Új Szó, 2008. október (61. évfolyam, 227-253. szám)

2008-10-08 / 233. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. OKTÓBER 8. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZAVA Jóváhagyta a bíróság a Bu­dapesti Rendőr-főkapitány­ságnak azt a döntését, amely kimondta, hogy nem lehet fo­lyamatosan demonstrációt tar­tani március 17-ig a Parlament előtt - olvasható a Népszava tegnapi számában. A lap emlé­keztet, korábban két, a „Kos­suth tériekhez köthető” beje­lentés érkezett a rendőrségre. A egyik szerint október 20-ig, míg a másik alapján március 17-ig tartottak volna szinte egész napos rendezvényeket az Országház épülete előtt. A rendőrség a bejelentéseket a népképviseleti szerv munká­jának akadályozására való hi­vatkozással tiltotta meg, de ez ellen a bejelentőkfellebbeztek. A rendőrség döntését most hagytajóváabíróság. (mti)- A mi pártunk nem a madárijesztőkkel, hanem a magyarokkal szeret riogatni. (Peter Gossónyi karikatúrája' A koszovói válság kezelésére állították fel a NATO vezetésével a Koszovói Nemzetközi Békefenntartó Erőket NATO-kontingensek Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) az 1990-es évek közepén be­kapcsolódott az egykori Jugoszlávia felbomlásával járó katonai-politikai vál­ság rendezésébe, s azóta is szerepet vállal a nemzet­közi békefenntartó misszi­ókban. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ A NATO történetének első béke- fenntartó küldetése és egyben a szövetség első katonai akciója sa­ját tagállamain kívül a boszniai volt. Az ENSZ BT 1033. számú ha­tározata az 1995. november 21-i daytoni megállapodás alapján, a délszláv válság békés rendezése céljából felállította a bosznia-her- cegovinai Végrehajtó Erőket (Imp­lementation Force - IFOR), s a NATO-t kérte fel a megalakításra, a szükséges műveletek lebonyolí­tására. Az IFOR 1995. december 20-án kezdte meg boszniai tevé­kenységét, feladata volt a tűz- szüneti vonalak, az etnikai határok és a csapat-szétválasztási övezetek felügyelete, a fegyveres erők és eszközök visszavonásának ellen­őrzése, együttműködés a helyi ka­tonai és polgári hatóságokkal. Az IFOR-erők Bosznia-Hercegovina három övezetében helyezkedtek el: az észak-keleti rész amerikai, az észak-nyugati és középső rész brit, a délkeleti rész pedig francia el­lenőrzés alá került. A kontingens létszáma 60 ezer fő volt. Az IFOR mandátumának lejár­tával az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1996. december 20-án létrehozta a boszniai válság megoldását biz­tosító Stabilizációs Erőket (Stabi­lization Force in Bosnia-Hercego- vina - SFOR), s az ezzel járó fel­adatok ellátására ismét a NATO-t kérte fel. Az SFOR-erőket a koráb­bi IFOR-erők mintájára ugyancsak három övezetben telepítették. Működésük a további ellenséges­kedések elrettentésére, a helyzet stabilizálására, a mozgási szabad­ság és a menekültek visszatérésé­nek biztosítására irányult. A SFOR a polgári feladatokat, egyebek kö­zött a helyi választásokat is segítő misszió volt, küldetését olymódon igyekezett teljesíteni, hogy foko­zatosan átadta az ügyek intézését az időközben felállított boszniai intézményeknek. Szavatolta a polgári élethez, valamint az ipar rekonstrukciójához szükséges biz­tonságos légkört is, miközben ál­landó készenlétben állt, hogy in­dokolt esetben sürgősségi ellátást biztosítson a térségben tevékeny­kedő ENSZ-erőknek. A SFOR-kon- tingens létszáma 18 000 fő volt, s mandátuma 2004. december 2-án járt le, amikor is az Európai Unió vette át a boszniai békefenntartás feladatát. A koszovói válság kezelésére ál­lították fel ugyancsak a NATO ve­zetésével a Koszovói Nemzetközi Békefenntartó Erőket (Kosovo Force - KFOR), amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú rendeletének elfogadása után két nappal, 1999. június 12-én érkeztek a térségbe. A KFOR napjainkig öt körzetben te­vékenykedik, a többnemzetiségű egységeket keleten az Egyesült Ál­lamok, a központban Nagy-Bri- tannia, északon Franciaország, nyugaton Olaszország, délen Né­metország irányítja. A KFOR tá­mogatást nyújt az utak, hidak, közműrendszerek helyreállításá­hoz, az aknamentesítéshez, segít a menekültek szállításában, háza­ik újjáépítésében, a humanitárius szervezetek munkájában. A Közös Őrség háborús bűnösöket is el­foghat. Aktív szerepet vállal a fegyverzetkorlátozásban, megfi­gyelő állásokat tart fenn és őijára- tokat működtet, segítséget és tá­mogatást nyújt az ENSZ Koszovói Ideiglenes Igazgatása (UNMIK) számára. A KFOR létszáma idő­közben folyamatosan csökkent, 50 ezerről mára mintegy 17 000 főre apadt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2001. december 20-án hozott dön­tést Afganisztánba kiküldendő nemzetközi egységről, hogy az be­töltse a tálib rezsim veresége után keletkezett biztonsági űrt. A Nem­zetközi Biztonság-elősegítő Erő (International Security Assistance Force - ISAF) feladata eltér a ha­gyományos békefenntartó erők feladatától: elsődlegesen támoga­tói szerepköre van, az új afgán ve­zetés biztonsági feladatait kell se­gítenie. 2003. augusztus 11-én a NATO vette át az itteni nemzetközi erők parancsnokságát, amelyek hatáskörét később Kabulon túlra, az ország vidéki körzeteire is kiter­jesztették. 2006 októberére a NA- TO-ellenőrzés kiterjedt már lé­nyegében az ország egész területé­re, mára 26Tartományi Újjáépítési Csoportot (PRT) hoztak létre, a bagláni magyar vezetés alatt áll. A soknemzetiségű, 40 ország kato­náit tömörítő NATO-kontingens létszáma 47 ezer fő. A NATO részt vesz az iraki hábo­rút követő rendezési folyamatban is, erről a katonai szervezet 2004. júniusi isztambuli csúcsértekezle­tén született döntés. A 2004 au­gusztusában Bagdadban nyitott NATO-iroda feladata, hogy össze­hangolja a szervezet tevékenysé­gét az iraki hadsereg kiképzésé­ben. A bagdadi kiképzőközpontot 2005 szeptemberében avatták fel, tevékenységébe magyar kiképző­tisztek is bekapcsolódtak. A liturgia a Kol nidré (Minden fogadalom) imával kezdődik az ünnep beköszöntése estéjén Jóm Kippúr, az engesztelés ünnepe MT1-HÁTTÉR Idén ma este köszönt be és hol­nap estig tart a zsidó vallás leg­fontosabb, legszentebb és legna­gyobb ünnepe, a Jóm Kippúr, az engesztelés ünnepe, népies nevén a hosszú nap. A bibliai eredetű ünnep a zsidó naptár hetedik hónapja, Tisri ti­zedik napján van, a Gergely-nap- tár szerint változóan szeptember­re vagy októberre esik. Az en­gesztelés napja elnevezés arra utal, hogy a Mindenható megbo­csátotta Izrael fiainak az arany­borjú imádásának bűnét, s kije­lentette: „Legyen nektek ez a nap engesztelés napjául...”. Ekkor lesz végleges az ítélet, amit Ros Hásánákor, az újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökké­való, a két ünnep közötti idő ezért a bűnbánat ideje. E napo­kon hajnalban bocsánatkérő ­szlihót - imákat mondanak, s szokás a haragosokkal megbé­kélni, hiszen csak így várható el, hogy az Örökkévaló is megbo­csássa a vele szemben elkövetett bűnöket. Az ünnepre való felkészülésnek a hívő zsidók egy teljes hónapot (elül) és még tíz napot szentel­nek, az engesztelés napját bűnbánó szertartások előzik meg. Előző nap reggel alámerülnek a ri­tuális fürdőben (mikve), hogy megtisztulva fogadhassák a szent napot. A bűntől való mentesülést szolgálja a kápárá szertartása is, amikor egy kakast vagy tyúkot a fej fölött lassan megforgatva, át­hárítják rá a bűnöket. (Az ókori zsidóság ezen a napon egy utána a pusztába űzött kecskebakra hárí­totta át vétkeit, innen a bűnbak ki­fejezés.) A fogadalmakat, ígérete­ket három tanú előtt feloldják, s bocsánatot kémek embertársaik­tól. A délutáni imában (minhá) elmondják a bűnvalló imákat (vi- duj), ami a megbánás, a megtérés lényege, s a bűnök említésénél ökölbe szorított kézzel ütik mel­lüket. Mivel Jóm Kippúr napja szigorú böjtnap, előző nap bősé­gesen kell enni, nehogy az éhség zavarja az áhítatot. Jóm Kippúrkor érvényesek a szokásos munkatilalmak, továbbá tilos enni, inni, tisztálkodni (az egészségügyit kivéve), piperecik­keket és bőrből készült lábbelit használni, valamint házaséletet élni; a munkaszünetet a test szel­lemi részének kell szentelni. A je- ruzsálemi Szentély fennállása ide­jén a főpap e napon mehetett be a Szentek Szentjébe, és végezte ott szolgálatát az egész nép bűneinek megbocsátásáért. Hosszú napnak azért nevezik, mert az ünnepna­pokon szokásos négy imán kívül ekkor még egy ráadás imát (neilá) is mondanak a zsinagógában. Hosszú még azért is e nap, mert 25 órán át kell böjtölni és ezen idő java részét a zsinagógában kell el­tölteni. A liturgia a Kol nidré (Minden fogadalom) imával kezdődik az ünnep beköszöntése estéjén. A nap nagy részét imádsággal töltik, ■ recitálják a Jizkort az elhunyt csa­ládtagok emlékére, megvallják bűneiket, isteni megbocsátásért könyörögnek, Tóra-olvasmányo­kat, Jónás könyvének felolvasását és istentiszteleteket hallgatnak. Az alkalomhoz illő viselet a fehér, a tisztaság szimbóluma, mivel Jóm Kippúr napján a zsidók olya­nok, mint az angyalok. Az embe­rek azt kívánják egymásnak, hogy a mennyei könyvben azok közé ír­ja be Isten őket, akik jó év elé néz­nek. A nap a neilá szertartással és a kosszarvból készült kürt, a sófár megfújásával ér véget. KOMMENTÁR A bűvös szó CZAJL1K KATALIN Az immár több mint egy hete zajló, nap mint nap további szaftos részletekkel gazdagodó legújabb szlovák-magyar összecsapást összegezve szinte elsiklik a figyelem egy dolog felett: az egész cir­kusz kiváltó oka nem más, mint egyetlen kiejtett szó. Vajon mi lehet az a bűvös szó, amely beindítja a szlovák államgépe­zet keresztes hadjáratát a magyarok ellen: revízió, bosszú, vendet­ta, netalán visszacsatolás? Nem. Ez a szó az autonómia. Elég, hogy csupán egyszer elhangozzék a megfelelő helyen a megfelelő ajkak­ról, és az eredmény garantált. De vajon miért van az, hogy ezt a szót nem szabad kiejtenünk, és mihez vezethet ez a tiltás? Az autonómiaembargó már a két Dzurinda-kormány alatt érvény­ben volt, mégpedig az MKP beleegyezésével. Lehet vitázni arról, he­lyes volt-e ez a döntés vagy sem, az azonban tény, hogy ha a magyar párt ragaszkodik az autonómiához a kormányalakításkor, nagy a valószínűsége, hogy nem jön létre olyan kabinet, amely bevezeti Szlovákiát az EU-ba. Ebben az esetben pedig ma kicsit más gondja­ink lennének. Az is tény viszont, hogy az autonómia szó az EU-csat­lakozás után is tabu maradt, holott a kisebbségi autonómia némely formája több EU-s tagországban létezik. Amikor a téma mégis fel­merül, valamennyi szlovák parlamenti párt nyomatékosan hangsú­lyozza, hogy az autonómia semmilyen formában sem képzelhető el Szlovákiában. Hogy miért nem, az nem derül ki. Csak. Punktum. Ez az állapot akarva-akaratlanul oda vezet, hogy az emberek gon­dolkodó része felteszi magának a kérdést: miért is annyira kárhoz­tatott az autonómia, hogy ki sem szabad ejteni a nevét? És megtör­ténhet - amint már meg is történt -, hogy a szlovák médiák is utá­nanéznek a témának, míg végül beindul a diskurzus arról, vajon tényleg annyira elképzelhetetlen-e az autonómia valamely formá­ja Szlovákiában. Ez azért vicces, mert az autonómia soha nem szerepelt az MKP va­lódi politikai céljai közt. Itt-ott persze megemlítik, főként oktatási­kulturális önrendelkezésként, de a mai napig nem került a nyilvá­nosság elé egy átgondolt, átlátható koncepció, amelyet