Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)
2008-10-10 / 235. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 10. Vélemény És háttér 7- Nagyon nehéz gyerekkorom volt, Évike. A mostohaanyám úgy bánt velem, mint az építésügyi minisztérium a magyar iskolákkal. (Peter Gossányi karikatúrája) Először 1786-ban a Toscanai Nagyhercegségben törölték el a halálbüntetést A Halálbüntetés Elleni Küzdelem Világnapja FIGYELŐ ____ Legnagyobb gond a bűnözés Több áldozatot szed a szervezett bűnözés Latin-Ameri- kában, mint akármelyik betegség, és több családot tesz tönkre, mint bármilyen gazdasági válság - hangzott el az Amerikai Államok Szervezetének (OEA) belbiztonsági konferenciáján Mexikóvárosban. A regionális nemzetközi szervezet főtitkára, Jose Miguel In- sulza szerint a drogcsempészet, az emberrablás és a szervezett bűnözés egyéb formái jelentik a legnagyobb veszélyt a térség stabilitására. A drog- kartellek bevétele évi 320 milliárd dollár, ami sokkal több, mint a legtöbb latin-amerikai ország bruttó nemzeti összterméke. „A drogkereskedők fürdenek a pénzben, bűnüldözésre pedig nincs elég pénz. Haitin például 2500 lakosra jut egy rendőr, Európában ez az arány háromszáz az egyhez” - mondta a chilei diplomata. Százezer emberből a világon átlagosan ötöt gyilkolnak meg, Latin-Amerikában 27 gyilkos- ságjutszázezerlakosra-muta- tott rá megnyitó beszédében Felipe Calderón mexikói elnök. ,A bűnözés az egész földrészt mérgező járvány, súlyosabb, mint az AIDS vagy bármilyen betegség, és több családi otthont rombol le, mint bármilyen gazdasági válság” - mondta Calderón. A konferencián a közös fellépés lehetőségeit vizsgálják az OEA 34 tagállamának képviselői. A tanácskozáson elhangzott: szakítani kell az elmúlt évtizedek sikertelen politikájával. Jose Miguel Insulza szerint egyes kábítószerfajták legalizálása is szóba jöhet a drogkereskedelem visszaszorítása érdekében. Idén csak Mexikóban 3500 halálos áldozata volt a szervezett bűnözésnek, köztük a drogcsempész bandák közti összecsapásoknak. Calderón elnök 45 ezer katonát és rendőrt vetett be a kartellek megfékezésére, mégis kedden egyetlen nap alatt 16 embert öltek meg Ciudad Juárezben, ahol az év eleje óta háború dúl a kábítószer-kereskedő bandák között. (mti) Október 10. a Halálbüntetés Elleni Küzdelem Világnapja, amelyet tavaly az Európa Tanács a halálbüntetés elleni küzdelem európai napjává is nyilvánított. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A világnap arra emlékeztet, hogy a halálos ítélet a legalapvetőbb emberijogot, az élethez való jogot sérti, s hogy helyrehozhatadan büntetési forma, mert egyetlen büntetőjogi rendszer sem képes kizárni annak kockázatát, hogy ártatlanokat ítéljenek el. A világnap azért került október 10-re, hogy arányosan essen az emberi jogok napjai - június 26., A kínzások áldozatainak emléknapja és december 10., Az emberijogok napja - közé. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet állás- foglalása szerint „nem állnak rendelkezésre olyan bizonyítékok, melyek azt igazolnák, hogy a halál- büntetés hatékony eszköze az erőszakos bűncselekményektől való elrettentésnek”. A szervezet idén is felszólította a világ kormányait, hogy „egyszer s mindenkorra” töröljék el a halálbüntetést. A világon először 1786. november 30-án, a Toscanai Nagyhercegségben törölték el a halálbüntetést. A példát azóta a világ államainak több mint felében követték, s több ország moratóriumot vezetett be a kivégzésekre, azaz felfüggesztette végrehajtásukat. Tavaly 51 országban 3347 személyt ítéltek halálra. Az Amnesty International kimutatása szerint az ismertté vált kivégzések száma a világban 2007-ben meghaladta az 1200-at, ez kevesebb az előző évieknél. A valóságos szám azonban ennek többszöröse is lehet, Kínában például államtitoknak számít a kivégzések száma, s bár ez a legfelsőbb bíróság által kezdett felülvizsgálat nyomán csökkent, becslések szerint így is mintegy hatezer emberen hajtották végre a halálos ítéletet. 2007-ben az ismertté vált kivégzések 88 százalékát öt országban - Kínában, Iránban, Szaúd-Arábiában, Pakisztánban és az Egyesült Államokban - hajtották végre. Japánban tavaly minden eddiginél több, 46 embert ítéltek halálra és kilenc kivégzést hajtottak végre, ami 1980 óta szintén a legnagyobb szám. Európában egyedül Fehéroroszországban létezik még halálbüntetés, az amerikai kontinensen 2003 óta egyedül az Egyesült Államok hajtott végre halálos ítéleteket. Magyarországon az Alkotmány- bíróság állásfoglalása nyomán 1990-ben törölték el a halálbüntetést. 2007. december 18-án New Yorkban az ENSZ-közgyűlés az Európai Unió és további 60 állam előterjesztésére ajánlás jellegű, de erkölcsi súllyal bíró határozatot hozott a halálbüntetések végrehajtásának befagyasztásáról. A világnap alkalmából szerte a Földön több millió ember vesz részt különböző rendezvényeken, koncerteken, tévévitákon, demonstrációkon azért, hogy ne lehessen senkit - főleg ne gyermekeket - törvényes úton se megölni. Ivana Hodak ügyvédbojtár meggyilkolása ösztönözte a miniszterelnököt, hogy határozott lépéseket tegyen Horvátország harca a maffia ellen MTl-HÁTTÉR Ivana Hodak, a 26 éves ügy- védbojtámő hétfői meggyilkolása után először beszélt a horvát miniszterelnök arról, hogy határozottan föl kell venni a harcot a maffia ellen. A gyilkos nyilvánvalóan jól ismerte a kiszemelt áldozat szokásait, napirendjét: a zágrábi ház folyosóján várta, hogy Hodak kilépjen lakásából, majd két fejlövéssel végzett vele. A gyilkosság után negyedórával megindított nyomozás egyelőre nem járt eredménnyel. A fiatal jogászgyakomok megölésének motívumáról különböző feltételezések hallhatók - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az egyik arra emlékeztet, hogy az áldozat apja annak az egykori tábornoknak a védőügyvédje, aki a 90-es évek elején - Franjo Tudj- man államfő megbízásából - külföldi fegyvereket vásárolt az ENSZ-embargóval sújtott Horvátország hadserege számára. Vladimir Zagorecet azzal vádolják, hogy az ügylet mellékszálaként 3,4 millió euró értékű ékszert sikkasztott el. A Horvátország leggazdagabb üzletemberei közé tartozó Zago- rec érdekeit Zvonimir Hodak képviseli a perben. Zágrábi hírek szerint „befolyásos körök” meg akarták akadályozni, hogy Zagorec bármit is „kikotyogjon” a fegyverügyletek hátterében álló személyekről, s ezzel terhelő vallomást tegyen egykori bűntársaira. Ügyvédje leányának a meggyilkolása ebben az értelemben figyelmeztetés akart lenni. Zagorec foggal-körömmel próbálta megakadályozni, hogy az osztrák hatóságok kiadják Horvátországnak. Nemcsak attól tartott, hogy nem lesz része tisztességes eljárásban, hanem az életét is félti. Nemrég arról beszélt, hogy halálos fenyegetést kapott egykori üzlettársától, Hrvoje Petractól. Utóbbi - a fiával, Novicával együtt - jelenleg börtönbüntetését tölti. Amiatt ítélték el, mert elrabolta Zagorec fiát. Az ügy pikantériája, hogy Ivana Hodaknak viszonya volt Novica védőügyvédjével. Meggyilkolása tehát nemcsak a Zagorec-perrel, hanem a Petrac- üggyel is összefüggésben állhat. Hrvoje Petrac, aki többek között éveken át finanszírozta a 2005-ben elfogott Ante Gotovina horvát tábornok bujkálását, a horvát politika és a szervezett bűnözés közötti összekötő kapocsnak számít. Úgy tűnik, egy bűnügy nyomai ezúttal is Franjo Tudjman elnökségének sötét korszakába nyúlnak vissza - írta a FÁZ. Ivó Sanader kormányfő a gyilkosság másnapján leváltott két minisztert, akiket pártja (HZDS) delegált a kormányba. A belügyminisztériumot ezentúl Tomislav Karamarko irányítja; ő eddig a hírszerzés (SOÁ) élén állt, és Stjepan Mesic államfő bizalmasának számít. Döntő része volt abban, hogy Gotovinát sikerült őrizetbe venni, majd nem sokkal később átadni a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Az igazságügyi tárca vezetésével Ivan Simonovicot bízta meg a miniszterelnök. Sanader leváltotta az országos rendőrfőkapitányt is, és a helyére Vladimir Fabert nevezte ki. Ő rendkívül sikeres és támadhatatlan hivatalnok hírében áll. Legutóbb a háborús bűntettekkel gyanúsított horvát parlamenti képviselő, Branimir Glavas elleni vizsgálatot vezette Eszéken. Azzal, hogy a belbiztonsági és az igazságügyi tárca kulcsfontosságú pozícióit három tekintélyes és pártoktól független szakemberrel töltötte be, a kormánypárt mentesül ama vád alól, hogy elhanyagolja, illetve akadályozza a nemzeti-konzervatív köröket érintő nyomozásokat. Sanader ráadásul tudja, hogy az EU-csatlakozásról folyó tárgyalások előmozdítása érdekében sikereket kell felmutatnia a korrupció és a szervezett bűnözés ellen vívott harcban. Brüsszelben ugyanis tanultak a Bulgáriával és Romániával kapcsolatos negatív tapasztalatokból - és óvatosabbak lettek a felvétellel kapcsolatban. KOMMENTÁR Lassuló üzemmód előtt SIDÓ H. ZOLTÁN Monumentális méretű kormányzati pénzügyi mentócsomagok bejelentése, korábban ikonként tisztelt, brutális kinnlevőségeket felhalmozó bankok porba hullása, a2001. szeptember 11-ei merényletek óta nem tapasztalt tőzsdei zuhanások, vezető államokjegy- bankjainak kollektív tűzoltó lépései fémjelzik azt a lejtmenetet, amely 2007 derekán az Egyesült Államokban jelzálogpiaci problémaként robbant ki, ám mára mindent elsodró általános pénzügyigazdasági válsággá terebélyesedett. A részvények értékének elolvadásával, a nyugdíj- és befektetési alapok tőkéjének összezsugorodásával eddig több billió (!) dollárnyi kárt okozó kőkemény krízis egyik legutóbbi fejleményeként az Európai Unióban először kapkodva, majd némileg összehangoltabban egységesnek tűnő stratégiát dolgoztak ki a lakossági betétek védelme érdekében. Az általános hangulatnak engedve Szlovákia is beállt a sorba, a Fico-kor- mány szerdán felső határ nélküli bankbetétvédelem mellett tette le a garast, aminek pénzügyi fedezete egyébként hiányzik. Voltaképpen csapdahelyzetben vergődünk. A hazai bankok a kísérletező kedvű amerikai és részben nyugat-európai társaikhoz képest konzervatív pénzpolitikát folytatnak, a hitelnyújtásuk mögött kellő volumenű lakossági és vállalati megtakarítás áll, végezetül a kölcsönt nem kínálták nyakra-főre, ezért a behajthatatlan kinnlevőségeik aránya is elenyésző. Magyarán, a szinte pirospozsgás, jó egészségnek örvendő szlovák bankszektor, meg a válságból semmit sem érzékelő pozsonyi tőzsde (a 2001 szeptemberi merényletekre sem reagált az indexe) köszöni szépen, jól elvan. Mi több, nálunk a lakosság és az állam sem adósodott el olyan felelőtlenül, mint például az amerikai polgárok, vagy az éppen összeomló Izland. Igen, jó tanulók vagyunk, afféle Steinmannok, ám egy a bökkenő: egy kicsi, gazdaságilag nyitott, exportorientált ország nem tudja Dévénynél megállítani a krízis negatív, egy cunami erejével vetekedő hullámait. A tajtékzó tarajú hullámzás már a három pilléren álló szlovák autóipart és annak beszállítói körét nyaldossa, rövidesen sorra kerülnek a nagy ingatlanberuházók, a Galán- tán és Nyitrán működő tévégyárak, a munkaerőközvetítők, a . könnyűipari társaságok, s ha így megy tovább, akkor az idegen- forgalomban érdekelt cégek is. Mi tehát a teendő? Először is bízni kell a hazai pénzintézetek tőkeerejében, mert ha kitör a pánik, nincs az a délceg bank, amelyik állni tudná az ügyfelek rohamát, sőt nincs az a betétvédelmi alap, amelyik - ha sorra dőlnének a bankok - ki tudná fizetni a bentragadt betéteket. Számolni kell a gazdaság növekedési ütemének lassulásával - ez utóbbit főleg a jövő évi állami költségvetés felett civódó kormánypártoknak illene tudatosítani. Most kiderülhet, hogy Fico és csapata csak a bőség kosarából tud osztogatni, vagy a hét szűk esztendő idején is képes racionálisan kezelni a pénzt. A munkanélküliek száma jövőre lassabban csökken, ha egyáltalán. Emellett máris kiderülhet, hogy az euró bevezetése tényleg biztos kikötőt jelent-e számunkra a világban pusztító vihar idején, vagy nem. A Dzurinda-kormány 2004-ben bevezetett átfogó adóreformjaival beindította az ország gazdaságának motorját, ami most - önhibánkon kívül - lassúbb üzemmódba kapcsol. Van ilyen. Az viszont már kevésbé megnyugtató, hogy hol settenkedik a kertek alatt az a politikusi generáció, amelyik a pénzügyi forgószél elükével újra berúgja a magasabb fordulatszámot biztosító motort. Mert hogy a mostani garnitúra erre nem képes, az biztos. TALLÓZÓ LE POINT A köztársaság fekete noteszei címmel közölt részleteket a francia titkosszolgálatok volt vezetőjének feljegyzéseiből a Le Point című politikai hetilap legfrissebb számában. A jobboldali lap szerint a legapróbb indiszkrét részletekkel is szolgál a francia pénzügyi és politikai élet közismert szereplőiről az - a Clearstream- ügy nyomozása során - az év elején lefoglalt, 23 füzetből álló sorozat, melyet a francia titkosszolgálatokat 1992 és 2004 közt irányító Yves Bertrand kézzel vezetett. A Le Point újságírói azt állítják: az 1998-2004-ben írt dokumentumhoz hozzájutottak, de csak szemezgettek belőle. A hetilap a politikusok magánéletéről és állítólagos megvesztegetéseiről szóló feljegyzésekből idéz, külön cikket szánva a Nicolas Sarkozy államfőt, a volt szocialista kormányfőt, Lionel Jospint és a Charles Pasqua volt konzervatív belügyminisztert érintő epizódoknak. Bertrand úgy vélte, afel- jegyzések magánjellegűek, nem ellenőrzöttek. Ezt bizonyítja, hogy a politikusokról szóló beírások között a titkosszolgálati vezető saját randevúit és feladatait is feljegyezte. „Tudtam, ha a (Clearstream-ügy) felperesei hozzáférnek, lesznek kiszivárogtatások a sajtóban” - mondta a volt titkosszolgálati vezető. NÉPSZABADSÁG Jaap de Hoop Scheffer NATO- főtitkár a szövetség átalakítására és korszerűsítése hívja fel a védelmi miniszterek figyelmét a kötetlen budapesti tanácskozáson. A Népszabadságnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a pénzügyi válság okozta költségvetési nehézségek ellenére, a közös értékek védelmére és a szövetség 21. századi átformálására többet kell költeniük a tagországoknak. „Többet kell tennünk a katonai kiadások növelésével és az erők használhatóságának fejlesztésével is” - fogalmazott Scheffer. Szerinte Afganisztánban hosszú évekig jelen kell lennie a szövetségeseknek. A katonai kihívás jelentős, ám a végső megoldás politikai lesz az újjáépítés és a nemzetépítés nyomán. Ez a folyamat katonai támogatást kíván. Úgy látja, a kábítószer-termelés veszélyezteti a NATO-katonák életét, ezért az ISAF-erőknek részt kell venniük felszámolásában. A grúziai eseményekről úgy vélte, a NATO-nak nem feladata Oroszország büntetése, de feladata Grúzia támogatása. (mti)
