Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)

2008-09-29 / 225. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 29. Vélemény És háttér 5 FIGYELŐ Halasztódhat a rakétapajzs Az amerikai pénzügyi vál­ság miatt elképzelhető, hogy a tervezettnél később épül­nek meg az amerikai rakéta­pajzs Csehországba és Len­gyelországba telepítendő elemei - ismerte el egy inter­júban Karel Schwarzenberg. A cseh külügyminiszter azt mondta: noha valószínűbb a csúszás abban az esetben, ha Barack Obama, a Demokrata Párt jelöltje nyeri a novem­ber 4-i amerikai elnökválasz­tást, alapjában véve mindkét elnökjelölt támogatja a cseh­országi radarállomás felépí­tésének és rakétaelhárító ra­kéták lengyelországi telepí­tésének tervét. Schwarzen­berg New York-i nyilatkoza­tában ismételten igyekezett megnyugtatni Oroszorszá­got, hogy a rakétapajzsele- mek közép-európai telepíté­se nem ellene irányul. Meg­jegyezte ugyanakkor, hogy szerinte Moszkvát valójában nem is a tervezett radarállo­más vagy a rakéták zavarják, hanem az, hogy az egykori Varsói Szerződés országai­nak területén terveznek ilyesmit; az orosz vezetés ugyanis - mondta - úgy kép­zeli, még mindig van bele­szólása abba, mi történjék a Szovjetunió egykori csatlós­államaiban. A cseh külügy­miniszter hozzáfűzte, nincs kétsége afelől, hogy Moszkva megtalálja a módját, hogy „próbára tegye” Prágát, mi­után az január 1-jén átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztét Franciaországtól. A „próbatétel” egyik lehetséges módjának nevezte, hogy át­menetileg kevesebb orosz kőolaj érkezhet Csehország­ba. Prága júliusban, Varsó augusztusban írta alá az Egyesült Államokkal az ame­rikai rakétapajzselemek te­lepítéséről szóló megállapo­dást. Az egyezséget még mindkét országban a parla­mentnek is jóvá kell hagynia. A csehországi szavazást az elképzelés szerint még az év vége előtt megejtik. (MTI) Megmenekül Dániel Ortega Nem kell bíróság elé állnia Daniel Ortega nicaraguai el­nöknek gyermekrontás vád­jával, mert nevelt lánya - a feltételezett áldozat - vissza­vonta keresetét, amelyben az évtizedekkel ezelőtti bűncse­lekmény-sorozat eltussolásá- val vádolta meg a kormányt. A most 41 éves Zoilamérica Narváez azt állította az egy­kori sandinista politikusról - aki 1979-ben került először a latin-amerikai ország élére -, hogy 11 éves korától kezdve hat esztendőn át rendszere­sen megerőszakolta. Narváez 1998-ban tett feljelentést. Három évvel később az Ame- rika-közi Emberi Jogi Bizott­ság nevű jogvédő szervezet előtt bepanaszolta Nicaragu­át, mondván, a hatóságok nem indítanak büntetőeljá­rást Ortega ellen. Eljárás vé­gül azért sem kezdődhetett, mert Ortega időközben par­lamenti képviselőként men­telmijogot szerzett. A szocio­lógusnő négy évvel ezelőtt, Ortega újbóli elnökké válasz­tása előtt azt írta, már meg­bocsátott . (MTI) Hetven éve írták alá a müncheni egyezményt Csehszlovákia feldarabolásáról „Árulás” - négy oldalról Hetven éve, 1938. szep­tember 29-én írták alá Münchenben azt a többol­dalú nemzetközi megálla­podást Németország, Nagy- Britannia, Franciaország és Olaszország között, amely­nek következménye Cseh­szlovákia felosztása lett. WEBERNÉ ZS1KAI MÁRIA Adolf Hitler Ausztria 1938. márciusi megszállása, az Ansch­luss révén bekerítette Csehszlová­kiát. A vezér azonban szemet ve­tett Csehszlovákia németek lakta területeire, a Szudéta-vidékre is. Már áprilisban kiadta az ország megszállásának titkos tervét, a Fall Grünt. Csehszlovákia számított a fran­cia kormány segítségére, hiszen szövetségi szerződés kötötte Fran­ciaországhoz, s közvetve a Szov­jetunióhoz, azonban az Éduard Daladier vezette Franciaország sem politikailag, sem katonailag nem volt felkészülve a háborúra. Sztálin jelezte, hajlandó együttműködni Franciaországgal és Nagy-Britanniával, de egyedül is kész segítséget nyújtani Cseh­szlovákiának. Erre az ajánlatra azonban sem a csehek, sem a nyu­gatiak nem reagáltak. Hitler egyre tüzesebb hangú be­szédeiben a Csehszlovákiában élő 3 millió német kisebbség jogfosz- tottságról szónokolt, és követelte Németországgal való egyesülésü­ket. Anglia és Franciaország is azon igyekezett, hogy elkerülje a katonai konfrontációt Németor­szággal. Szeptember közepén Ne­ville Chamberlain brit kormányfő Hitlerhez utazott Berchtesgaden- be, hogy személyesen beszélje meg vele a kialakult politikai hely­zetet. Hitler beleegyezett, hogy nem tesz semmilyen katonai lépést előzetes tárgyalások nélkül, Chamberlain pedig kijelentette: „A békés megoldás érdekében elvben elismerem a Szudéta-vidéknek Csehszlovákiától való elszakadá­sát az önrendelkezés alapján.” Daladier francia miniszterelnök helybenhagyta brit kollégája tár­gyalási eredményeit. Már csak az volt hátra, hogy megfogalmazzák ultimátumukat, amely utasítja Csehszlovákiát, hogy minden olyan területet, ahol a szudétané- metek aránya a lakosság felénél nagyobb, adjon át a náci Németor­szágnak. Csehszlovákia a diplo­máciai nyomás hatására szeptem­ber 20-án elfogadta a tervet. Pár nap múlva a Nyugatnak az­zal kellett szembesülnie, hogy Hit­ler már nem elégszik meg az addigi engedményekkel, és ultimátum­ban követelte, hogy a csehek szep­tember 28-áig ürítsék ki a Szudéta- vidéket, s a magyar és a lengyel te­rületi igényeket is elégítsék ki. Az utolsó pillanatban - hogy elkerül­jék a háborút - Chamberlain négy­oldalú tárgyalást javasolt. Hitler beleegyezett, és 1938. szeptember 29-én Hitler, Chamberlain, Dala­dier és az olasz diktátor, Benito Mussolini Münchenben találko­zott. Ekkor történt meg a hírhedt „müncheni árulás”, mely Cseh­szlovákiát kiszolgáltatta a náci Németországnak. Chamberlain Angliába hazatérve a következő szavakkal üdvözölte az egybegyűl­teket: „Hosszú időre szóló, becsü­letesbékét hoztam Angliának. ” 1939 tavaszán Németország - felrúgva a müncheni egyezményt - megszállta Csehszlovákia mara­dék területét, majd Lengyelország lerohanásával kirobbantotta a II. világháborút. 110 éve született a szovjet tudománynak felmérhetetlen károkat okozó Liszenko Sztálin kedvence, a mezítlábas tudós VLADÁR TAMÁS „Bravó, Liszenko elvtárs!” - Sztálin e szavai alapozták meg a száztíz éve, 1898. szeptember 29-én született, a szovjet tudo­mánynak felmérhetetlen károkat okozó biológus, Trofim Gyenyi- szovics Liszenko karrierjét. Uk­rajnai parasztcsaládból szárma­zott, a kertészeti iskola után egy mezőgazdasági intézetben tanult. Nevét 1927-ben ismerték meg, amikor egy távoli azerbajdzsáni állomáson téli zöldborsó termesz­tésével, trágyázás nélkül növelte a föld termékenységét. (A tél akkor nagyon enyhe volt, később hiába próbálkoztak a borsó vetésével.) A központi pártlap, a Pravda az ösztönös parasztzsenit, a „mezít­lábas tudóst” ünnepelte benne, aki formális képzés nélkül érte el világraszóló eredményeit. Az uk­rajnai éhínség és a kollektivizálás okozta mezőgazdasági káosz kö­zepette a szovjet vezetésnek ka­póra jött Liszenko, aki a hosszas és költséges kísérletezés helyett gyors és olcsó megoldásokat kí­nált. Következő „felfedezése” a régen ismert, általa vemalizáció- nak nevezett technika volt, amelynek során a jobb termést hozó őszi búza kicsírázott magva­it hideg vízben áztatta és havon átteleltette, majd tavasszal elve­tette. „Eredményeit” a gyakorlat­ban szinte soha nem sikerült meg­ismételni, de ő ezért mindig má­sokat tett felelőssé vagy szabo­tázst emlegetett. Liszenko a gyümölcsfákat szor­gosan, de minden felkészültség nélkül keresztezgető Micsurin ku­tatásait „fejlesztette tovább”. Az akkor már rég meghaladott la- marckizmus híveként meg volt győződve arról, hogy a tervezhető környezeti változások határozzák meg a faji jellegzetességeket, nem pedig a „misztikus” genetikai té­nyezők. A mendeli genetikát az imperializmus termékének, idea­lista burzsoá áltudománynak tar­totta - szerinte a szerzett tulaj­donságok örökítése révén egyik növény a másikba alakulhat. így lehet akár a búzából répa (és ezen az alapon vélték úgy, hogy a gya­pot termeszthető lesz Magyaror­szágon) . Idővel már a darwini sze­lekció elméletét is idejétmúltnak minősítette, és azt állította, az élő­lények versengés helyett inkább segítik egymást. Liszenko szédü­letes karriert futott be, különösen azután, hogy Sztálin egy 1929-es beszédében a „gyakorlatot” az „elmélet” fölé helyezte. Akadémi­kus lett, megkapta a Sztálin-ren- det és a Szocialista Munka Hőse címet, elméletét 1948-ban hivata­los irányzattá minősítették. Az ötvenes évek végétől egyre több Liszenko-ellenes cikk látott napvilágot, mígnem intézetét fel­oszlatták, tanait 1964-ben hivata­losan is elítélték. Trofim Gyenyi- szovics elfeledett emberként halt meg 1976. november 20-án. KOMMENTÁR Csáky autonómiablöffje BARAK LÁSZLÓ Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a hét végén kijelen­tette, oktatásügyi és kulturális intézményeket, szervezeteket fel­ügyelő kis szlovákiai magyar parlamentre van szüksége a szlovákiai magyaroknak. Ebben kapnának helyet a szlovákiai magyarság vá­lasztott képviselői. Eme döntéshozó és költségvetéseket elosztó kis parlament felett a szlovák parlament csupán a törvényességre fel­ügyelne - így Csáky... Ez, úgymond, anno, az ő miniszterelnök-he- lyettessége idején kidolgozott MKP-s autonómia-törvénytervezet lényege. Ezt az autonómiatervezetet pedig rövidesen a Tőkés Lász­ló református püspök, európai parlamenti képviselő fémjelezte Kárpát-medenceiAutonómiaTanács (KMAT) rendelkezésére bocsátja... Elkerülendő a fölösleges szószaporítást, hagyjuk ezúttal a szóban forgó „MKP-s autonómiatervezet” érdemi minősítését. Egyrészt, mert első látásra is, igencsak finoman szólva, fából vaska­rikának tűnik. Főként azonban azért, mert egy nem létező „izéről”, vagyis egy vegytiszta blöffről komolytalan dolog lenne még csak felszínes vitába bocsátkozni is... Egyébként nyilvánvalóan Csáky sem azért eresztette el az erdélyi „megapásztor” színe előtt és a sajtó képviselőinek jelenlétében, hogy vitát nyisson róla. Nem kell tehát attól sem tartani, hogy a normálisan gondolkodó szlovákiai ma­gyar, de akár szlovák halandókban is komoly visszhangot keltene. Ha csak annyit nem, hogy, lám, megint lement egy politikus kutyá­ba, azaz most konkrétan „bószába”... (Lásd Bósza János, a magá­nyos autonómiagerillát alakító amatőr színjátszó jelenéseit.) Mindenképpen érdemes viszont belegondolni, mi sarkallta vajon az MKP elnökét á szóban forgó blöffre? Majdnem bocsánatos bűn len­ne, ha csupán a rá oly jellemző hiú, kivagyi ösztönök diktáltak volna benne... Ami ugyan kétségkívül komolytalan, sőt gyermeteg jel­lemre vall, de ettől komolyabb következtetéseket nem kell belőle levonni. Csáky ki akarta húzni magát a Kárpát-medenceiAutonó­miaTanács egyik tótumfaktuma előtt és kész. Ettől ugyan nem lesz sem drágább, sem olcsóbb a tej vagy a sör, vagy amit akartok... Egészen más hangsúlyt kap viszont Csáky mutatványa, ha előre megfontolt szándékkal, önmaga, nem utolsósorban pártja láttatása és helyzetbe hozása céljából húzta előjelképes cilinderéből a szlo­vákiai magyar autonómia gumicsontját. Épp úgy, mint annak ide­jén a Beneš-dekrétumokét, amely attrakciót követően annak rendje és módja szerint berágtak a Csákyval egy kategóriába sorolható szlovák politikusok. Különös tekintettel a szlovák térfélen ugyan­csak nehézsúlyú sarlatánnak, blöffmestemek számító Ján Slotára. Aki pártjával, a Szlovák Nemzeti Párttal együtt azóta is jobban áll, mint Csáky és az ő MKP-ja. Nem beszélve arról a tényről, hogy az MKP eddigi szövetségesei is kerülik őt, mint egy leprást. És koránt­sem csak azért, mert magyar! Hanem azért, mert szava hihetetlen, avatatlan és csapodár, mint egy könnyűvérű céda. Az pedig már csak tényleg hab a tortán, hogy a vonatkozó közvélemény-kutatási adatok szerint a szlovákiai magyarok túlnyomó része voltaképpen nem is érti, miről beszél az a kvázipolitikus, aki a szó szoros értel­mében abból él, hogy léteznek szlovákiai magyarok... JEGYZET Denevért reggelizett JUHÁSZ KATALIN A sors iróniája, hogy épp reggeli kávézás közben bukkantam rá a tegnapi nap legabszurdabb hí­rére. Állatvédő ismerőseimnek köszönhetően az átlagnál jóval többet tudok a denevérekről, ezért nem köptem szét a kor­tyot, hanem hősiesen lenyel­tem. Persze lehet, hogy csak a meglepetéstől. Történt pedig, hogy egy amerikai nő kávéfőző­jébe denevér került, amelynek tetemén szépen átfolyt a fekete nedű, és az illető csak másnap este jött rá a furcsa mellékíz okára. Az asszonynak az az ért­hetetlen szokása alakult ki, hogy mindig előző este kapcsol­ja be a gépet, és másnap, felke­lés után issza meg kávét. Az ominózus estén is így tett, aztán másnap este, a kávéfőző tisztí­tásakor megtalálta a gép szű­rőjében a döglött denevért. Az átfőzött állat maradványait a hatóságok azonnal vizsgálatra küldték a higiéniai laboratóri­umba, ám a denevér agyveleje annyira megfőtt a kávégépben, hogy a szakemberek nem tud­ták megállapítani, veszett volt- e. A vizsgálat azért szükséges, mert a denevérek éppen szep­tember és október környékén hajlamosakmegkapni a ve­szettséget. Aki nem hiszi, járjon utána - a hír a The Gazette című lap internetes kiadásában jelent meg. Angolul tudók rákeres­hetnek a „Breaking News” szek­cióban. Azt is megtudhatjuk be­lőle, hogy bármennyire bizarr- nak és különösnek tűnik is az eset, nem először fordul elő, hogy valaki denevért iszik reg­gelire. Két évvel ezelőtt szintén Iowa államban talált egy nő döglött denevért a teafőzőjé­ben. Szegény kis állatkák ugyanis nagy előszeretettel ke­resnek meleg búvóhelyet külön­féle háztartási gépek belsejé­ben. Arról nemesikszóa cikk­ben, hogy megbüntették-e a nőt védett állat legyilkolásáért. Ha nálunk történt volna az eset - ezt az említett ismerőseimtől tudom -12 ezer koronáig terje­dő bírságot is kiróhatnának rá, a denevér ugyanis fokozottan vé­dett állat. Ráadásul az emberek zöme viszolyog tőle, PR-ja ugyanis csapnivaló. Misztikus, sötét erőkkel cimboráló, vérrel táplálkozó élőlényként tartják számon, megannyi hiedelem fűződik hozzá, főleg bizarr ki­nézetének, illetve a vámpír- és horrorfilmeknek áradatának köszönhetően, Pedig szinte ki­zárólag rovarokat és gyümöl­csöt eszik, ráadásul sokkal job­ban retteg tőlünk, mint mi őtőle. Nem csoda, ha ösztönösen me­leg odút, kényelmes rejtekhe­lyét keres, ahol csendben meg­húzhatja magát. Ezúttal rosszul választott. Pedig nyilván tévé- készülék is volt a házban...- Doki, nekem influenza, képviselő férjemnek pedig magyargyűlölet ellen adjon oltást... (Peter Gossány rajza

Next

/
Thumbnails
Contents