a párt poli­tikai célként tűzött volna ki. Ennek fényében meg lehet kérdőjelez­ni, Csáky Pál miért pont most állt elő a témával, ahogyan az is vitat­ható, politikailag mennyire volt átgondolt ez a lépés. Az alapvető gond máshol van: kétségtelen, hogy egy olyan országgal, ahol legi­tim kérdések tabutémának számítanak, valami nincs rendjén. Ha pedig elátkozunk egy szót, az előbb-utóbb önálló életet kezd élni. A jelek szerint pontosan ez indult be az autonómiával. FIGYELŐ Derűlátó az orosz külügyminiszter Szergej Lavrov derűlátón ítéli meg az orosz-amerikai kapcsola­tok jövőjét, mivel azt tapasztalja, hogy az Egyesült Államokban már sokan elvetik e kapcsolatok ideologizálását, de aggasztónak tartja az amerikai rakétapajzs elemeinek európai telepítésével és a START-1 szerződéssel kap­csolatos amerikai magatartást. Az orosz külügyminiszter a Rosszijszkaja Gazetának adott terjedelmes interjúban az au­gusztusi kaukázusi háború kap­csán azt mondta: az amerikai ve­zetésben és azon országokban, amelyek a Washington iránti fel­tétlen lojalitást tették külpolitiká­juk fő elvévé, a geopolitikai ideo­lógia uralkodik, amelynek lénye­ge Oroszország „feltartóztatása”. „Ez sajnálatos, de meggyőződé­sem, hogy nem ez lesz a Nyugat külpolitikájának domináns ele­me.” A Nyugathoz tartoznak a sa­ját nemzeti érdekeiket nagyon is jól értő, régi, megállapodott or­szágok, de olyan, „a 90-es évek elejétől függetlenné váltak is, amelyeket különböző fóbiák, sé­relmek kínoznak. Erről nem te­hernek, ez az ő bajuk. Érzelmei­ket teljesen megértve úgy véljük, a kívánttal teljességgel ellentétes eredményre vezet, ha kormánya­ik ezekből kovácsolnak gyakorla­ti külpolitikát. (...) Az élet rábírja az államokat, hogy a történelmi fóbiáktól visszatérjenek népük alapvető érdekeihez” - mondta. Kifejtette: noha a dél-oszétiai há­ború után az EgyesültÁllamokki- látásba helyzete a kétoldalú kap­csolatok felülvizsgálatát, ő ilyet nem tapasztalt, hanem azt látta: terjed a szándék, hogy a kapcso­latokat mentessé tegyék az ideo­lógiától, s egyetértés van abban, hogy ez elkerülhetetlen. A mi­niszter szerint ez a hozzáállás fe­lülkerekedik. „Bárki lesz is az Egyesült Államok új elnöke, népe és országa érdekei vezérlik majd, s ez mindenekelőtt olyan felada­tok megoldását feltételezi, ame­lyek Oroszország nélkül nem megoldhatók” - mondta Lavrov. A rakétapajzs elemeinek terve­zett európai telepítéséről az orosz diplomácia vezetője kifejtette: Moszkva javasolta, hogy elemez­zék újra a veszélyeket, amelyekre az amerikai tervek hivatkoznak, s aztán döntsék el, milyen lépése­ket kell tenni. „Az amerikai fél azt válaszolta, hogy már mindent el­döntött maga, Európa, Oroszor­szág és Izrael számára is, de majd tesz bizalomnövelő lépéseket, s ezekről tájékoztatja Moszkvát. Ezt azóta is várjuk” - mondta Lav­rov. Hozzátette: a hadászati tá­madó fegyverek korlátozásáról szóló, jövő év végén lejáró START-1 szerződéssel hasonló a helyzet. Washington arra hivat­kozva, hogy a hidegháborúnak vége, úgy véli, elegendő megálla­podni a hordozókon elhelyezett nukleáris robbanótöltetek szá­máról, a raktárakban lévőkét, va­lamint a hordozókét nem szüksé­ges korlátozni. „Vagyis nem ma­rad semmiféle eszköz a stratégiai erők ellenőrzésére. Olyan hely­zetben, amikor nem csak Euró­pában, hanem Oroszország déli és keleti határai mentén, s Észak-Nyugaton is rakétapajzs- elemek vannak megjelenőben, amikor Amerikában egyebek között földi stratégiai célpontok támadására alkalmas fegyverek világűrbejuttatásán dolgoznak, s mindez együtt több nagyság­renddel csökkenti a stabilitást” - figyelmeztetett Lavrov, hangsú­lyozva, hogy Moszkva e téren is váija a rég ígért amerikai javas­latokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents