Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-09 / 234. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 9. www.ujszo.com Tegnap zuhantak az OTP Bank és a MÓL részvényei OTP: túlélő módba kapcsol UJ SZO-OSSZEFOGLALO Budapest. Több mint 10%-ot esett az OTP és a MÓL részvényei­nek árfolyama tegnap délelőtt, ami miatt egy ideig szünetelt a két tár­saság papijainak kereskedése a Budapesti Értéktőzsdén. Az OTP árfolyama összesen 13,3%-kal, a MOL-é 6%-kal zuhant, a BUX-index pedig 7,3%-kal. Utoljára négy év­vel ezelőtt, 2004 októberében volt ezen a szinten az OTP árfolyama. „Az OTP Bank jó állapotban van ahhoz, hogy túljusson a mostani gazdasági környezet viharain” - közölte tegnap a bank vezérigazga­tó-helyettese. Urbán László kifej­tette, hogy a bank nem nyújt annyi hitelt ügyfeleinek, műit amennyit azok kapni szeretnének. Változást jelent az is, hogy az OTP „nagyon szelektív és nagyon konzervatív a kötvények kibocsátásában”. Az OTP túlélő módba kapcsol, de jó ál­lapotban van - mondta a vezér- igazgató helyettese. A MÓL közben bejelentette, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója kedden a tőzsdén értékesítette valamennyi MÓL részvényét. A bankigazgató 14 136 forintos átlagáron, közel 176 millió forintért adta el a 12 453 darab értékpapírt. A tranzakciót követően Csányi Sándor tulajdo­nában nem maradt MOL-részvény. A Magyar Nemzeti Bank továbbra is stabilnak ítéli a magyar bankpia­cot, ezzel együtt a jegybank a társ- intézményekkel, így a Pénzügyi Szervezetek állami felügyeletével együtt kész minden lépést megten­ni, ha arra szükség lesz - mondta Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az MNB megítélése szerint a magyar bankrendszer tő­keerős, az országban nincsenek „mérgezett” értékpapírok. (MTI) Wá ÜMÜ wamSm GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csúcson a szlovák növekedés Pozsony. Szlovákia az idei második negyedévben, éves összehasonlításban a második leggyorsabban növekvő gazda­ságnak számított az Európai Unió országai közül - derül ki az Európai Unió statisztikai hivata­lának, az Eurostatnak a legfris­sebb jelentéséből. Gazdaságunk az elmúlt év azonos időszakához képest 7,6%-kal nőtt. A leggyor­sabb növekedést az Európai Unión belül Románia érte el, ahol a GDP bővülése 9,3%-os volt. Az egész EU-ban a második negyedévben 1,7%-os volt a gazdasági növekedés az egy év­vel korábbihoz képest, az euró- zónában viszont visszaesést mértek. Az új EU-tagok közül majdnem minden országban lassult a gazdasági növekedés, Észtországban egyenesen visszaeséstjegyeztekfel. (SITA) Egyre több lakást újítanak fel Pozsony. Építőipari termelé­sünk augusztusban elérte a 16,7 milliárd koronát (554,34 millió euró), ami 7,7%-kal több az el­múlt év azonos időszakában re­gisztráltnál. Mindez elsősorban a lakásfelújításoknak köszön­hető, az ezekre fordított kiadá­sok ugyanis csaknem a negye­dével nőttek. Mintegy 25 száza­lékkal nőttek azonban a hazai építőipari cégek külföldi meg­rendelései is. (SITA) Nem esett vissza az autóvásárlás Pozsony. A gazdasági válság miatt stagnáló autóipari terme­lés ellenére Szlovákiában az el­múlt hónapban 24 százalékkal több autót adtak el az elmúlt év azonos időszakához képest. Szeptemberben 7 ezer autó kelt el, miközben az idei év elejétől 71,6 ezer kocsit vásároltak. A legkeresettebb márka továbbra is a Škoda, amely a piac 20,20 százalékát uralja. A második he­lyen a Volkswagen (8,25%) a harmadikon pedig a Peugeot (7,21%) található. (SITA) Rekordnagyságú cseh fegyverexport Prága. Rekordnagyságú volt tavaly a cseh fegyverexport. A cseh cégek összesen 174 millió euró bevételre tettek szert, ami 81 millió euróval több mint 2006-ban. A fegyverkivitel 20%-a Indiába irányult, 12%-a Szlovákiába, a válságövezetnek számító Grúzia részesedése 7,6%-os. A legnagyobb érdeklő­dés a korszerű önműködő cseh puskák iránt nyilvánul meg, amelyekből több mint 51 ezer darabot adtak el külföldön. Ha­gyományosan nagy az érdeklő­dés a cseh pisztolyok iránt is, amelyekből 30 410 darabot vet­tek meg a külföldiek. Exportál­tak még 600 darab tankelhárító RPG-rakétát, hat tankot, három tüzérségi rendszert és öt MIG- 21-es vadászgépet is. (-kés) VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,42-31,42 21,44-23,10 1,21-1,27 11,77-13,07 OTP Bank 29,61-31,15 21,70-22,90 1,20-1,26 11,53-12,41 Postabank 29,49-31,29 21,37-22,87 1,21-1,27 11,07-13,07 Szí. Takarékpénztár 29,63-31,15 21,63-22,76 1,20-1,27 11,52-12,60 Tatra banka 29,53-31,11 ■ 21,59-22,75 1,20-1,26 11,55-12,51 Dexla banka 29,60-31,18 21,54-22,70 1,21-1,27 11,75-12,38 Általános Hitelbank 29,63-31,21 21,66-22,81 1,20-1,27 11,50-12,58 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) London tegnap 250 milliárd font értékű, államosítást is tartalmazó bankmentő programot jelentett be Mélyül a válság, jött a kamatvágás Washington/London/Reykjavík. Összesen 250 milliárd font értékű, részleges államosí­tást is tartalmazó bankmentő programot jelentett be teg­nap a brit kormány és a jegy­bank. Tegnap a tőzsdék foly­tatták zuhanórepülésüket, azonban váratlanul és össze­hangoltan kamatot vágott az amerikai (Fed), az európai (EKB) és abrit (BoE) jegybank 0,5-0,5 százalékponttal, ami némileg fékezte az esést. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tegnapi londoni döntés nyo­mán a legnagyobb brit bankok és lakástakarék-szövetkezetek össze­sen 50 milliárd font költségvetési tőkeforráshoz juthatnak; ennek fe­jében az állam elsőbbségi részvé­nyeket kap. A csomag legfontosabb pontjai között van az állami garan­ciavállalás a bankközi piacon for­galmazott likviditásra. A Bank of England ezt legalább 200 milliárd font, rövid távú készpénznövelő hi­telfinanszírozással egészíti ki. A tő­kejuttatás első 25 milliárd fontját nyolc nagybank és lakástakarék­szövetkezet - az Abbey, a Barclays, az HBOS, az HSBC, a Lloyds TSB, a Nationwide, a Royal Bank of Scot­land és a Standard Chartered - je­gyezhette le; a felsorolt bankok részvényárfolyama az utóbbi na­pokban kis híján összeomlott. A második 25 milliárd fontra a többi bank jelentkezhet. A lakossági szfé­rára is átteijedt hitelválság egyik fő oka, hogy a bankok egymásról sem tudják, mennyi nem teljesítő köve­telést tartalmaznak pénzpiaci port­folióik, ezért jó ideje óvakodnak az egymásközti rövid lejáratú hitele­zéstől, ami drágítja az egyéb hitel­ügyletet is. A kölcsönök egekbe szökő nagybani ára és szinte teljes elapadása már a kiskereskedelmi hitelpiacot is komolyan sújtja; a Bank of England legutóbbi kimuta­tása szerint az augusztusban folyó­sított lakossági ingatlanhitelek ér­A Bank of England monumentális székhaza a londoni Cityben. A jegy­bankra sötä árnyékként vetül a súlyos pénzügyi válság. (Reuters-felv.) téke az előző hónapban kihelyezett összeg 5%-a volt Nagy-Britanniá- ban. A Brown-kormány azt vátja a mentőakció címzettjeitől, hogy a pénzt valóban a gazdaság élénkíté­sére fordítsák, szabjanak határt a bankvezetők sokakat irritáló óriási fizetésének és limitálják a részvé­nyesek osztalékát. Már nem fizet egy bank Leállította a betétek kifizetését és új betétek felvételét az egyik iz­landi nagybank brit érdekeltsége, miután az anyavállalatot az izlandi kormány csődgondnokság alá he­lyezte. Ez az első eset a banki vál­ság terjedése óta, hogy brit lakos­sági betétesek nem jutnak hozzá megtakarításaikhoz. Az Icesave pénzügyi szolgáltató csak annyit közölt, hogy Jelenleg” nem dol­gozza fel a betéti és pénzkivételi igényléseket. Becslések szerint 300 ezer brit számlatulajdonosnak van összesen több mint 4 milliárd fontja az Icesave-nél. Ez a brit bankrendszer egészéhez képest kevés - a brit bankok összesen két­ezer milliárd fontnyi megtakarítást kezelnek - az eset mégis feltűnést keltett, mivel eddig egyeden nagy- britanniai bank sem jutott olyan helyzetbe, hogy le kellett volna állí­tania a betétekkifizetését. Egységes kamatfaragás A tegnapi összehangolt 0,5 szá­zalékpontos alapkamatvágás ér­telmében az amerikai Fed irány­adó rátája 1,50%-ra, az Európai Központi Bank rátája 3,75%-ra, a Bank of England kamatlába 4,50%-ra változik. Az akcióban Kanada, Svédország, Svájc és Ja­pán központi bankjai is részt vet­tek. Az összehangolt kamatcsök­kentést azzal indokolták az intéz­mények, hogy miközben az inflá­ciós veszélyek enyhültek (pl. az olajárak komoly esése miatt), a globális hitelválság miatt a gazda­sági növekedési kilátások romlá­sára egyre nagyobb bizonyítékok vannak. A rendkívüli kamatcsök­kentések hírére a globális rész­vénypiacok átmenetileg felfelé lendültek, ami jó hír, hiszen teg­nap délelőtt a vezető nyugat-euró­pai tőzsdeindexek rendre 7% kö­rüli veszteségeket mutattak, a moszkvai tőzsdén pedig ismét fel­függesztették a kereskedést a tőzsdefelügyelet döntése nyomán. Az orosz pénzügyi rendszert (Iz- land után) ugyancsak az összeom­lás veszélye fenyegeti, ezért egy a Kreml egy 36 milliárd dolláros azonnali mentőövön dolgozik. A váratlan kamatvágás azonban csak átmenetileg nyugtatta meg a piacokat, hiszen a tokiói tőzsde óriásit, több mint 9%-ot bukott, a nyugat-európai börzék pedig újra süllyedni kezdtek. Tegnaptól az osztrák és a ma­gyar kormány is követi más euró­pai uniós országok példáját: kor­látlan garanciát vállal a bankbeté­tek után. A bizonytalanság kezelé­sére egységes európai álláspontot alakítottak ki, a húszezer eurós garancia értéket 50 ezer euróra emelik. A betétgarancia-szabá­lyok egységesítésének kérdése azután merült fel, hogy Írország a múlt héten korlátlan garanciát vállalt hat helyi pénzintézet vala­mennyi magánbetétére. Eltűnt 2 billió dollár A 2007 nyarán kirobbant és 2008 szeptember dereka óta erő­södő, immár globális pénzügyi válság hatására az amerikai nyug­díjalapok eddig 2 ezer milliárd dol­lárt vesztettek! Az állami nyugdíj- rendszer mellett üdvözölt újítás volt a foglalkoztatói nyugdíjszol­gáltatók bevezetése az Egyesült Ál­lamokban 25 évvel ezelőtt, mivel így a munkáltató is hozzá tudott járulni a dolgozó nyugdíjas évei­hez. Most viszont sokan fogják a fe­jüket, az elmúlt 15 hónapban ugyanis ezek a szolgáltatók 2 ezer milliárd dollárt vesztettek. A hitel­piaci válság okozta komoly veszte­ségek azt eredményezték, hogy nagyon sokan kénytelenek elha­lasztani a nyugdíjba vonulást, vi­szont a másik oldalon a szabályozó hatóságokat is elgondolkodtatta, hogy érdemes lenne újragondolni a rendszer szabályozását. (MTI, NG, MR, shz) A kereskedőknek még nem kell félniük, a fogyasztóvédők ugyanis egyelőre nem indítottak harcot ellenük Meglóduló árak az éttermekben. Az euró a hibás? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az euró bevezetésével kapcsolatban a kormány ugyan többször is bejelentette, hogy nem kell félnünk az áremelésektől, a fogyasztóvédelmi szervezetek sze­rint azonban az éttermi árak az elmúlt negyedévben nem egy Lounek. Ez esetben a fogyasztóvé­dők a Szlovák Kereskedelmi Fel­ügyelethez fordulhatnak, ez azon­ban nem ellenőrizheti az árakat közvetlenül az éttermekben. „Az éttermek kínálatukban a szerző­déses árakat tüntetik fel, így egye­dül a vendégektől függ, hogy haj­landók-e kifizetni az étlapon sze­esetben akár az ötödével is nőttek, miközben a kereskedőket nem replő árat” - nyilatkozta Danuša Krkošová, a Szlovák Kereskedelmi Valuta MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam büntetheti az állam. Robert Fico kormányfő az elmúlt időszakban ugyan többször is azzal fenyegető­zött, hogy az euró bevezetése mi­Felügyelet szóvivője. Szerinte az árak ellenőrzése a hazai éttermek­ben rendkívül bonyolult, az étte­rem tulajdonosa ugyanis az árba EMU-euró 30,386 Lengyel zloty 8,802 att árat emelő kereskedők akár rács mögé is kerülhetnek, a való­beszámíthatja akár az új asztalok vásárlását is. Magasabb árat szám­Angol font 38,910 Magyar forint (100) 12,067 Ságban azonban az állam ezt nem lázhatnak azonban akkor is, ha a Cseh korona 1,238 Horvát kuna 4,234 tudja megtenni. A Szlovákiai Fo­tányérunkat néhány szál petrezse­Bolgár leva 15,541 Román lei 7,836 gyasztók Társulása ugyanis, amely lyemmel vagy tojással „díszítik”. Japán ien (100) 21,969 Svájci frank 19,563 az árak alakulását figyeli, képtelen A fogyasztóvédőknek a kor­Kanadai dollár 20,120 USA-dollár 22,120 felmérni, hogy a kereskedők az eu­mány szerint nyilvánosságra kel­Az éttermek 15-20%-kal növelték áraikat (Miroslava Cibulková felv.) ró bevezetésétől független objek­tív okok miatt emelték az árakat, vagy a drágulást csak az euró be­vezetése váltotta ki. Josef Lounek, a Szlovákiai Fogyasztók Társulá­sának az alelnöke szerint az étter­mek átlagosan 15-20%-kal növel­ték az árakat. Ennek ellenére nem tudnak beavatkozni, hiszen Szlo­vákiában piacgazdaság működik, a kereskedők így szabadon hatá­rozhatják meg az árszintet. „Csak arra hívhatjuk fel az emberek fi­gyelmét, hogy mely éttermek árai­val nem értünk egyet” - állítja lene hozniuk az indokolatlanul magas árakat követelő kereskedők feketelistáját. Annak ellenére azonban, hogy az elmúlt időszak­ban több étterem is emelte az árait, a kereskedőknek egyelőre nem kell félniük, a fogyasztóvédők ugyanis nem indítottak harcot a kereskedők ellen. A feketelista űrlapját már elkészítettük, egye­lőre azonban nem került sor olyan visszaélésre, amely alapján a ke­reskedők nevét közzétehettük volna - állítja Dagmar Hlavatá, a gazdasági tárca kommunikációs osztályának a vezetője. A gazda­sági tárca, amely 3 millió koronát folyósított az árfelmérésre, elége­dett az árak felülvizsgálatával. ,Az ellenőrzés a korábban elfoga­dott tervek alapján halad, így há­romhavonta felülvizsgálják az árak alakulását” - nyilatkozta Hlavatá. Lounek szerint az üzle­tekben akkor kerülhet sor a leg­nagyobb áremelésre, ha az akciós árakat a termék valós árára cseré­lik. Ilyen esetekben akár 5 száza­lékos drágulás is elképzelhető. A tapasztalatok szerint jobb a helyzet az élelmiszerüzletek ese­tében. A liszt, a kenyér, a tej és a sajtok ára az elmúlt hónapokban alig változott, és ha mégis, ez ke­vésbé volt markáns, mint az idei év első felében. Mindezt a statisztikai hivatal legfrissebb elemzése is alá­támasztja. A hivatal az euró beve­zetése előtt tíznaponta ellenőrzi 200 termék és szolgáltatás árát. Lounek szerint azonban nem min­den kereskedő teszi lehetővé az árak ellenőrzését, a legproblémá- sabbaknak a CBA, a Baťa és a Zdroj üzletláncok számítanak, (p, s, mi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents