Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-05 / 206. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Biztatás Macedóniának Brüsszel. További hathatós erőfeszítéseket tart szüksé­gesnek az EB Macedónia ré­széről ahhoz, hogy a tagjelölt ország megkezdhesse a csat­lakozási tárgyalásokat az uni­óval. Ezt Olli Rehn bővítési biztos adta Ivica Bocevszki macedón miniszterelnök-he­lyettes értésére tegnapi brüsszeli találkozójukon. A finn biztos hangoztatta, hogy Szkopje az elmúlt időben elő­relépett a demokratikus jogál­lamiságot, az emberi jogok be­tartását, a működő piacgaz­daságot magukban foglaló kritériumok teljesítése terén. Ugyanakkor mind politikai, mind gazdasági téren további haladásra van szükség. (MTI) A Szaharov-díj jelöltjei Brüsszel. A budapesti székhelyű Európai Roma Jo­gok Központját is jelölték idén az emberi jogok védelméért az Európai Parlament által éven­te odaítélt Szaharov-díjra. A Brüsszelben ismertté vált lista szerint ajelöltek között van pl. a hosszú fogság után kiszaba- dultlngrid Betancourt volt ko­lumbiai elnökjelölt, a dalai láma, Hu Csia bebörtönzött kínai demokráciaharcos, Alekszandr Kozulin nemrég szabadon engedett fehér­orosz politikai fogoly. (MTI) NATO-hajsza Mladics után Banja Luka. Házkutatást tartottak NATO-katonák a Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnokot támogató hálózat egyik állító­lagos tagjánál tegnap a bosz­niai Szerb Köztársaságban. A Boszniában állomásozó NA- TO-csapatok szarajevói pa­rancsnokságán közölték, hogy átkutatták Petar Jesics nyugalmazott ezredes házát Rogatica városban, hogy in­formációkat szerezzenek a legkeresettebb hágai vádlott hollétéről. Derek Chappel NATO-szóvivő szerint semmi jel nem utal ugyan arra, hogy Mladics Boszniában bujkálna, de a NATO úgy tudja, hogy a tábornokot erős hálózat tá­mogatja Boszniából. (MTI) Amerikai beismerés Iszlámábád. Amerikai csa­patok szárazföldi rajtaütést hajtottak végre Pakisztán északnyugati részén feltétele­zett tálib célpontok ellen - erősítette meg tegnap egy ne­ve elhallgatását kérő amerikai katonai illetékes. A magas rangú forrás szerint mintegy másfél km-re hatoltak be az Afganisztánban harcoló ame­rikai csapatok pakisztáni terü­letre szerdán. Ez volt az első olyan ismertté vált eset, ami­kor a szomszédos Afganisz­tánban állomásozó nemzet­közi erők harci helikopterek és szárazföldi alakulatok be­vetésével közveden támadást intéztek pakisztáni terület el­len. A pakisztáni kormány szerint a külföldi csapatok több mint egy tucat civilt öltek meg egy dél-vazirisztáni falu­ban. (MTI) Sikerült meggyőznie a republikánusok hűséges támogatóit - most már mindkét tábor a novemberi elnökválasztásra összpontosít Palin hengerelt: nemcsak szép volt, hanem okos is ÖSSZEFOGLALÓ St. Paul. Az amerikai Republi­kánus Párt konvenciója hivatalo­sanjóváhagyta John McCain elnök­jelöltségét, helyi idő szerint szerda este. A küldöttek név szerint sza­vaztak. A voksolás előtt Sarah Pa­lin, akit McCain a hétvégén neve­zett meg alelnökjelöltjének, meg­tartotta első országos beszédét, amelyben szenvedélyesen támadta bírálóit és Barack Obamát, a De­mokrata Párt elnökjelöltjét. A pódiumra lépő kormányzónő percekig tartó taps után szólalt meg. Kijelentette: az amerikai népnek novemberben választania kell azon jelöltek között, akik a