Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-14 / 238. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 14. Kultúra 9 Szerda, csütörtök reggel - Pawel Tomaszewski és Joanna Kulig finom érzelmekkel hitelesítik Grzegorz Pacek rendezését (Fotó: Moveast) Pécs nemzetközi mustrája Arany Benjáminnál díjazza Közép-Kelet-Európa legjobb elsőfilmes rendezőjét Habcsókok és halálcsókok Zsebmozi áll Pécs szívében. Piros sátor, benne tizenegy ülőhellyel, a kint rekedteknek pedig négy kukucskával. SZABÓ G. LÁSZLÓ Délelőttönként workfilmeket és klipeket, később rövid- és portréfilmeket, esténként pedig évekkel ezelőtt bemutatott játékfilmeket láthat a maroknyi sereg. Dér András (Szibériai nyár), Salamon András (Közel a szerelemhez), Sós Mária (A boldogtalan kalap) és Dettre Gábor (Felhő a Gangesz felett) alkotásai így jutnak el azokhoz, akik annak idején nem láthatták, vagy mert szeretik, most újra megnézhetik. Odébb, a Jókai téren reggel tíztől este nyolcig folyamatosan magyar rajzfilmeket vetítenek. Piros és fekete babzsákokon, a nap lombfestó fényében ülnek kismamák és kispapák, unokájukat pesztráló nagymamák és szerelmes gimnazistáik, s átszellemült arccal követik Pom-pom és Kis Vakond, az ezermester Mekk Elek és a Mézga család, Frakk és a Vízipók, Mirr-Murr és Misi Mókus kalandjait. Vagy éppen a Vukot, a Macskafogót, a Daliás időket, a Fehértóiját, a Ludas Matyit. A magyar rajzfilmgyártás legszebb darabjai ezek, amelyek a Moveast alkalmából egy héten át szórakoztatják a kulturális vérfrissítésben részesülő pécsieket. S amíg kint a felhőtlen ég alatt egymást követik a mesefilmek, addig bent, a moziban - a horvát Kristijan Miliő Élők és holtak című alkotásában - dúl a délszláv háború, katonák fordulnak ki emberi mivoltukból, vagy - mint Ivan Zsivkovics szerb színekben versenyző opusában, a Hudders- fieldben - vad érzelmi csatározások zajlanak a vásznon. Az irodalmi korrepetálásból és rádiós műsorvezetésből élő, negyven felé közeledő Rasa tíz év után találkozik egykori középiskolai osztálytársával, aki az angliai Huddersfi- eldben él, s közös barátjukkal együtt lelki élveboncolásba fognak, hogy eldöntsék, ki mire jutott az életben - milyen belső indíttatással, vagy éppen milyen visszatartó erővel. A nagy „osztálytalálkozó” kegyetlen játékba torkoll, amelynek végén kiderül: mindhárman az előítéletek hálójában vergődnek, ahonnan csak egy neurotikus személy váratlan robbanása képes kirángatni őket. Mindkét film szörnyen lehangoló, ez utóbbi még nyelvezetében is „sötét”, férfi és nő, idős és fiatal ugyanazzal a szegényes, trágár szókészlettel társalog, így a néző a végén már úgy érzi, egy szemétdomb közepén virító koszos kocsmát hagy el, nem pedig egy kellemes légkörű belvárosi mozit. Karín Babinská Habcsókok című rendezése a cseh színeket képviseli a pécsi szemlén. Bár a film bátornak és provokatívnak mutatkozik az elején, az idő múlásával egyre szokványosabbá válik. Három lány érettségi után autóstoppal vág neki Európának, mert utolsó közös nyarukat kalandokkal átitatva szeretnék együtt tölteni. A legmerészebb döntéseiket természetesen szexuális kilengéseikben hozzák, kockáztatva ezzel lelki épségüket is, ám az alkotás így sem tud túllépni az ifjúsági filmek sokszor meghúzott határán. Nem könnyű fordulatosán elmesélni egy hétköznapi történetet, ehhez külön tehetség, sajátos érzékenység kell. S bár a kelet-európai régiót tekintve ennek a műfajnak épp a csehek a legjobb követői (Jan Svérák, Alice Nellis, Šaša Gedeon, Jan Hfebejk és a többiek), Karin Babinská még nem tartozik ebbe az élbolyba. Az idei verseny egyik kiemelkedő darabját a Berlinben végzett ukrán Éva Neymanntól kapta a mustra. A folyónál című rendezése már Moszkvában, Rotterdamban és Londonban is sikerrel szerepelt, hiszen megható történet anya és lánya egyetlen napjáról. Életfelfogásukból és gondolkodásukból eredő vitáik és veszekedéseik ellenére erősen kötődnek egymáshoz, kölcsönös szeretetük megkérdőjelezhetetlen. A nagy nap akkor jön el kettőjük viszonyában, amikor váratlan vendég érkezik hozzájuk, aki mélységesen felkavarja az anya érzelmeit. Éva Neymann azonban nemcsak a lélek húrjain játszik finoman, színészeit, Marina Poli- zejmakót és Nyma Ruszlanovát is remekül mozgatja ebben a megindítótörténetben. Szerelmet és halált játszanak a Szerda, csütörtök reggel című lengyel film hősei, akik Varsó utcáin botlanak egymásba. Egyikük sem ártatlan. A fiú azt hazudja, most halt meg a barátnője, a lány terhesnek mondja magát, miközben leukémiás. Egyetlen napot töltenek együtt, a lány másnap reggel meghal, de azon az egy napon mindketten valami olyat élnek meg, amit addig még soha. Joanna Kulig és Pawel Tomaszewski finom érzelmekkel hitelesítik Grzegorz Pacek rendezését. Nálam két favoritja van az idei Moveastnek. Az ukrán film az egyik, s ez a lengyel a másik. Az Arany Benjámin most még a zsűri kezében van, amelynek Kira Muratova, a híres ukrán rendezőnő is tagja. A világhírű cseh író fiatal korában állítólag feljelentette egyik kollégiumi lakótársa barátját Fény derült Milan Kundera titkára KOKES JÁNOS Prága. Milan Kundera, a világhírű cseh író fiatal korában valószínűleg feljelentette a kommunista állambiztonságnak egyik egyetemi kollégiumi lakótársnője barátját, aki a nyugati hírszerzésnek dolgozott. A fiatalember ezután 14 évet volt börtöneiben. A Franciaországban élő író életének eddig ismeretlen epizódjáról a Respekt című cseh hetilap írt tegnap. Az 1950-ben történt eset dokumentumait a cseh nemzeti emlékezet intézetének egyik történésze találta meg az egykori Állambiztonsági Hivatal (StB) levéltárában. A nyugati hírszerző központoknak dolgozó fiatalember, a volt katona pilóta Miroslav Dvoráček a prágai színművészeti főiskola (FÁMU) kollégiumában látogatta meg barátnőjét. Dvoŕáček most Svédországban él, eddig úgy vélte, hogy ez a volt barátnője árulta el, akinél akkor a kofferét is otthagyta. „Nagyon valószínű, hogy Milan Kundera feljelentése alapján tartóztatták le. Halálbüntetés fenyegette, végül 22 évet kapott, amiből 14-et le is ült” - mondta Vojtéch Ripka, a nemzeti emlékezet intézetének történésze. Milan Kundera Václav Havellel együtt ma a legismertebb csehek közé tartozik a világban. A hetvenes évek közepén hagyta el a szocialista Csehszlovákiát és Nyugatra menekült. 1979-ben megfosztották csehszlovák állampolgárságától, két évvel később megkapta a francia állampolgárságot. Azóta Párizsban él. Az 1989-es rendszerváltás után kizárólag inkognitóban látogatott Csehországba, cseh újságírókkal egyáltalán nem kommunikál. Irodalmi kritikusok szerint a „besúgásnak” nagy szerepe van Kundera műveiben. „Múltjának ez az eddig ismeretlen epizódja újabb kulcsot adhat művei megértéséhez ” - véli Michaela Bečková irodalomkritikus. Kundera apja az ötvenes években a brünni zeneművészeti főiskola rektora volt. A későbbi író előbb filozófiát hallgatott, majd a prágai színművészeti főiskolán forgatókönyvírást tanult. Első, „sztálinista” stílusban írt verseskötete 1953-ban jelent meg; 1963-ban Klement Gottwald-díjat kapott. Tagja volt a kommunista pártnak, de a hatvanas évek végén korábbi munkásságát elvetette. Az 1967-ben megjelent Tréfa című nagy sikerű regénye a II. világháború utáni cseh irodalom egyik fontos műve, több tucatnyi nyelvre - köztük magyarra is - lefordították. Az 1968-as Prágai Tavasz idején tanúsított magatartása miatt 1970-ben elveszítette a munkahelyét, kizárták a pártból, s 1975-ben Franciaországba emigrált. Új hazájában már csak franciául ír, s ott is hírnevet és elismerést szerzett. Kundera cáfolja a vádat Milan Kundera határozottan cáfolja és csalásnak minősítette a Respekt hetilap közlését. „Hazugság. Ezt az embert egyáltalán nem ismertem” - jelentette ki a ČTK hírügynökségnek. Úgy véli, az ügyet napvilágra hozó cseh történészek és a hetilap le akarják őt járatni. RÖVIDEN Hommage a Kempelen Pozsony. Hommage a Kempelen címmel nyílik kiállítás ma 17 órakor a Pozsonyi Magyar Galériában (a Csemadok OV székhelyének nagyterme). A tárlattal fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Pozsonyi Műtermek elnevezésű szabad művészeti társulás. A kiállítást a kurátor, Kalita Gábor festőművész nyitja meg. (ú) Gáti Oszkár önálló estje Szene. A XXXIX. Szenczi Molnár Albert Napok keretében holnap 18 órakor koszorúzási ünnepséget tartanak Szenczi Molnár Albert szobránál. 