuk sem. Aztán újabb csodaszerrel jöttek, amihez kesztyűt kellett húznom, nehogy szőrös legyen a tenyerem, de rajtuk ez sem segített. Néhány évtized után sokat tapasztalt borbélyként kiismertem az embereket: a vendég még be sem lépett az ajtón, én már tudtam, milyen témával lehet levenni a lábáról, milyen szándékkal jött hozzám. Az én vendégeim nem csak hajvágást kaptak, elméletben együtt főztünk, pa- lántáztunk. Egy nagyon fontos dolgot megtanultam az életben: az otthoni gondokat-bajokat levetem a kinti kabáttal együtt, a fehér köpenyben már csak borbély vagyok. Ezt adtam tovább kedves tanítványaimnak: Milánnal, Katának és Zsófikénak” - ért regénybe illő története végére Czuczor Tibor. Kedves Olvasók, Új sorozatot indítunk. Szerdánként érdekes szakmák művelőit vagy hétköznapi foglalkozások nem mindennapi képviselőit mutatjuk be a Szülőföldünk című mellékletben. Sok kivételes embert ismerhetnek meg, de ha önök tudnak valakiről, aki ritka mesterséget űz, vagy úgy űzi, hogy érdemes bemutatni, kérjük, írjanak nekünk. A borítékra írják rá: „Mesterségek, mesterek". Száz évvel ezelőtt faraghatták a borbélymester székét és asztalát, ezek Czuczor Tibor féltve őrzött kincsei (Csuport István felvétele) < ( ( Í Í t i Telekrendezési gondokkal küzdenek az érsekújvári járásbeli kiskertészek Lejárt a konyhakertek ideje Megrendezték a mentálisan sérültek megyei előadóversenyét A Kövecsesi bárónő a galántai kultúrházban A sopomyai szociális otthon alkalmazottainak versenyen kívüli előadása is nagy sikert aratott (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Galánta. Kövecsesi bárónő (Štrkovecká barónka) címmel ötödik alkalommal rendezték meg a Nagyszombat megyei szociális otthonok mentálisan sérült lakóinak színjátszóversenyét. A verseny nevét a Sopomya-Köve- csesi (Soporňa-Štrkovec) Szociális Otthon adta, igazgatója, Mária Tóthová, valamint az idén májusban Fehér szív díjjal kitüntetett Oľga Haringová pszichiátriai nővér volt a főszervező. A verseny előző négy évfolyama a vágsellyei kultúrházban zajlott, most először rendezték a galántai kultúrházban. A háromnapos megmérettetésen 14 szociális otthon lakói mérték össze tehetségüket. Egy csapat, a senicai szociális otthon ápoltjai versenyen kívül léptek fel, idősebb, Alzheimer-kóros betegekről van szó, akik számára nehézséget jelent a színdarab vagy ének szövegét megjegyezni. Egy másik versenyen kívüli előadás a sopornyai otthon ápolóinak és többi alkalmazottainak produkciója volt, akik Maya méhecske meséjét adták elő nagy sikerrel. A verseny ideje alatt a kul- túrház előterében az egyes otthonok neveltjeinek kézműves alkotásaiból készült rendkívül érdekes és színvonalas kiállítást láthattak az érdekődők. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Párkány és Nagy- surány után idén a járási székhelyen nyitotta meg kétnapos terménybemutatóját a Szlovákiai Kiskertészek Ersekújvári Járási Szervezete. „A járás 37 alapszervezetének mintegy fele nevezett be az idei megmérettetésbe 210 zöldség- és gyümölcsfélével. Kedvezett az időjárás a termesztőknek, ám a kiadós esőzések és a köd miatt elszaporodtak a kórokozók. Emiatt a termelők idén a megszokottnál több növényvédő szert használtak” - tudtuk meg Peter Balážovičtól, a járási szervezet elnökétől. A kórokozóknál is nagyobb gondot jelent azonban a növény- termesztők számára a telekrendezés. Érsekújvárban a kiskertek 50 százalékának esetében máig nem sikerült rendezni a tulajdonviszonyt. Balážovič elmondása szerint a mikrorégióban még ennél is rosszabb a helyzet. Sok kertészkedő kedvét szegték a torzsalkodások: a telektulajdonosok ugyanis piaci áron kívánják értékesíteni a földet, míg ők a valós értéküknek megfelelő áron szeretnék megvásárolni. „Örvendetes dolognak tartottam, hogy a múlt évben 27-30 fővel gyarapodott szervezetünk tagsága. Ezek a számok azonban csalókák, mivel csaknem háromszáz fővel csökkent a tagállományunk az elmúlt évtizedben. Tagságunk elöregedett, a legtöbben már nyugdíjasok, és nincs utánpótlás. Sok, egykor példásan gondozott kiskertet mára felvert a gaz. A fiatalok a zöldséges és a gyümölcsös helyére inkább díszkerteket telepi- ( tenek a hétvégi házak mellé” - panaszolta Peter Balážovič. Milan Kajan, a kiskertészek érsekújvári alapszervezetének elnöke a megnyitón értékelte a terményeket. Áz Agro telepen kertészkedő érsekújváriak a Melódia almafajtával jeleskedtek, a díjazottak között voltak érsekújvári körte-, tótmegyeri paradicsomtermesztők. A muzslai mogyorótermést, a tótmegyeri koktélparadicsomokat és a pozbai Jonagold almákat is többen megcsodálták. Különlegességnek számított a héjával fogyasztható, “ gazdag vas- és cinktartalmú Hokkido dinnye óhajból, (száz) Kié lesz a legszebb alma? A legszebb alma nagydíjáért indult a verseny Nagysurányban szeptember 19-én. A megmérettesésben résztvevők szakmai előadásokat hallgathatnak a gyümölcstermesztésről, mivel elfogadták a találkozóra szóló meghívást a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem jeles előadói, (szz)