változást használják karrierjük előmozdítására, és azok között, akik a karrierjüket használják fel a változás elérésére: Uyen John McCain. Ezzel közvetve Obamát támadta, aki a változás jelszavá­val igyekszik meghódítani a Fehér Házat. Arra utalva, hogy a de­mokrata vetélytársak talán lené­zik kisvárosi tapasztalatát, meg­jegyezte: „Egy kisvárosi polgár- mester munkája egy közösség- szervezőéhez hasonlít, azzal a kü­lönbséggel, hogy tényleges köte­lességei vannak.” Ezzel is Obamát támadta, aki Chicagóban közös­ségszervezőként kezdte pályáját. Külön hangsúlyt helyezett arra, hogy bemutassa férjét, öt gyer­mekét, közte az Irakban szolgáló fiát, 17 éves leányát, valamint ez év áprilisában Down-kórral szüle­tett fiát. Az ő beszéde volt a négy­napos pártrendezvény legna­gyobb figyelemmel kísért esemé­nye. A 44 éves Palinnek alig két­éves kormányzói gyakorlata van, és egyáltalán nincs tapasztalata az alaszkai politikai életen túl. A republikánusoknak vissza kellett verniük a bírálatokat: köny- nyűsúlyú a politikában ahhoz, hogy elnök legyen, ha McCain no­vember negyedikén győz és eset­leg valamikor cselekvésképtelen­né válik. Egyelőre nem világos, hogy Palin beszéde miképpen befolyásolja az elnökválasztás egészét, de a ferge­teges tapsból, amit kapott, úgy tűnik, hogy a párt hűséges támoga­tóit sikerült meggyőznie. Fiatalos lendülete, sportriporteri múltjából és a kormányzói hivatalban eltöl­tött idejéből származó rutinja segí­tette abban, hogy beszéde hibádan, a tömeghez intézett felhívása pedig érthető és egyértelmű legyen. A konzervatív Fox News hírte­levízióban briliánsnak értékelték Palin beszédét, a CNN hírmagya­rázója viszont annyit mondott: nem látott még ilyen „macsó be­széded’egy nőtől. (MTI,ú) Tudja, merre keresse bin Ladent Washington. John McCain az ABC televíziónak kijelentette: ő tudja, merre keresse Oszama bin Ladent, s ha elnök lesz, elkapja az al-Kaida bujkáló vezérét. „Clinton elnök megtehette volna, Bush elnök megtehette volna, én tudom, mit tegyek, és meg is fo­gom tenni.” Hozzátette, neki megfelelő háttérismerete és tapasz­talata van a helyes döntésekhez, demokrata párti ellenfelének, Barack Obamának viszont nincs, mert az illinois-i szenátor „nem tudja, hogyan működik a világ vagy egy hadsereg”. (MTI) Ilyen a republikánus álompáros (SITA/AP-felvétel Sarkozy francia elnök megtörte Damaszkusz elszigetelését - rendhagyó négyes csúcstalálkozó Szíriái békeajánlat Izraelnek Damaszkusz. Szíria béke­megállapodási javaslatot tett Izraelnek török közve­títőkön keresztül, és várja a zsidó állam válaszát, mi­előtt közvetlen tárgyaláso­kat kezdenének a két or­szág képviselői. ÖSSZEFOGLALÓ Ezzel a bejelentéssel nyitotta meg tegnap Bassár el-Aszad szíriai elnök a szíriai-török-francia- katari négyes csúcstalálkozót Da- maszkuszban. A felállást tekintve mindenképpen rendhagyónak szá­mító csúcs előtt egy nappal Nicolas Sarkozy, az EU soros elnökségét adó Franciaország államfője meg­törte Aszad elszigetelését. Sarkozy volt ugyanis az első nyugati vezető, aki Rafik Harm libanoni politikus 2005-ös meggyilkolása óta Szíriá­ba látogatott. A gyilkosság mögött szíriai körö­ket gyanítanak, de bírósági ítélet még nem született. Párizs szándéka visszavezetni a nemzetközi közös­ségbe Szíriát, Sarkozy egy intetjú- ban azzal érvelt, hogy „Szíria pó- tolhatadan szerepet tölthet be a Aszad növelni akarja a saját poli­tikai súlyát (Reuters) közel-keleti problémák meg­oldásában”. Visszatérve Aszad be­jelentéséhez: a szíriai-izraeli tár­gyalások eddig török közvetítéssel folytak. Az államfő nem beszélt ar­ról, mit tartalmaz a javaslat. Csu­pán annyit közölt, hogy a mostani csúcstalálkozó célja egy olyan elvi nyilatkozat, amely a közveden bé­ketárgyalások alapja lenne. „Négy (izraeli-szíriai) tárgyalási forduló után kellett volna következnie egy kulcsfontosságú ötödiknek is, de az izraeli főtárgyaló lemondása miatt ezt el kellett halasztani. Most vár­juk az izraeli parlamenti választá­sokat, hogy utána meg tudjuk hatá­rozni a tárgyalások jövőjét, és meg­bizonyosodhassunk arról, hogy a következő miniszterelnök ugyan­abba az irányba megy-e, mint Ói­mért a megszállt területről való tel­jes kivonulást illetően” - mondta Aszad a Golán-fennsíkra utalva. Ehud Óimért pártja szeptember 17-én tart elnökválasztást, és a Kadima új vezetője lehet az új mi­niszterelnök is. A korrupciós vá­dakkal gyanúsított Óimért a párt­elnökválasztás után lemond. A szíriai elnök kijelentette, a közvet­len tárgyalások ezenkívül „egy olyan új amerikai kormány eljöve­telével lesznek lehetségesek, amely meggyőződéses híve a (kö­zel-keleti) megbékélési folyamat­nak”. Az USA-nak fontos szerepe van a térségben, amint Franciaor­szágnak is - tette hozzá. (MTI, ú) Erőszak Indiában Veszélyeztetett keresztények Újdelhi. Az indiai legfelsőbb bí­róság felszólította tegnap a kor­mányt: vezényeljen négy zászló- aljnyi rendőri erősítést India keleti Orisza államának Kandhamál kör­zetébe az ott élő keresztények vé­delmére. A múlt héten a hindu­keresztény vallási viszályból faka­dó erőszakos cselekmények során 16 keresztényt öltek ott meg. A legfelsőbb bírói testület egy ke­resztény érsek petíciója nyomán hozta meg végzését. Az érsek vol­taképpen nem a rendőrség meg­erősítését kérte a bíróságtól, ha­nem a radikális hinduk Kandha- málba tervezett felvonulásának betiltását, attól tartva, hogy a val­lási-politikai rendezvény újabb összeütközésekhez vezethet. Egy hindu vezető megölése miatt hin­duk tömegei keresztény templo­mokat gyújtottak fel, keresztények házait rongálták meg; kereszté­nyek ezrei menekültek hevenyé­szett táborokba a zavargások elől. Azóta valamelyest alábbhagyott az erőszak, de nem szűnt meg. Teg­nap pl. keresztény menekültek egy alkalmi táborát támadta meg mintegy ezer hindu férfi és nő. A helyi média szerint csaknem negy­ven ember sérült meg. (MTI) Sarkozy az izraeli tizedesért Damaszkusz. Nicolas Sarkozy közölte, átadott Damaszkuszban Bassár el-Aszadnak egy levelet, amelyet a két évvel ezelőtt palesztin szélsőségesek fogságába esett Gilád Sálit izraeli katonának írt az édesapja. Az Elysée-palota közlése szerint nem Aszad, hanem a ka­tari emír továbbítja a levelet Háled Mesaalnak, a Hamász szíriai száműzetésben élő politikai vezetőjének. Sarkozy többször is ígére­tet tett arra, hogy erőfeszítéseket fog tenni a kettős, francia-izraeli állampolgárságú Sálit kiszabadulása érdekében. A tizedest 2006 nyarán rabolták el a Gázai övezet és Izrael határán. A Hamász több száz, izraeli börtönökben raboskodó palesztin fogoly elengedését követeli Sálit szabadon bocsátásáért cserében, (m) Államcsínykísérlet a vád - demonstratív