18.45-kor ünnepi műsor kezdődik a Szenei Városi Művelődési Központban: „Ha megérinthetnélek” címmel Gáti Oszkár színművész önálló estjét láthatja a közönség, (ú) Osztrák díj Szabó Istvánnak Bécs. Osztrák művészeti díjjal ismerik el Szabó István életművét. A világhírű, Oscar-díjas magyar filmrendezőnek a ba- deni (Baden bei Wien) Sellő filmnapok keretében nyújtják majd át a kitüntetést. A Kurier osztrák napilap filmkritikusának kezdeményezésére létrehozott Sellő-díjakat idén ötödik alkalommal ítélték oda egyebek mellett az új színésznemzedék kinevelésében szerzett érdemek elismeréseként. A magyar rendező, akinek Oscar-díjas alkotásában, a Mephistóban osztrák színész, Klaus Maria Brandauer játszotta a főszerepet, szakmai pályafutása során nyújtott teljesítményéért kapja a kitüntetést. Az újság tegnapi számában megjelent interjúban Szabó István egyebek mellett arról beszélt, hogy sok, a közös történelemből táplálkozó rokon vonás található a két ország között. Mint mondta, az osztrák-magyar mentalitáshoz tartozott a különböző kultúrák és gondolkodásmódok befogadása, miként az is, hogy sokan több nyelvet beszéltek, vagy legalábbis megértették, amit mondtak nekik, (mti) Elhunyt Gérard Depardieu fia Párizs. Guillaume Depardieu színész, Gérard Depardieu fia tegnap 37 esztendős kocában elhunyt egy Párizs melletti kórházban. Guillaume Depardieu 1974-ben debütált a filmvásznon híres apja oldalán a Pás si méchant que ca (Nem is olyan rossz ember) című filmben, majd számos francia produkcióban szerepelt. 1995-ben két César-díjra is jelölték. Legutóbb a Szingliket és a tavalyi Berlinale versenyprogramjában is bemutatott Langeais hercegnő című drámát láthattuk tőle. A sztárszínész apa sikerei óriási súllyal nehezedtek karrierjére és életére, ami már fiatalon lázadásra ösztönözte. Többször került a bulvárlapok címoldalára verekedései, kábítószer-fogyasztása és ittassága miatt. Szeptemberi budapesti látogatása során is összetűzésbe került a törvénnyel, amikor fegyverrel fenyegetett meg egy pincért és botrányosan viselkedett. 1995-ben komoly motorbalesetet szenvedett, 17 alkalommal operálták, ám öt évvel ezelőtt végül amputálni kellett a fél lábát. (MTI) Nem versenyezni, bemutatkozni gyűltek össze III. Tarka Lepke Bábfesztivál ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Dunaszerdahely. Harmadszor rendezte meg aa városi művelődési központ a hazai és határon túli bábcsoportok seregszemléjét. Résztvevői Galántáról (Ugri-bugri Bábcsoport), Pozsonyepeijesról (Mazsola Bábcsoport), Felsővámosból (Tikiriki Bábcsoport), Pozsonyból (Iciri-piciri Bábcsoport), Halásziból (Halászi Marionett Bábcsoport), Sopronból (Habakuk Bábszínház) érkeztek, és két helyi társulás, a Virgoncok és a Gézengúzok Bábcsoport is bemutatkozott. A fesztivál legifjabb résztvevői, az Iciri-piciri Bábcsoport tagjai alsó tagozatos diákok, míg az 1986-ban alakult Halászi Marionett Bábcsoportot óvónők hozták létre. Ibolya Ildikó, a művelődési központ vezetője elmondta: Dunaszerdahely a bábjátszás talán legfontosabb hazai bástyája, s nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy ezt a státusukat meg is őrizzék. A csoportok közel hat órán át szórakoztatták a főképp gyerekekből verbuválódott közönséget. (-la-) A nívódíjjal is jutalmazott Ugri-bugri Bábcsoport valóban nívós előadással lepte meg közönségét (Lőrincz Adrián felvétele)
