Új Szó, 2008. szeptember (61. évfolyam, 203-226. szám)
2008-09-29 / 225. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. SZEPTEMBER 29. Vélemény És háttér 5 FIGYELŐ Halasztódhat a rakétapajzs Az amerikai pénzügyi válság miatt elképzelhető, hogy a tervezettnél később épülnek meg az amerikai rakétapajzs Csehországba és Lengyelországba telepítendő elemei - ismerte el egy interjúban Karel Schwarzenberg. A cseh külügyminiszter azt mondta: noha valószínűbb a csúszás abban az esetben, ha Barack Obama, a Demokrata Párt jelöltje nyeri a november 4-i amerikai elnökválasztást, alapjában véve mindkét elnökjelölt támogatja a csehországi radarállomás felépítésének és rakétaelhárító rakéták lengyelországi telepítésének tervét. Schwarzenberg New York-i nyilatkozatában ismételten igyekezett megnyugtatni Oroszországot, hogy a rakétapajzsele- mek közép-európai telepítése nem ellene irányul. Megjegyezte ugyanakkor, hogy szerinte Moszkvát valójában nem is a tervezett radarállomás vagy a rakéták zavarják, hanem az, hogy az egykori Varsói Szerződés országainak területén terveznek ilyesmit; az orosz vezetés ugyanis - mondta - úgy képzeli, még mindig van beleszólása abba, mi történjék a Szovjetunió egykori csatlósállamaiban. A cseh külügyminiszter hozzáfűzte, nincs kétsége afelől, hogy Moszkva megtalálja a módját, hogy „próbára tegye” Prágát, miután az január 1-jén átveszi az Európai Unió soros elnöki tisztét Franciaországtól. A „próbatétel” egyik lehetséges módjának nevezte, hogy átmenetileg kevesebb orosz kőolaj érkezhet Csehországba. Prága júliusban, Varsó augusztusban írta alá az Egyesült Államokkal az amerikai rakétapajzselemek telepítéséről szóló megállapodást. Az egyezséget még mindkét országban a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A csehországi szavazást az elképzelés szerint még az év vége előtt megejtik. (MTI) Megmenekül Dániel Ortega Nem kell bíróság elé állnia Daniel Ortega nicaraguai elnöknek gyermekrontás vádjával, mert nevelt lánya - a feltételezett áldozat - visszavonta keresetét, amelyben az évtizedekkel ezelőtti bűncselekmény-sorozat eltussolásá- val vádolta meg a kormányt. A most 41 éves Zoilamérica Narváez azt állította az egykori sandinista politikusról - aki 1979-ben került először a latin-amerikai ország élére -, hogy 11 éves korától kezdve hat esztendőn át rendszeresen megerőszakolta. Narváez 1998-ban tett feljelentést. Három évvel később az Ame- rika-közi Emberi Jogi Bizottság nevű jogvédő szervezet előtt bepanaszolta Nicaraguát, mondván, a hatóságok nem indítanak büntetőeljárást Ortega ellen. Eljárás végül azért sem kezdődhetett, mert Ortega időközben parlamenti képviselőként mentelmijogot szerzett. A szociológusnő négy évvel ezelőtt, Ortega újbóli elnökké választása előtt azt írta, már megbocsátott . (MTI) Hetven éve írták alá a müncheni egyezményt Csehszlovákia feldarabolásáról „Árulás” - négy oldalról Hetven éve, 1938. szeptember 29-én írták alá Münchenben azt a többoldalú nemzetközi megállapodást Németország, Nagy- Britannia, Franciaország és Olaszország között, amelynek következménye Csehszlovákia felosztása lett. WEBERNÉ ZS1KAI MÁRIA Adolf Hitler Ausztria 1938. márciusi megszállása, az Anschluss révén bekerítette Csehszlovákiát. A vezér azonban szemet vetett Csehszlovákia németek lakta területeire, a Szudéta-vidékre is. Már áprilisban kiadta az ország megszállásának titkos tervét, a Fall Grünt. Csehszlovákia számított a francia kormány segítségére, hiszen szövetségi szerződés kötötte Franciaországhoz, s közvetve a Szovjetunióhoz, azonban az Éduard Daladier vezette Franciaország sem politikailag, sem katonailag nem volt felkészülve a háborúra. Sztálin jelezte, hajlandó együttműködni Franciaországgal és Nagy-Britanniával, de egyedül is kész segítséget nyújtani Csehszlovákiának. Erre az ajánlatra azonban sem a csehek, sem a nyugatiak nem reagáltak. Hitler egyre tüzesebb hangú beszédeiben a Csehszlovákiában élő 3 millió német kisebbség jogfosz- tottságról szónokolt, és követelte Németországgal való egyesülésüket. Anglia és Franciaország is azon igyekezett, hogy elkerülje a katonai konfrontációt Németországgal. Szeptember közepén Neville Chamberlain brit kormányfő Hitlerhez utazott Berchtesgaden- be, hogy személyesen beszélje meg vele a kialakult politikai helyzetet. Hitler beleegyezett, hogy nem tesz semmilyen katonai lépést előzetes tárgyalások nélkül, Chamberlain pedig kijelentette: „A békés megoldás érdekében elvben elismerem a Szudéta-vidéknek Csehszlovákiától való elszakadását az önrendelkezés alapján.” Daladier francia miniszterelnök helybenhagyta brit kollégája tárgyalási eredményeit. Már csak az volt hátra, hogy megfogalmazzák ultimátumukat, amely utasítja Csehszlovákiát, hogy minden olyan területet, ahol a szudétané- metek aránya a lakosság felénél nagyobb, adjon át a náci Németországnak. Csehszlovákia a diplomáciai nyomás hatására szeptember 20-án elfogadta a tervet. Pár nap múlva a Nyugatnak azzal kellett szembesülnie, hogy Hitler már nem elégszik meg az addigi engedményekkel, és ultimátumban követelte, hogy a csehek szeptember 28-áig ürítsék ki a Szudéta- vidéket, s a magyar és a lengyel területi igényeket is elégítsék ki. Az utolsó pillanatban - hogy elkerüljék a háborút - Chamberlain négyoldalú tárgyalást javasolt. Hitler beleegyezett, és 1938. szeptember 29-én Hitler, Chamberlain, Daladier és az olasz diktátor, Benito Mussolini Münchenben találkozott. Ekkor történt meg a hírhedt „müncheni árulás”, mely Csehszlovákiát kiszolgáltatta a náci Németországnak. Chamberlain Angliába hazatérve a következő szavakkal üdvözölte az egybegyűlteket: „Hosszú időre szóló, becsületesbékét hoztam Angliának. ” 1939 tavaszán Németország - felrúgva a müncheni egyezményt - megszállta Csehszlovákia maradék területét, majd Lengyelország lerohanásával kirobbantotta a II. világháborút. 110 éve született a szovjet tudománynak felmérhetetlen károkat okozó Liszenko Sztálin kedvence, a mezítlábas tudós VLADÁR TAMÁS „Bravó, Liszenko elvtárs!” - Sztálin e szavai alapozták meg a száztíz éve, 1898. szeptember 29-én született, a szovjet tudománynak felmérhetetlen károkat okozó biológus, Trofim Gyenyi- szovics Liszenko karrierjét. Ukrajnai parasztcsaládból származott, a kertészeti iskola után egy mezőgazdasági intézetben tanult. Nevét 1927-ben ismerték meg, amikor egy távoli azerbajdzsáni állomáson téli zöldborsó termesztésével, trágyázás nélkül növelte a föld termékenységét. (A tél akkor nagyon enyhe volt, később hiába próbálkoztak a borsó vetésével.) A központi pártlap, a Pravda az ösztönös parasztzsenit, a „mezítlábas tudóst” ünnepelte benne, aki formális képzés nélkül érte el világraszóló eredményeit. Az ukrajnai éhínség és a kollektivizálás okozta mezőgazdasági káosz közepette a szovjet vezetésnek kapóra jött Liszenko, aki a hosszas és költséges kísérletezés helyett gyors és olcsó megoldásokat kínált. Következő „felfedezése” a régen ismert, általa vemalizáció- nak nevezett technika volt, amelynek során a jobb termést hozó őszi búza kicsírázott magvait hideg vízben áztatta és havon átteleltette, majd tavasszal elvetette. „Eredményeit” a gyakorlatban szinte soha nem sikerült megismételni, de ő ezért mindig másokat tett felelőssé vagy szabotázst emlegetett. Liszenko a gyümölcsfákat szorgosan, de minden felkészültség nélkül keresztezgető Micsurin kutatásait „fejlesztette tovább”. Az akkor már rég meghaladott la- marckizmus híveként meg volt győződve arról, hogy a tervezhető környezeti változások határozzák meg a faji jellegzetességeket, nem pedig a „misztikus” genetikai tényezők. A mendeli genetikát az imperializmus termékének, idealista burzsoá áltudománynak tartotta - szerinte a szerzett tulajdonságok örökítése révén egyik növény a másikba alakulhat. így lehet akár a búzából répa (és ezen az alapon vélték úgy, hogy a gyapot termeszthető lesz Magyarországon) . Idővel már a darwini szelekció elméletét is idejétmúltnak minősítette, és azt állította, az élőlények versengés helyett inkább segítik egymást. Liszenko szédületes karriert futott be, különösen azután, hogy Sztálin egy 1929-es beszédében a „gyakorlatot” az „elmélet” fölé helyezte. Akadémikus lett, megkapta a Sztálin-ren- det és a Szocialista Munka Hőse címet, elméletét 1948-ban hivatalos irányzattá minősítették. Az ötvenes évek végétől egyre több Liszenko-ellenes cikk látott napvilágot, mígnem intézetét feloszlatták, tanait 1964-ben hivatalosan is elítélték. Trofim Gyenyi- szovics elfeledett emberként halt meg 1976. november 20-án. KOMMENTÁR Csáky autonómiablöffje BARAK LÁSZLÓ Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke a hét végén kijelentette, oktatásügyi és kulturális intézményeket, szervezeteket felügyelő kis szlovákiai magyar parlamentre van szüksége a szlovákiai magyaroknak. Ebben kapnának helyet a szlovákiai magyarság választott képviselői. Eme döntéshozó és költségvetéseket elosztó kis parlament felett a szlovák parlament csupán a törvényességre felügyelne - így Csáky... Ez, úgymond, anno, az ő miniszterelnök-he- lyettessége idején kidolgozott MKP-s autonómia-törvénytervezet lényege. Ezt az autonómiatervezetet pedig rövidesen a Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő fémjelezte Kárpát-medenceiAutonómiaTanács (KMAT) rendelkezésére bocsátja... Elkerülendő a fölösleges szószaporítást, hagyjuk ezúttal a szóban forgó „MKP-s autonómiatervezet” érdemi minősítését. Egyrészt, mert első látásra is, igencsak finoman szólva, fából vaskarikának tűnik. Főként azonban azért, mert egy nem létező „izéről”, vagyis egy vegytiszta blöffről komolytalan dolog lenne még csak felszínes vitába bocsátkozni is... Egyébként nyilvánvalóan Csáky sem azért eresztette el az erdélyi „megapásztor” színe előtt és a sajtó képviselőinek jelenlétében, hogy vitát nyisson róla. Nem kell tehát attól sem tartani, hogy a normálisan gondolkodó szlovákiai magyar, de akár szlovák halandókban is komoly visszhangot keltene. Ha csak annyit nem, hogy, lám, megint lement egy politikus kutyába, azaz most konkrétan „bószába”... (Lásd Bósza János, a magányos autonómiagerillát alakító amatőr színjátszó jelenéseit.) Mindenképpen érdemes viszont belegondolni, mi sarkallta vajon az MKP elnökét á szóban forgó blöffre? Majdnem bocsánatos bűn lenne, ha csupán a rá oly jellemző hiú, kivagyi ösztönök diktáltak volna benne... Ami ugyan kétségkívül komolytalan, sőt gyermeteg jellemre vall, de ettől komolyabb következtetéseket nem kell belőle levonni. Csáky ki akarta húzni magát a Kárpát-medenceiAutonómiaTanács egyik tótumfaktuma előtt és kész. Ettől ugyan nem lesz sem drágább, sem olcsóbb a tej vagy a sör, vagy amit akartok... Egészen más hangsúlyt kap viszont Csáky mutatványa, ha előre megfontolt szándékkal, önmaga, nem utolsósorban pártja láttatása és helyzetbe hozása céljából húzta előjelképes cilinderéből a szlovákiai magyar autonómia gumicsontját. Épp úgy, mint annak idején a Beneš-dekrétumokét, amely attrakciót követően annak rendje és módja szerint berágtak a Csákyval egy kategóriába sorolható szlovák politikusok. Különös tekintettel a szlovák térfélen ugyancsak nehézsúlyú sarlatánnak, blöffmestemek számító Ján Slotára. Aki pártjával, a Szlovák Nemzeti Párttal együtt azóta is jobban áll, mint Csáky és az ő MKP-ja. Nem beszélve arról a tényről, hogy az MKP eddigi szövetségesei is kerülik őt, mint egy leprást. És korántsem csak azért, mert magyar! Hanem azért, mert szava hihetetlen, avatatlan és csapodár, mint egy könnyűvérű céda. Az pedig már csak tényleg hab a tortán, hogy a vonatkozó közvélemény-kutatási adatok szerint a szlovákiai magyarok túlnyomó része voltaképpen nem is érti, miről beszél az a kvázipolitikus, aki a szó szoros értelmében abból él, hogy léteznek szlovákiai magyarok... JEGYZET Denevért reggelizett JUHÁSZ KATALIN A sors iróniája, hogy épp reggeli kávézás közben bukkantam rá a tegnapi nap legabszurdabb hírére. Állatvédő ismerőseimnek köszönhetően az átlagnál jóval többet tudok a denevérekről, ezért nem köptem szét a kortyot, hanem hősiesen lenyeltem. Persze lehet, hogy csak a meglepetéstől. Történt pedig, hogy egy amerikai nő kávéfőzőjébe denevér került, amelynek tetemén szépen átfolyt a fekete nedű, és az illető csak másnap este jött rá a furcsa mellékíz okára. Az asszonynak az az érthetetlen szokása alakult ki, hogy mindig előző este kapcsolja be a gépet, és másnap, felkelés után issza meg kávét. Az ominózus estén is így tett, aztán másnap este, a kávéfőző tisztításakor megtalálta a gép szűrőjében a döglött denevért. Az átfőzött állat maradványait a hatóságok azonnal vizsgálatra küldték a higiéniai laboratóriumba, ám a denevér agyveleje annyira megfőtt a kávégépben, hogy a szakemberek nem tudták megállapítani, veszett volt- e. A vizsgálat azért szükséges, mert a denevérek éppen szeptember és október környékén hajlamosakmegkapni a veszettséget. Aki nem hiszi, járjon utána - a hír a The Gazette című lap internetes kiadásában jelent meg. Angolul tudók rákereshetnek a „Breaking News” szekcióban. Azt is megtudhatjuk belőle, hogy bármennyire bizarr- nak és különösnek tűnik is az eset, nem először fordul elő, hogy valaki denevért iszik reggelire. Két évvel ezelőtt szintén Iowa államban talált egy nő döglött denevért a teafőzőjében. Szegény kis állatkák ugyanis nagy előszeretettel keresnek meleg búvóhelyet különféle háztartási gépek belsejében. Arról nemesikszóa cikkben, hogy megbüntették-e a nőt védett állat legyilkolásáért. Ha nálunk történt volna az eset - ezt az említett ismerőseimtől tudom -12 ezer koronáig terjedő bírságot is kiróhatnának rá, a denevér ugyanis fokozottan védett állat. Ráadásul az emberek zöme viszolyog tőle, PR-ja ugyanis csapnivaló. Misztikus, sötét erőkkel cimboráló, vérrel táplálkozó élőlényként tartják számon, megannyi hiedelem fűződik hozzá, főleg bizarr kinézetének, illetve a vámpír- és horrorfilmeknek áradatának köszönhetően, Pedig szinte kizárólag rovarokat és gyümölcsöt eszik, ráadásul sokkal jobban retteg tőlünk, mint mi őtőle. Nem csoda, ha ösztönösen meleg odút, kényelmes rejtekhelyét keres, ahol csendben meghúzhatja magát. Ezúttal rosszul választott. Pedig nyilván tévé- készülék is volt a házban...- Doki, nekem influenza, képviselő férjemnek pedig magyargyűlölet ellen adjon oltást... (Peter Gossány rajza