amerikai támogatás Tbiliszinek Őrizetben a kis Gamszahurdia ÖSSZEFOGLALÓ Tbiliszi. A rendőrség őrizetbe vette Cotne Gamszahurdiát, az első grúz elnök fiát, akit azzal vádolnak, hogy kísérletet tett Miheil Szaakasvili elnök hatal­mának megdöntésére. Egy magas rangú kormányzati forrás tegnap közölte, még szerdán vették őri­zetbe, amikor megérkezett Tbili­szi repülőterére. Cotne Gamsza­hurdiát 2007-ben a Szaakasvili elleni tüntetések után már meg­vádolták államcsínykísérlettel és azzal, hogy kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal. Cotne apja, Zviad Gamszahurdia volt Grúzia elnöke 1990 és 1991 között, amikor az ország függet­lenné vált a Szovjetuniótól, és ugyanebben az időben kirobbant a polgárháború. Zviad Gamszahur­dia Oroszországba szökött, de ha­marosan visszatért, és 1993-ban Grúzia nyugati részén meghalt. Dick Cheney amerikai alelnök, aki villámlátogatást tett Tbiliszi­ben, elítélte Oroszországot, mert „erő alkalmazásával, törvényte­lenül és egyoldalúan megpróbál­ta megváltoztatni Grúzia ha­táraid’. Cheney, aki másfél órás megbeszélést folytatott Szaakas- vilivel, közös sajtótájékoztatóju­kon egyrészt élesen támadta Moszkvát, másrészt határozottan kiállt Grúzia mellett. Dicsérte Tbiliszi iraki szerepvállalását; Grúzia küldte a harmadik legje­lentősebb katonai kontingenst Irakba. „Ezért most a szabad vi­lág kötelessége, hogy felsorakoz­zon Grúzia oldalán.” Az.Egyesült Államok szerdán jelentette be: egymilliárd dolláros segítséget nyújt Grúziának. Eközben egy újabb amerikai hadihajó haladt át a Boszporu­szon és jutott ki a Fekete-tenger- re, hogy humanitárius segélyt juttasson el Grúziának. A Földkö­zi-tengeren állomásozó amerikai 6. flotta zászlóshajója, a Mount Whitney napokon belül eléri Grúziát, ahova korábban két má­sik amerikai hadihajó, a McFaul rakétahordozó romboló és a Dal­las őrhajó szállított humanitárius segélyt. Oroszország többször bí­rálta a NATO-t amiatt, hogy a kö­zelmúltban több hajója érkezett a Fekete-tengerre. (MTI, ű) POLITIKAI ABSZURD Börtönből a parlamentbe? Bécs. A hónap végén esedékes parlamenti választásokon a Zöl­dek listájának 17. helyén egy 30 éves környezetvédő, Sabine Koch szerepel. Az ügy pikantéri­ája: a hölgy 8 társával együtt vizsgálati fogságban csücsült. A vád szerint a környezetvédők, amikor kampányukkal arra akartak kényszerítem ruhaipari vállalatokat, hogy szálljanak ki a szőrmekereskedelemből, kime­rítették a gazdasági bűnszövet­kezet fogalmát, mivel egy gaz­dasági folyamatba akartak bele­avatkozni. A Zöldek szerint az ál­latvédők üyen jogcímű bebör­tönzése megengedhetetlen, hi­szen a környezetvédőket ösz- szemossák a gazdasági terroris­tákkal. Miután az ORF is hírt adott a jelöltnőről, s a Zöldek el­nöke, Alexander van der Bellen megerősítette a jelölés hírét, a május óta fogva tartott aktivistá­kat szabadon engedték. Jörg Ha­ider pártja, a BZÖ szerint Maria Berger, a szocialista (SPÖ) igaz­ságügy-miniszter asszony hagy­ta magát megzsarolni: ha az ak­tivistákat kiengedik, akkor a Zöldek támogatják a szocialisták ún. tehermentesítési program­ját. A két kormánypárt, az ÖVP és az SPÖ eltérő módon képzeli el a családok tehermentesítését. Erre a magas infláció miatt van szükség, s a szocialisták rászo­rulnak a Zöldek támogatására. Posta Ákos István

Next

/
Thumbnails
Contents